32013D0245[1]

2013/245/EU: A Bizottság határozata ( 2011. december 20. ) a WestLB AG szerkezetátalakításához nyújtott C 40/2009. és C 43/2008. számú Állami Támogatásról (az értesítés a C(2011) 9395. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. december 20.)

a WestLB AG szerkezetátalakításához nyújtott C 40/2009. és C 43/2008. számú Állami Támogatásról

(az értesítés a C(2011) 9395. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű változat hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/245/EU)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután az érdekelt feleket felkérte észrevételeik megtételére (2),

mivel:

I. AZ ELJÁRÁS

(1) A Bizottság a C 43/2008. sz. ügyben 2009. május 12-én hozott határozatával (3) (a továbbiakban: a 2009. májusi határozat) - a 2009. április 30-án benyújtott szerkezetátalakítási tervre (a továbbiakban: a 2009. áprilisi szerkezetátalakítási terv) hivatkozva - feltételesen jóváhagyta Észak-Rajna-Vesztfália tartományi bankja, a WestLB AG (4) (a továbbiakban: WestLB) számára a strukturált értékpapírokból álló portfólió (a továbbiakban: Phoenix portfólió) biztosítására nyújtott 5 milliárd EUR összegű kockázatlefedést.

(2) Németország 2009. szeptember 23-án értesítette a Bizottságot a WestLB számára 6,4 milliárd EUR összegű ideiglenes kockázatlefedés formájában a Phoenix portfólió részsorozatainak biztosítására nyújtott kiegészítő támogatásról, továbbá vállalta, hogy értesítést küld a felülvizsgált szerkezetátalakítási tervről.

(3) A Bizottság az N 531/2009. sz. ügyben 2009. október 7-én hozott határozatában (5) úgy döntött, hogy az ideiglenes kockázatlefedés megmentési támogatásként összeegyeztethető a belső piaccal.

(4) 2009. december 10-én Németország bejelentést tett az újonnan létrehozott Erste Abwicklungsanstalt (a továbbiakban: EAA) bankra történő eszközátruházás formájában a WestLB javára végrehajtott támogatási intézkedésről. Az intézkedés elnevezése a továbbiakban: az első eszközátruházás. Németország ekkor küldte meg a WestLB-re vonatkozó szerkezetátalakítási tervet is (a továbbiakban: a 2009. decemberi szerkezetátalakítási terv). Az első eszközátruházás a 2009. szeptember 23-án bejelentett intézkedést váltotta fel, és a 2009. október 7-i határozatot tárgytalanná tette.

(5) A Bizottság a C 40/2009. sz. ügyben 2009. december 22-én hozott határozatával (6) (a továbbiakban: a 2009. decemberi határozat) a pénzügyi stabilitás érdekében hat hónapra ideiglenesen jóváhagyta az első eszközátruházást. Ugyanezen határozatában a Bizottság hivatalos vizsgálatot indított az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése alapján, mivel aggályai voltak az intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatosan.

(6) A Bizottság 2009 decemberében megbízást adott a Société Générale, a Bangert Research és Wim Schoutens professzor részére arra, hogy szakértőként értékeljék a WestLB által az EAA-ra átruházott értékvesztett eszközöket.

(7) Németország 2010. február 1-jén észrevételeket nyújtott be a 2009. decemberi határozat alapjául szolgáló indoklásra vonatkozóan.

(8) A Bizottság az N 249/2010. számú ügyben 2010. június 22-én hozott határozatával (7) (a továbbiakban: a 2010. júniusi határozat) a pénzügyi stabilitás érdekében meghosszabbította az első eszközátruházás ideiglenes jóváhagyását az első eszközátruházásra és a 2009. decemberi szerkezetátalakítási tervre vonatkozó végső határozat meghozataláig.

(9) A Bizottság 2010. október 29-én részletes értékelő jelentést küldött Németországnak az első eszközátruházás tárgyát képező eszközökről.

(10) 2010. november 5-én a Bizottság a C 40/2009. sz. ügyben az első eszközátruházással kapcsolatosan folytatott hivatalos vizsgálati eljárás kiterjesztéséről szóló határozatot (8) (a továbbiakban: a 2010. novemberi határozat) fogadott el. A Bizottság a 2010. novemberi határozatban további kételyeinek adott hangot az első eszközátruházás belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően.

(11) Németország 2010 novemberében észrevételeket nyújtott be, amelyeket 2010. december 21-én kiegészített. A Bizottság más érdekelt féltől nem kapott észrevételeket.

(12) 2010. december 21-én a Bizottság úgy határozott, hogy elhalasztja azt a határidőt, ameddig a Westdeutsche ImmobilienBank AG (9) (a továbbiakban: WestImmo) banknak be kellett szüntetnie új ügyletek kötését (10).

(13) Németország 2011. február 15-én benyújtotta a WestLB-re vonatkozó módosított szerkezetátalakítási tervet (a továbbiakban: a 2011. februári szerkezetátalakítási terv).

(14) 2011. április 15-én Németország a 2009. májusi határozat szerint kinevezett, elidegenítésért felelős vagyonkezelő által készített eredményjelentést és a WestLB-re vonatkozó új szerkezetátalakítási tervet (a továbbiakban: új szerkezetátalakítási terv) nyújtott be a Bizottságnak.

(15) A németországi Szövetségi Pénzpiaci Stabilizációs Hivatal (Bundesanstalt für Finanzmarktstabilisierung), a WestLB összes részvényese és az EAA 2011. június 23-án a WestLB felszámolásának és a részvényesei közötti tehermegosztásnak minden fontos részletéről megállapodott (a megállapodás a továbbiakban: keretmegállapodás [Eckpunktevereinbarung]) (11).

(16) Németország 2011. június 30-án továbbította a keretmegállapodás alapján készült új szerkezetátalakítási terv végleges változatát a Bizottságnak (a végleges változat a továbbiakban: a 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv).

(17) 2011. október 28-án Németország kérte, hogy a Bizottság 2012. február 29-ig halassza el a WestLB új ügyletek kötésének beszüntetése iránti kötelezettségét (a 2009. májusi határozat azt írta elő, hogy a WestLB-nek 2012. január 1-jétől be kell szüntetnie az új ügyletek kötését). Németország a kérelmet óvintézkedés gyanánt nyújtotta be arra az esetre, ha 2012. január 1-jéig nem lép új határozat a 2009. májusi határozat helyébe.

(18) 2011. október 28-án Németország részletes információkat nyújtott be az EAA-ra való második eszközátruházás formájában a WestLB javára végrehajtandó további állami támogatási intézkedésről (az intézkedés a továbbiakban: feltöltés).

(19) Németország 2011. november 21-én aktualizált tájékoztatást közölt a 2011. júniusi szerkezetátalakítási tervről.

(20) 2011. december 1-jén Németország tájékoztatást közölt a WestLB-nek 2012. június 30-ig esetlegesen nyújtandó, ideiglenes, rövid távú likviditási segítségnyújtás összegéről.

(21) 2011. december 8-én Németország benyújtotta a Bizottságnak a kötelezettségvállalások végleges jegyzékét.

(22) Németország 2011. december 13-án jóváhagyta a WestLB-ből annak szerkezetátalakítása során leválasztandó gazdálkodó egységnek, a Verbundbanknak a Helaba Landesbank Hessen-Thüringen (a továbbiakban: Helaba) által tervezett felvásárlását.

II. A TÉNYÁLLÁS

1. A KEDVEZMÉNYEZETT

(23) A kedvezményezett a WestLB. A WestLB Észak-Rajna-Vesztfália tartományi bankja, székhelye Düsseldorf. Részvényesei a Sparkassenverband Westfalen-Lippe (Vesztfália-Lippe Takarékszövetkezete, a továbbiakban: SVWL), Rheinische Sparkassen- und Giroverband (Rajna-vidéki Takarékszövetkezet, a továbbiakban: RSGV; az SVWL és az RSGV a továbbiakban együttesen: takarékszövetkezetek), Észak-Rajna-Vesztfália tartomány (Nordrhein-Westfalen), valamint két, rajna-vidéki (a továbbiakban LVR) és vesztfália-lippei regionális szövetkezet (a továbbiakban: LWL). A Szövetségi Pénzpiaci Stabilizációs Hivatal által kezelt Sonderfonds Finanzmarkstabilisierung (a továbbiakban: SoFFin) csendes részesedéssel rendelkezik a WestLB AG-ben.

(24) A WestLB fő pénzügyi adatait az alábbi táblázat foglalja össze:

1. táblázat

A WestLB fő pénzügyi adatai

(25) A WestLB az Észak-Rajna-Vesztfália és Brandenburg tartományokban regionálisan működő takarékpénztárak központi bankjaként és pénzpiacokkal való kapcsolódási pontjaként funkcionál. A német és nemzetközi vállalati, intézményi és lakossági ügyfeleknek nyújtott széles termék- és szolgáltatáskínálata magában foglalja a hitelezést, a személyre szabott strukturált finanszírozást, a tőkepiaci ügyleteket, a vagyonkezelést, valamint pénzforgalmi szolgáltatásokat.

(26) A WestLB üzleti tevékenységeinek súlypontja az évek során áthelyeződött. A bank kezdetben kizárólag a takarékpénztárak elszámolóközpontjaként működött, majd fokozatosan befektetési bankká alakult át. Közfeladatainak és gazdasági ügyleteinek 2001-es elkülönítése óta zajlik a WestLB szerkezetátalakítása (12).

(27) A közelmúltban a strukturált értékpapírokba való - részben a 2007 előtt nem konszolidált, különleges célú gazdasági egységekben jegyzett - jelentős befektetések súlyos veszteségeket okoztak, és a tőkeszükséglet ugrásszerű növekedését eredményezték, annak ellenére, hogy enyhültek a pénzügyi válságra reagálva elfogadott számviteli standardok. Ezért Németország és a WestLB részvényesei 2008-ban biztosították a Phoenix kockázatlefedést (13), 2009 novemberében pedig megállapodtak arról, hogy létrehozzák az EAA rossz bankot, amelyre mintegy 77,5 milliárd EUR névértékű eszközállományt és megközelítőleg 3 milliárd EUR tőkét ruháztak át.

2. A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK - a. AZ ELSŐ INTÉZKEDÉSCSOMAG - A PHOENIX PORTFÓLIÓ KOCKÁZATLEFEDÉSE

(28) A WestLB 2008-ban strukturált értékpapírokból álló portfóliót ruházott át egy különleges célú gazdasági egységre, az ír jog szerint létrehozott Phoenix Light korlátolt felelősségű társaságra, ezzel pedig megközelítőleg 23 milliárd EUR névleges összvolumenű értékpapírt (14) különített el a mérlegéről. A különleges célú gazdasági egységet a WestLB részvényesei által 2008. február 8-án vállalt kezesség biztosította, amelyet a tényleges nemteljesítés legfeljebb 5 milliárd EUR összértékig történő fedezésére nyújtottak (a továbbiakban: a Phoenix portfólió kockázatlefedése), és a Bizottság a 2009. májusi határozatával (15) jóváhagyott. A kockázatlefedés két különálló kezességvállalást foglalt magában:

- a Phoenix Lighttal szembeni követelések legfeljebb 2 milliárd EUR összértékig történő fedezésére szóló kezességvállalás, amelyért a WestLB összes részvényese a részesedése arányában vállal felelősséget;

- és a kizárólag az Észak-Rajna-Vesztfália tartomány által vállalt alárendelt kezesség, amely a Phoenix Lighttal szembeni további követelések legfeljebb 3 milliárd EUR összértékig történő fedezésére szolgál.

b. A MÁSODIK INTÉZKEDÉSCSOMAG - AZ ELSŐ ESZKÖZÁTRUHÁZÁS AZ EAA-RA

(29) Németország és a WestLB részvényesei 2009. november 24-én megállapodtak az Erste Abwicklungsanstalt nevű rossz banknak a pénzügyi piacok stabilizációját szolgáló alapról szóló német törvény (Finanzmarktstabilisierungsfondsgesetz, FMStFG) szerinti létrehozásának részleteiről, a kockázati pozíciókból és nem stratégiai üzleti egységeiből álló portfólió elkülönítése érdekében. A WestLB részvényesei 2009. december 11-én találkoztak és hivatalosan is jóváhagyták a szükséges szerződéses megállapodásokat.

(30) Az első eszközátruházási intézkedés (16) 3 milliárd EUR összegű tőkeinjekcióból, a WestLB részvényeseinek további kezességvállalásából, valamint az elsősorban kihelyezéssel végrehajtott eszközátruházásból állt. Emellett az 5 milliárd EUR összegű Phoenix kockázatlefedést nem szüntették meg, hanem átruházták az EAA-ra. Ha a kockázatlefedést nem ruházták volna át, akkor az EAA-nak további 5 milliárd EUR tőkére lett volna szüksége a Phoenix portfólió átvételéhez.

i) A SoFFin által a WestLB-nek juttatott tőkeinjekció

(31) Az EAA létrehozása előtt a SoFFin-nek 3 milliárd EUR összegű tőkeinjekciót kellett juttatnia a WestLB-nek (a továbbiakban: tőkeinjekció). A tőkeinjekciót három részletben, 2009. december 23-án (672 millió EUR), 2010. január 4-én (1,5 milliárd EUR) és 2010. április 30-án (828 millió EUR) nyújtotta. A tőkét nem lehívható, csendes részesedés formájában biztosította, amely 2010. július 1-je után tetszés szerint törzsrészvényekre váltható. A megállapított feltételek értelmében a SoFFin nem válhat a társaság többségi részvényesévé.

(32) A csendes részesedés szerződési feltételei szerint évi 10 %-os ellentételezés fizetendő, ha a WestLB elegendő év végi hasznot termel a HGB-nek (17) megfelelően. Év végi veszteség esetén azonban nem jár ellentételezés, a csendes részesedés pedig egyenrangúan viseli a veszteséget. A csendes részesedés biztosítása óta a WestLB vagy veszteséget termelt (2009-ben), vagy nem jelentett év végi nyereséget (2010-ben) a HGB szerint. Ennek eredményeképpen eddig ellentételezés nem került kifizetésre, a csendes részesedés pedig megközelítőleg 1 millió EUR-t viselt a veszteségből.

ii) A részvényesek által nyújtott kezességvállalások

(33) Az EAA létrehozásakor a WestLB részvényesei kezességet vállaltak az átruházott eszközök esetében felmerülő további veszteségek fedezésére. Valójában az EAA által az átruházott tőkén felül elszenvedett veszteségeket az FMStFG értelmében a WestLB részvényeseinek és a Szövetségi Pénzpiaci Stabilizációs Hivatalnak kell fedeznie.

(34) E célból a WestLB részvényesei 1 milliárd EUR összértékű, kifejezett kezességet vállaltak, amely Észak-Rajna-Vesztfália (482 millió), a takarékszövetkezetek (501 millió EUR), valamint az LVR és az LWL (17 millió EUR) között oszlott meg. Emellett a kiegészítő veszteségfedezet tekintetében a WestLB részvényesei megállapodtak abban, hogy az RSGV és a WLSGV további veszteségtérítés iránti kötelezettségét 4 milliárd EUR összegben maximálják. A takarékszövetkezetek által vállalt, 501 millió EUR összegű kezesség figyelembevételével az RSGV és a WLSGV veszteségtérítésének maximális összege 4,5 milliárd EUR. A 4 milliárd EUR összeg előteremtése érdekében az RSGV és a WLSGV az említett kötelezettség teljesítésére megfelelő tartalékot hozhat létre 25 év alatt. Az EAA saját tőkéjét és a kezességvállalásokat meghaladó veszteséget a Szövetségi Pénzpiaci Stabilizációs Hivatal és Észak-Rajna-Vesztfália viseli (18).

iii) Az első eszközátruházás

(35) A toxikus és nem stratégiai eszközök (és kötelezettségek) átruházása két lépésben zajlott. Az első lépésben az összesen 6,2 milliárd EUR könyv szerinti értékű értékpapírokat (főként mezzanine finanszírozású értékpapírokat és egyéb strukturált értékpapírokat) és megközelítőleg 5,5 milliárd EUR könyv szerinti értékű kötelezettségeket ruháztak át (19) az EAA-ra a cégnyilvántartásba 2009. december 23-án bejegyzett kihelyezéssel. Az elkülönített portfólió fennmaradó részét a második lépésben 2010. április 30-án kihelyezték vagy szintetikusan átruházták az EAA-ra (20).

(36) Az ügylet struktúráját olyan módon alakították ki, hogy az átruházás által visszamenőlegesen gyakorolt hatások a WestLB számára előnyösek voltak. A 2009. december 23-án átruházott értékpapírok könyv szerinti értékét a kihelyezés hatálybalépésének napja, 2008. december 31-e/2009. január 1-je alapján, míg a portfólió 2010. április 30-án átruházott, fennmaradó részének könyv szerinti értékét a kihelyezés hatálybalépésének napja, 2009. december 31-e/2010. január 1-je alapján állapították meg.

