140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról

A Kormány a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:[1]

(A Hszt. 42-44., 271., 285. és 303. §-ához)[2]

A hivatásos állomány tagjának más szervhez vezénylése

1. §[3] A Hszt. 42. § (2) bekezdésében meghatározott más szervhez (a továbbiakban: más szerv) az vezényelhető, aki rendelkezik a vezénylés helyén betöltendő beosztáshoz, munkakörhöz (a továbbiakban együtt: beosztás) szükséges szakképesítéssel, szakképzettséggel, a beosztás ellátásához szükséges egyéb feltételekkel, vagy - a szövetséges fegyveres erőkhöz történő vezénylés kivételével - vállalja azok előírt határidőre történő megszerzését.

2. § (1)[4] A Hszt. 49/B. § (1) bekezdése szerinti megállapodás tartalmazza különösen: a vezénylés célját, helyét, kezdő időpontját és időtartamát, a betöltendő beosztást, az abból fakadó jogosultságokat és kötelezettségeket, valamint a vezényeltet megillető járandóságok viselésének és biztosításának módját.

(2)[5]

3. § (1)[6] A vezénylést a miniszter határozatban, az országos parancsnok, az Országgyűlési Őrség parancsnoka és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke parancsban (a továbbiakban együtt: parancs) rendeli el, amely tartalmazza - a vezényelt személyi adatain felül -a vezényléssel egyidejű rendelkezési állományba helyezést, a más szerv megnevezését, valamint a vezénylés időtartamát.

(2)[7] A vezénylésről szóló parancsot a küldő szerv - a más szerv vezetőjének egyetértésével - készíti elő, melyet kézbesíteni kell a vezényeltnek. A vezénylésről - a parancs vezényeltnek történő kézbesítésével egyidejűleg - a más szervet értesíteni kell. A parancs megküldésével kell értesíteni a hozzá történő vezénylésről

a) a miniszter által irányított minisztériumot,

b) a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alatt álló

ba) önálló költségvetési szervet,

bb) rendvédelmi oktatási intézményt,

bc) tudományos, kutató intézményt,

bd) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetet.

(3)[8] A (2) bekezdéstől eltérően a Terrorelhárítási Központhoz, valamint a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz a Hszt. 49/D. § alapján történő vezénylés esetében a vezénylésről szóló határozatot - a küldő szerv egyetértésével - a Terrorelhárítási Központ, valamint a Nemzeti Védelmi Szolgálat készíti elő és terjeszti fel a miniszterhez. A vezényléshez történő hozzájárulás céljából a Terrorelhárítási Központ, valamint a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetője a vezénylésre irányuló szándékról a küldő szerv vezetőjét a vezénylés kezdete előtt legalább 30 nappal tájékoztatja.

4. § (1)[9]

(2) A vezényelt beosztásba történő kinevezésére a vezénylés helye szerinti hatáskörrel rendelkező vezető intézkedik.

Vezénylés a minisztériumba és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervhez

5. § (1)[10] A hivatásos állomány tagja a Hszt. 42. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szervhez meghatározott feladat végrehajtása céljából is vezényelhető.

(2)[11] A katasztrófák elleni védekezésért, a rendészetért, illetve a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter által vezetett minisztériumba és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter feladatai ellátását segítő szervezethez a hivatásos állomány tagja közszolgálati feladat ellátására vezényelhető. Ennek részletes szabályait az illetékes miniszter állapítja meg.

6. § (1) A hivatásos szolgálati beosztás vezénylés útján történő betöltése tartalmilag nem tér el a beosztásba helyezésen (kinevezésen) alapuló beosztás betöltésétől.

(2)[12] A Hszt. 42. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szervhez történő vezénylés a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyából fakadó kötelezettségeit és jogosultságait nem érinti. Vele szemben a vezénylés helyén a hatáskörrel rendelkező vezető a munkáltatói jogokat ugyanúgy gyakorolja, mintha beosztásba helyezett (kinevezett) lenne.

7. §[13] (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre kettős jogállású és doktori képzésen résztvevő hallgatóként történő vezénylésre sikeres pályázat, vagy felvételi vizsga alapján kerül sor.

(2) A Hszt. 49/G. § (3) bekezdése szerinti rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés mértékét, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testület egyetértésével úgy kell megállapítani, hogy az azzal kiegészített - nyelvpótlék nélkül - számított illetmény

a) rektor esetében legfeljebb az illetményalap huszonötszöröse,

b) rektor-helyettes és dékán esetében legfeljebb az illetménylap huszonnégyszerese,

c) dékán-helyettes esetében legfeljebb az illetményalap huszonkétszerese,

d) kari tanszékvezető, intézetigazgató és egyetemi tanár esetében legfeljebb az illetményalap húszszorosa,

e) vezetői munkakört be nem töltő, tudományos fokozattal rendelkező esetében legfeljebb az illetményalap tizennyolcszorosa,

f) egyéb vezetői munkakört betöltő esetében legfeljebb az illetményalap tizenhatszorosa lehet.

(3) A (2) bekezdésben nem említett munkakört ellátó vezényelt részére, a kimagasló szakmai tudás és tevékenység elismeréseként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testület egyetértésével megállapított rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés nem haladhatja meg az illetményalap háromszorosát.

A szövetséges fegyveres erőkhöz vezényeltek

7/A. § A szövetséges fegyveres erőkhöz vezényeltek 26-27. § szerinti besorolásakor a Magyar Honvédségre megállapított alapbeosztásokat kell viszonyítási alapnak tekinteni.

Vezénylés polgári szervhez

8. § (1)[14] A Hszt. 42. § (2) bekezdés c)-j) pontjában meghatározott szervhez (a továbbiakban: polgári szerv) - ide nem értve a fegyveres szervhez nem tartozó egészségügyi intézményt - történő határozott idejű vezénylés legfeljebb 5 év időtartamra történhet, ami egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható.

(2) A vezényelt felkészültségének és szakmai ismereteinek továbbfejlesztéséről a polgári szerv továbbképzési rendje szerint a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető gondoskodik.

(3)[15] A vezényelt más kereső foglalkozására a Hszt. 65. §-a, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 33/B. §-a és 33/C. §-a mellett a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

9. § (1) A vezényeltet - a hivatásos szolgálati viszonyából eredően - a polgári szervhez történt vezénylésének tartamára az alábbi kötelezettségek terhelik:

a) a fegyveres szerv által tartott továbbképzésen való részvétel;

b) a fegyveres szervnél előírt egyenruha és felszerelési tárgyak beszerzése és tartása;

c)[16] a minősített adat védelmére, az egyenruha viselésére a hivatásos állomány tagjára vonatkozó szabályok betartása.

