A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.370/2011/20. számú határozata illetmény (ILLETMÉNYPÓTLÉK) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bek., 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 159. §, 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 254. §, 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 57. §] Bírók: Dudásné dr. Szomszéd Éva, Herczeg György, Kiss Józsefné

A Független Rendőr Szakszervezet - jogtanácsos által képviselt felperesnek - jogtanácsos által képviselt Rendőr-főkapitányság alperes ellen illetménypótlék megfizetése iránt indított perében a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A munkaügyi bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 128.924.- Ft (azaz százhuszonnyolcezer forint) akciószolgálati pótlékot és ezen összeg után 2010. január 1. napjától a kifizetésig járó, középarányosan számított késedelmi kamatát, valamint 15.000.- Ft (azaz tizenötezer forint) jogtanácsosi munkadíjból álló perköltséget.

A le nem rótt eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélettel szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Balassagyarmati Törvényszékhez, mely fellebbezést a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróságon kell 3 egyező példányban, írásban előterjeszteni, vagy szóban jegyzőkönyvbe mondani.

I n d o k o l á s :

Felperes az alperes Rendészeti Igazgatóság Közlekedésrendészeti Osztály Közlekedésrendészeti Osztályán teljesít szolgálatot motoros járőrvezetőként.

A felperes munkája során különböző rendőri akciókban vett részt, azonban akciószolgálati pótlékban nem részesült.

Felperes a 2010. január 17. napján kelt szolgálati panaszában kérte a 3 éves elévülési időre visszamenőleg akciószolgálati pótlék kifizetését szolgálati elöljárójától. Kérelmében előadta, hogy a parancsnoki utasítás alapján részt vett a T. E Akció szolgálati feladatellátásában több alkalommal az érintett időszakban, azonban az akciópótlék nem került részére kifizetésre. Tudomására jutott, hogy a szolgálatot teljesítő közrendvédelmi járőrök ezen feladat ellátásáért az akciószolgálati pótlékot megkapták.

Az alperes 2011. július 27. napján kelt, 2011. Szü. számú határozatával a felperes akciószolgálati pótlék megállapítása iránt benyújtott szolgálati panaszát elutasította.

A határozat indokolása értelmében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII.31.) Kormányrendelet 57. §-a kimondja, hogy akciószolgálati pótlékra az jogosult, aki az állományilletékes parancsnok által elrendelt országos, vagy területi akcióban, illetve különleges szolgálati feladatban vesz részt. Ugyanakkor a felperes állományilletékes parancsnoka ilyen feladatot nem rendelt el. A fokozott ellenőrzéseket nem az állományilletékes parancsnok rendelte el ugyanis, valamint azok nem akcióként, hanem előre tervezetten, összehangolt rendőri intézkedésként kerültek végrehajtásra. A T. ellenőrzéseket a Rendészeti Főigazgató jóváhagyásával az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője rendelte el, nem pedig az állományilletékes parancsnok. Az idegenrendészeti fokozott ellenőrzést és az ittas fokozott ellenőrzést nem az állományilletékes parancsnok rendelte el, az idegenrendészeti fokozott ellenőrzést csupán jóváhagyta.

Felperes a jogszabályban írt határidőben kereseti kérelmet terjesztett elő a munkaügyi bíróságon. Pontosított keresetében kérte kötelezni az alperest a 2008. áprilistól 21-től kezdődő időszakra bruttó 128.924.- Ft elmaradt akciószolgálati pótlék megfizetésére , ennek 2010. január 1. napjától középarányosan számított késedelmi kamatával. Perköltség igényt is támasztott alperessel szemben.

Felperes arra hivatkozott, hogy a perrel érintett időszakban nem fokozott ellenőrzésre került sor, hanem akciókra, álláspontja szerint a 140/1996. (VIII.31.) Kormányrendelet 57. §-ában írt valamennyi feltételnek ezek az akciók megfeleltek, ennek alapján akciószolgálati pótlékra jogosult.

Alperes a kereset elutasítását és felperes perköltségben való marasztalását kérte.

Érdemi ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a keresettel érintett T. ellenőrzések az E. Közlekedésrendészeti Szervek Hál Műv. Csop. éves ellenőrzési terve alapján kerülnek megszervezésre. A kiemelt feladatok általában az alkohol és drog, az autóbusz, biztonsági öv, a sebesség és a tehergépjárművek ellenőrzésére terjednek ki. Az ellenőrzések magyarországi végrehajtására az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztálya készít feladattervet, melyet a Rendészeti Főigazgató hagy jóvá. Ennek alapján megyénként is ellenőrzési terv készül, amely meghatározza, hogy a nemzetközi szervezet aktuális feladatait a megye területén hol kell végrehajtani. A Közlekedésrendészeti Szervek napi munkavégzésének megszervezése hasonlóan történik, mint a T. ellenőrzések esetén. A szolgálat tagjai un. útirányterveket kapnak feladatuk végrehajtásához, amelyben szintén kijelölik az ellenőrzések helyét. Ilyen útiránytervek készültek a sebesség ellenőrzésekhez, a motoros, illetve a gépkocsizó járőrszolgálat ellátásához is. Ugyanígy ellenőrzik a rendőrök év közben is folyamatosan a tehergépkocsi forgalmat, a kötelező pihenőidők betartását vezetés közben, a biztonsági öv használatát, az ittas járművezetést, stb.

Mindezek alapján megállapítható, hogy T. ellenőrzések során és a keresettel érintett egyéb esetekben a napi munkavégzés lényegében azonos keretben történik és nem jelent különleges szolgálati feladatot sem. Felperes állományilletékes parancsnoka pedig a Rendőr-főkapitányság vezetője, aki a felperes által a keresetben hivatkozott akciókat nem rendelte el, így ez a jogszabályi feltétel nem valósult meg.

Alperes ugyanakkor nem vitatta, hogy a felperes 2008-tól kezdődően a szolgálati panasz előterjesztéséig fokozott ellenőrzésekben és akciókban vett részt, melyekről - 2008. áprilistól kezdődően - részletes kimutatást csatolt az iratokhoz, továbbá csatolta a Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóságától származó, a 2008. - 2011. közötti fokozott ellenőrzések és akciók elrendeléséről készült iratokat.