BH 2020.8.228 A végleges hatályú járművezetéstől eltiltás ismételten is kiszabható [Btk. 55. § (2) bek., 56. §].

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Járásbíróság B.152/2017/10., Székesfehérvári Törvényszék Bf.110/2018/7., Kúria Bfv.1025/2019/5. (*BH 2020.8.228*), Kúria Bfv.31/2021/8.

***********

[1] A járásbíróság a 2018. március 14-én tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet 4 rendbeli járművezetés ittas állapotban vétsége [Btk. 236. § (1) bek.] miatt - halmazati büntetésül - 1 év szabadságvesztésre és 6 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette, egyúttal annak végrehajtási fokozatát fogházban határozta meg, és akként rendelkezett, hogy abból a terhelt - a végrehajtás elrendelése esetén - legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

[2] Az ügyészség által a terhelt terhére bejelentett fellebbezés alapján eljárt törvényszék a 2019. június 11-én kihirdetett ítéletével a terhelt szabadságvesztésének tartamát 2 évre súlyosította, végrehajtásának felfüggesztését mellőzte, és a terheltet 3 év közügyektől eltiltásra is ítélte; ugyanakkor a közúti járművezetéstől eltiltás kiszabását mellőzte.

[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a terheltet járművezetés ittas állapotban vétsége miatt a járásbíróság a 2013. szeptember 25. napján jogerős ítéletével 120 óra közérdekű munka büntetésre és 2 év 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra, a 2014. április 17. napján jogerős határozatával 4 hónap - végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetésre és 4 év közúti járművezetéstől eltiltásra, végül - az elsőfokú ítélet meghozatalát követően - a 2018. október 31. napján jogerőre emelkedett ítéletével 1 év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 1 év közügyektől eltiltásra és végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az elmúlt két évben hat ízben vonták felelősségre közlekedési szabálysértés miatt.

[4] A terhelt 1981 óta rendelkezik "B" kategóriára érvényes vezetői engedéllyel, a cselekmény elkövetésekor azonban érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett.

[5] A terhelt nem szenved elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban, vagy elmebetegség szintjét és súlyát elérő személyiségzavarban és a cselekménye elkövetésekor sem szenvedett ezekben. A terhelt nem volt korlátozva cselekménye következményeinek felismerésében, vagy abban, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjen.

[6] A terhelt esetében - habár rendszeresen fogyaszt alkoholt - az idült alkoholizmus, illetve alkoholfüggőség fennállása nem állapítható meg, mert nála nem áll fenn az ivási magatartás kontrolljának teljes képtelensége, folyamatosan dolgozik, az alkoholizmus mentális tünetei még nem észlelhetők. A terhelt rendszeres addiktológiai kezelése javasolt.

[7] A terhelt a jelen ügyben elbírált bűncselekményeinek elkövetése során négy ízben közlekedett úgy az általa vezetett személygépkocsival, hogy vérében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt.

[8] A terhelt a fenti cselekményeivel megszegte a KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat, mivel minden esetben úgy vett részt a közúti forgalomban, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt.

[9] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján, a járművezetéstől eltiltás mellőzése okán, a Btk. más szabályát sértő, törvénysértő büntetés kiszabása miatt; ebben indítványozta, hogy a Kúria a terhelttel szemben szabjon ki végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltást is.

[10] Az indítvány szerint a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában maga is arra az álláspontra helyezkedett, miszerint a járművezetésre morálisan alkalmatlan terhelttel szemben indokolt a végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltás alkalmazása; azt kizárólag arra tekintettel mellőzte mégis, hogy a terheltet a másodfokú ügydöntő határozat meghozatalát megelőzően a bíróság más ügyben már jogerősen, végleges hatállyal eltiltotta a közúti járművezetéstől, így álláspontja szerint az ismételt végleges eltiltás kiszabása szükségtelen.

[11] Az ügyészség indítványában utalt arra, hogy a Btk. 55. § (2) bekezdése szerint a járművezetés ittas állapotban bűncselekmény elkövetőjével szemben a járművezetéstől eltiltás alkalmazása főszabályként kötelező, az csak különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Jelen ügyben - a terhelt előéletére és a cselekmények rendbeliségére tekintettel - sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróságban nem merült fel a terhelt cselekményeinek különös méltánylást érdemlő esetként való értékelése, a másodfokú bíróság a közúti járművezetéstől eltiltást kifejezetten mint szükségtelent mellőzte.

[12] A végleges hatályú járművezetéstől eltiltás azonban ismételten is elrendelhető (BH 2013.325.), és az erre vonatkozóan közzétett eseti döntés kifejezetten utal arra is, hogy a korábbi, ellentétes, a BH 1992.509. számú eseti döntésben foglalt gyakorlat nem tekinthető irányadónak.

[13] Ezért - a megyei főügyészség szerint - a jogerős ítéletben kiszabott büntetés, a járművezetéstől eltiltás mellőzése következtében törvénysértő.

[14] A Legfőbb Ügyészség a megyei főügyészség indítványát fenntartotta, és a terhelttel szemben végleges hatályú járművezetéstől eltiltás kiszabását indítványozta.

[15] Indokai szerint a másodfokú bíróság nem látott a terhelt tekintetében különös méltánylást érdemlő okot megállapíthatónak, ezért a Btk. 55. § (2) bekezdése alapján kötelező lett volna a járművezetéstől eltiltás kiszabása. A Legfőbb Ügyészség hangsúlyozta, hogy az indítvány nem azt támadja, hogy a bíróság jogerős ítéletében különös méltánylást érdemlő okra alapítottan vagy nem arra alapítottan, indokoltan vagy indokolatlanul mellőzte-e a járművezetéstől eltiltást, hanem azt, hogy helye van-e a bíróság által indokoltnak tartott büntetés mellőzésének azon az alapon, hogy a terheltet más ügyben már véglegesen eltiltották a járművezetéstől.

[16] A Legfőbb Ügyészség utalt rá, hogy az indítványban hivatkozott BH 2013.325. számú eseti döntés ugyan a 2013. július 1. napját megelőzően hatályban volt Btk. (az 1978. évi IV. törvény) rendelkezésein alapszik, de az új Btk. nem tartalmaz érdemben eltérő szabályozást; a végleges hatályú járművezetéstől eltiltás ismételt kiszabása nem ütközik törvényi akadályba, ellenkezőleg, az többszörösen is kiszabható. Ezért a Btk.-nak a különös méltánylást érdemlő esetkör kivételével kötelező erejű szabálya alapján a terhelttel szemben e büntetés kiszabásának mellőzésére nem kerülhetett volna sor.

[17] A Btk. 55. § (3) bekezdése szerint a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat. Jelen esetben a terhelt terhére rótt bűncselekmények elkövetése éppen a terheltnek a bíróság jogerős ítéletében egyértelműen megállapított morális alkalmatlanságára volt visszavezethető. Erre tekintettel nem indokolt a terheltnek csak a közúti ágazatra vonatkozó végleges hatályú járművezetéstől eltiltása, hanem annak teljes, valamennyi ágazatra és járműkategóriáira kiterjedő alkalmazása szükséges.