(2) A vezényeltet a polgári szervnél az alábbi kötelezettségek terhelik:

a) a beosztására meghatározott munkaköri leírás szerinti tevékenység folytatása, valamint a közvetlen vezető és annak felettesei által adott utasítások végrehajtása;

b) a polgári szerv munkarendjének, a munka- és tűzvédelmi rendszabályok betartása;

c) a polgári szervnek okozott kár esetén a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok szerinti kártérítés.

10. § (1) A vezényeltet - a hivatásos szolgálati viszonyból eredően - a polgári szervhez történt vezénylésének tartama alatt is megilletik az alábbi jogosultságok:

a) a fegyveres szervnél magasabb szolgálati beosztás betöltésére, illetve felsőoktatási intézménybe felvételre meghirdetett pályázaton való részvétel és a pályázat elnyerése esetén - a vezénylés megszüntetésével - a beosztás betöltése, illetve tanulmányok folytatása;

b) rendfokozatban történő előmenetel a magasabb rendfokozatba soron vagy soron kívüli előléptetéssel;

c) a fegyveres szerv által nyújtott, illetőleg nyújtható lakhatási támogatás;

d) a hivatásos állomány tagjait megillető egészségügyi ellátás;

e) az egyenruha, a kitüntetés és a fegyver viselése a hivatásos állomány tagjaira vonatkozó szabályok szerint;

f)[17] évi ruházati utánpótlási ellátmány.

(2) A vezényeltet a polgári szervnél az alábbi jogosultságok illetik meg:

a) a vezénylés elrendelésekor - azonos beosztás esetén - a rendfokozati illetmény beszámítása nélkül legalább olyan összegű illetmény, mint a vezénylést megelőző illetmény összege;

b) a rendfokozati illetménynek megfelelő pótlék;

c) a polgári szerv munkavállalóira érvényes illetmény-, bérrendszer szerinti kötelező illetmény-, béremelés;

d) a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó kedvezmények és támogatások, ha azokban a fegyveres szervtől nem részesült;

e) a vezényléssel kapcsolatos költségek (utazás, költözködés, szállás), valamint a szolgálat teljesítésével összefüggő kár megtérítése;

f) a polgári szervnél rendszeresített címek és más elismerési formák elnyerése, illetve azok viselése a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok szerint;

g) az egészségügyi szabadság tartamára távolléti díj;

h) a hivatásos állomány tagját megillető jubileumi jutalom,

i)[18]

(3) A (2) bekezdésben meghatározott illetmény, juttatások és térítések, valamint ezek közterhei - eltérő megállapodás hiányában - a polgári szervet terhelik.

11. § A polgári szerv vezetője fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén javaslatot tesz a fegyveres szerv vezetőjének a vezényelt fegyelmi felelősségre vonására.

Vezénylés a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központba[19]

11/A. §[20] (1) A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központba (a továbbiakban: Központ) vezényeltekre a polgári szervhez történő vezénylésre vonatkozó szabályokat a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A 10. § (2) bekezdésben meghatározott illetmény, juttatások és térítések, valamint ezek közterhei - eltérő megállapodás hiányában - a küldő szervet terhelik.

Vezénylés a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez[21]

11/B. § (1) A hivatásos állomány tagjának a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez vezénylésére a 8. § (2) és (3) bekezdésének, a 9. §-nak, a 10. § (1) bekezdésének és a 11. §-nak a rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vezényeltet a Hszt. IX-X. fejezete alapján megillető illetmény, juttatások költségtérítések, kedvezmények és támogatások, - kivéve: a kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségeket - továbbá a XXII. Fejezetben meghatározott illetménypótlékok, valamint a VIII. fejezet 89. §-ában meghatározott szabadság, a 93-95. §-ában meghatározott egészségügyi szabadság és szülési szabadság idejére járó távolléti díj a vezénylő intézetet terhelik.

A rendőrség különleges foglalkoztatási állománya tagjának más fegyveres szervhez vagy Magyar Honvédséghez vezénylése[22]

11/C. § (1) A rendőrség különleges foglakoztatási állományába (a továbbiakban: szenior állomány) tartozó hivatásos állományú tag más fegyveres szervhez vagy a Magyar Honvédséghez történő vezénylésére - a más szervhez vezénylés szabályaitól eltérően - a vezénylés helye szerinti fegyveres szerv országos parancsnoka vagy a szenior állomány tagjának kezdeményezésére, illetve a Honvéd Vezérkar főnöke kezdeményezésére kerülhet sor.

(2) Amennyiben a más fegyveres szerv országos parancsnoka vagy a Honvéd Vezérkar főnöke által kezdeményezett vezénylésbe a szenior állomány tagja belegyezik, vagy ha a más fegyveres szervhez vezénylés esetén a szenior állomány tagjának kezdeményezését a kérelemben megjelölt fegyveres szerv támogatja, a rendőrség szenior állomány tagjával szerződést kötött szerve tizenöt napon belül elkészíti a más fegyveres szervhez vagy a Magyar Honvédséghez történő vezénylésére vonatkozó parancsot vagy határozatot.

(3) A vezénylés határozott időtartamú, amely legfeljebb a szenior állomány tagja öregségi nyugdíjkorhatárának betöltéséig tarthat.

(4) A vezényelt illetményét és egyéb járandóságait

a) más fegyveres szervhez vezénylés esetén a fogadó szerv,

b) a Magyar Honvédséghez vezénylés esetén a küldő és a fogadó szerv közötti megállapodásban rögzített szerv biztosítja.

(5) Amennyiben a vezénylés időtartama a szenior állomány tagja öregségi nyugdíjkorhatárának betöltését megelőzően jár le, vagy ezen időpontot megelőzően a fogadó fegyveres szerv vagy a szenior állomány tagja kezdeményezi a vezénylés megszüntetését, a szenior állomány tagja a rendőrség szenior állományba vételről szóló szerződést kötő szervének állományába kerül vissza, amely gondoskodik a szenior állomány tagjának további foglalkoztatásáról, indokolt esetben a szolgálati feladatok jellegének megfelelő képzés biztosításáról.

(6) Amennyiben a szenior állomány tagja a vezénylés megszüntetésével egyidejűleg kérelmezi szolgálati viszonyának megszüntetését, úgy a rendőrség szenior állományba vételről szóló szerződést kötő szerve a Hszt. 264/F. § (1) és (2) bekezdésének figyelembe vételével intézkedik a szolgálat viszony megszüntetése érdekében.