(37) A portfólió 77 milliárd EUR névleges összegű eszközállományt foglal magában (2009. december 31-i, könyv szerinti értéke 68,117 milliárd EUR (21)), amely különféle hiteltermékeket, hagyományos kötvényeket (22), strukturált értékpapírokat és származtatott termékeket tartalmaz. A portfólió emellett tartalmaz korábbi szabályozás hatálya alá tartozó kötelezettségeket 22,1 milliárd EUR értékben (könyv szerinti érték a kihelyezési szerződés [Spaltungsvertrag] alapján) Az EAA az eszközök alábbi három fő típusát vette át:

- a "strukturált értékpapírokból álló portfólió", amely a 22,9 milliárd EUR értékű "Phoenix" portfóliót, a 2,8 milliárd EUR értékű, "európai szuper szenior" részsorozatokból álló portfóliót és 3,4 milliárd EUR értékű, egyéb eszközfedezetű értékpapírokat tartalmaz;

- az "értékpapír-portfólió", amely 17,7 milliárd EUR értékű kötvényeket tartalmaz, amelyeknek egy része hitel-nemteljesítési csereügyletekkel fedezett az úgynevezett "negatív alapú ügyletek" (23) keretében;

- a "hitelportfólió", amely a WestLB különböző tevékenységeiből és fiókjaitól megörökölt, megközelítőleg 30,6 milliárd EUR teljes névleges összegű kölcsönökből és (mérlegen kívüli) hitelígérvényekből áll.

Emellett az eszközöket részben kicserélték (az értékpapírhoz vagy a hitelhez kapcsolt kamatcsere-, illetve devizacsere-ügylettel), bizonyos végleges hitel-nemteljesítési csereügyleti pozíciókat pedig átruháztak. Ezek alkották a portfólió származtatott termékekből álló részét.

(38) Egyes eszközök, azok kibocsátói, ellentételei vagy részpiacai ugyan értékvesztéssel érintettnek voltak tekinthetők, jelentős részükre azonban ez nem volt érvényes. Németország 4,2 milliárd EUR értékű eszközt (a teljes eszközállomány megközelítőleg 6 %-át) "likvidnek" minősítette, ezzel jelezve, hogy azokkal olyan értékvesztéssel nem érintett piacokon kereskedtek (24).

(39) Létrejöttekor az EAA tőkéje 3,267 milliárd EUR összértékű nettó eszközállományból állt. Ez az eszközállomány 3 milliárd EUR tőkét és az európai szuper szenior részsorozatokból álló portfólión belüli, hitelkockázathoz kapcsolt értékpapírokból eredő belső kötelezettségből származó 267 millió EUR összeget tartalmazta.

(40) Az eszközállomány kezelését illetően az EAA három évre szóló szolgáltatási megállapodást kötött a WestLB-vel. A megállapodás értelmében a WestLB portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújt az EAA-nak, amelynek fő célja a teljes portfólió fokozatos felszámolása és a kockázatok minimalizálása. A WestLB kezdetben az EAA kizárólagos szerződéses partnereként járt el a finanszírozás és a származtatott termékek tekintetében.

iv) Eszközértékelés

(41) Németország az elkülönített portfólió mindkét részét értékelte, az első rész esetében 2009. szeptember 30-át, a második rész esetében pedig 2010. március 31-ét használta referenciadátumként (az áttekintést a 2. táblázat tartalmazza). Németország állítása szerint a portfóliók tényleges gazdasági értéke együttesen 62,727 milliárd EUR volt, amely 5,389 milliárd EUR-val kevesebb, mint az együttes, könyv szerinti értékük (25). A Blackrock (26) és a Deutsche Bundesbank (27) egyaránt megerősítette, hogy ez a számítás megfelelően konzervatív. A bevont állami támogatás összegének számszerűsítésekor Németország a tényleges gazdasági értékben fennálló hiányból (5,389 milliárd EUR-ból) kivonta az EAA indulótőkéjét (28) (3,267 milliárd EUR-t,, az eszközök és a kötelezettségek különbségét), ezzel pedig megkapta a 2,123 milliárd EUR összeget, amely az átruházási érték és a tényleges gazdasági érték közötti nettó különbség.

(42) Németországhoz hasonlóan a Bizottság is az átruházott eszközök és kötelezettségek átruházási értéke és tényleges gazdasági értéke közötti nettó különbségre (a továbbiakban: átruházási különbözet) összpontosított a bevont állami támogatás összegének kiszámításakor.

(43) A Bizottság külső szakértők, nevezetesen a Société Générale, a Bangert Research és Wim Schoutens professzor bevonásával felülvizsgálta a Németország által benyújtott értékelést. A felülvizsgálat eredménye - amelyet a 2010. novemberi határozat (29) ismertet részletesen - alapján arra a következtetésre jutott, hogy óvatos álláspont elfoglalása esetén az átruházási különbözet 1,606 milliárd EUR-val magasabb, mint a Németország által közölt érték (5,389 milliárd EUR). Más szóval a tényleges gazdasági érték 6,949 milliárd EUR-val az átruházási érték (30) alatt van. A szakértők elsősorban a részportfóliók szintjén találtak eltéréseket bizonyos kötvények tényleges gazdasági értékének felbecsülésében (a teljes értékpapír-portfólióra vetítve megközelítőleg 600 millió EUR összegben) az érintett piacok értékvesztés általi érintettségének felmérésében mutatkozó különbségek miatt. A WestLB-vel szemben a szakértők például több hagyományoskötvény-piacot működőképesnek találtak, ezért a tényleges gazdasági értéket tekintették a piaci értéknek. Másrészről a WestLB által átruházott hitelek esetében is eltéréseket találtak (az 1 milliárd EUR értékű, teljes hitelportfólióban) a nemteljesítési veszteség felbecsülésében fennálló súlyos ellentmondások alapján. Jelentős eltéréseket találtak még a strukturált értékpapírokból álló portfólió bizonyos alkategóriáiban, de ezek nettó eredménye látszólag kiegyenlítődött.

(44) Németország továbbá esetleges enyhítő körülményeket és érveket közölt annak bizonyítására, hogy az átruházási különbözet nullánál kevesebb.

A 2010. novemberi határozatból származó alábbi táblázat részportfóliónként összefoglalja a megállapításokat.

2. táblázat

A 2010. novemberi határozatban ismertetett első eszközátruházással kapcsolatos megállapítások

c. A HARMADIK INTÉZKEDÉSCSOMAG - A FELSZÁMOLÁSI INTÉZKEDÉSEK

(45) A 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv rendelkezik a WestLB rendezett felszámolásáról, amelyhez számos további támogatási intézkedésre lesz szükség. Németország a WestLB fennmaradó eszközeinek és kötelezettségeinek az EAA-ra való átruházását, a tőke pótlását, a WestLB vagy adott esetben az új névvel rendelkező utódja (a továbbiakban: SPM bank) működési és felszámolási költségeinek átvállalását, valamint megfelelő intézkedéseket irányozott elő annak érdekében, hogy a likviditás az átalakítás során biztosítható legyen.

i) A második eszközátruházás az EAA-ra

(46) A 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv rendelkezik a fennmaradó eszközöknek és kötelezettségeknek, többek között a kockázatot hordozó, mérlegen kívüli tételeknek és származtatott termékeknek a WestLB-ről az EAA-ra való átruházásáról (a továbbiakban: a második eszközátruházás). Az EAA 2012. június 30-ig felvásárolja a WestLB azon eszközeit és kötelezettségeit, amelyeket harmadik fél nem vásárolt meg, és amelyek nem váltak a Verbundbank részévé (31). Az átruházás után a WestLB a saját kockázatára a továbbiakban nem rendelkezik banki eszközökkel (az SPM bank törzstőkéjével kapcsolatos befektetések kivételével).

(47) Egyeztetést folytattak a Bizottsággal a teljes portfólióról, amelyet ezt követően Németország közölt az alábbiakban összefoglalt, részletes számadatok alapján:

3. táblázat

A második eszközátruházással kapcsolatos megállapítások (milliárd EUR)

(48) Az EAA-ra való második eszközátruházással érintett eszközök és kötelezettségek piaci értékére vonatkozóan Németország előadta, hogy egyedi vizsgálat esetén a piaci értékük meghaladja a 3. táblázatban szereplő értékeket. Németország különösen azt rögzítette, hogy az eszközök egyedi piaci értékének összege [120-150] milliárd EUR, a kötelezettségeké pedig [120-150] milliárd EUR. Németország azzal érvel, hogy az első eszközátruházás már megtisztította a WestLB fennmaradó portfólióját, így csak olyan eszközöket tartalmaz, amelyek ára beszedhető. Németország különösképpen azt erősítette meg, hogy a portfólió kizárólag olyan értékpapírokat és származtatott termékeket tartalmaz, amelyek ára megfelel a piaci értéküknek, illetve olyan kölcsönöket és egyéb pénzügyi eszközöket, amelyeknek nincs kialakult piaca, ezért az árát a diszkontált cash flow módszerrel határozták meg. A portfólió csak rendkívül korlátozott mennyiségben (kevesebb mint 1 milliárd EUR értékben) tartalmaz külföldi államadósság-finanszírozási eszköznek vagy külföldi állampapírnak minősülő eszközt.

(49) A Bizottsággal folytatott egyeztetés után Németország azonban közölte, hogy a portfólió egyes részei, például a hitelportfólió és egyéb, megközelítőleg [40-70] milliárd EUR értékű, nem likvid eszközök esetében figyelembe kell venni a portfólióhatást, tekintettel a teljes portfólió puszta méretére. Amennyiben a WestLB-nek 2012. június 30-a előtt értékesítenie kellett volna az egész portfóliót a piacon, akkor a túlkínálat leszorította volna az egyedi piaci árakat. Erre az esetre vonatkozóan a kapott információk alapján Németország előadta, hogy a portfólió piaci értékeit az egyedi piaci értékek [2-5] %-kal történő leszámítolásával kell kiszámítani.

(50) A 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv szerint bizonyos, az EAA-ra való második eszközátruházással érintett eszközök a WestImmo banktól származhatnak, amely a saját értékesíthetőségének fokozása érdekében ruház majd át eszközöket az EAA-ra. A WestImmo a továbbiakban "Pfandbriefbank" név (előzetes munkanév) alatt csak a német fedezett kötvényekkel (Pfandbriefe) kapcsolatos üzleti tevékenységet folytat. Ezen elképzelés megvalósítása érdekében a WestImmo eszközeinek és kötelezettségeinek jelentős része elkülöníthető és az EAA-ra átruházható 2012 első felében. Az elkülönített portfólió összértéke megközelítőleg [5-10] milliárd EUR lesz, a részportfóliók szintjén pedig tartalmaz majd egy biztosíték nélküli, kereskedelmiingatlan-fedezetű jelzáloghitelekből álló portfóliót, egy Japánban lévő eszközökből álló portfóliót, valamint egy kötvényből és lakossági jelzáloghitelekből álló, [2-4] milliárd EUR értékű portfóliót, amelyet az első átruházás keretében már szintetikusan átruháztak az EAA-ra, és jelenleg a fedezett kötvényekből álló poolban biztosítékként szolgál. Az átruházás után a WestImmo bank mérete jelentősen csökken, kezdetben [16-23] milliárd EUR értékű eszközállománnyal rendelkezik majd. Amennyiben a WestImmo bankot nem sikerül értékesíteni 2012. június 30-ig, akkor a fennmaradó eszközöket is átruházzák az EAA-ra. Ezért ezeket is figyelembe kell venni az 51 preambulumbekezdésben meghatározott összeg mellett.

(51) Az elkülönített portfólió, amelyet a Bizottsággal folytatott egyeztetést követően Németország részletes számadatok alapján benyújtott, az alábbiak szerint foglalható össze:

4. táblázat

Az elkülönített portfólióban lévő WestImmo-eszközök értékelése (milliárd EUR)

(52) Németország részletes magyarázattal szolgált arra vonatkozóan, miért tekintendő a WestImmo elkülönített portfóliójában lévő eszközök értékelése kellően óvatosnak. Előadta, hogy: 1) a portfólió közel egyharmada rövid távú pozíciókból áll; 2) a mögöttes biztosítékok szerkezete stabil; és 3) a biztosítékok értékelését a közelmúltban végezték el.

(53) Továbbá a WestLB 2012. június 30. előtt értékesíteni kívánja a WestImmo Pfandbriefbankot. Ha azonban erre a tervezett értékesítésre nem kerül sor, akkor a WestImmo összes eszközét és kötelezettségét az EAA-ra kell átruházni. A becsült, kockázattal súlyozott, könyv szerinti érték (az elkülönített portfólióval együtt) [20-26] milliárd EUR volt 2011 júniusában. E portfólió elsősorban kereskedelmiingatlan-fedezetű és lakossági jelzáloghitelekből áll. Németország állítása szerint a kezdeti portfólió jelentős részét már az első eszközátruházáskor lefedte a feltöltéshez kapcsolódó kiválasztási eljárás, így a fennmaradó rész kifogástalan, ezért piaci értéke egyenlő a könyv szerinti értékével. Továbbá a kereskedelmiingatlan-fedezetű jelzáloghitelekből álló portfólió elsősorban fedezett kötvények kibocsátására szolgál, így piaci értéke eléri az átruházási értéket.

(54) Végül Németország előadta, hogy a WestImmo eszközeinek átruházása és a WestLB eszközeinek második átruházása esetében a tényleges gazdasági értéküknek meg kell egyeznie az átruházási értékükkel.

ii) Az SPM bank számára nyújtott kiegészítő tőkeinstrumentum

(55) A keretmegállapodás értelmében Észak-Rajna-Vesztfália 2012. június 30-tól teljes tulajdonjogot szerez és felelősséget gyakorol a WestLB felett. Mivel a WestLB a szerkezetátalakítás során majd visszafizeti a SoFFinnak a SoFFin által a WestLB részére nyújtott, 1 milliárd EUR összegű csendes részesedést, ezért a tőke e részét pótolni kell. Észak-Rajna-Vesztfália vállalta, hogy a keretmegállapodás szerint (34) 1 milliárd EUR összegben kiegészítő tőkeinstrumentumot biztosít e célra (a továbbiakban: az SPM bank számára nyújtott további tőkeinstrumentumok).

iii) Az SPM bank további működési és felszámolási költségeinek átvállalása

(56) A 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv a WestLB/SPM bankra vonatkozóan két eltérő üzleti forgatókönyvet határoz meg: az egyik az alapesetre vonatkozó forgatókönyv, a másik a borúlátó forgatókönyv. Az alapeset szerint az ötéves időszakra vonatkozó, az SPM bank működtetésével és felszámolásával járó összesített veszteség (Transformationskosten) a nyugdíj-kötelezettségek átvállalásával együtt [3-6] milliárd EUR összeget tesz majd ki. A borúlátó forgatókönyv a létszámleépítéssel kapcsolatos különböző feltételezéseket, az épületekkel, informatikai beruházásokkal, nyugdíj-kötelezettségekkel kapcsolatosan szükséges értékcsökkenési leírások összegét és egyéb kilépési költségeket veszi alapul, és az öt éves időszakban [4-7] milliárd EUR teljes veszteséggel számol. Észak-Rajna-Vesztfália teljes tulajdonjogot szerez és felelősséget gyakorol a WestLB felett. Az alapesetre vonatkozó forgatókönyv és a borúlátó forgatókönyv is úgy számol, hogy az Észak-Rajna-Vesztfália által biztosított, 1 milliárd EUR összegű tőkeinstrumentum felhasználásra kerül. A keretmegállapodás értelmében a borúlátó forgatókönyv szerint Észak-Rajna-Vesztfáliának további forrásokat kellene biztosítania.

iv) Likviditási támogatás szerkezetátalakítási időszakban történő biztosítása iránti kötelezettségvállalás

(57) A 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv azt is kimondja, hogy a jelenlegi likviditást a takarékpénztáraknak, Észak-Rajna-Vesztfáliának és az EAA-nak fenn kell tartania a szerkezetátalakítási időszakban. Amennyiben a szerkezetátalakítási időszakban, 2012. június 30-ig kiegészítő likviditási támogatásra van szükség, akkor a WestLB, részvényesei és az EAA a keretmegállapodás értelmében megállapodnak az átalakítás során a likviditás biztosítására alkalmas intézkedésekről. A Németország által 2011. december 1-jén közölt információk szerint a kiegészítő likviditási segítségnyújtás alkalmazása stresszhelyzeti forgatókönyv esetén [...].

3. SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERVEK - a. BEVEZETÉS

(58) Németország a Bizottságnak több szerkezetátalakítási tervet is benyújtott, amelyek eltérő állami támogatási intézkedésekkel és eltérő szerkezetátalakítási koncepciókkal foglalkoztak. A mindössze 5 milliárd EUR összegű kockázatlefedést magában foglaló első dokumentumanyagból született a 2009. áprilisi szerkezetátalakítási terv (35).

