A Debreceni Törvényszék Pf.21418/2009/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének és hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 86. §, 151. §, 195. §, 198. §, 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 234. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §]

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

2.Pf.21.418/2009/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság az elsőfokú eljárásban dr. Varga László (...) ügyvéd által is, majd a másodfokú eljárásban kizárólag ...(...) meghatalmazott által képviselt ... (...) felperesnek - a személyesen eljárt ...(...) II.r., ... (...) IV.r., ... (...) V.r., ... (...) VI.r., a dr. Szabó István ügyvéd (...) által képviselt ... (...) VII.r., ... (...) VIII.r. és ... (...) IX.r., a személyesen eljárt ... (...) X.r., ... (...) XI.r. ... (...) XIII.r., ... (...) XIV.r., az elsőfokú eljárásban személyesen eljárt, majd a fellebbezési eljárásban ... meghatalmazott (...) által képviselt ... (...) XV.r., a személyesen eljárt ... (...) XVI.r., ... (...) XVIII.r., ... (...) XIX.r., ... (...) XX.r., ... (...) XXI.r., és az általa, mint meghatalmazott által képviselt ... (...) XXII.r., a személyesen eljárt ... (...) XXIII.r. és ... (...) XXIV.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének és hatálytalanságának megállapítása iránt indított perében a Debreceni Városi Bíróság 25.P.25.405/2008/10. sorszámú ítélete ellen a felperes által 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy a felperes által VII-VIII-IX.r. alperesek részére egyetemlegesen megfizetendő elsőfokú perköltség összegét 84.000 (nyolcvannégyezer) Ft-ra leszállítja.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság felperes keresetét elutasító ítélete ellen felperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és kereseti kérelmének helyt adása végett. Kérte perköltségben marasztalása mellőzését is.

A megyei bíróság a fellebbezést csak kismértékben, a perköltséget érintő részében találta részben megalapozottnak.

Az elsőfokú bíróság a tényállást a bizonyítékok 1952. évi III. tv. (továbbiakban Pp.) 206. § (1) bekezdése szerinti okszerű mérlegelésével állapította meg, és az abból levont jogi következtetéseit is a per főtárgyát érintően a megyei bíróság mindenben osztotta, csupán a perköltséget érintően változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét a következőkre figyelemmel:

Ahogy arra az elsőfokú bíróság helyesen rámutatott az 1959. évi IV. tv. (továbbiakban Ptk.) 234. § (1) bekezdése értelmében a semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat, az e törvényi rendelkezés alapján kialakult bírói gyakorlat szerint azonban ez nem jelent egyben keresetindítási jogosultságot. Valamely szerződés semmisségével kapcsolatos perbeli legitimációt ugyanis csak jogi érdekeltség, vagy perlési jogosultságot biztosító jogszabályi felhatalmazás alapozhat meg. A felperes, aki nem volt szerződő fél, a szerződés érvénytelensége megállapítása esetén sem szerezhetné meg az ingatlan tulajdonjogát. Az ingatlan esetleges újabb feltételekkel történő értékesítése esetén ismételt elővásárlási joggyakorlás lehetősége mellett, őt meg nem előző elővásárlási jogosultak esetén szerezhetne tulajdonjogot, amelyre való hivatkozás jogi érdekeltséget közvetlenül megalapozó keresetindítási jogosultságot számára nem biztosít.

A szerződés hatálytalanságára hivatkozás körében a megyei bíróság előrebocsátja, hogy a felperes - relatív hatálytalanság miatt - csupán saját magát megillető elővásárlási jog megsértésére hivatkozhat, más elővásárlási jog gyakorlására egyébként jogosult személy sérelmére nem. A megyei bíróság rámutat arra, hogy felperes 2003. május 27-én beadott keresetlevelét megelőzően, illetve azt követően elővásárlási jog sérelmére hivatkozással peres eljárást más érintett nem indított.

Az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos anomáliák, ahogy arra az elsőfokú bíróság is kitért indokolásában, a szerződés érvényességét nem érinthetik, az immár perré alakult jogvitában a bíróságnak kell eldöntenie az elővásárlási joggal élni kívánó személy vonatkozásában azt, hogy elővásárlási jogát gyakorolhatja-e.