A szenior állomány tagjának közfoglalkoztatás szervezésére, irányítására és végrehajtására irányuló feladatok ellátására létrehozott közigazgatási szervhez vezénylése[23]

11/D. § (1) A szenior állomány tagja közfoglalkoztatás szervezésére, irányítására és végrehajtására irányuló feladatok ellátására létrehozott közigazgatási szervhez vezénylésére - a más szervhez vezénylés szabályaitól eltérően - az országos rendőr-főkapitány és a vezénylés helye szerinti közigazgatási szerv megállapodása alapján kerül sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vezénylés határozatlan időre történő meghosszabbítását a szenior állomány tagja vagy a közigazgatási szerv vezetője kezdeményezheti.

A más szervhez vezénylés megszüntetése

12. § (1) A vezénylésre jogosult elöljáró a más szerv vezetőjével történt megállapodás alapján megszünteti a vezénylést, ha

a) megszüntetése a szolgálat érdekében vagy elnyert pályázat miatt szükségessé vált;

b) a vezényelt olyan fegyelemsértést követett el, amely várhatóan a szolgálati viszonyt vagy a rendfokozatot érintő felelősségre vonást von maga után, illetve ha a vezényelt a fegyelemsértés jellegénél fogva a beosztás további ellátására érdemtelenné vált;

c) a vezénylés időtartama lejárt és a vezénylés meghosszabbítására nem kerül sor;

d) a vezényelt szolgálati viszonya megszűnik.

(2) A más szerv vezetője kezdeményezésére a megállapodás szerint meg kell szüntetni a vezénylést, ha

a) a vezénylés célja megszűnt;

b) a más szervnél bekövetkezett átszervezéssel a vezényelt feladatköre megszűnt;

c) a vezényelt a beosztásával járó kötelezettségeit nem teljesíti, illetőleg nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, vagy egészségi állapota olyan mértékben megromlott, hogy az nem teszi lehetővé a beosztás további ellátását.

(3) A vezényelt kérésére a vezénylés megszüntethető a beosztással, munkakörrel összefüggő feladatok, követelmények megváltozása vagy méltányolható egyéni (családi, szociális stb.), illetőleg egészségügyi ok miatt. A kérelemről a más szerv vezetőjének egyetértésével 30 napon belül dönteni kell.

(4) A vezénylést a küldő szerv parancsával kell megszüntetni. Egyebekben a 3. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

(5)[24] A (4) bekezdéstől eltérően a Hszt. 49/D. § alapján történő vezénylés esetében a vezénylés megszüntetésére-a más szerv vagy a hivatásos állomány tagjának kezdeményezése alapján - a miniszter jogosult. A határozat miniszterhez történő felterjesztésére a küldő szerv vezetője intézkedik.

(6)[25] Az (5) bekezdéstől eltérően a Terrorelhárítási Központhoz, valamint a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz a Hszt. 49/D. § alapján történő vezénylés esetében a vezénylés megszüntetéséről szóló határozat miniszterhez történő felterjesztésére a Terrorelhárítási Központ, vagy a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetője intézkedik.

(A Hszt. 286. §-ához)

13. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kihelyezett állományába tartozók szolgálati viszonyára és munkavégzésére vonatkozó részletes szabályokat - az érintett miniszter egyetértésével - az irányító miniszter állapítja meg.

(A Hszt. 51-51/A. §-ához)[26]

A szolgálati viszony szünetelése

14. § (1)[27] Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja a Hszt. 23. §-a szerint írásban bejelentette, hogy országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, főpolgármesteri, polgármesteri választáson nyilvántartásba vett jelölt (a továbbiakban: jelölt), illetve a hivatásos állomány állami vezetővé kinevezett vagy megválasztott tagja esetében az állományilletékes parancsnok javaslatára a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró parancsban (határozatban) intézkedik a jelölt szolgálati viszonyának szüneteltetése iránt.

(2) A szolgálati viszony szüneteltetéséről szóló parancs tartalmazza a szünetelés okát és annak kezdő napját.

15. § (1)[28] A jelöltet és a hivatásos állomány állami vezetővé kinevezett vagy megválasztott tagját az állományilletékes parancsnok a szünetelés kezdő napjától köteles mentesíteni a szolgálati beosztással járó feladatok ellátása alól.

(2)[29] A jelölttől és a hivatásos állomány állami vezetővé kinevezett vagy megválasztott tagjától a szünetelés időtartamára egyéni szolgálati fegyverzetét és lőszerkészletét be kell vonni.

16. § (1)[30] A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a szolgálati viszony folyamatosságát nem érinti. Ez idő alatt a szolgálati viszony - a méltatlanság, valamint a kifogásolható életvitel megállapításának esetét kivéve - felmentéssel nem szüntethető meg.

(2) A szünetelés időtartama a Hszt. 326. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szempontjából szolgálati viszonyban töltött időnek számít.

(3) A szolgálati viszony szünetelése - a Hszt. 115. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontjai kivételével - a már megszerzett lakhatási támogatást nem érinti.

(4) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony szünetelésének ideje alatt is jogosult a fegyveres szerv által fenntartott vagy támogatott egészségügyi intézményben az egészségügyi ellátás igénybevételére.

(5)[31]

17. § (1)[32] A szolgálati viszony szünetelésének kezdő napjától a hivatásos állomány tagja illetményre, ruházati utánpótlási ellátmányra, étkezési- és a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó egyéb költségtérítésre nem jogosult.

(2)[33] Ha a hivatásos állomány jelöltként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt a tisztségbe nem választották meg és a szervezeti egységénél az eredeti szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát, részére az (1) bekezdésben meghatározott illetményt, juttatást és költségtérítést a szolgálati viszony szünetelése megszűnésének napjától számítva kell folyósítani.

(3)[34] A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony szünetelésének évében - a szünetelés időtartamának beszámítása nélkül - a szabadság időarányos részére jogosult.

(4)[35] A hivatásos állomány állami vezetőnek kinevezett vagy megválasztott tagja a szolgálati viszony szünetelése alatt az állami vezetőkre vonatkozó szabályok szerint jogosult szabadságra.

18. § Ha a hivatásos állomány jelöltként indult tagja a jelöltségtől visszalépett vagy őt nem választották meg, a szolgálati viszony szünetelésének befejezésére a visszalépés, illetve a meg nem választás hivatalos megállapítása napjával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró parancsban intézkedik. A mandátum igazolásának napjával fejeződik be a szolgálati viszony szünetelése annak esetében, akit a Hszt. 59. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott valamely tisztségbe megválasztottak.