(59) A 2009. áprilisi szerkezetátalakítási terv (36) két kulcseleme a WestLB mérlegfőösszegének 250 milliárd EUR-ról 125 milliárd EUR-ra való csökkentése (több eszköz, például a WestImmo értékesítésével) és valamennyi tevékenység reorientációja és kockázatának mérséklése, amelyet a WestLB nyílt, átlátható és diszkriminációtól mentes pályázati eljárás keretében történő értékesítése követ. Amennyiben az értékesítést nem sikerül megvalósítani, akkor a WestLB 2011 után nem köthet új ügyleteket. A WestLB részvényesei ugyan megbízást adtak egy elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek, valamint egy befektetési banknak az adásvételi folyamat lebonyolítására, 2010. szeptember 30-án pedig nyílt pályázatot hirdettek meg a WestLB-re vonatkozóan, a pályázati eljárás keretében nem érkeztek olyan ajánlatok, amelyeket a WestLB részvényesei gazdaságilag elfogadhatónak találtak volna.

(60) Az új szerkezetátalakítási terveket 2009 decemberében (37), valamint 2011 februárjában nyújtották be. A 2011. februári szerkezetátalakítási terv a bank mérlegfőösszegének további, 80 milliárd EUR-ra való csökkentését, valamint a visszakövetelési kifizetések mellőzését vázolta fel. A végleges szerkezetátalakítási tervet 2011 júniusában jelentették be. Németország kifejezetten megerősítette a 2011. februári szerkezetátalakítási terv visszavonását. E határozat ezért kizárólag 2011. júniusi szerkezetátalakítási tervet vizsgálja.

b. A 2011. JÚNIUSI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERV

(61) A 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv az alábbi négy alapelemre épül:

(a) az úgynevezett Verbundbank-tevékenységeket - vagyis a regionális takarékpénztárakkal való együttműködésre összpontosító üzleti tevékenységeket - 2011 folyamán, de legkésőbb 2012. június 30-ig leválasztják annak érdekében, hogy az így létrehozott Verbundbank beilleszthető legyen a takarékpénztárak hálózatába. A Helaba jelezte, hogy kész felvásárolni a Verbundbankot;

(b) a WestLB többi részének értékesítésére tett erőfeszítések egészen addig folytatódnak, amíg lehetőség van adásvételi szerződés 2012. június 30. előtti megkötésére;

(c) az EAA 2012. június 30-án átveszi azokat a portfóliókat, amelyeket nem a Verbundbank kapott, nem vásárolták fel a takarékpénztárak pénzügyi csoportjának tagjai és a WestLB nem értékesített harmadik feleknek 2012. június 30-ig; a WestLB 2012. június 30-a után nem köt új banki ügyleteket (a vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyletek kivételével), és olyan, a kereskedelmileg az EAA-ra átruházott vagy általa fedezett, örökölt pozíciókkal rendelkező, a megszüntetés céljára létrejött egységet is tartalmazó kezelési platformmá alakul át, amely lebonyolítja az elbocsátásokat és vagyonkezelési szolgáltatásokat nyújt (SPM bank néven);

(d) az SPM bank EAA-nak, Verbundbanknak és harmadik feleknek vagyonkezelési szolgáltatásokat nyújtó része (a továbbiakban: a kezelőtársaság) kiválik majd.

(62) A terv nagy vonalakban a következőképpen foglalható össze:

5. táblázat

A 2011. júniusi szerkezetátalakítási tervben célul kitűzött, alapvető szerkezet

Kép #1

Kép #2

i) Verbundbank

(63) A Verbundbank üzleti tevékenységei leválasztás után egy újonnan létrehozott gazdálkodó egységhez kerülnek, amely majd egyesül egy másik bankkal. Az e határozat elfogadását megelőző eljárás során a takarékpénztárak lemondtak arról a korábbi szándékukról, hogy egy új, önálló bankot hozzanak létre. A Verbundbank az észak-rajna-vesztfáliai és a brandenburgi takarékpénztárak szolgáltatójaként és központi bankjaként funkcionál, és a WestLB megközelítőleg 400 korábbi alkalmazottját foglalkoztatja majd. Előfordulhat, hogy egy átmeneti időszak során igénybe veszi a WestLB/SPM bank által nyújtott szolgáltatásokat.

(64) A Verbundbank alacsony kockázatú üzleti modellel rendelkezik majd. A takarékpénztáraknak és azok ügyfeleinek, középvállalatoknak, valamint nyilvánosan működő gazdálkodó egységeknek és egyéb intézményi ügyfeleknek kínál majd szolgáltatásokat és termékeket. Kínálata főként vállalati finanszírozást és hagyományos tőkepiaci tevékenységeket foglal magában. A Verbundbank kulcsfontosságú pénzügyi adatait tekintve, kockázattal súlyozott eszközeinek értéke 8,3 milliárd EUR, mérlegfőösszege pedig 40-45 milliárd EUR. A Verbundbankot létrejöttekor 1 milliárd EUR tőkével látják el, hogy szabályozói, 12 %-os sajáttőke-hányaddal rendelkezzen. A tőkét az észak-rajna-vesztfáliai takarékszövetkezetek (50 %) és az országos takarékpénztár (DSGV; 50 %) bocsátja rendelkezésre (38). Kötelezettségeit a takarékpénztárak betétei, kötvények és fedezett kötvények, valamint intézményi befektetők betétei alkotják majd. A források jelentős részét a takarékpénztárak pénzügyi csoportjának tagjai biztosítják majd.

(65) A 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv benyújtását követően a Helaba tartományi bank jelezte, hogy kész átvenni a Verbundbank tevékenységeit. 2011. december 12-én a Helaba elvileg pozitív eredménnyel zárta a WestLB válogatott eszközeiből és kötelezettségeiből álló portfólió átvilágítását, és megerősítette a Verbundbank felvásárlása iránti szándékát azáltal, hogy felhatalmazta igazgatóságát a Verbundbank-üzletág integrálásával kapcsolatos konkrét tárgyalások megkezdésére (39). A Verbundbanknak a Helabába vagy a takarékpénztári ágazatba való integrálását a takarékszövetkezetek szervezték meg, miután egyértelművé vált, hogy a Verbundbank jövedelmezősége önálló működés esetén várhatóan alacsony lesz, [2,0-3,0]% és [4,0-5,0]% közötti tőkearányos jövedelmezőséggel. Az általános költségek mérséklése és a Verbundbank tevékenységeinek a Helabába vagy a takarékpénztárakba való integrálásából fakadó szinergiák javítanák és elfogadható szintre emelnék a várható jövedelmezőséget.

ii) Az eszközök értékesítése vagy átruházása

(66) A 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv szerint a lehető legtöbbet értékesíteni kell 2012. június 30-ig (szerződéskötés) a WestLB azon részeiből, amelyek nem felelnek meg Verbundbankba való átcsoportosítás feltételeinek. Ez az eljárás összhangban van azokkal a folyamatban lévő értékesítési tevékenységekkel, amelyeket már a 2009. májusi határozatban foglalt feltételek teljesítése érdekében indítottak. [...].

(67) A WestLB olyan nagyobb egységeket bocsátott értékesítésre, mint például a vállalati és strukturált finanszírozási vagy a tőkepiaci részleg, amelyek a WestLB kulcsfontosságú bevételforrásai, ideértve az olyan kisebb egységeket is, mint a vállalati, a strukturált finanszírozási, a részvénypiaci, a hitelpiaci és a letétkezelési üzleti egységek, amelyek szükség esetén elektronikus adatfeldolgozó rendszereikkel és infrastruktúrájukkal együtt megvásárolhatók.

(68) A WestLB az ajánlatokat számos kritérium alapján bírálja el, ilyen többek között a vételár és a vonatkozó korrekciós záradék, az adásvételnek a WestLB mérlegére és eredménykimutatására gyakorolt hatása, az ajánlat megalapozottsága például a finanszírozási koncepció és a vevő hasonló ügyletekben szerzett tapasztalata tekintetében, az ügylet jogi vonatkozásai és az EAA feltöltése.

(69) 2012. június 30-án a WestLB összes, még nem értékesített vagy a Verbundbankra át nem ruházott eszközét és kötelezettségét átruházzák az EAA-ra. Az alkalmazandó jogi keret (40) lehetővé teszi az EAA későbbi feltöltését, amennyiben többek között elegendő saját tőke áll rendelkezésre, az eszközökhöz kapcsolódó összes kockázat ismert, és részletes felszámolási tervet nyújtottak be.

(70) A második eszközátruházás során alkalmazott átruházási módszerek azokat a módszereket követik, amelyeket már 2009 decemberében és 2010 áprilisában is alkalmaztak a WestLB első eszközátruházása keretében az első kettő részsorozat EAA-ra való átruházása során. Az előnyben részesített átruházási módszer ezúttal is a leválasztás, a fizikai átruházást pedig kizárólag abban az esetben válthatja fel a mögöttes kockázatok szintetikus átruházása, ha egyéb, megfelelő átruházási módszerek, például az értékesítés vagy a köztes részesedés jogilag vagy technikailag nem kivitelezhető, vagy kereskedelmileg indokolatlan kockázatokat hordoz.

(71) Az átruházás célja annak biztosítása, hogy esettől függően a WestLB vagy az SPM bank a jövőben ne kössön új banki ügyleteket (a kezelési tevékenységeivel összefüggésben kötött ügyletek kivételével), és a továbbiakban saját számlájára ne legyen kitéve hitel- vagy piaci kockázatnak, amelyet a saját tőke minimális szabályozói mennyisége fedez majd a mindenkor alkalmazandó szabályozási keret alapján (41).

(72) Ami az eszközök és kötelezettségek értékelését illeti, az átruházásra a kockázatoknak megfelelő, könyv szerinti értéken kerül sor, vagyis [...].

iii) Az SPM bank

(73) 2012. június 30. után a WestLB nem köt új banki ügyleteket (a kezelési tevékenységeivel összefüggésben kötött ügyletek kivételével), felhagy a WestLB márkanév használatával, és új márkanév - SPM bank (előzetes munkanév) - alatt működik tovább. Az átalakítás eredményeképpen a WestLB-ből létrejön egyrészt egy olyan egység, amely a felszámolás céljából rendelkezik a kereskedelmileg az EAA-ra átruházott, örökölt pozíciókkal, és gondoskodik a fennmaradó személyzetről, másrészt egy olyan kezelési platform, amely kizárólag vagyonkezelési szolgáltatásokat nyújt.

(74) [...].

(75) Az SPM bank tulajdonképpen holdingtársasággá válik (a továbbiakban: SPM-holding/bank), amelynek a tervek szerint két leányvállalata, az SPM Betriebsgesellschaft és az SPM Servicegesellschaft kezelőtársaság (a továbbiakban: kezelőtársaság) lesz.

(76) Az adóügyi, jogi vagy szabályozási okok miatt az EAA-ra fizikailag át nem ruházható eszközöket kizárólag szintetikusan ruházzák át. Ezek az eszközök az SPM-holding/bank vagy az SPM Betriebsgesellschaft mérlegében szerepelnek majd, az SPM Servicegesellschaft mérlegében nem.

(77) A feltöltés végrehajtása után esettől függően a WestLB vagy az SPM bank nem rendelkezik majd hitel- vagy piaci kockázatok (42) tekintetében kockázattal súlyozott eszközökkel, és csak viszonylag kevés olyan kockázattal súlyozott eszköze lesz, amelyek a tisztán működési kockázatok szavatolótőke-követelményeinek teljesítésére szolgálnak (az alapmutató módszer szerint számítva kevesebb mint 1 milliárd EUR) (43).

(78) Az SPM Betriebsgesellschaft vállalja majd át a WestLB jelenlegi és korábbi alkalmazottaival szemben még fennálló nyugdíj-kötelezettségeket. Az SPM holdingtársaság, illetve az SPM Betriebsgesellschaft fő feladata lesz egyrészt, hogy a személyzetet a jelenlegi közel 4 400 főről 1 400-ra csökkentse 2016-ig, amely létszámból 1 000 fő a kezelőtársaság alkalmazottja lesz, másrészt, hogy megszüntesse a szükségtelen fióktelepeket és rendszereket. Az SPM Betriebsgesellschaft kizárólag nem az alaptevékenységéhez tartozó alapvető szolgáltatásokat nyújt majd, például épületek és irodák karbantartását végzi.

(79) A kezelőtársaságot 2012. január 1-je és 2014. december 31-e között leválasztják, hogy a WestLB fennmaradó eszközeire és kötelezettségeire vonatkozóan vagyonkezelési szolgáltatásokat nyújtson. Az eszközportfóliók EAA-ra (és a Verbundbankra) való átruházása miatt vagyonkezelési szolgáltatásokra van szükség, mivel sem az EAA, sem a Verbundbank nem végezhet portfóliókezelést. A kezelőtársaság az EAA-nak (és a Verbundbanknak) a szokásos piaci kamat ellenében nyújtja e szolgáltatásokat. A kezelőtársaság üzleti modelljének korlátozásai (lásd a 80-85 preambulumbekezdéseket) a kezelőtársaság értékesítését követően megszűnnek.

(80) Az SMP holdingtársaságnak és leányvállalatainak rendelkezniük kell a tevékenységeik folytatásához továbbra is szükséges összes banki engedéllyel. Németország vállalja, hogy a banki engedélyek hatálya és száma a vagyonkezelési szolgáltatások nyújtásához szükséges minimumra korlátozódik.

(81) Az EAA portfólióinak jelentős része tengerentúli fiókokban van és a jövőben is ott marad. 2011. október 31-én a WestLB New Yorkban megközelítőleg [5-15] milliárd EUR, Londonban megközelítőleg [15-25] milliárd EUR, Ázsiában pedig megközelítőleg [5-10] milliárd EUR értékű kitettséggel rendelkezett. E portfóliók EAA-ra való fizikai átruházása az első eszközátruházás keretében adóügyi, jogi vagy szabályozási okokból vagy nem volt lehetséges, vagy gazdaságilag indokolatlan volt, ezért kizárólag szintetikusan volt végrehajtható. Ezekkel az eszközökkel az SPM holdingtársaság vagy az SPM Betriebsgesellschaft rendelkezik majd részben a tengerentúli fiókjaiban vagy leányvállalataiban. Németország előadta, hogy a tengerentúli fiókok vagy leányvállalatok nem zárhatók be azonnal, ugyanakkor vállalja, hogy az SPM holdingtársaság vagy az SPM Betriebsgesellschaft valamennyi tengerentúli fiókját vagy leányvállalatát bezárja 2016 vége előtt, amennyiben a bezárást nem akadályozzák banki szabályozási előírások.

(82) A kezelőtársaságnak továbbá megfelelően kell kezelnie ezeket a portfóliókat. A vagyonkezelési szakértelem megőrzése érdekében a kezelőtársaság New Yorkban, Londonban és egy helyen Ázsiában működtet majd fiókot. A várhatóan a kezelőtársaságnak dolgozó alkalmazottak megközelítőleg egyharmada az egyik tengerentúli fiókban fog dolgozni. A Bizottság értelmezése szerint tehát a kezelőtársaság értékesítése után az SPM bank 2016 után nem rendelkezik majd tengerentúli fiókokkal vagy leányvállalatokkal, amennyiben a bezárásokat nem akadályozzák banki szabályozási előírások.

(83) A kezelőtársaságot nemcsak leválasztják, hanem azután legkésőbb 2016-ig értékesítik is. A kezelőtársaság értékesítésének megkönnyítése érdekében az SPM bank a 2012 és 2014 közötti időszakban harmadik felek portfólióra, vagyis a WestLB korábbi portfólióihoz nem kapcsolódó portfóliókra vonatkozó vagyonkezelési szolgáltatások nyújtására irányuló szerződéseket köthet. Az e tevékenységekből származó bevétel azonban nem haladhatja meg a kezelőtársaság bruttó összbevételének [40-60] %-át. E korlátozás a kezelőtársaság értékesítését követően megszűnik.

(84) A kezelőtársaság értékesítéséből származó bevétel nyereségtartalma várhatóan megközelítőleg [8-12] % lesz, amelynek éppen elegendőnek kell lennie az értékesíthetőségéhez (44). A kezelőtársaság jövedelmezőségének felméréséhez alapul szolgáló eredményszámítás rávilágít, hogy 2016-ig jelentős költségcsökkentést kell megvalósítani (45).

(85) Ha azonban az SPM bank 2016. december 31-ig nem értékesíti a kezelőtársaságot, akkor Németország kötelezettséget vállal a kezelőtársaság felszámolására. Ebben az esetben az összes fennálló szerződéses kötelezettség megszűnik 2017. december 31-én, ami a kezelőtársaság fokozatos megszüntetésének végső határideje (értékesítés hiányában).

4. NÉMETORSZÁG KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI

(86) Németország a 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv mellett benyújtotta kötelezettségvállalásai jegyzékét (lásd e határozat mellékletét), amely az alábbiak szerint foglalható össze:

a) MÁRKANÉV

- Németország vállalja, hogy a WestLB márkanév 2012. június 30. után nem használható (három hónapos türelmi idő alkalmazható, amennyiben technikai okokból szükségesnek bizonyul).

b) VERBUNDBANK

- Németország vállalja, hogy a Verbundbank üzleti tevékenységei a 2011. júniusi szerkezetátalakítási tervben felsoroltakra korlátozódnak 2016. december 31-ig, mennyiben a Verbundbank 2016. december 31. előtt nem egyesül másik tartományi bankkal.

