BH 2011.5.134 A biztosítási szerződésnek a díj nem fizetése miatti megszűnése nem állapítható meg, ha a biztosító a késedelmes díjfizetés, és a biztosítási eseményről történt tudomásszerzése ellenére a szerződéses jogviszonyt fenntartotta, a károsultnak kifizetést teljesített [Ptk. 543. § (1) bek., 567. § (1) bek. és 207. § (1) bek., 190/2004. (VI. 8.) Korm. r. 1. sz. melléklet 3. § (4) bek., 14. § (2) bek.].

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, amely a felperes keresetét elutasította és az alperes viszontkeresetének helytadva megállapította, hogy a felek között 41332245 kötvényszámú kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés 2006. augusztus 5-én érvényben és hatályban volt. A jogerős ítéleti tényállás szerint a peres felek 2005. november 19-én határozatlan idejű kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést kötöttek az alperes személygépkocsijára. A biztosítási díjat az alperesnek negyedévente postai átutalással kellett teljesítenie. A befizetéshez szükséges készpénz átutalási megbízást (csekket) a felperes sima postai küldeményként küldte meg az alperes részére. Az alperes a 2006. év második negyedévére szóló díjat az április 1-jei esedékességhez képest késedelmesen május 18-án fizette meg. A 2006. július 1-jén esedékes díj befizetése is 30 napot meghaladó késedelemmel történt. Az alperes házastársa az általa vezetett gépjárművel 2006. augusztus 5-én közúti balesetet okozott. A káreseményt, a balesetet szenvedett gépjármű tulajdonosa jelentette be a felperesnek, aki 2006. augusztus 30-án írásban felhívta az alperest - a szükséges nyomtatványokat is mellékelve - a kár bejelentésére. Majd megküldte részére a 2006. negyedik negyedéves, október 1-jén esedékes biztosítási díj befizetéséhez szükséges csekket. A díjhátralék 30 napon túli fennállásáról 2006. december 9-i majd 2007. január 7-i levelében értesítette az alperest, amelynek rendezéséhez újabb csekket mellékelt. A felperes a balesetben károsultak részére 2006. október 12-től kezdődően több részletben több millió forintot fizetett ki.

A felperes 2007. január 31-én kiállított kártörténeti igazolása szerint a biztosítási díj 2006. szeptember 30-ig rendezett volt és a szerződés 2006. október 30-án szűnt meg díj nemfizetés miatt. Ugyanezen a napon kelt díjelszámolási értesítés szerint a kötelező felelősségbiztosítás díjrészletekkel fedezett időszakát 2006. október 31. - 2007. január 1-jéig terjedően jelölte meg. A felperes 2007. február 21-i levelében tájékoztatta a MABISZ-t, hogy a károkozó gépjármű felelősségbiztosítása 2006. május 1-jén megszűnt, ezért az a baleset időpontjában már nem volt biztosítási kockázatban. A felperes az alperest csak 2007 februárjában értesítette arról, hogy a biztosítási szerződés - szerinte - 2006. május 1-jén megszűnt.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét, amely arra irányult, hogy a bíróság állapítsa meg a felelősségbiztosítási szerződés 2006. május 1-jével történt megszűnését, alaptalannak találta. Lényegében az általa felhívott BDT 2008/1785. számon közzétett eseti döntésben kifejtett jogi álláspontot fogadta el, de azt is megállapította, hogy a felperes késedelmesen küldte meg az alperes részére a második negyedéves biztosítási díj befizetéséhez szükséges csekket, mely mulasztás az alperes egyidejű késedelmét kizárta.

A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság mellőzte az elsőfokú ítélet indokolásából a jogosulti (felperesi) késedelemre vonatkozó ténybeli megállapítást, mert szerinte a bizonyítás anyaga nem igazolta, hogy a felperes késedelmesen küldte meg az alperes részére a biztosítási díj befizetéséhez szüksége csekket. Egyebekben az elsőfokú ítélet jogi indokaival egyetértett.

A jogerős ítélet indokolása szerint a Ptk. 543. §-ának (1) bekezdése nem zárja ki, a Ptk. 567. §-ának (1) bekezdése pedig törvényes lehetőséget biztosít arra, hogy a felek eltérjenek a díj nemfizetés törvényi jogkövetkezményétől. A másodfokú bíróság részletesen megindokolta, hogy melyek voltak azok - a tényállásban írt - tények és körülmények, amelyekből arra kellett következtetni, hogy a felek így a felperes sem tekintették megszűntnek a biztosítási szerződést. Az említett körülmények közül kiemelte, hogy a felperes jogszabályi kötelezettsége ellenére sem értesítette 15 nap alatt, a szerződés megszűnéséről az alperest, illetve haladéktalanul a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó- és Választási Hivatalát (továbbiakban: BM hivatal). A későbbiekben pedig az erről szóló értesítésben a szerződés megszűnését 2006. október 31-ben jelölte meg és ezzel összhangban állította ki a kártörténeti igazolást is. Elmulasztotta az üzembentartó értesítését is és az alperes felé folyamatosan díjesedékességi értesítőket küldött. Ezért az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg, hogy a baleset időpontjában a felek biztosítási szerződése érvényes és hatályos volt.

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú ítélet megváltoztatásával annak megállapítását kérte, hogy az alperessel kötött kötelező felelősségbiztosítási szerződés 2006. május 1-jén díj nemfizetés okából megszűnt, az alperes a baleset idején nem rendelkezett kötelező felelősségbiztosítással.

A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint az eljárt bíróságok a bizonyítékok mérlegelésénél megsértették a Pp. 206. §-ának (1) bekezdését, ezért a megállapított tényállás helytelen és az arra alapított jogi következtetés sem helytálló. A Ptk. 543. § (1) bekezdésének és a 190/2004. (VI. 8.) Kormányrendelet 1. számú melléklet 3. § (4) bekezdésének a megsértését azzal indokolta, hogy a díjfizetés elmulasztásával a biztosítási szerződés a törvény erejénél fogva szűnt meg. Az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy azért nem tudott eleget tenni a díjfizetési kötelezettségnek, mert a bíróság nem küldött részére csekket. Az eljárt bíróságok nem értékelték az alperes terhére a jogszabályban foglalt díjfizetési kötelezettségének elmulasztását. A BM nyilvántartó késedelmes értesítése vagy ennek elmulasztása nem rontja le a Ptk. 543. § (1) bekezdésében, illetve a Kormányrendelet 3. § (4) bekezdésében írt - a biztosítási díj nemfizetéséhez kapcsolódó - jogkövetkezményt. A szerződés megszűnése nem köthető egy közjogi kötelezettség teljesítéséhez. A szerződésnek a számítógépes nyilvántartásból való törlése adminisztratív hiba folytán késedelmesen történt, ezért fordult elő, hogy az alperest, illetve a BM nyilvántartót késedelmesen értesítette a felperes illetve, hogy további díj esedékességi értesítőket küldött az alperesnek. Ez a körülmény azonban a szerződés megszűnésén nem változtat. A Legfelsőbb Bíróság a Pfv. VIII. 21.303/2007/5. számú ítéletében is kiemelte, miszerint az a magatartás, amely az alperesben a szerződés fennállásának a látszatát keltette, nem alapozza meg az alperes mentesülését. Hivatkozott még arra is, hogy az első- és másodfokú eljárásban tett valamennyi érdemi nyilatkozatát fenntartja.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.