(A Hszt. 60. §-ához)

A hivatásos állomány tagjának áthelyezése[36]

19. §[37] A hivatásos állomány tagja más fegyveres szervhez akkor helyezhető át, más fegyveres szervtől, illetve a Magyar Honvédség állományából akkor vehető át, ha a beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési), egészségügyi, pszichikai és fizikai követelményeknek megfelel. Az áthelyezés, illetve átvétel az adott szolgálati beosztás ellátásához szükséges szakismeretek elsajátításához és jogszabályban meghatározott egyéb feltételekhez köthető.

20. § (1)[38] A hivatásos állomány tagjának más fegyveres szervhez, illetve a Magyar Honvédséghez történő áthelyezését a 2. § (2) bekezdésében meghatározott vezető parancsban rendeli el.

(2) Az áthelyezési parancs másolati példányát, valamint a hivatásos állomány áthelyezett tagjának személyi okmányait az új szolgálati hely részére meg kell küldeni.

(3) A hivatásos állomány nemzetbiztonsági szolgálatoktól áthelyezett tagja esetében az áthelyezési parancs másolati példányát és a Hszt. 61. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást, valamint a két szerv közötti megállapodásban meghatározott további iratokat kell megküldeni.

(4)[39] A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának az eredeti fegyveres szervnél történő megszűnésével kapcsolatos eljárásra a Hszt. 61. §-ában foglaltak az irányadók. Részére azonban végkielégítés nem jár.

(5) A hivatásos állomány szolgálati viszonya megszűnésekor végkielégítésben részesült tagjának, hivatásos szolgálati viszonyba történő ismételt kinevezésére csak a végkielégítés idejének letelte után kerülhet sor. Ha ezen idő alatt kinevezik, a végkielégítés időarányos részét a szolgálati viszonyt megszüntető fegyveres szerv részére vissza kell fizetni, amelyet - szolgálat érdekéből - a fogadó szerv átvállalhat.

21. § (1) Ha az áthelyezés a más fegyveres szerv kezdeményezésére történik, az utazási és a költözködési költség - eltérő megállapodás hiányában - a más fegyveres szervet terheli.

(2) Ha az áthelyezést a hivatásos állomány tagja kezdeményezte, az (1) bekezdésben meghatározott költségek őt terhelik. Ezeket a költségeket azonban a más fegyveres szerv átvállalhatja.

(3) Az áthelyezés időpontjával a hivatásos állomány tagjának az eredeti fegyveres szerv által nyújtott lakhatási támogatásra való jogosultsága megszűnik. Az eredeti és a más fegyveres szerv azonban megállapodhat az áthelyezett számára nyújtott támogatás átvállalásában vagy annak egymás közötti elszámolásában.

(A Hszt. 85. §-ához)

A fokozottan veszélyes szolgálati beosztások

22. § A Hszt. alkalmazásában fokozottan veszélyesnek az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység - a hivatásos szolgálattal járó általános kockázaton túl - életveszéllyel is járhat, illetve egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg. E beosztások körét a Hszt. és az 1. számú melléklet tartalmazza.

23. § (1) A Hszt. 85. §-ának (2) bekezdésében meghatározott csökkentett szolgálatteljesítési idő alkalmazása szempontjából az 1. számú melléklet szerinti szolgálati beosztások akkor tekintendők fokozottan veszélyesnek, ha a napi szolgálatteljesítési idő több mint 50%-át - az ionizáló sugárzásnak kitett szolgálati beosztásban legalább 3 órát - egészségkárosító kockázatok között kell eltölteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beosztásokban - a Hszt. 87. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - túlszolgálat nem rendelhető el.

(3) Csökkentett szolgálatteljesítési időben végzi feladatát - az (1) bekezdés alá eső beosztást betöltőn kívül - a szakrendelőbe beosztott orvos és fogorvos, tüdőbeteg-gondozóban, bőr- és nemibeteg-gondozóban, ideggondozóban foglalkoztatott orvos és pszichológus.

(4)[40] A 37/A. és 37/B. §-ban, továbbá a 38., 38/A. és 38/B. §-ban meghatározott pótlékra jogosító szolgálati beosztások nem minősülnek a Hszt. 85. §-ának (2) bekezdése szerinti csökkentett szolgálatteljesítési időre jogosító beosztásnak.

(A Hszt. 92. §-ához)

24. §[41] A Hszt. 92. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti pótszabadság az 1. számú melléklet 1-3. pontjaiban, 4. pontjának d) alpontjában és 6-8. pontjaiban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti munkával járó beosztást betöltőt akkor illeti meg, ha a napi szolgálatteljesítési idő több mint 50%-át - az ionizáló sugárzásnak kitett szolgálati beosztásban legalább 3 órát - az egészségkárosító kockázatok között tölti el.

25. §[42]

25/A. §[43] E rendelet alkalmazásában a Hszt. 92. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti föld alatti létesítménynek az olyan önálló, zárt terű építmény vagy építménynek az a része minősül, amely teljes egészében a földfelszín alatt helyezkedik el, a levegő páratartalmát, összetételét mesterséges úton állítják elő vagy biztosítják, és a munkavégzéshez szükséges fény kizárólag mesterséges megvilágítással biztosítható.

[A Hszt. 342. §-a (1) bekezdésének c) pontjához]

Vezetői munkakörökbe és beosztási kategóriákba történő besorolás[44]

26. § (1) A szolgálati beosztások kategóriába sorolásánál az alapbeosztások kategóriába sorolását kell viszonyítási alapnak tekinteni.

(2)[45] A fegyveres szervek - ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt - alapbeosztásainak kategóriába sorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

27. § (1) A beosztások beosztási kategóriájának a meghatározásánál az adott beosztás szintjét, a beosztások ellátásával együttjáró feladatot, felelősséget és hatáskört (országos, középirányító, helyi stb.), a beosztás ellátásához megkövetelt iskolai végzettséget (szakképesítést), a beosztást betöltő személy szolgálati, illetőleg szakmai alárendeltségébe tartozó szervezetek számát, azok alaprendeltetését, létszámát, valamint a technikai eszközei mennyiségét és értékét, illetőleg egyéb, alapvetően fontos szempontokat kell figyelembe venni.

(2) Az alapbeosztások körébe nem tartozó, de azokkal azonosnak tekintendő szolgálati beosztásokat az alapbeosztások megfelelő kategóriájába kell besorolni.