- Németország vállalja, hogy Észak-Rajna-Vesztfália a jövőben nem vásárol a Verbundbank részvényeiből, és nem nyújt pénzügyi támogatást a Verbundbank számára.

- Németország vállalja, hogy a Verbundbank önálló leválasztására nem törekszik, a Verbundbank eszközeit és kötelezettségeit pedig a takarékpénztári ágazat veszi át 2012. június 30. előtt.

- Németország vállalja, hogy az összes érintett fél módosítás vagy késedelem nélkül teljesíti a keretmegállapodás szerinti kötelezettségeket azért, hogy az ügylethez elegendő fedezet álljon rendelkezésre és a Verbundbank leválasztása 2012. június 30. előtt végbemenjen, figyelembe véve az ügylet tárgyát és azt az értékelést, miszerint a gazdálkodó egység vállalati értéke nulla.

- Németország vállalja, hogy a Landesbank Hessen-Thüringen (Helaba) szándékában áll a Verbundbank felvásárlása, amennyiben az átvilágítás kedvező eredménnyel zárul.

c) AZ SPM BANK

- Németország vállalja, hogy az SPM bank az alábbi szolgáltatásokra korlátozza tevékenységeit:

i. az EAA, a Verbundbank és harmadik felek portfólióinak kezelése, ideértve szükség esetén a következőket: követeléskezelés, értékpapír-elszámolás, likvidáció és értékesítés, hitelkockázat-elemzés, hitelkockázat-kezelés és -ellenőrzés, hitelkockázati kontrolling, szabályozói jelentéskészítés, vállalatok biztosítékainak kezelése a kapcsolódó adatkezeléssel együtt, piaci kockázatok kezelése, informatikai és háttérirodai szolgáltatások, finanszírozás, fedezetbiztosítás, készpénzkezelés, pénzügyi jelentéskészítés, részesedések kontrollingja, jogszabályi megfeleltetése és kezelése;

ii. az EAA-ra szintetikusan átruházott eszközök esetében az EAA a felszámolási stratégiája keretében lebonyolíthatja különösen ezeknek az eszközöknek a prolongálását, értékesítését vagy értékpapírosítását; az SPM bank ilyen esetekben kizárólag az EAA nevében és annak utasítása szerint jár el (46).

- Németország leírást nyújtott be a szükséges banki engedélyekről, és vállalta, hogy minden egyéb banki engedélyt visszaadnak 2012. december 31-ig.

- Németország vállalja, hogy az SPM bank személyzete a kezelőtársaságban a jelenlegi 4 400 főről 1 000 főre csökken 2016-ra. A leépítés során elérni kívánt alkalmazotti létszámra vonatkozó irányszámokat is megadta.

- Németország vállalja, hogy az SPM bank bizonyos feltételeket szem előtt tart, ha harmadik félnek kínál szolgáltatásokat. A harmadik felekkel bonyolított ügyletek volumene nem haladhatja meg bruttó összbevételének [40-60] %-át. Harmadik felekkel szerződést csak a különálló gazdálkodó egység (a leválasztandó kezelőtársaság) köt, amelynek banki engedélye csak a minimálisan szükséges tevékenységekre korlátozódik.

- Németország vállalja, hogy a kezelőtársaság értékesítése 2016. december 31-ig megtörténik. A harmadik felekkel kötött, 2017 utáni lejáratú szerződések megengedettek, amennyiben a szerződés biztosítja az ügyfél számára, hogy a szerződést a kapacitásra hivatkozva jogában áll felmondani (2017. december 31-től kezdődő hatállyal).

- Amennyiben a kezelőtársaság értékesítése a határidőig nem megy végbe, akkor Németország biztosítja, hogy 2017. december 31-től kezdődő hatállyal sor kerüljön a kezelőtársaság valamennyi tevékenységének leállítására vagy átruházására. A kezelőtársaság sikeres értékesítése esetén az üzleti tevékenységeire vonatkozó valamennyi korlátozás megszűnik.

- Németország vállalja, hogy az SPM bank nem nyújtja a következő szolgáltatásokat: saját részre végzett kereskedés, bármilyen befektetési jegy kibocsátása, projektfinanszírozás és kereskedelmi finanszírozás, eszközalapú finanszírozás, értékpapírosítás és szindikált hitelek nyújtása, valamint nemzetközi vállalati banki szolgáltatások. Az EAA által garantált, szintetikusan átruházott eszközök esetében az SPM bank a hivatalos hitelező, így előfordulhat, hogy az SPM banknak hiteleket kell nyújtania vagy értékesítenie, vagy értékpapírosítást kell végeznie, de ezeket az intézkedéseket kizárólag az EAA kérésére hajthatja végre.

- Németország vállalja, hogy az SPM bank kizárólag méltányos piaci áron kínálja vagyonkezelési szolgáltatásait, és hogy a kínált kamatlábak elegendőek lesznek a kezelőtársaság minden költségének fedezésére.

- Németország vállalja, hogy az SPM banknak 2016 után már nem lesznek tengerentúli fiókjai vagy leányvállalatai, amennyiben a bezárásokat nem akadályozzák banki szabályozási előírások. A kezelőtársaságnak azonban lehet egy-egy tengerentúli fiókja Londonban, New Yorkban, valamint Ázsiában ahhoz, hogy helyi szakértelem álljon a rendelkezésére, hogy lefedje az időzónákat, hogy mérsékelje a működési kockázatokat, és hogy versenyképes legyen.

- Németország vállalja, hogy az SPM bankot megbízott fogja felügyelni.

d) EAA

- Németország vállalja, hogy az EAA szolgáltatási szerződésének 2016. december 31-ig történő kiterjesztése és meghosszabbítása után az EAA a számára szükséges vagyonkezelési szolgáltatásokat a kereskedelmi árazással kapcsolatos kötelezettségvállalásnak megfelelően, nyilvános pályázati eljárás útján szerzi be.

e) ELLENŐRZÉS

- Németország vállalja, hogy a Bizottságnak negyedéves jelentéseket nyújt be a Bizottság és Németország között 2011. december 16-án létrejött megegyezés alapján hozott intézkedésekről.

III. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA AZ EUMSZ 108. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE SZERINT

1. A 2009. DECEMBERI HATÁROZAT

(87) 2009. decemberi határozatában a Bizottság az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése értelmében kételyeit fejezte ki a határozatban vizsgált eszközátvételi intézkedéseknek az értékvesztett eszközök közösségi bankszektorban történő kezeléséről szóló bizottsági közleménnyel (47) (a továbbiakban: az értékvesztett eszközökről szóló közlemény) való összeegyeztethetőségét illetően. A Bizottság véleménye szerint továbbá az életképesség helyreállítása, a megfelelő tehermegosztás és a (kiegészítő) támogatás okozta versenytorzulás enyhítése nem meggyőzően bizonyított "A pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján" című bizottsági közleménynek (48) (a továbbiakban: a szerkezetátalakításról szóló közlemény) megfelelően.

(88) A Bizottság jelezte, hogy nemcsak az eszközök EAA-ra való átruházásából fakadó új támogatást vizsgálta, hanem újra meg kellett vizsgálnia a 2009. májusi határozattal engedélyezett támogatást is (49).

(89) A Bizottság kételyeit fejezte ki a takarékpénztárak megfelelő saját hozzájárulásával kapcsolatosan is, figyelembe véve, hogy a takarékpénztárak eszközátvételi intézkedésből fakadó kötelezettségei korlátozottak voltak, az EAA létrehozásához szükséges tőkét pedig nem a takarékpénztárak teremtették elő, hanem csak Németország bocsátotta rendelkezésre (50).

(90) Németországnak felülvizsgált szerkezetátalakítási tervet kellett benyújtania, amely figyelembe veszi az állami támogatás teljes összegét, továbbá megfelelő ellentételezést és további mélyreható szerkezetátalakítást tartalmaz.

2. A 2010. NOVEMBERI HATÁROZAT

(91) A Bizottság a 2010. novemberi határozatban kiterjesztette az eljárást, mivel megnőttek a kétségek az első eszközátruházásnak az értékvesztett eszközökről szóló közleménnyel való összeegyeztethetősége és a 2009. decemberi szerkezetátalakítási terv összeegyeztethetősége miatt; ez utóbbi nem tudta bizonyítani, hogy alkalmas a kedvezményezett életképességének helyreállítására, valamint a megfelelő tehermegosztásra és a támogatás okozta versenytorzulás enyhítésére.

(92) A Bizottság különösen az első eszközátruházás tekintetében adott hangot az értékvesztett eszközök támogathatóságával kapcsolatos kételyeinek. A Bizottság megállapította az állami támogatás meglétét és a támogatás mértékét, továbbá úgy értékelte, hogy a támogatás az összegek mértéke miatt nem lenne összeegyeztethető az értékvesztett eszközökről szóló közleménnyel, amennyiben azt nem követelik vissza vagy az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 41. pontja szerinti további szerkezetátalakítással vissza nem térítik.

(93) A Bizottság a 2010. novemberi határozatában a szakértői megállapítása alapján 6,9 milliárd EUR-ra becsülte az első eszközátruházáshoz köthető támogatás összegét. Ez az összeg az eszközök átruházási értéke és piaci értéke közötti különbségnek (megközelítőleg 11 milliárd EUR) (51) az EAA-nak nyújtott kezdőtőkével (megközelítőleg 3,3 milliárd EUR) (52), bizonyos hitelkockázathoz kapcsolt értékpapírok könyv szerinti értékével (megközelítőleg 0,3 milliárd EUR) (53) és a korábbi szabályozás hatálya alá tartozó kötelezettségek átruházásával kapcsolatos levonással (megközelítőleg 0,9 milliárd EUR) (54) korrigált értéke.

(94) A Bizottság jóváhagyta továbbá a szakértői által megállapított átruházási különbözetet, vagyis az átruházott eszközök és kötelezettségek átruházási értéke és tényleges gazdasági értéke közötti nettó különbséget. A Bizottság szerint az átruházási különbözet 3,4 milliárd EUR a sajáttőke- és hiteltényezők korrekciója után (55). Az értékpapír-portfólió tekintetében a Bizottság megjegyezte, hogy az érintett eszközosztályok értékvesztettnek nyilvánításához (56) további bizonyítékra lenne szükség annak megállapítása érdekében, hogy az érintett eszközök piacai vevők és eladók hiányában valóban helytelenül működtek. Továbbá a Bizottság a döntéshozatali gyakorlata alapján egyetértett a szakértőkkel abban, hogy a WestLB által a tényleges gazdasági érték meghatározásához használt diszkontálási tényezők túl alacsonyak voltak, így a tényleges gazdasági érték esetében túlzottan magas végeredmény született. A Bizottság továbbá egyetértett a szakértők azon megállapításával, hogy a hitelportfólió tényleges gazdasági értéke a nemteljesítési veszteségre vonatkozó, nem kellően konzervatív feltételezések miatt megközelítőleg 1,0 milliárd EUR-val elmaradt a WestLB becslésétől. A Bizottság megjegyezte, hogy a számadatok összehasonlítása - a Bizottság döntéshozatali gyakorlatának megfelelően (57) - ágazati szinten történt. Emellett a Bizottság újra megvizsgált más enyhítő tényezőket, de úgy döntött, hogy nem indokolt azokat figyelembe venni a tényleges gazdasági érték meghatározásakor.

(95) A Bizottság továbbá kételyeit fejezte ki az értékvesztett eszközök kezelésével kapcsolatosan, mivel azokat továbbra is a WestLB kezelte. Emellett a Bizottság abból, hogy az EAA nem sokkal létrehozása után 1 milliárd EUR veszteséget könyvelt el, arra következtetett, hogy a veszteség már az átruházás napján is fennállhatott. Ez kétségeket támasztott azzal kapcsolatosan, hogy az érintett eszközök az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 32. pontjának hatálya alá tartoznak-e.

(96) Németországnak ismét felülvizsgált szerkezetátalakítási tervet kellett benyújtania, amely figyelembe veszi a WestLB-nek nyújtott kiegészítő támogatást, és foglalkozik a határozatban jelzett hiányosságokkal.

IV. NÉMETORSZÁG ÁLLÁSPONTJA

(97) Németország nem vitatja, hogy az intézkedések az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek.

1. AZ EAA-RA VALÓ ELSŐ ESZKÖZÁTRUHÁZÁSRÓL

(98) Németország vitat bizonyos, az EAA-ra való első eszközátruházással kapcsolatos megállapításokat.

a. AZ ÉRTÉKVESZTETT ESZKÖZÖKRŐL SZÓLÓ KÖZLEMÉNY ALKALMAZHATÓSÁGA

(99) Egyrészről Németország megerősíti 2010. február 2-i álláspontját, miszerint az értékvesztett eszközökről szóló közlemény az EAA-ra való első eszközátruházásra nem alkalmazandó. Németország előadta, hogy az értékvesztett eszközökkel kapcsolatos intézkedés terhét valójában a WestLB viseli, mivel a WestLB ruház át saját tőkét az EAA-ra. Németország a 2009. májusi határozatra hivatkozva azt állítja, hogy az értékvesztett eszközökről szóló közlemény az említett határozat (16) preambulumbekezdéséhez kapcsolódó 8. lábjegyzetnek megfelelően nem alkalmazandó akkor, ha egy intézkedést állami részvényesek tulajdonosi minőségükben hajtanak végre.

b. AZ ELSŐ ESZKÖZÁTRUHÁZÁS TÉNYLEGES GAZDASÁGI ÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA

(100) Másrészről Németország előadta, hogy a Bizottság hibákat vétett az átruházott eszközök értékelésekor és a skálatényezők alkalmazásakor.

(101) Németország azt állítja, hogy a Bizottság értékelése általában véve túl konzervatív volt, továbbá részletesen bemutatja a "strukturált értékpapírok", "egyéb értékpapírok" és "hitelportfólió" eszközosztályokkal kapcsolatos bizonyos szempontokat.

(102) A "strukturált hitelek" portfólió esetében Németország előadta, hogy a WestLB-nek a Bizottság által kifogásolt értékelési módszerét a Deutsche Bundesbank elfogadhatónak találta. Továbbá rámutatott arra, hogy a Németország szakértőjeként megbízott BlackRock Solutions magasabb tényleges gazdasági értéket állapított meg a portfólió esetében, mint a WestLB, ami azt jelenti, hogy a WestLB kellően konzervatív megközelítést alkalmazott.

(103) Az "egyéb értékpapírok" portfólió tekintetében Németország azt állítja, hogy az értékelések közötti főbb eltérések abból a kérdésből fakadnak, hogy van-e alkalmazható piaci érték. Míg a WestLB felkínálta saját (főként likviditáson alapuló) követelményeit annak eldöntésére, hogy a piac értékvesztéssel érintett-e, Németország bírálja a Bizottság szakértőit, mivel nem szolgáltak kellő magyarázattal arra a megállapításukra, hogy szinte egyik eszköz piaca sem volt értékvesztéssel érintett. Németország példaként az értékpapír-portfólió jelentős részét kitevő államkötvényeket hozta fel, továbbá előadta, hogy a piaci árak 2009 végén tapasztalt visszaesése értékvesztést jelzett a piacon.

(104) A "hitelportfólió" értékelése tekintetében Németország azt állítja, hogy a Bizottság szakértőinek véleménye, amely a részletes hiteldokumentációba való betekintés nélkül született, nem használható fel a WestLB által közölt értékek cáfolatára. Németország különösen a felhasznált értékelési paraméterek átláthatóságának hiányát, a belső ellentmondásokat és a Bizottság szakértői által alkalmazott, túlzottan konzervatív megközelítést kifogásolja. Németország állítása szerint az Európai Bankfelügyeleti Bizottság stressztesztjeiben alkalmazott paramétereket kellene alkalmazni a Bizottság szakértői által alkalmazottak helyett. Németország különösen azt a stresszhelyzeti forgatókönyvet bírálta, amelyben a Bizottság szakértői 70 %-os nemteljesítési valószínűséggel és 30 %-os nemteljesítési veszteséggel számoltak.

(105) Végül Németország a támogathatósággal kapcsolatosan felmerült kételyekkel foglalkozott, és azzal érvelt, hogy az EAA első éves jelentése (2010. június 30.) nem jelez meglévő portfólióveszteséget. Németország cáfolja a Bizottság azon kételyeit, miszerint az EAA szerkezetében várható veszteségeket alábecsülték, és azzal érvel, hogy az EAA tényleges kockázatmegelőzési összege elsősorban a Phoenix portfólióhoz igazodik. Ez az összeg valójában [0,5-1,5] milliárd EUR-val alacsonyabb, mint a felszámolási tervben előirányozott összeg. Ezért az, ahogy az EAA a tartalékképzést kezelte, nem ütközött a WestLB várható veszteségekre vonatkozó értékelésével.

c. ENYHÍTŐ TÉNYEZŐK

(106) Végül Németország előadta, hogy az átruházott portfóliók értékelésekor figyelembe kell venni az enyhítő tényezőket, különösen i. a korábbi szabályozás hatálya alá tartozó kötelezettségek, ii. a jövőbeli pénzforgalom, iii. a le nem hívott hitelkeretek, valamint iv. a várható veszteségek diszkontálása tekintetében.

