A Fővárosi Törvényszék P.20866/2007/2. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 348. §, 349. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Makszinné dr. Pócsik Judit

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.20866/2007/2.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.21208/2007/5., Kúria Pfv.20998/2008/4.

***********

ő

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A ... Bíróság a Dr. Répászki Miklós ügyvéd (1053 Budapest, Kecskeméti u. 13. II. em. 1.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek,

a ... által képviselt ...(...) I. rendű és a ...(...) II. rendű alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében meghozta az alábbi

Ítéletet

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az APEH felhívására, az abban közölt időben és módon fizessen meg a ... Állam javára 60.000,-(Hatvanezer) Ft állam által előlegezett eljárási illetéket.

A peres felek ezt meghaladó költségeiket maguk kötelesek viselni.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, mely az eljáró bíróságnál - de a ... Ítélőtáblához címezve - 4 példányban nyújtható be.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, avagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti a tárgyalás megtartását. Ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszáz-ezer forintot vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek csak az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére, avagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti.

Indokolás

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, valamint a csatolt és megkeresések alapján megküldött okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes korábban a ... ... volt, és feladatkörének ellátása idején, 2004. tavaszán adatokat kért be a ... és az ...-től. A ... Hivatal vezetőjéhez intézett megkeresésében ... megyei vadászati naplók hiteles másolatait, illetve a ... megyében tartott vadászatok és résztvevőik listáját kérte megküldeni, illetőleg utóbb a ... ... és a ... Hivataltól beszerezte a ... megyei állami vadászterületek trófeabírálati összesítőit is. E megkeresések célmeghatározás és jogszabályi hivatkozás nélkül történtek. A megkeresettek a megkeresésnek csak részben tettek eleget.

A felperes 2004. május 4. napján országgyűlési képviselői minőségében bejelentette az Országgyűlés elnökének, hogy írásbeli választ igénylő kérdést kíván feltenni az akkor ... ... tisztséget betöltő I. rendű alpereshez, "... ... címmel.

Kérdésként kívánta feltenni, hogy "nem veti-e fel az ... etika súlyos megsértését, sőt visszaélés gyanúját, és mindezek alapján az alkalmatlanság és érdemtelenség kérdését, ha a ... ..... együtt vadászik előtte már folyamatban lévő bűncselekmény-gyanús ügyek érintettjeivel (esetleges gyanúsítottjaival), gazdasági vezetőkkel, és mindezek után esetleg a vadászatból származó - egyelőre tisztázatlan fedezetű -vagyon gyarapodását is eltagadja, megsértve ezzel törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét?"

Kérdésében - többek között - arra hivatkozott, hogy hozzá beérkezett információk szerint egyes szervezett vadászatokon fideszes országgyűlési képviselők, polgármesterek és befolyásos vezető üzletemberek, a Fidesz-kormány magas rangú köztisztviselői, sőt maga a ... ... is részt vett. Beadványában felvetette a közös vadászat és egyes ügyekhez köthető eljárások "szerencsétlen alakulása" közötti összefüggés kérdését is.

Kérdésként kívánta a ... ...hez intézni többek között azt is, hogy a ... fizette-e a vadászatok költ...eit és az elejtett vadak, illetve azok trófeáinak ellenértékét?

A ... Hivatal a .... képviseletében eljáró ... ügyvéd 2004. április 23-án kelt, ismeretlen tettes elleni feljelentése alapján 2004. május 24-én nyomozást rendelt el személyes adattal visszaélés bűntette és más bűncselekmény gyanúja miatt.

A mentelmi joggal rendelkező, országgyűlési képviselő felperessel szemben bűncselekmény elkövetésének gyanúja merült fel, így a ... Hivatal 2004. október 11-én tett előterjesztésére a ... ... indítványozta az országgyűlésnél a felperes mentelmi jogának felfüggesztését.

A ... Országgyűlés ... OGY határozata a felperes mentelmi jogát nem függesztette fel, melyre tekintettel az ő vonatkozásában a büntetőeljárás a 2005. április 27.napján kelt határozattal elkülönítésre és megszüntetésre került.

A ... Hivatal 2005. május 18. napján vádiratot nyújtott be a ... Bírósághoz, melyben ..., a felperes munkatársát a Btk. 177/A. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (2) bekezdése szerint minősülő személyes adattal visszaélés bűntettével, valamint a Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettével vádolta, társtettesként.

A vádirati tényállás - többek között - a következőket tartalmazta:

"... adatvédelmi biztos a .... számú panaszügyben 2004. június 1-én kelt, felperes nevenak írt levelében felszólította felperes nevet arra, hogy a beszerzett vadászati naplókat és trófeabírálati összesítőket küldje vissza a vadászati hatóságoknak, az esetleg folyamatban lévő bekéréseket szüntesse meg, az üggyel kapcsolatban a ... keletkezett iratokat és feljegyzéseket semmisítse meg, erről az adatvédelmi biztost 30 napon belül tájékoztassa. Az adatvédelmi biztos 2004. június 11-én újabb levelet intézett felperes nevehoz, melyben elrendelte a felperes neve által jogellenesen megszerzett vadászati naplók és trófeabírálati összesítők megsemmisítését. felperes neve... rendelkezésének nem tett eleget. felperes neve... ... ellen közérdekű adat közlése miatt 2004. július 7-én keresetet nyújtott be a ... Bíróságon. felperes neve 2004 augusztus 17-én - nem indokolt kérelmével - elállt keresetétől... A ... a ... Megyei vadászatokkal kapcsolatosan az ... rendelkezésére bocsátott vadászati naplókat, és trófeabírálati összesítőket - az adatvédelmi biztos, az adatok törlésére vonatkozó rendelkezésére figyelemmel - 2004. október 13. napján megsemmisítette."

"2004. június elejétől több országos jelentőségű sajtótermékben (HVG, Népszabadság, ... Nemzet, Index.hu, Ma.hu, ... ..., stb.) jelentek meg olyan adatok, melyek nem nyilvánosak, de a ... ...nak kiszolgáltatott adatbázis részét képezik. Többek között azt, hogy ki, kivel mikor és hol vadászott. .. A ... ... 2004. augusztus 4-én kelt ...: ... című cikkében megnevezte az információk forrását: " A ... információk alapján".