(3) A beosztások beosztási kategóriákba történő besorolásánál biztosítani kell, hogy azok szervezeti szintje, az alá- és fölérendeltség lehetőleg egy beosztási kategóriakülönbséggel kifejeződjön.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az I-V. beosztási kategóriába sorolt beosztásban 10 évet eltöltött és kiválóan alkalmas minősítésű, egy beosztási kategóriával előbbre sorolható.

27/A. §[46] (1)[47] A Hszt. XIX/A. fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél vezetői munkakörnek csak a Hszt. 245/H. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben felsorolt szintű és a fegyveres szervet irányító minisztérium szerveinél, valamint a fegyveres szerv vagy valamely szervezeti egysége vezetésére, illetve egyéb vezetői, irányítói, valamint külföldön teljesítendő szolgálati feladatra létrehozott szolgálati beosztások minősülhetnek. E fegyveres szerveknél egyéb szervezeti egység (alegység) vezetésére, továbbá az egyéb beosztotti munkakörre létrehozott szolgálati beosztásokat a Hszt. 6/A. számú mellékletében meghatározott beosztási kategóriákba kell besorolni.

(2)[48] Az (1) bekezdés alá tartozó szerveknél, valamint az irányításukat végző minisztériumok szerveinél és az Országgyűlési Őrségnél rendszeresített hivatásos vezetői munkakörök alapbesorolását, azok betöltéséhez előírt képesítési követelményeket és az abban elérhető legmagasabb rendfokozatot a 2/A. számú melléklet, az egyéb szolgálati beosztások alapkategóriáit és azok alapbesorolását a 2/B. számú melléklet tartalmazza. Az alapbesorolás, illetve az alapkategóriák alapján a miniszter határozza meg az egyes vezetői munkakörök és egyéb szolgálati beosztások besorolását.

(3) Azt a hivatásos állományút, aki a rendelet hatálybalépésekor az (1) bekezdésben meghatározott vezetői munkakört lát el, és nem rendelkezik a 2/A. számú mellékletben előírt képesítési követelménnyel, beosztása betöltéséig, amennyiben a korábbi képesítési követelményének megfelelt, továbbra is a képesítési követelményeknek megfeleltnek kell tekinteni.

(4)[49] A fegyveres szervet irányító miniszter a 2/A. számú mellékletben meghatározott egyetemi végzettség képesítési követelménye alól felmentést adhat annak, aki főiskolai végzettséggel, szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább 15 éves szolgálati viszonnyal és legalább 5 éves vezetői gyakorlattal rendelkezik.

27/B. §[50] A 26-27/A. §-ban foglaltakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tekintetében nem kell alkalmazni.

(A Hszt. 104., 254., 293. és 306. §-ához)[51]

Illetménypótlék

28. § (1) A hivatásos állomány tagja akkor jogosult a Hszt.-ben meghatározott illetménypótlékra, ha olyan beosztást tölt be, amely az átlagosnál nagyobb veszéllyel vagy fokozott igénybevétellel, illetve többletkövetelmények teljesítésével jár, továbbá, ha az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények elviselésére kényszerül, és ezeket a követelményeket és körülményeket a beosztási illetményben nem lehet elismerni.

(2) Az illetménypótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékra jogosító szolgálati tevékenység tényleges kifejtésének, illetve a beosztás betöltésének idejére jár.

(3) Az egy hónapra számított illetménypótlékok esetében, ha a hivatásos állomány tagja az adott hónapban bármely oknál fogva a munkanapok felénél többet távol van, számára csak az időarányos rész folyósítható.

(4)[52] A szenior állomány tagja esetében a Hszt. 104. és 254. §-a nem alkalmazható, az illetményt a Hszt. 264/C. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell megállapítani.

Szolgálati időpótlék[53]

28/A. §[54] (1)[55] A Hszt. 100/A. §-ában meghatározott szolgálati időpótlék a törvény hatálya alá tartozó fegyveres szervek minden hivatásos állományú tagját megilleti, függetlenül a ténylegesen ellátott beosztástól, munkakörtől.

(2) A szolgálati időpótlék az egyes fokozatokhoz tartozó szolgálati idő betöltését követő naptól esedékes.

Idegennyelv-tudási pótlék

29. § A nyelvtanárnak, tolmácsnak és fordítónak csak olyan nyelvtudás után fizethető nyelvtudási pótlék, amelynek ismerete a beosztás betöltésének nem feltétele.

30. §[56]

31. §[57]

32. §[58]

33. §[59]

Tűzszerészpótlék

34. § Tűzszerészpótlékra jogosult, aki aknazár telepítését, elaknásított terület, illetőleg lőszer, robbanóanyag (robbanótest) felkutatását, mentesítését, hatástalanítását, lőtér lövészet utáni mentesítését végzi, vagy robbantási feladatot hajt végre.

Búvárpótlék

35. § Búvárpótlékra jogosult, aki búvár beosztást tölt be, és búvárfeladatot teljesít. Víz alatti tűzszerész tevékenység esetén tűzszerészpótlék is jár.

Fokozottan veszélyes beosztás pótléka[60]

36. §[61] A Hszt. 254. §-a (2) bekezdés a) pont 10. alpontja szerinti veszélyességi pótlék szempontjából az 1. számú melléklet 1-3. és 8. pontjaiban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti munkával járó beosztásban szolgálatot teljesítőt az illetménypótlék havonta akkor illeti meg, ha az egészségkárosító kockázatok között töltött ideje eléri a 23. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot.

37. §[62] A büntetés-végrehajtási szervezetnél a Hszt. 306. §-a szempontjából fokozottan veszélyes beosztást látnak el azok, akik különleges biztonságú, illetve hosszúidős speciális rezsim körletre vagy különleges biztonságú zárkához, vagy HIV-pozitív fogva tartottak körletére vannak beosztva, vagy az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben a közvetlen betegellátásban teljesítenek szolgálatot.

Veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótléka és veszélyes tűzoltói beosztás pótléka[63]

37/A. §[64] (1)[65] A Hszt. 254. § (2) bekezdés a) pont 12. alpontja szerinti veszélyes tűzoltói beosztás pótlékra havonta az jogosult, aki a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél vagy az Országgyűlési Őrségnél váltásos szolgálati rendben olyan tűzoltó szolgálati beosztást tölt be, amelynek ellátása tűzoltásban, műszaki mentésben való közvetlen (helyszíni) részvétellel együtt jár.