(107) A korábbi szabályozás hatálya alá tartozó kötelezettségeket illetően Németország azt állítja, hogy e kötelezettségek (58) EAA-ra való átruházásával a WestLB 882 millió EUR összegű gazdasági előnyről mond le, amit figyelembe kell venni.

(108) A jövőbeli pénzforgalmat illetően Németország előadta, hogy a portfóliók EAA-ra való átruházásával a WestLB 880 millió EUR összegű jövőbeli pénzforgalomról (kamatfizetések stb.) mond le, amit ugyancsak figyelembe kell venni.

(109) A folyósítandó, le nem hívott hitelkereteket illetően Németország azt állítja, hogy a le nem hívott hitelkeretek EAA-ra való átruházásához korrekcióra van szükség, mivel potenciális kockázataikat a tényleges gazdasági érték számítása magában foglalja, ugyanakkor potenciális bevételtermelő erejüket az átfogó értékelés nem tartalmazza.

(110) A várt veszteségek diszkontálását illetően Németország előadta, hogy a portfóliók értékelésének a várható veszteségek diszkontált értékén kell alapulnia, mivel az óvatosság ezzel ellentétes koncepcióját a tényleges gazdasági érték számításakor már kellőképpen alkalmazták.

2. A TAKARÉKPÉNZTÁRAK TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELŐNYÉRŐL

(111) Azon aggályokkal kapcsolatosan, miszerint a takarékpénztárak jogellenesen részesülhettek támogatásban, Németország az alábbi észrevételeket tette:

(112) Egyrészről Németország rámutatott arra, hogy a WestLB részvényesei, köztük a takarékszövetkezetek, nem voltak kötelesek rossz bankot létrehozni, ezt az intézkedést önálló döntés alapján hajtották végre.

(113) Másrészről Németország utalt arra, hogy az FMStFG nem állapít meg korlátozás nélkül kötelességet a veszteségek megtérítése iránt. A veszteségek megtérítése iránti kötelezettség a kedvezményezett bankba fektetett saját tőkének megfelelő összegre korlátozódik. Németország előadta, hogy az FMStFG az eltérő pénzügyi kapacitások figyelembevétele érdekében lehetővé teszi a veszteségek megtérítése iránti kötelezettség szerződéses megosztását, amely nem azonos a saját tőke arányában történő megosztással.

(114) Végül Németország azzal érvelt, hogy a takarékpénztárak az EAA esetleges veszteségének legfeljebb 4,5 milliárd EUR összegig történő megtérítése iránti kötelezettségvállalásukkal megfelelő részt vállalnak a teherből.

V. A WESTLB-NEK NYÚJTOTT TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

(115) A WestLB-nek nyújtott szerkezetátalakítási támogatás értékelése során a WestLB-nek 2008 óta nyújtott összes támogatást kell figyelembe venni, mivel a 2009. májusi határozat után nyújtott támogatásokat a 2009. májusi határozatban jóváhagyott szerkezetátalakítási folyamathoz folyósították. A támogatás mértékének jelentős növekedésére és a szerkezetátalakítási terv módosításaira figyelemmel azonban újból értékelni kell a 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv szerinti támogatás teljes összegét.

1 AZ EUMSZ 107. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN VETT ÁLLAMI TÁMOGATÁS

(116) Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(117) Ahhoz, hogy az intézkedés állami támogatásnak minősüljön, a következő feltételeknek kell teljesülniük: a) azt egy tagállamnak vagy állami forrásokból kell finanszírozni; b) annak olyan előnyt kell biztosítania, amely bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését előnyben részesíti; c) annak torzítania kell a versenyt, vagy a verseny torzításával kell fenyegetnie; és d) képesnek kell lennie a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására.

(118) A Bizottság fenntartja azt az álláspontját, miszerint ezek a feltételek - ahogyan azt az alábbiakban kifejti - az összes intézkedés esetében teljesülnek, még annak figyelembevétele esetén is, hogy a WestLB banki tevékenységeit be fogja szüntetni, mivel a WestLB továbbra is folytat gazdasági tevékenységeket, például vagyonkezelési szolgáltatásokat nyújt. Mivel a WestLB ezeket a tevékenységeket még mindig nemzetközi versenyhelyzetben folytatja, a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések esetlegesen torzíthatják a versenyt és érinthetik a tagállamok közötti kereskedelmet is (59).

a. A PHOENIX PORTFÓLIÓ KOCKÁZATLEFEDÉSE

(119) A Bizottság a 2009. májusi határozatában már kimondta, hogy a kockázatlefedés állami támogatásnak minősül. Németország tisztázta, hogy a kockázatlefedés még mindig az EAA-ra átruházott Phoenix portfólió saját tőkéből álló részére vonatkoznak.

b. A TŐKEINJEKCIÓ

(120) A Bizottság a 2009. decemberi határozatában már megállapította, hogy a 3 milliárd EUR összegű tőkeinjekció az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül.

c. AZ SPM BANK SZÁMÁRA NYÚJTOTT KIEGÉSZÍTŐ TŐKEINSTRUMENTUM

(121) A 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv szerint Észak-Rajna-Vesztfália az SPM bank javára 1 milliárd EUR összegben kiegészítő instrumentumot bocsát ki, amely pótolja a WestLB saját tőkéjének a SoFFin részére visszafizetendő részét (60). Mivel a kiegészítő instrumentum az SPM bank számára tőkepótlásra szolgál, ezért teljes mértékben viselnie kell a veszteségeket is, ellenkező esetben a szabályozó nem hagyná jóvá ezt az ügyletet. Az új instrumentumnak ezért tőkét is tartalmaznia kell. A tőkét Észak-Rajna-Vesztfália bocsátja rendelkezésre, ezért állami forrásból származik. Az eszköz egy különálló banknak tőkehiány esetére nyújt fedezetet, ezért szelektív előnyt biztosít az SPM banknak. Mivel az SPM bank olyan ágazatban tevékenykedik majd, amelyben más tagállamok vállalkozásai is jelen vannak, a intézkedés valószínűleg torzítja majd a versenyt és érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Ennélfogva állami támogatásnak minősül, ahogyan azt hasonló tőkeintézkedések elemzése is megerősítette (61).

d. AZ ÉSZAK-RAJNA-VESZTFÁLIA ÁLTAL AZ SPM BANK SZÁMÁRA NYÚJTOTT KIEGÉSZÍTŐ VESZTESÉGFEDEZET

(122) A 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv szerint Észak-Rajna-Vesztfália öt évre átvállalja az SPM bank működtetésével és felszámolásával kapcsolatos veszteségeket, valamint az összes nyugdíj-kötelezettséget. Az SPM bank által a működése során felhalmozott összes veszteség az alapesetre vonatkozó forgatókönyv szerint feltehetőleg [3-6] milliárd EUR, a borúlátó forgatókönyv szerint pedig [4-7] milliárd EUR lesz. A veszteségeket [...] viseli. Az SPM bank által termelt veszteség átvállalása iránti kötelezettségvállalás ezért egy [100-700] millió EUR és [0,5-2,0] milliárd EUR közötti tőkeinjekcióhoz hasonlítható. Az SPM bank számára nyújtott kiegészítő tőkeinstrumentumhoz hasonlóan a kiegészítő veszteségfedezet is kiterjed az SPM bank tőkehiányára, és annak szelektív előnyt biztosít, mivel semmi sem utal arra, hogy a bank ehhez a tőkéhez a piacon is hozzá tudna jutni. Mivel az intézkedés Észak-Rajna-Vesztfáliától ered, ezért azt állami forrásból finanszírozzák. Figyelembe véve a bankszektor 118 preambulumbekezdésben meghatározott jellemzőit, az intézkedés alkalmas a verseny torzítására és a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására. Következésképpen állami támogatásnak minősül.

e. AZ ELSŐ ESZKÖZÁTRUHÁZÁS

(123) A Bizottság a 2009. decemberi határozatában már megállapította, hogy a rossz bank létrehozása formájában megvalósított eszközátvételi intézkedés állami támogatásnak minősül (62).

(124) A Bizottság nem ért egyet Németország azon véleményével, miszerint az értékvesztett eszközökről szóló közlemény nem alkalmazható. Ehelyett döntéshozatali gyakorlatára emlékeztet, miszerint a Bizottság az értékvesztett eszközökről szóló közleményben útmutatást adott arra vonatkozóan, hogy hogyan kezelendők a tagállamok által elfogadott eszközátvételi intézkedések az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint az alapján, hogy: "az értékvesztett eszközök olyan eszközkategóriát alkotnak, amelyek a bankok számára valószínűleg veszteségesek. A Bizottság úgy véli, hogy az értékvesztett eszközökről szóló közlemény hatályának ki kell terjednie minden olyan intézkedésre, amely értékvesztett eszközökre irányul, és amely a kedvezményezett intézmény javára eszközátvitelt valósít meg, mivel az értékvesztett eszközökről szóló közlemény meghatározása szerint eszközátvételnek minősül minden olyan intézkedés, amelynek révén a bank mentesül bizonyos eszközosztályok jelentős leértékelésének szükségessége alól" (63).Az első eszközátruházás szintén ilyen jellegű intézkedésnek minősül, mivel mentesíti a WestLB-t az eszközei leértékelésének következményei alól. Németország tulajdonképpen korábban megerősítette, hogy a WestLB már nem felelt volna meg a minimális tőkére vonatkozó szabályozói követelményeknek, ha az állami támogatási intézkedés nem nyújtott volna számára védelmet (64).

(125) Az időbeli hatály tekintetében az értékvesztett eszközökről szóló közlemény alkalmazandó az eszközátruházásra. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a határozat meghozatalakor hatályos jogszabályokat és iránymutatásokat kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a támogatási intézkedéseket mikor dolgozták ki vagy jelentették be (65). A Bizottság az értékvesztett eszközökről szóló közleményt a jelenlegi pénzügyi válsággal összefüggésben tulajdonképpen már a közlemény közzététele előtt bejelentett intézkedésekre is alkalmazta (66).

(126) A Bizottság annak ellenére sem változtatott ezen az értékelésen, hogy Németország kifogást emelt azzal kapcsolatosan, hogy a Bizottság a 2009. májusi határozatban nem alkalmazta az értékvesztett eszközökről szóló közleményt. Bár előfordulhat, hogy az értékvesztett eszközökről szóló közlemény alkalmazásának mellőzése helytelen volt, Németország nem várhatja el jogosan, hogy a Bizottság továbbra is ezt a megközelítést alkalmazza. Mindenesetre a 2009. májusi határozatban szereplő indoklás a kezességvállalás néveleges összegének a támogatás összegeként való elfogadására irányult, amely az értékvesztett eszközök esetében nem ritka (67); ha azonban a jelen esetben is ezt a megközelítést alkalmaznák, akkor az olyan összeget eredményezne, amely jóval meghaladja az értékvesztett eszközökről szóló közleményben megállapított támogatási összeget.

(127) A fő kérdés tehát továbbra is a támogatás összegének megállapítása marad. Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 39. pontja szerint az értékvesztett eszközökre vonatkozó intézkedéssel akkor nyújtható támogatás, ha az átruházási érték meghaladja a teljes portfólió piaci értékét.

(128) A Bizottság a 2010. novemberi határozatban 11 milliárd EUR-ban állapította meg a támogatás előzetes összegét, amelynek kiszámításakor enyhítő tényezőket nem vettek figyelembe. Ezért a Bizottság felbecsülte a piacon nem forgalmazott eszközök feltételezhető piaci értékét, és a szakértők véleményére hagyatkozott. A Bizottság ugyanakkor a szakértői zárójelentés részletes adataira támaszkodva - a portfólió mélyreható elemzésével - finomítani tudta becslését.

(129) A 6. táblázat részportfóliónkénti bontásban áttekintést nyújt a piaci értékről:

6. táblázat

az első eszközátruházás piaci értéke (milliárd EUR-ban)

(130) Az értékpapír-potfólió, valamint a strukturált értékpapírokból álló portfóliónak az eszközfedezetű értékpapírokat tartalmazó részportfóliója esetében a piaci értékek már eleve rendelkezésre álltak vagy levezethetők voltak az eleve rendelkezésre álló piaci értékkel rendelkező, hasonló eszközök értékeléséből (18,430 milliárd EUR [a következő bontásban: [Kép #3] ], illetve 2,9 milliárd EUR).

Kép #3

(131) A hitelportfólió esetében a súlyos stresszhelyzeti forgatókönyvet (68) használták fel közelítő piaci értékként, ami a le nem hívott ígérvények 748 millió EUR összeggel való diszkontálását eredményezte (teljes összeg: 16,607 milliárd EUR, a következő bontásban: [Kép #4] ).

Kép #4

(132) Az európai szuper szenior részportfólió esetében a WestLB várható tőkeveszteségre vonatkozó eredeti becslése nagyon konzervatívnak és a kiszámított piaci értékhez közel állónak tekintendő. Ennek eredményeképpen az európai szuper szenior portfólió WestLB által levezetett tényleges gazdasági értéke felhasználható becsült piaci értékként (1,750 milliárd EUR) (69). A strukturált értékpapírokból álló és összetett, lépcsőzetes kifizetési struktúrával rendelkező Phoenix portfólió tekintetében a következőképpen becsülték fel a piaci értéket: először a mögöttes biztosítékok piaci árfolyammal meghatározott értékét megközelítőleg 54 %-ban (12,375 milliárd EUR) állapították meg. Figyelembe véve a rendelkezésre álló készpénzt (a felszámítandó 1,325 milliárd EUR-t) és a valószínűsíthető tőkekiáramlásokat (kedvezőtlen, a piaci árfolyammal való értékelést magában foglaló forgatókönyv esetén levonandó mintegy 0,5 milliárd EUR-t), a piaci érték megközelítőleg 13,2 milliárd EUR-ra becsülhető (70).

(133) A teljes összeg (52,887 milliárd EUR) átruházási értékkel (68,116 milliárd EUR) való összehasonlításával meghatározható a támogatás összege, amelyet néhány enyhítő tényező figyelembevételével kell csökkenteni. Az enyhítő tényezők közé az EAA fenti 93 preambulumbekezdésben említett, 3,267 milliárd EUR összegű tőkéje, a fentiekben szereplő, a korábbi szabályozás hatálya alá tartozó kötelezettségekből származó 882 millió EUR, valamint a Phoenix-struktúrán belüli, hitelkockázathoz kapcsolt értékpapírok átruházásából származó 268 millió EUR összeg tartozik. Ezért az állami támogatás végösszege 10,812 milliárd EUR, azaz 15,229 milliárd EUR - 4,417 milliárd EUR.

(134) A támogatás összege tartalmazza a WestLB részvényesei által az EAA veszteségeinek fedezésére vállalt kezesség összegét (lásd a 33 - 40 preambulumbekezdést), mivel ez a kezességvállalás felváltja majd azt a kötelezettségvállalást, amelyet a szövetségi állam tett, amikor az EAA-n keresztül eszközöket vásárolt a WestLB-től. Megjegyezendő, hogy az FMStFG szerint a részvényeseknek kártérítést kell nyújtaniuk a szövetségi államnak a jövőben felmerülő veszteségekért. Ezért a szövetségi állam felelősségét tulajdonképpen felváltja a WestLB részvényeseinek a szervezeten belüli felelőssége. Ez azonban semmilyen hatással nincs a kedvezményezettre, a kezességvállalások különálló támogatási forrásként való kezelése pedig a támogatás kétszeres beszámítását jelentené. Ezek a kezességvállalások ezért nem növelik a támogatás összegét az EAA-ra való első eszközátruházás során.

f. A MÁSODIK ESZKÖZÁTRUHÁZÁS - AZ EAA FELTÖLTÉSE

(135) A második eszközátruházás az EAA-nak a WestLB forgóeszközeivel és kötelezettségeivel való feltöltését foglalja magában. Figyelembe kell venni, hogy csak a WestImmo elkülönített portfóliójának az EAA-ra való átruházása megy végbe biztosan, míg a Verbundbankhoz és Pfandbriefbankhoz köthető eszközök és kötelezettségek átruházása csak lehetőségként merül fel. A WestLB továbbá az összes részlegét és üzleti egységét értékesítésre bocsátotta, ennek eredményeképpen pedig még előfordulhat, hogy a kapcsolódó eszközök és kötelezettségek piaci áron kelnek el 2012. június 30. előtt, így azokat nem ruházzák át az EAA-ra. A következő értékelés azonban kizárólag azon az óvatos feltételezésen alapul, miszerint 2012. június 30-án a WestLB összes forgóeszközét és kötelezettségét átruházzák az EAA-ra.