(2)[66] A Hszt. 254. § (2) bekezdés a) pont 11. alpontja szerinti veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótlékra havonta az jogosult, aki a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél olyan szolgálati beosztást tölt be, amelynek ellátása a katasztrófa-elhárításban való közvetlen (helyszíni) részvétellel együtt jár.

(3)[67] Aki az (1) és (2) bekezdés alapján illetménypótlékban részesül, az egyidejűleg a 36. § szerinti fokozottan veszélyes beosztás pótlékra, illetve a 37/B. § szerinti egyéb veszélyességi pótlékra nem jogosult.

(4)[68] A veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótlékra jogosító, a miniszter által rendeletben meghatározott szolgálati beosztásokat, az adott szerv állománytáblázatában kell megjelölni.

Egyéb veszélyességi pótlék[69]

37/B. §[70] A Hszt. 254. §-a (2) bekezdésének c) pontja szempontjából egyéb veszélyességi pótlékra jogosult:

a) a rendőrségi fogdák őrszemélyzete és a fogva tartottakat kísérő szolgálatot ellátók,

b)[71] a rendőrségnél az őrzött szálláson őrizetben lévők körletébe beosztott,

c)[72] aki a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél olyan, a 37/A. § alá nem tartozó szolgálatot lát el, amelynek teljesítése az 1. számú melléklet 1-3. és 8. pontjaiban meghatározott egészségkárosító kockázatok vállalásával együtt jár és egyébként nem jogosult a 36. §, valamint a 37/A. § szerinti pótlékra.

Közterületi pótlék[73]

38. §[74] (1)[75] Közterületi pótlékra jogosult a rendőrség, az Országgyűlési Őrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - kivéve, ha nyomozói, illetve határrendészeti pótlékban részesül vagy folyamatos ügyeleti és igazgatásrendészeti szolgálat ellátására szervezett beosztást tölt be -, ha az alapfeladatok ellátására szervezett szolgálati beosztásokban kinevezéssel, megbízással vagy vezényléssel végrehajtói feladatokat lát el.

(2)[76] A közterületi pótlékra jogosultak körét az illetékes miniszter rendeletben határozza meg, a pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat, az adott szerv állománytáblázatában kell megjelölni.

Határrendészeti pótlék[77]

38/A. §[78] (1)[79] Határrendészeti pótlékra jogosult a rendőrség hivatásos állományú tagja - kivéve, ha nyomozói, illetve közterületi pótlékban részesül, vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztást tölt be - ha az alapfeladatok ellátására szervezett szolgálati beosztásokban kinevezéssel, megbízással vagy vezényléssel határrendészeti végrehajtói feladatokat lát el.

(2)[80] A határrendészeti pótlékra jogosító, a miniszter által rendeletben meghatározott szolgálati beosztásokat, az adott szerv állománytáblázatában kell megjelölni.

Őrzési pótlék[81]

38/B. §[82] A Hszt. 306. §-ában meghatározott őrzési pótlékra jogosult a büntetés-végrehajtási szervezet zászlós és tiszthelyettes állománycsoportú tagja, ha a fogva tartottakkal közvetlen és folyamatosan foglalkozó szolgálati beosztást tölt be.

Ügyeleti pótlék (díj)

39. § Ügyeleti pótlékra (díjra) jogosult - a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők kivételével -, aki szolgálatvezénylés alapján ügyeleti szolgálatot lát el. Nem jár ügyeleti pótlék (díj) azért a szolgálatért, amelyért más címen illetékes pótlék (díjazás) (éjszakai, orvosi stb.).

Orvosi ügyeleti díj

40. § A kórházban, rehabilitációs intézetben és a külön meghatározott rendelőkben teljesített orvosi ügyeletért az orvosoknak, egészségügyi tiszteknek, zászlósoknak és tiszthelyetteseknek orvosi ügyeleti díj jár.

Készenléti pótlék (díj)

41. §[83] Készenléti pótlékra jogosult, aki szolgálati vezénylés alapján, szolgálati időn kívül szolgálatképes állapotban az elöljárója rendelkezése szerinti elérhető - szolgálati helyen kívüli - helyen köteles tartózkodni, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető. A készenléti pótlékban részesülő éjszakai és délutáni pótlékra nem jogosult. Nem minősül e § alkalmazásában készenlétnek a Hszt. 16. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése.

Gépkocsivezetői, gépjárművezetői pótlék

42. § (1)[84]

(2) Különleges gépjárművezetői pótlékra az a gépkocsivezető jogosult, aki a fegyveres szervnél rendszeresített különleges gépjárművet vezet.

(3) Gépjárművezetői pótlékra jogosult, aki

a) a beosztásából adódó feladatok ellátása során szolgálati gépkocsit rendszeresen vezet, és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen;

b) gépkocsivezetőként a fegyveres szerv jelzésével és megkülönbözető jelzéssel ellátott gépjárművet vezet.

(4)[85]

43. §[86]

44. §[87]

Díszelgési pótlék

45. § (1) A társadalmi, állami ünnepeken és más alkalmakkor díszelgésben rendszeresen résztvevők díszelgési pótlékra jogosultak. Díszelgési pótlékra jogosult az is, aki ténylegesen díszőri feladatokat lát el.

(2) A pótlékra jogosultak körére vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza.

Zenekari pótlék

46. § Zenekari pótlékra jogosult, akit állományparancsban a zenekar állományába vezetőnek vagy zenésznek kineveztek, és zeneszolgáltatási tevékenységet rendszeresen végez.

47. §[88]

48. §[89]

49. §[90]

Különleges bevetési pótlék

50. § (1) A különleges bevetési pótlék a különlegesen veszélyes szolgálati feladatok ellentételezésére, továbbá e feladatok végrehajtásához szükséges folyamatos intenzív felkészülés ösztönzésére szolgál, kizárólag az ilyen jellegű tevékenységet közvetlenül ellátó állomány részére.

(2) A pótlékra jogosultak körére vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza.

Lovasjárőri pótlék

51. § (1) Lovasjárőri pótlék illeti meg azt, aki a szolgálati állattal folyamatosan foglalkozik, arról rendszeresen gondoskodik (eteti, ápolja, szolgálatra felkészíti, gyakoroltatja), és lovasjárőri feladatot lát el.

(2) Pótlékra jogosult a kiképzésben részt vevő hivatásos állományú szakoktató (belovagló, tanár) valamint a lovas parancsnoka is, amennyiben a beosztásához szolgálati állatot ténylegesen rendszeresítettek.