(136) A WestImmo esetében a hozzávetőleg [5,3-6,9] milliárd EUR összegű (HGB könyv szerinti érték) eszközt és kötelezettséget tartalmazó, elkülönített portfóliót leválasztják és átruházzák az EAA-ra. A piaci értéket a fenti 4. táblázatban szereplő adatoknak megfelelően állapították meg. A Bizottság a piaci értékre vonatkozó számadatok vizsgálata alapján elfogadhatónak találta az arra a kérdésre adott magyarázatot, hogy az összeg miért tekintendő kellően óvatosnak. Ezért a Bizottság megállapítja, hogy az átruházási érték és a piaci érték közötti különbség, vagyis a támogatási összeg a második eszközátruházás WestImmóra eső része esetében [300-800] millió EUR.

(137) Németország továbbá előadta, hogy amennyiben az elkülönített portfóliótól megszabadított WestImmót nem sikerül Pfandbriefbankként értékesíteni, ezért pedig az EAA-ra kell átruházni, akkor az átruházási értéke megegyezne a piaci értékével. Ez az állítás elfogadhatónak tűnik, figyelembe véve azt, hogy a Pfandbriefbankot szándékosan mentesítették a értékvesztett eszközöktől.

(138) A WestLB esetében hozzávetőleg [120-150] milliárd EUR összegű (HGB könyv szerinti érték) eszközt és kötelezettséget választanak le. A portfólió piaci értékét [1,0-1,8] milliárd EUR-val a HGB könyv szerinti érték alatt állapították meg, az 47 preambulumbekezdésben szereplő 3. táblázatban ismertetett módon. A Bizottság megvizsgálta a WestLB fennmaradó eszközeinek és kötelezettségeinek a piaci értékére vonatkozó számadatokat. Nem tárt fel ellentmondásokat a piaci értékelésben. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a WestLB az első eszközátruházás keretében megszabadult az értékvesztett eszközöktől, és ez jelentős tőkeátvételt eredményezett. Ezért nem meglepő, hogy a portfólió minősége és egyúttal piaci értéke sokkal magasabb, mint az első átruházott portfólióé. A Bizottság ezért elismeri, hogy az eszközök és kötelezettségek portfóliójának piaci értéke összesen [1,0-1,8] milliárd EUR-val alacsonyabb az átruházási értéknél (HGB könyv szerinti értékek), továbbá hogy a második eszközátruházás WestLB-re eső részére nyújtott támogatás összege így [1,0-1,8] milliárd EUR-t tesz ki.

(139) A második eszközátruházás esetében a piaci érték összességében [1,3-2,6] milliárd EUR-val alacsonyabb az eszközök átruházási értékénél. A második eszközátruházásra nyújtott támogatás teljes összege így [1,3-2,6] milliárd EUR.

g. A WESTLB RÉSZVÉNYESEI ÁLTAL 2012 ELSŐ FELÉBEN NYÚJTANDÓ LIKVIDITÁSI TÁMOGATÁS

(140) Miután a WestLB összes eszközét átruházták az EAA-ra, finanszírozásukról az EAA gondoskodik majd. A WestLB részvényesei 2012. június 30-ig (vagyis az átruházás végrehajtásáig) biztosítják az eszközök EAA-ra való átruházásának lebonyolításához esetlegesen szükséges likviditási támogatást. Ez az intézkedés az átfogó felszámolási forgatókönyv szerves részének tekinthető, mivel csupán védelmet nyújt az átalakítás során arra az esetre, ha 2012. június 30-a előtt piaci zavarok lépnének fel. Ennek ellenére további ideiglenes előnyt jelent a WestLB számára (71), amely [...]. Mivel a WestLB részvényesei olyan hatóságok vagy végső soron hatóságok felügyelete alatt álló gazdálkodó egységek, amelyeknek az átalakítás keretében a likviditás biztosításával kapcsolatos döntések tulajdoníthatók, ezért az intézkedést állami forrásból finanszírozzák. A 118 preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a németországi bankszektor jellemzői alapján arra lehet következtetni, hogy ilyen előny biztosítása alkalmas lenne a verseny torzítására és érintené a tagállamok közötti kereskedelmet. Ennek eredményeképpen a WestLB részvényesei által 2012 első felében nyújtandó likviditási támogatás állami támogatásnak minősül.

h. KÖVETKEZTETÉS

Összefoglalva, a WestLB az alábbi állami támogatásokban részesült:

7. táblázat

A West LB számára nyújtott állami támogatások összefoglalása

2 A TÁMOGATÁS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE A BELSŐ PIACCAL

a. AZ EUMSZ 107. CIKKE (3) BEKEZDÉSE B) PONTJÁNAK ALKALMAZÁSA

(141) Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítsa, ha azt "egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére" szánják. A Bizottság elismerte, hogy a pénzügyi világválság komoly zavart okozhat egy tagállam gazdaságában, és a bankokat támogató intézkedések alkalmasak ennek a zavarnak a megszüntetésére. Ezt az álláspontot megerősítette "A pénzintézetek feltőkésítése a jelenlegi pénzügyi válságban: a támogatás szükséges minimális szintre történő korlátozása és az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölését célzó biztosítékok" című bizottsági közlemény (72) (a továbbiakban: a feltőkésítésről szóló közlemény), az értékvesztett eszközökről szóló közlemény és a szerkezetátalakításról szóló közlemény is. A Bizottság továbbra is úgy véli, hogy az állami támogatásnak az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése b) pontja szerinti jóváhagyása iránti követelmény teljesül, tekintettel arra, hogy a pénzügyi piacokon ismét feszültségek jelentek meg. A Bizottság ezen álláspont megerősítése érdekében 2010 decemberében közleményt fogadott el, amely 2011. december 31-ig meghosszabbítja az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre való alkalmazását (73). A Bizottság azóta a 2011. december 31. utáni időszakra is kiterjesztette e szabályok alkalmazását (74).

(142) A német gazdaság tekintetében ezt az elemzést a Bizottság a német hatóságok által a pénzügyi válság elleni küzdelem céljából bevezetett intézkedések jóváhagyásával, különösen a német mentőcsomag elfogadásával és többszöri meghosszabbításával is megerősítette (75).

(143) Egy, a WestLB-hez hasonló bank ellenőrzés nélküli összeomlása közvetlenül befolyásolhatja az érintett tagállam pénzügyi piacait, ezáltal pedig a teljes gazdaságát. A Bizottság a bankszektorban nyújtott állami támogatási intézkedések értékelését továbbra is az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjára alapítja, figyelembe véve a pénzügyi piacokon megfigyelhető tartósan instabil helyzetet.

b. AZ ÉRTÉKVESZTETT ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

(144) A 125 és 126 preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt az EAA-ra való első eszközátruházás összeegyeztethetőségét az értékvesztett eszközökről szóló közlemény alapján kell vizsgálni. A összeegyeztethetőség vizsgálata arra összpontosít, hogy az eszközátruházás a piaci áron, de az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 40. pontjában meghatározott tényleges gazdasági érték túllépése nélkül megy-e végbe. A támogatási intézkedés abban az esetben lesz összeegyeztethető, ha az átruházási érték az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 41. pontja szerint nem haladja meg a tényleges gazdasági értéket, az átruházási különbözet pedig nulla. Az alábbi vizsgálat először az átruházási különbözet értékére összpontosít (lásd a 144-159 preambulumbekezdést). Amennyiben az átruházási különbözet nem nulla, tehát meghaladja a tényleges gazdasági értéket, akkor vissza kell téríteni vagy vissza kell követelni (lásd a 161 és a 162 preambulumbekezdést).

i) Az EAA-ra való első eszközátruházás összeegyeztethetősége

(145) Németország az EAA-ra való első eszközátruházás tekintetében vitatta a tényleges gazdasági érték meghatározásának módját. Észrevételeivel cáfolni kívánta a 2010. novemberi határozatban szereplő megállapítást, miszerint az átruházási különbözet értéke 3,414 milliárd EUR. A Bizottság megvizsgálta Németország észrevételeit. Az elemzés eredményei a következőképpen foglalhatók össze:

- Az értékelésről általánosságban

(146) Az átruházandó eszközök tényleges gazdasági értékének meghatározására szolgáló, átfogó értékelési eljárás tekintetében a Bizottság fenntartja, hogy az általa végzett értékelés nem volt túlzottan konzervatív és összhangban volt az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 37. pontjával. Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 37. pontja alapján a Bizottság az eszközértékelés során, többek között az összetettebb és kevésbé likvid eszközök esetében is köteles helyes és következetes megközelítést alkalmazni a verseny indokolatlan torzulásának megelőzése érdekében. A Bizottság a 2010. novemberi határozatában kifejtette, hogy az általa alkalmazott megközelítés megfelel a hatályos döntéshozatali gyakorlatnak. A más szervek, például az EBFB által alkalmazott megközelítések szintén hitelesek, ugyanakkor az említett értékelési eljárás szempontjából nem relevánsak.

(147) A Bizottság továbbra sincs meggyőződve arról, hogy a WestLB által javasolt megközelítés összhangban van az állami támogatásokra vonatkozó döntéshozatali gyakorlattal. A Bizottság megjegyzi, hogy a Bundesbank nem erősítette meg a WestLB által közölt tényleges gazdasági értéket, ehelyett a WestLB által alkalmazott módszert és paramétereket kifogásolta (76). Ez a kifogás ellentmond Németország azon állításának, miszerint a WestLB módszere általában véve szakmailag elismert. A Bizottság ezért fenntartja, hogy a WestLB módszere eltér a bevett esetgyakorlattól (77).

- A részportfóliók szintjén végzett értékelésről

(148) A Bizottság a részletes értékelés tekintetében először a strukturált értékpapírokból álló portfólióval kapcsolatosan megjegyzi, hogy nincsenek jelentős eltérések. Valójában a Bizottság által a teljes eszközosztályra vonatkozóan meghatározott, tényleges gazdasági érték nagyon közel van a WestLB által megállapított értékhez. A Bizottság tartózkodott attól, hogy konzervatív feltételezéseket alkalmazzon, ha az az egyes portfólióértékelések jóváhagyását vagy elvetését eredményezte volna. Ehelyett szakértőinek véleményét követve újraértékelte a WestLB által az "európai szuper szenior" részportfólió esetében alkalmazott, túlzottan konzervatív megközelítést. A Bizottság megvizsgálta az eszközök főbb alkategóriáinak (ABS CDO-k (78), egyéb CDO-k (79), egyesült államokbeli RMBS (80), egyesült államokbeli CMBS (81), egyesült államokbeli ABS (82), európai ABS (83) és pénzügyi eszközök) áttekintését tartalmazó részletes szakértői jelentést, és megállapította, hogy az alkalmazott módszerek és eredmények összhangban vannak más, például az eljárást megindító határozatban említett ügyekkel.

(149) Másodszor, a hitelportfólió tekintetében a Bizottság nem fogadja el Németország azon állítását, miszerint a bizottsági szakértők értékelése átláthatatlan és ellentmondásokat tartalmaz. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a tényleges gazdasági érték meghatározásához alkalmazott bizonyos módszerek helyénvalóságára vonatkozóan próbált iránymutatást nyújtani. A Bizottság például a jelenlegi minősítési rendszerek, az eredményül kapott nemteljesítési valószínűség és nemteljesítési veszteség megfelelőségének értékelése érdekében a hitelportfólió nagyobb mintavételen alapuló, ismételt eszközátvilágítását javasolta. Németország nem követte ezt az ajánlást. A Bizottság az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 41. pontjának megfelelően azt is hangsúlyozta, hogy a nemteljesítési veszteségre és a nemteljesítési valószínűségre vonatkozóan kellően óvatos stresszhelyzeti forgatókönyveket kellett használnia. A Bizottság döntéshozatali gyakorlata szerint az eszközátruházást az eszközök tényleges gazdasági értéke alapján kell vizsgálni. Összegzésképpen, a Bizottság megerősíti a korábbi álláspontját, miszerint az értékelést kb. 1 milliárd EUR-val korrigálni kell.

(150) Harmadszor, az értékpapír-portfólió tekintetében a Bizottság egyetért Németországgal abban, hogy a különbségek abból a feltevésből fakadnak, hogy a releváns piacok működésüket tekintve ki vannak-e téve zavaroknak. A kérdés tulajdonképpen úgy is feltehető, hogy a portfólió ezen része az értékvesztett eszközökről szóló közlemény szerint támogathatónak minősül-e egyáltalán. Lehetne azzal érvelni, hogy bár némi rugalmasság biztosítható azzal, ha a bankok megszabadulhatnának a pénzügyi válság korai szakaszában elsődlegesen nem érintett eszközöktől, azonban az átruházáskor értékvesztettnek nem tekinthető eszközök nem vonhatók be eszközátvételi intézkedésbe. Ezzel kapcsolatosan megjegyzendő, hogy az eszközátvételi intézkedés nem nyújthat egyfajta nyílt végű biztosítást a recesszió következményeivel szemben. Másrészről, a nagy, több milliárd eurós portfóliók értékesítése éppen e piacok torzulását idézné elő. Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény a pénzügyi stabilitás fenntartása iránti célkitűzés és a versenytorzulás megakadályozásának szükségessége közötti egyensúly megteremtése érdekében lehetővé teszi ezen eszközök átruházását. Mivel azonban ezen eszközök piaca teljesen megfelelően működik (tehát értékvesztéssel nem érintett), így a tényleges gazdasági érték megegyezik vagy megközelítőleg azonos a piaci értékkel.

(151) Míg a WestLB a megfelelően működő piac meglétét pusztán likviditási követelmény alapján vizsgálja, a Bizottság megjegyzi (84), hogy a piaci zavar vizsgálatának kiindulópontja az adott eszköz esetében a megfelelően működő piaccal való összehasonlítás. Rendesen működő piacon az ügylet egy eladni szándékozó eladó és egy vásárolni szándékozó vevő között megy végbe. Az eladni szándékozó eladó és a vásárolni szándékozó vevő fogalma feltételezi, hogy az ügylet önkéntes, ezért kényszertől mentes.

(152) A Bizottság szakértői a rendesen működő piacra vonatkozóan átlátható követelményeket állítottak fel, amelyeket a Bizottság jóváhagyott (85). Míg a megfelelő likviditás és a vételi-eladási árfolyam közötti csekély különbség jól működő piacra utal, ennek ellentettje azonban nem feltétlenül igaz. Előfordulhat például, hogy a fizetőképes és megbízható kibocsátó által zártkörűen kibocsátott értékpapír nem likvid. Mindazonáltal szükség esetén könnyen szerezhető olyan versenypiaci vételi ajánlat, amely megközelíti a hasonló, likvid értékpapírok alapján kiszámított modellalapú értéket. Ezért a WestLB által javasolt követelmények túl szűkre szabottak a piac rendes működésének felméréséhez.

(153) Megjegyzendő, hogy az értékvesztéssel nem érintett eszközök értékvesztett eszközként való, helytelen megjelölése önmagában nem okoz problémát a tényleges gazdasági érték meghatározásakor. Arra lehetne számítani, hogy az ilyen eszközpozíciókra vonatkozóan kiszámított tényleges gazdasági érték megfelelő módszer és kalibrálás alkalmazása esetén közel van az eszköz piaci értékéhez A tényleges gazdasági érték kiszámítására használt bármely módszernek a piaci árhoz közeli eredményt kellene hoznia, ha az adott piac megfelelően működik. A helytelen megjelölések esetei tulajdonképpen a tényleges gazdasági érték kiszámításához felhasznált módszer és paraméterek alkalmasságát teszik próbára.

(154) Németország azon állításával kapcsolatosan, miszerint az államkötvénypiacok 2009 végén nem működtek rendesen, a Bizottság megjegyzi, hogy akkor a megfelelően működő piacra vonatkozó követelmények teljesültek. Ezzel szemben 2010 második negyedévének vége körül (86) és azt követően egyes államkötvény-részpiacok valóban mutattak zavarokat, amit igazolnak az EKB által végrehajtott és más európai szintű beavatkozások. 2009. december 31-én vagy 2010. március 31-én, az értékelési eljárás során használt két referenciaidőpontban azonban még nem ez volt a helyzet.

(155) A Bizottság ezért fenntartja azt az álláspontját, miszerint a WestLB vagy helytelen értékelési módszert alkalmazott, vagy rossz paramétereket használt az értékelési módszerhez, ezért az értékelést hozzávetőleg 600 millió EUR-val korrigálni kell.

(156) Következésképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy mindhárom részportfólió szakértői jelentésben meghatározott, tényleges gazdasági értéke helytálló és összhangban van a bizottsági döntéshozatali gyakorlattal. Ennek eredményeképpen a Bizottság a portfólióban található eszközök átruházási értéke és tényleges gazdasági értéke közötti különbséget 6,949 milliárd EUR-ban állapítja meg (87).

(157) A Bizottság a 2010. novemberi határozatban kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy az összes eszköz átruházásra alkalmas-e. A Bizottság az EAA első éves jelentésében szereplő kijelentéseket bizonyítéknak tekinti arra nézve, hogy egyes eszközök esetében már az átruházáskor is voltak veszteségek, bár ezek az eszközök nem tartoznak az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 32. pontjának hatálya alá. Németország ezután azonban további tájékoztatást nyújtott, és ismertette az EAA által vállalt kockázatmegelőzést, valamint az EAA-ra átruházott eszközök esetében fennálló veszteségek összegét. Az ismertetett információk helytállóak voltak, és megszüntették a Bizottság kételyeit. Nincs tehát szükség az eszközök alkalmasságával kapcsolatos további korrekcióra.