Kutyavezetői pótlék

52. § (1) Kutyavezetői pótlékra jogosult, aki szolgálati kutyával folyamatosan foglalkozik, arról gondoskodik (eteti, ápolja, szolgálatra felkészíti, gyakoroltatja), és vele szolgálati tevékenységet lát el.

(2) Pótlékra jogosult a kiképzésben részt vevő hivatásos állományú szakoktató (kiképző, tanár), valamint a kutyavezető parancsnoka is, amennyiben beosztásához szolgálati állatot ténylegesen rendszeresítettek.

Hajóvezetői pótlék

53. § Hajóvezetői pótlékra az jogosult, aki hajóvezetői, gépüzemvezetői vagy vízijármű parancsnoki beosztásban teljesít szolgálatot.

Nyomozói pótlék

54. § (1) Nyomozói pótlékra jogosult, aki beosztása ellátása során bűnügyi megelőző és felderítő tevékenységet folytat.

(2) A pótlékra jogosító beosztásokat miniszteri rendelet tartalmazza.

Éjszakai pótlék

55. § (1)[91] Éjszakai pótlékra az jogosult, aki vezényléses vagy váltásos szolgálati időrendszerben este 22 óra és reggel 6 óra között látja el szolgálati feladatát.

(2) Szolgálatszervezési érdekből az (1) bekezdéstől eltérően megállapított időbeosztás esetén, amennyiben a szolgálatteljesítési idő legalább 50%-a este 22 óra és reggel 6 óra közé esik, a pótlék a szolgálatteljesítés teljes időtartamára jár. Amennyiben a hivatkozott mérték az 50%-ot nem éri el, úgy a pótlék csak az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt teljesített szolgálat után jár.

(3) A havonta folyósítandó éjszakai pótlék annak jár, aki a szolgálatát munkaköri kötelességénél fogva éjszaka teljesíti.

Délutáni pótlék

56. § (1)[92] Délutáni pótlékra az jogosult, aki vezényléses vagy váltásos szolgálati időrendszerben délután 14 óra és este 22 óra között látja el szolgálati feladatát.

(2) Szolgálatszervezési érdekből az (1) bekezdéstől eltérően megállapított időbeosztás esetén, amennyiben a szolgálatteljesítési idő legalább 50%-a délután 14 óra és este 22 óra közé esik, a pótlék a szolgálatteljesítés teljes időtartamára jár. Amennyiben a hivatkozott mérték az 50%-ot nem éri el, úgy a pótlék csak az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt teljesített szolgálat után jár.

Akció szolgálati pótlék

57. § Akció szolgálati pótlékra az jogosult, aki az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban, illetőleg különleges szolgálati feladatban vesz részt.

Személyi pótlék

58. § Személyi pótlék engedélyezhető, ha a szolgálat ellátása az átlagosnál lényegesen kedvezőtlenebb körülmények között vagy a hivatali és vezényléses munkarendtől eltérő munkarendben történik, illetőleg speciális szakismeretet igénylő többletfeladattal jár.

59. §[93]

Utasforgalmi pótlék

60. §[94]

Szemle pótlék

61. §[95]

Képviseleti pótlék

62. §[96]

Pénzkezelői pótlék

63. § Pénzkezelői pótlékot a hivatásos állomány tagjának akkor kell folyósítani, ha munkaköri kötelességénél fogva vagy azon kívül rendszeresen pénzt, illetve pénzhelyettesítő eszközt kezel.

63/A. §[97] A 28-63. §-ban foglaltakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tekintetében nem kell alkalmazni.

A pótlékok és kedvezmények nyilvántartása és megállapítása

64. § (1) A 22. §-ban meghatározott fokozottan veszélyes beosztásokról, a beosztást betöltő hivatásos állomány tagjáról, a veszélyes körülmények között végzett tevékenység időtartamáról és az alkalmazott munkaszervezés rendjéről a szervezeti egységnél folyamatos nyilvántartást kell vezetni. Hasonlóan kell nyilvántartani minden illetménypótlékra jogosító beosztást és tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján az állományilletékes parancsnok parancsban intézkedik a kedvezményekről, illetve a pótlékok kifizetéséről.

Vegyes rendelkezések

65. §[98]

65/A. §[99]

65/B. §[100]

66. §[101]

66/A. §[102]

67. §[103] (1)[104] A Hszt. 2. § e) pontjában meghatározott vezetők és helyetteseik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és elnökhelyettesei, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója és főigazgató-helyettese, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója és helyettesei, valamint az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettese (a továbbiakban együtt: vezető) vezetői juttatásokra jogosultak, e jogosultságuk a vezetői megbízásuk időtartamára áll fenn.

(2) A juttatások költségvetési fedezetét annak a szervezetnek a költségvetéséből kell biztosítani, amelyben a jogosult vezető a megbízatásából adódó feladatait teljesíti.

(3)[105] A vezető részére hivatali lakás használatát lehet biztosítani, ha - a vele közös háztartásban élő házastársa (élettársa, bejegyzett élettársa) lakásviszonyait is figyelembe véve - Budapesten vagy közvetlen vonzáskörzetében megfelelő lakással nem rendelkezik.

(4) A hivatali lakással való ellátás keretében használt lakás a jogosult részére nem idegeníthető el, a lakásra vonatkozó tartási szerződéshez hozzájárulás nem adható, illetőleg a jogosult halála esetén a bérleti jogviszony nem folytatható.

(5) Ha a hivatali lakás használatára jogosult vezető hivatali lakásra nem tart igényt, kérelmére lakásfenntartási térítést kell részére fizetni.

(6) A lakásfenntartási térítés iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, aki gondoskodik az igényjogosultság feltételeinek ellenőrzéséről.

(7) A lakásfenntartási térítés havi összege a budapesti (vonzáskörzeti) lakásmegoldással összefüggésben felmerült, számlával igazolt lakbérnek megfelelő összeg, legfeljebb azonban a köztisztviselői illetményalap hatszorosa. A lakásfenntartási térítés egy összegben, havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig esedékes.

(8) Ha a külföldre utazás repülőgéppel történik, Európán belüli utazásnál "turista", a négy óra repülési időt meghaladó tengerentúli utazásnál, illetőleg más hosszú távú járatoknál magasabb komfortosztálynak megfelelő árú repülőjegy vásárolható a vezető részére. Vonattal történő utazás esetén a vezető első osztályt vehet igénybe.

(9) A vezető hivatalos külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén, illetőleg külföldi állami vezetők vagy a fogadóval azonos szintű vezető fogadása (kísérése) céljából jogosult a kormányváró-helyiségek használatára, továbbá jogosult diplomata útlevélre. Magáncélú utazás esetén a kormányváró használata, illetve a diplomata útlevél nem illeti meg.

(10)[106] A szervezetet felügyelő vagy irányító miniszter belső szabályzatban állapítja meg a felügyelete vagy irányítása alá tartozó szerv állományába tartozó vezető számára biztosított rádiótelefon- és internet-használati jogosultság részletes szabályait.

(11)[107] A vezetőt a (11a)-(11e) bekezdés szerint személyes gépkocsihasználat illeti meg. A személyes gépkocsi-használat keretében biztosított személygépkocsi hivatalos és magáncélú utazásra egyaránt igénybe vehető. A személygépkocsi menetlevél nélkül, érvényes forgalmi engedéllyel vehet részt a közúti forgalomban.

(11a)[108] A személyes gépkocsihasználat keretében biztosított személygépkocsit az országos parancsnok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója, valamint az Országgyűlési Őrség parancsnoka gépjárművezető biztosításával korlátlan kilométerkeret felhasználásával veheti igénybe.

(11b)[109] A (11a) bekezdésben meghatározott vezetők helyettesei részére - a (11a) bekezdésben meghatározott vezetők javaslatára - a fegyveres szervet irányító miniszter személyes gépkocsihasználatot engedélyezhet, melynek során meghatározza a havi térítésmentes gépkocsi futásteljesítményt.

(11c)[110] A (11b) bekezdésben meghatározott igényjogosult a gépkocsi kilométer-számlálójának állását minden naptári hónap utolsó napján köteles az erre szolgáló nyomtatványon rögzíteni. A nyilvántartás szerinti havi futásteljesítmény azon része után, amely a miniszteri engedélyben meghatározott mértéket meghaladja, az igényjogosult köteles a gépkocsit üzemben tartó szerv részére az üzemanyagköltséget a fizetési kötelezettség tudomására jutásától számított 30 napon belül megtéríteni. Nem vonatkozik a megtérítési kötelezettség a térítésmentes futásteljesítmény elérését követően a tárgyhónap során megtett azon utakra, amelyek hivatalosjellegét a jogosult tételes menetlevéllel igazolja.

(11d)[111] A (11b) bekezdés szerinti helyettesek személyes gépkocsihasználatához - az egy épületen belül elhelyezett, azonos szervezeti egységhez tartozó igényjogosultak számával arányos mértékben - 1-3 igényjogosult esetén 1 fő, 4-6 igényjogosult esetén 2 fő gépkocsivezető biztosítható. Amennyiben a személyes gépkocsihasználatra jogosult érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezik, vagy egészségügyi állapota folytán, vagy más okból járművezetésre nem képes, számára állandó jelleggel gépkocsivezetőt kell biztosítani.

(11e)[112] Személyes gépkocsihasználat címén a (11a) bekezdésben meghatározott vezetőt legfeljebb felső középkategóriájú (8. kategória), a (11a) bekezdésben meghatározott vezetők helyetteseit legfeljebb felső középkategóriájú (7. kategória) személygépkocsi használata illeti meg. Amennyiben a rendelkezésre álló járműállomány nem teszi lehetővé ilyen kategóriájú gépkocsi biztosítását, ideiglenesen eltérő kategóriájú gépkocsi is kiadható. A személygépkocsi-kategóriákra a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján kiadott, az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívarendszerről szóló 8002/2007. (XI. 21.) MeHVM tájékoztató az irányadó.

(12)[113] A vezető jogosult a Kormány központi üdülőjének használatára. Az üdülőt az igényjogosulttal együtt üdülő házastársa (élettársa, bejegyzett élettársa), gyermeke, gyermekének házastársa, továbbá szülője és unokája is igénybe veheti.

(13)[114] Az országos parancsnok és helyettese, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és elnökhelyettese, valamint az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettese szolgálati igazolványának felmutatásával a közigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá az államhatalmi szervekhez és a közintézményekhez beléphet. A rendvédelmi szerv országos parancsnoka és helyettese, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és elnökhelyettese más rendvédelmi szerv vagy a Magyar Honvédség működésére szolgáló területére a feladatkörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon léphet be.

68. §[115] E rendelet 1996. szeptember 1-jén lép hatályba.

69. §[116] Ha e rendelet a fegyveres szervet irányító miniszter részére határoz meg hatáskört, azt a hatáskört az Országgyűlési Őrség esetében az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelethez

2/A. számú melléklet a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelethez[117]

VEZETŐI ALAPMUNKAKÖRÖK

A BM, valamint a BM irányítása alá tartozó szervek[118][119]

Rövidítések:

BM: Belügyminisztérium

NOK: Nemzetközi Oktatási Központ

A rendőrségről szóló törvényben meghatározott, általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv[121]

A rendőrségről szóló törvényben meghatározott, általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv[122]

Rövidítések:[124]

NKE: Nemzeti Közszolgálati Egyetem

ORFK: Országos Rendőr-főkapitányság

ORFK BEI: Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Ellátó Igazgatóság

ORFK NEBEK: Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ

KR NNI: Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda

RRI: Repülőtéri Rendőr Igazgatóság

BSZKI: Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet

KR: Készenléti Rendőrség

KR KEŐ: Készenléti Rendőrség parancsnokának közvetlen irányítása alatt álló Köztársasági Elnöki Őrség Főosztálya

KR SZO: Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság

BRFK: Budapesti Rendőr-főkapitányság

ÁFSZ: Állami Futárszolgálat

LRP: Légirendészeti Parancsnokság

Központi GEI: Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóság

ORFK RSZKK: ORFK Rendészeti Szervek Kiképző Központja

ORFK DOK: ORFK Dunakeszi Oktatási Központ

TŰSZ: Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálat

Nemzeti Védelmi Szolgálat[125]

Rövidítés:

NVSZ: Nemzeti Védelmi Szolgálat

Terrorelhárítási Központ[126]

Határőrség[127]

Hivatásos katasztrófavédelmi szerv[128]

Rövidítések:

KOK: Katasztrófavédelmi Oktatási Központ

GEK: BM OKF Gazdasági Ellátó Központ

Büntetés-végrehajtás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal[130]

Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

Országgyűlési Őrség[132]

2/B. számú melléklet a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelethez[133]

A rendszeresített alapbeosztások beosztási kategóriába sorolása

Az Országgyűlési Őrségnél rendszeresített alapbeosztások beosztási kategóriába sorolása[136]

2/C. számú melléklet a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelethez[137]