- Enyhítő tényezők

(158) A Bizottság a 2010. novemberi határozatban jóváhagyott enyhítő tényezőkön kívül nem fogad el más enyhítő tényezőket. A Bizottság emellett a tőkeinjekció (3,267 milliárd EUR) és hitelkockázathoz kapcsolt értékpapírok (268 millió EUR) (88) kompenzációs hatását is elfogadta a 44 preambulumbekezdésben szereplő 2. táblázatban foglaltaknak megfelelően. A Bizottság felkérte Németországot arra, hogy a Bundesbanktól kérjen észrevételeket a kompenzációs hatásokról, valamint a portfólió értékelésének javasolt módosításait az értékvesztett eszközökről szóló közleményben adott iránymutatásnak megfelelően ellenőrizze és erősíttesse meg egy szabályozó hatósággal, például a Bundesbankkal. Szabályozó hatóság általi ellenőrzés és megerősítés nem történt.

(159) A korábbi szabályozás hatálya alá tartozó kötelezettségekkel kapcsolatosan a Bizottság megjegyzi, hogy önmagában véve a kötelezettségek értékelésével az értékvesztett eszközökről szóló közlemény nem foglalkozik. A Bizottságnak ezért meg kellett vizsgálnia, hogyan kezelje a jelen esetben is előforduló, eszközöket és kötelezettségeket ötvöző átruházást. A Bizottság elismeri, hogy az alacsony kamatozású kötelezettségek átruházása esetlegesen gazdasági hátránnyal jár, ugyanakkor egyensúlyt kellett teremtenie az eszközoldalon található összeegyeztethető összegek és a kötelezettségoldalon található összegek között. A Bizottság a támogatás teljes összegének vizsgálatakor (lásd a 133 preambulumbekezdést) ezért figyelembe vette ugyan a korábbi szabályozás hatálya alá tartozó kötelezettségek hatását, azonban megítélése szerint a tényleges gazdasági érték vizsgálata esetében az nem érvényesül.

(160) Az átruházott eszközök jövőbeli pozitív eredményei tekintetében a Bizottság nem fogadja el Németország érvét, és hangsúlyozza, hogy az eszközök átruházása után a jövőbeli nyereség a továbbiakban nem vehető figyelembe. A hitelportfólió tényleges gazdasági értékének megállapításához használt módszer összhangban van a Bizottság döntéshozatali gyakorlatával (89).

(161) A le nem hívott hitelkeretek tekintetében a Bizottság megerősíti, hogy azok könyv szerinti értéke valóban lehet nulla. Ez a lehetőség azonban nem zárja ki, hogy a le nem hívott hitelkeretek negatív értékkel járuljanak hozzá a tényleges gazdasági értékhez. Nem kizárt a hitelkeret lehívása, mivel szerződés szerint nem kerülhető el. Ezért az, hogy egy hitelkeretet még nem hívtak le, nem változtat a tényleges gazdasági értéken még akkor sem, ha ennek a pozíciónak a könyv szerinti értéke nulla.

(162) A várt veszteségek diszkontálását illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a WestLB a várt veszteségek diszkontálásával egyszerűen megváltoztatja saját értékelési megközelítését, ezt ráadásul a Bundesbank támogatása nélkül teszi. Németország ezzel a tényleges gazdasági értékre vonatkozó saját becslésével kerül ellentmondásba, de nem hoz fel további érveket a Bizottság véleményével szemben.

(163) Összefoglalásképpen, mivel a tényleges gazdasági érték a fentiekben elfogadásra került és összhangban van az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 40. és 41. pontjával, ezért a Bizottság a várt veszteségeket és a Németország észrevételeiben ismertetett három enyhítő tényezőt nem tekinti a tényleges gazdasági érték meghatározása szempontjából lényegesnek.

- Vagyonkezelés

(164) A Bizottságnak az értékvesztett eszközök megfelelő kezelésével kapcsolatos kételyei az eszközátruházást követően eloszlottak. A Bizottságnak fenntartásai voltak azzal kapcsolatosan, hogy a WestLB folytatni kívánja az értékvesztett eszközök kezelését, mivel a banknak új tevékenységekre kellene összpontosítania, és kerülnie kellene a leépítés és az új tevékenységek közötti ütközéseket. Mivel azonban a WestLB/SPM bank 2012. június 30. után nem folytat új banki tevékenységeket, hanem kizárólag vagyonkezelési szolgáltatásokat nyújt, a Bizottság kételyei eloszlottak.

(165) Összefoglalásképpen, a Németország által közölt összes további lehetséges enyhítő tényező és érv vizsgálata után a Bizottság kételyei nem oszlottak el. A Bizottság szerint ezért az átruházási különbözet továbbra is 3,414 milliárd EUR.

ii) Visszakövetelés

(166) Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 41. pontja szerint a banknak vissza kell térítenie az átruházási különbözetet, hogy enyhítse az adott időben fennálló piaci hiányosság kompenzálására elfogadhatónak ítélt érték felett végrehajtott eszközátruházásból fakadó versenytorzulást. Amennyiben a visszafizetésre nincs lehetőség azonnal, akkor idővel visszakövetelés formájában kell teljesíteni. Amennyiben a visszafizetés visszaköveteléssel nem lehetséges anélkül, hogy ne eredményezne átmeneti fizetésképtelenséget, akkor a versenytorzítást gyökeres szerkezetátalakítással kell ellensúlyozni, amely akár a felszámolásig is terjedhet (90).

(167) A WestLB a 2011. februári szerkezetátalakítási tervében jelezte, hogy életképessége veszélyeztetése nélkül még az EAA-ra való első eszközátruházásból származó 3,4 milliárd EUR-t sem tudja visszafizetni. Emellett a WestLB feltehetőleg nem értékesíthető, ha az esetleges vevőnek kellene visszafizetnie a 3,4 milliárd EUR-t Németországnak. Következésképpen Németország benyújtotta a 2011. júniusi szerkezetátalakítási tervet, amely a WestLB 12 hónapon belüli felszámolásáról rendelkezik. A Bizottság úgy véli, hogy a WestLB felszámolása elegendő a verseny torzulásainak korrigálásához. A Bizottság ezért megállapítja, hogy a támogatás összhangban van az értékvesztett eszközökről szóló közleménnyel és az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető azzal a feltétellel, hogy a felszámolási tervnek hitelesnek kell lennie, aminek az értékelése a C. szakaszban szerepel.

iii) A feltöltés belső piaccal való összeegyeztethetősége

(168) A második részsorozat átruházását elvben szintén az értékvesztett eszközökről szóló közlemény szerint kell értékelni. A Bizottság azonban a 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv alapján úgy véli, ennek az értékelésnek az eredménye már nem fejtene ki semmilyen hatást. A második részsorozattal összefüggésben az átruházási különbözetből fakadó további versenytorzulást mindenesetre enyhítené a 2011. júniusi szerkezetátalakítási tervben előirányzott felszámolás. A jelenlegi kivételes helyzetben ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem szükséges elvégeznie az értékelés részletes vizsgálatát, vagyis a tényleges gazdasági érték kiszámítását, amennyiben a támogatás teljes összege az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 41. pontja szerint már összeegyeztethetőnek tekinthető a belső piaccal.

(169) Az eszközátruházás ennélfogva összeegyeztethető a belső piaccal, mivel az esetleges versenytorzulásokat enyhíti a WestLB felszámolása, és így összhangban van az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 41. pontjával.

c. A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI/FELSZÁMOLÁSI TÁMOGATÁS BELSŐ PIACCAL VALÓ ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

(170) A Bizottságnak valamennyi támogatási intézkedés összeegyeztethetőségét a bankok pénzügyi válság idején történő kezelésére vonatkozó iránymutatásai, különösen a szerkezetátalakításról szóló közlemény és az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre történő alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (91) (a továbbiakban: a bankokról szóló közlemény) alapján kell vizsgálnia.

(171) A Bizottság megjegyzi, hogy a 2011. júniusi szerkezetátalakítási tervnek biztosítania kell a 7. táblázatban szereplő támogatási intézkedések összeegyeztethetőségét.

(172) Ezek az intézkedések összesen [21,6-24,4] milliárd EUR támogatási összegre szólnak, amely a kockázattal súlyozott eszközök [24,4-27,6] %-ának felelt meg 2009. december 31-én. Ez a támogatási összeg a kedvezményezett méretéhez képest rendkívül nagy arányúnak tekintendő, ezért átfogó szerkezetátalakítást vagy felszámolást tesz szükségessé. Továbbá a szerkezetátalakítási tervnek figyelembe kell vennie az átruházási különbözet által azonosított, eleve összeegyeztethetetlen támogatási összegből eredő, további versenytorzulásokat. A javasolt szerkezetátalakításnak vagy felszámolásnak alkalmasnak kell lennie a torzulás korrigálására.

(173) A 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv megfelel a szerkezetátalakításról szóló közleményben meghatározott követelményeknek. A szerkezetátalakításról szóló közlemény 21. pontja szerint meg kell fontolni a fizetésképtelenné vált bank rendezett felszámolását vagy elárverezését, amennyiben a bank nem tudja hitelesen helyreállítani hosszú távú életképességét. A bankokról szóló közlemény rendelkezik olyan eljárásról, amelynek keretében a rendezett felszámolást végre kell hajtani (92). Az effajta ellenőrzött felszámolás olyan egyedi esetekben alkalmazható, ahol a pénzintézet megmentési célú támogatásban részesült, miután egyértelművé vált, hogy a pénzintézet szerkezetátalakítása nem kivitelezhető.

(174) A felszámolási támogatás akkor van összhangban az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjával, ha a Bizottság döntéshozatali gyakorlata (93) szerint teljesíti az alábbi három általános feltételt:

i. bizonyítani kell, hogy a támogatás lehetővé teszi a bank eredményes és rendezett felszámolását, ugyanakkor a támogatás összege a cél eléréshez szükséges minimumra korlátozódik (94);

ii. biztosítani kell a megfelelő tehermegosztást, különösen az ellenőrzött felszámolási eljárással összefüggésben a részvényesek támogatásból való részesedésének kizárásával (95);

iii. az indokolatlan versenytorzulások elkerülése érdekében a felszámolási szakasznak a rendezett felszámoláshoz feltétlenül szükséges időszakra kell korlátozódnia. Amíg a kedvezményezett pénzintézet tovább tevékenykedik, addig új tevékenységekbe nem kezdhet, hanem kizárólag a meglévőket folytathatja. A banki engedélyt a lehető leghamarabb vissza kell vonni (96).

i) Rendezett felszámolás bemutatása

(175) A Bizottság megítélése szerint a 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv a WestLB rendezett felszámolásának forgatókönyve, amely a bank részvényesei közötti tehermegosztási megállapodáson alapul. A 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv különösen azt a tényt is számításba veszi, hogy több mint két éven át sikertelenül keresték azokat a WestLB számára lehetséges, egyéb piacorientált megoldásokat, amelyek esetlegesen alacsonyabb költséggel jártak volna és kevésbé lettek volna versenytorzítóak. Az ellenőrzés nélküli felszámolási eljárás ugyanakkor veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást, ezt a kockázatot pedig hatékonyabban kezeli a rendezett felszámolási forgatókönyv. A 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv lehetővé teszi, hogy a Bizottság értékelje a felszámolási eljárást, valamint az azzal járó állami intézkedéseknek a versenyre gyakorolt esetleges hatását.

(176) A terv legfőképpen azért tekinthető felszámolási forgatókönyvnek, mivel a bank beszünteti valamennyi banki tevékenységét, és kizárólag a meglévő portfóliók leépítése céljából működik tovább anélkül, hogy új ügyleteket kötne.

(177) A banki tevékenységek beszüntetését többek között a bank fennmaradó eszközeinek és kötelezettségeinek értékesítésével vagy átruházásával kell biztosítani, hogy csak egy töredék maradjon arra az esetre, ha ez a meglévő eszközök leépítésének támogatásához, különösen a portfóliók értékmegőrző felszámolásának biztosításához szükséges.

(178) A WestLB a 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv alapján valamennyi banki eszközét átruházza a takarékpénztárakra vagy az EAA-ra. A bank ezért 2012. június 30-ig szinte az összes, kockázattal súlyozott eszközétől megválik. Németország kötelezettségvállalásainak megfelelően a bank fennmaradó része legfeljebb három hónapon belül felhagy a "WestLB" márkanév használatával, és új márkanév alatt "SPM bankként" működik tovább. A bank továbbá saját nevében nem folytat banki tevékenységeket, hanem kizárólag az EAA és végül korlátozott számú harmadik fél számára nyújt szolgáltatásokat. A szerkezetátalakítási terv ezért jelentős és visszafordíthatatlan lépéseket határozott meg, amelyek keretében a WestLB a korábbi tevékenységeinek jelentős részével 12 hónapon belül visszavonhatatlanul kilép a piacról.

(179) Másrészről, a bankokról szóló közlemény 47. pontjában megállapított követelménnyel összhangban a felszámolási szakasznak a rendezett felszámoláshoz feltétlenül szükséges időszakra kell korlátozódnia az indokolatlan versenytorzulások elkerülése érdekében. A WestLB felszámolása ugyan több évig is eltart majd, ennek ellenére azonban a lehető legrövidebb időre kell korlátozódnia. Kizárólag a kezelőtársaság vesz majd részt piaci versenyben a harmadik feleknek kínált, korlátozott számú vagyonkezelési szolgáltatásaival. Németország vállalta, hogy 2016. december 31. előtt sor kerül a kezelőtársaság értékesítésére. A 2016. december 31-ig tartó átalakítási időszaknak lehetővé kell tennie a vezetőség számára az SPM bankon belüli szervezeti struktúrák átszervezését, a kezelőtársaság leválasztását és a potenciális befektetők bevonása érdekében legalább minimális tapasztalat szerzését. Az EAA-ra fizikailag át nem ruházható eszközökért az SPM bank felel, amelynek élettartama ezért ezen eszközök lejáratától függ. A portfóliók értékmegőrző felszámolása feltehetőleg 2028-ig tart majd, és ez az időtáv nem csökkenthető. Az eszközök birtoklása önmagában azonban nem gazdasági tevékenység, ezért a versenyt nem befolyásolja. Az SPM bank alkalmazotti létszámának 1 000 főre való csökkentése ugyan évekig tart majd, ez a létszámleépítés azonban összhangban van az SPM bank tevékenységeinek leépítésével, mivel az SPM bank átszervezése munkaerő-igényes folyamat lesz még akkor is, ha a banki tevékenységek már megszűntek. Összefoglalva azonban elmondható, hogy valamennyi említett folyamat a lehető legrövidebb időre korlátozódik.

(180) A harmadik követelmény szerint a bank az eszközei értékesítésétől eltekintve nem folytathatja tevékenységeit a piacon, ezzel biztosítva, hogy csak a korábbi banki tevékenységeinek elenyésző részével maradjon a piacon.

(181) A Verbundbankban csoportosított egyes feladatokat a Helaba veszi át. Mérlegfőösszeg tekintetében a Verbundbank tevékenységei a WestLB korábbi mérlegének kevesebb mint 20 %-át teszik ki (a Verbundbank-portfólió legfeljebb 45 milliárd EUR mérlegfőösszeget képvisel majd, szemben a WestLB 2008. évi 288 milliárd EUR-s mérlegfőösszegével). Az alkalmazotti létszám tekintetében a Bizottság megjegyzi, hogy a WestLB egykori személyzetének kevesebb mint 10 %-a dolgozik majd a továbbiakban a leválasztott Verbundbank-ágazatban (megközelítőleg 400 alkalmazott lesz a Verbundbank-ágazatban, míg a WestLB személyzete 5 661 fő volt 2008-ban). Továbbá megjegyzendő, hogy a Verbundbank az eszközök és kötelezettségek leválasztása révén jön létre, nem pedig teljes értékű bankként kerül átruházásra. Mivel az ügylet a WestLB-t nem, csak eszközeinek és kötelezettségeinek kis részét érinti, ezért nem tekinthető a bank jelentős értékesítésének.

(182) Emellett a Bizottságnak nincsenek információi arra vonatkozóan, hogy teljesülnek-e a bankokról szóló közlemény 49. pontjának követelményei, amelyek szerint az ügyleteket piaci feltételek mellett kell végrehajtani úgy, hogy maximalizálják az érintett eszközök és kötelezettségek vételárát. Ezzel kapcsolatosan a Bizottság megjegyzi, hogy a WestLB sikertelen adásvételi folyamatot hozott létre, amellyel az összes eszköze és kötelezettsége vételárát maximalizálni kívánta. A WestLB azonban nem kapott elfogadható ajánlatot. Továbbá a Verbundbank tevékenységeinek az eszközökkel, kötelezettségekkel és a megközelítőleg 400 alkalmazottat magában foglaló szervezeti struktúrával együtt számított vállalati értékét több külső könyvvizsgáló bevett értékelési módszerei alapján felülvizsgálja. Németország vállalja, hogy a Verbundbank tevékenységeinek - amelyeket a Helaba vagy a takarékpénztárak vesznek át - vállalati értéke a keretmegállapodás értelmében nulla lesz. Valójában a más felszámolások (97) esetén végrehajtott adásvételi folyamatoktól eltérően a Verbundbank tevékenységeinek a WestLB általi elidegenítéséhez nincs szükség további hatósági kifizetésekre. A Bizottság álláspontja szerint ezért a Verbundbank tevékenységeit átvevő gazdálkodó egység nem tesz szert jogosulatlan előnyre, így a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Verbundbank tevékenységeinek elidegenítéséből fakadóan sem a Helaba, sem a takarékpénztárak nem jutnak támogatáshoz.

(183) Mindenesetre az egész bank értékesítésére vonatkozóan a szerkezetátalakításról szóló közlemény 17. és azt követő pontjaiban meghatározott szabályok is teljesülnek jelen esetben annak ellenére, hogy ebben az esetben nem alkalmazhatók (98). Az ilyen jellegű adásvételre vonatkozó szabályok a következő követelmények teljesítését írják elő: életképesség helyreállítása, tehermegosztás és a versenytorzulás enyhítése. A Helaba elidegenítése megfelel ezeknek a követelményeknek. Egyrészről a Helabának képesnek kell lennie arra, hogy biztosítsa az átruházott bank életképességét, mivel a Verbundbank a mérlegfőösszeg és az alkalmazotti létszám tekintetében a Helabához viszonyítva meglehetősen kis méretű, és csak csekély hatást gyakorolna az összefonódással létrejött vállalkozás jövedelmezőségére. Ugyanakkor az összefonódás eredményeképpen csökkennének azok a költségek, amelyek miatt a Verbundbank önálló bankként nem értékelhető pozitívan (99). Másrészről a tehermegosztás biztosított azáltal, hogy a WestLB részvényesei nem részesülnek az értékesítésből származó bevételből, hanem elvesztik a WestLB-ben lévő tőkéjüket. Harmadrészről, mivel a WestLB tevékenységei ezután a bank eredeti állapotához képest kevesebb mint 20 %-ra szűkülnek, ezért a Bizottság a döntéshozatali gyakorlata szerint nem követeli meg kiegészítő kompenzációs intézkedések végrehajtását ilyen értékesítés esetén (100).

(184) Emellett a Bizottságnak nincs oka azt feltételezni, hogy a Verbundbank eszközcsomagként a WestLB gazdasági utódjának tekinthető. A Helaba nem a WestLB jogutódja, a Verbundbank pedig nem mutat funkcionális azonosságot a WestLB-vel. A Helaba ezért nem teljesíti a jogelőd vállalkozás tevékenységeit folytató gazdálkodó egység meglétének megállapítása iránti követelményeket, amelyeket a Bizottság annak megállapításához használt fel, hogy az állami támogatást az eredeti társaság tevékenységeit továbbvivő társaságra terjesztették-e ki (101).

(185) Végül az a követelmény is teljesül, hogy a támogatásnak a szükséges minimumra kell korlátozódnia. Az eszközök EAA-ra való átruházása elsősorban abban az esetben megy végbe, amennyiben az eszközök nem értékesíthetők magánfelek részére. Továbbá az SPM bank számára nyújtott kiegészítő tőkeinjekcióra a várható leépítési költségek fedezéséhez van szükség. Végül a likviditási támogatás az átfogó felszámolási forgatókönyv szerves részének tekinthető, mivel csupán védelmet nyújt az átalakítás során arra az esetre, ha 2012. június 30. előtt piaci zavarok lépnének fel. A likviditási támogatás ezért biztosítja, hogy a rendezett felszámolási eljárás 2012. június 30. előtt nem alakul át rendezetlen felszámolássá.

ii) Saját hozzájárulás és teherviselés

(186) Az értékelés második része a teherviseléssel foglalkozik. A bankokról szóló közlemény 46. pontja szerint a felszámolás során különös figyelmet kell fordítani a morális kockázat minimálisra csökkentésére, nevezetesen azáltal, hogy a részvényeseket és esetleg a hitelezők bizonyos kategóriáit kizárják abból a körből, amely az ellenőrzött felszámolás keretében bármilyen támogatásban részesülhet. A Northern Rock (102) és a HRE (103) esetében a tehermegosztást államosítással valósították meg. A részvényesek azokhoz az esetekhez hasonlóan a jelen esetben is elveszítik saját tőkéjüket. Emellett a WestLB részvényesei, valamint elsődleges hibridtőke-szolgáltatói minőségében a SoFFin egyéni felelősséget vállalnak a WestLB felosztásából létrejövő különböző részekért, továbbá kiegészítő tőkét biztosítanak.

(187) A takarékpénztárak felelősséget vállaltak a Verbundbank tevékenységeiért, e célra pedig tőkét vonnak be; Észak-Rajna-Vesztfália vállalta a teher nagyobb részének viselését azáltal, hogy átvállalta az SPM bank összes működési és felszámolási költségét. A SoFFin továbbá azt vállalta, hogy a teher jelentős részét átvállalja azzal, hogy csendes részesedésének kétharmadát a WestLB-ben hagyja, így nagy valószínűséggel lemondott a befektetése visszafizetéséről. Ezért az átfogó megállapodás kellőképpen figyelembe veszi a felek teherviselési lehetőségeit, valamint azt, hogy a felek korábban milyen mértékben vettek részt a bank stratégiájának alakításában és mekkora befolyást gyakoroltak a bank vállalatirányítására.

iii) A versenytorzulások korlátozása

(188) A felszámolási terv biztosítja a versenytorzulások korlátozását a WestLB esetében, mivel ez a bank 2012. június 30-ig eltűnik a piacról. Ezt követően a WestLB-ből banki tevékenységeket nem folytató gazdálkodó egységet hoznak létre, amely az EAA-val együtt végrehajtja az eszközök leépítését.

(189) Továbbá a felszámolás során felmerülő túlzott versenytorzulások elkerülése érdekében a WestLB 2012 június 30. után kizárólag a felszámoláshoz szükséges ideig működik tovább, új tevékenységekbe pedig nem kezd, kizárólag a meglévőket folytatja. Jelen esetben ennek végrehajtása érdekében a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2012. december 31-ig visszavonják a WestLB banki engedélyének azon részeit, amelyek nem szükségesek az eszközök birtoklásához vagy a vagyonkezelési szolgáltatások nyújtásához.

(190) Az SPM bank azon szándékát illetően, hogy leválasztással létrehoz egy kezelőtársaságot, amely vagyonkezelési szolgáltatásokat nyújt harmadik feleknek, és ezáltal a hasonló szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal versenyez, a Bizottság megjegyzi, hogy ez a lépés a WestLB-ben lévő állami támogatás mennyiségének 2012. június 30. utáni csökkentését célozza. Tulajdonképpen az SPM bankért felelős Észak-Rajna-Vesztfália vállalta a legnagyobb terhet a WestLB részvényesei közül. Ezért indokolt lehet az SPM bank működési költségeit csökkenteni azzal, hogy a bank szolgáltatásokat kínál harmadik feleknek.

(191) Emellett Németország több kötelezettségvállalással mérsékli annak lehetőségét, hogy a kezelőtársaság torzítsa a versenyt. Egyrészről harmadik felekkel szerződést csak az SPM bank különálló gazdálkodó egysége köthet, amelynek banki engedélye csak a minimálisan szükséges tevékenységekre korlátozódik, és amelyet 2016. december 31-ig értékesítenek. Másrészről a választható tevékenységek részletes listája szolgál azon szolgáltatások jellegének alátámasztására, amelyeket az SPM bank nyújthat. Ezzel összefüggésben Németország vállalja, hogy 2012. december 31-ig a WestLB összes olyan banki engedélyének visszavonása megtörténik, amelyek vagyonkezelési szolgáltatások nyújtásához nem szükségesek. Harmadrészről az SPM bank személyi állományát a szerkezetátalakítás során jelentősen leépítik, az alkalmazotti létszám 2016-ban nem haladja majd meg az 1 000 főt, ami kevesebb mint 20 %-át teszi ki a WestLB 2008-ban 5 661 fős induló személyzetének. Negyedrészről az SPM bank kezelőtársasága által a piacon harmadik felekkel bonyolított ügyletek volumene nem haladhatja meg összbevételének [40-60] %-át, ezzel üzleti kilátásai eredményesen korlátozhatók. Ötödrészről Németország vállalja, hogy az SPM bank kizárólag méltányos piaci áron kínálja vagyonkezelési szolgáltatásait, és hogy a kínált kamatlábak elegendőek a különálló gazdálkodó egység minden költségének fedezésére. Végül Németország vállalja, hogy amennyiben a harmadik feleknek vagyonkezelési szolgáltatásokat nyújtó kezelőtársaságot 2016. december 31-ig nem sikerül értékesíteni, akkor az SPM bank is felszámolásra kerül. E korlátozások együttesen biztosítják, hogy a korábbi tevékenységek közül csak kevés maradjon a piacon, azok pedig csak rendkívül korlátozott mértékben legyenek alkalmasak a verseny torzítására.

(192) A kezelőtársaságnak továbbá kellően nyereségesnek kell lennie. A Németország által benyújtott dokumentáció szerint reális esély van arra, hogy a kezelőtársaság kellően nyereséges legyen, különösen a [...] kiigazítását követően. A tervezett költségcsökkentési intézkedések végrehajtása és üzleti lehetőségek kialakítása esetén megvan annak az esélye, hogy a kezelőtársaság piaci befektetőket vonzzon.

(193) Németország kötelezettségvállalásai megfelelően biztosítják, hogy az SPM bank a továbbiakban ne kínáljon szolgáltatásokat a piacon, amennyiben tevékenységei a vártnál kevésbé nyereségesnek bizonyulnak, emiatt pedig nem lehet értékesíteni 2016-ban.

d. KÖVETKEZTETÉS

(194) A Bizottság ezért megállapítja, hogy a 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv a WestLB rendezett felszámolásának forgatókönyve, amely az e határozat mellékletében található kötelezettségvállalásokra figyelemmel teljesíti a szerkezetátalakításról szóló közlemény és a bankokról szóló közlemény összes vonatkozó követelményét, és ezáltal biztosítja a 7. táblázatban szereplő támogatási intézkedések összeegyeztethetőségét. A Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozatban szereplő, a kiegészítő támogatás összeegyeztethetőségével kapcsolatos kételyei ezért eloszlottak.

(195) E határozat kidolgozása során a Bizottságnak a 2009. májusi határozat alapján biztosított intézkedéseket is mérlegelnie kellett. A határozat és a hozzá kapcsolódó 2009. áprilisi szerkezetátalakítási terv nem foglalkozott a későbbi támogatásokkal, emellett pedig a 2009. áprilisi szerkezetátalakítási terv alkalmas arra, hogy biztosítsa azt az elvárt életképességet, tehermegosztást és a versenytorzulás korlátozását, amelyek a későbbi támogatásokat összeegyeztethetővé tennék. A Bizottság ezért a 2009. decemberi és a 2010. novemberi határozatában új, átfogó szerkezetátalakítási terv kidolgozását kérte. E terv a 2011. júniusi benyújtása után az összes korábbi terv helyébe lépett. E terv emellett a WestLB előzőekben tervezett szerkezetátalakítását felszámolási folyamattá alakította át. A 194 preambulumbekezdésben leírtak szerint a 2011. júniusi szerkezetátalakítási terv biztosítani tudja a 2008 és 2012 között a WestLB javára nyújtott összes támogatás összeegyeztethetőségét. Következésképpen a 2009. májusi határozat tárgytalanná vált és hatályon kívül kell helyezni. A hatályon kívül helyezésnek a 2009. májusi határozattal összefüggésben tett valamennyi kötelezettségvállalásra és felmerült kötelezettségre is ki kell terjednie.

VI. A TAKARÉKPÉNZTÁRAK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT ELŐNY

(196) A Bizottság kételyei eloszlottak azzal kapcsolatosan, hogy a takarékpénztárak nem vettek részt kellőképpen a tehermegosztásban és rendkívül jelentős előnyökre tettek szert az eszközátvételi intézkedésből.

(197) Egyrészről nem lehetett alátámasztani a Bizottság aggodalmát azzal kapcsolatosan, hogy a takarékpénztárak kötelesek voltak hozzájárulni a WestLB feltőkésítéséhez, ugyanis a takarékpénztárak valójában nem vállaltak ilyen különleges kötelezettséget.

(198) Másrészről a Bizottság jelentős mértékű tehermegoszlást állapított meg, amely kompenzálta a takarékpénztárak kitettségének 4,5 milliárd EUR-ra való korlátozását. Bizonyos mértékben kétségkívül enyhítették a takarékpénztáraknak az EAA megszüntetésekor esetlegesen felmerülő veszteségek megtérítése iránti kötelezettségét azzal, hogy e kötelezettséget 4,5 milliárd EUR-ban maximalizálták. A takarékpénztárak azonban eleve nem voltak kötelesek átruházni az eszközöket az EAA-ra, és bizonyos fokú szerződési szabadsággal rendelkeztek a veszteségek iránti felelősség belső rendezésére. Ennek ellenére a takarékpénztárak a 2009. decemberi határozat óta jelentős részt vállaltak a tehermegosztásban, és elvesztették WestLB-ben lévő tőkéjüket. Következésképpen semmi sem indokolja a takarékpénztárak ügyének további vizsgálatát e tekintetben.

(199) Végül az is megjegyzendő, hogy a takarékszövetkezetek tagjai látszólag semmilyen előnyre nem tesznek szert a WestLB felszámolásán túl. A Helaba-részvényekért cserébe a Helaba javára végrehajtott eszközátruházás és tőkejuttatás a WestLB felszámolása részének tekinthető, és kifejezetten ezt a célt szolgálja. Még abban az esetben is, ha állami támogatásnak minősülne, a belső piaccal összeegyeztethető lenne a WestLB javára nyújtott felszámolási támogatással összefüggésben,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A Németország által a WestLB javára végrehajtott és végrehajtani kívánt alábbi intézkedések:

a) a Phoenix portfólió 2009. évi, 5 milliárd EUR összegű kockázatlefedése;

b) az első eszközátruházás keretében 2010-ben nyújtott, 3 milliárd EUR összegű tőkeinjekció;

c) az Erste Abwicklungsanstalt részére 2010-ben végrehajtott első eszközátruházás 10,812 milliárd EUR összegű támogatással;

d) az Erste Abwicklungsanstalt részére 2012-ben végrehajtott második eszközátruházás [1,3-2,6] milliárd EUR összegű támogatással;

e) az SPM bank számára 2012-ben nyújtott, 1 milliárd EUR összegű kiegészítő tőkeinstrumentum;

f) az Észak-Rajna-Vesztfália tartomány által az SPM bank számára 2012-ben nyújtott, [0,5-2,0] milliárd EUR összegű kiegészítő veszteségfedezet; és

g) a WestLB AG részvényesei által 2012 első felében nyújtandó likviditási támogatás [...] állami támogatásnak minősülnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatások a mellékletben található kötelezettségvállalási jegyzékre tekintettel a belső piaccal összeegyeztethető.

2. cikk

Németország gondoskodik arról, hogy az e határozatról szóló értesítés időpontjától kezdődően részletes negyedéves jelentéseket nyújtson be a Bizottságnak a határozatnak való megfelelés érdekében hozott intézkedésekről.

3. cikk

A C 43/2008. számú. ügyben 2009. május 12-én hozott bizottsági határozat hatályát veszti.

4. cikk

E határozatnak a Németországi Szövetségi Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 20-án.

A Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) Az EK-Szerződés 87. és 88. cikke 2009. december 1-jei hatállyal az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107., illetve 108. cikkévé vált. A megfelelő cikkek rendelkezései tartalmukat tekintve azonosak. E határozat alkalmazásában az EUMSZ 107. és 108. cikkére történő hivatkozásokat - adott esetben - az EK-Szerződés 87., illetve 88. cikkére történő hivatkozásként kell érteni.

(2) HL C 66., 2010.3.17., 15. o. és HL C 23., 2011.1.25., 9. o.

(3) A C 43/2008. sz., a WestLB AG szerkezetátalakítása ügyben 2009. május 12-én hozott bizottsági határozat (HL L 345., 2009.12.23., 1. o.)

(4) A WestLB-csoportot a WestLB AG (a továbbiakban: WestLB) és kapcsolt vállalkozások, többek között a Westdeutsche ImmobilienBank AG és a WestLB Mellon Asset Management Holdings Limited alkotják. A Németország által a Bizottságnak benyújtott dokumentumok jelentős része, például a 2011. június 30-i szerkezetátalakítási terv, az Eckpunktevereinbarung (keretmegállapodás) és Németország kötelezettségvállalásai egyes esetekben WestLB-csoportot említenek, illetve arra hivatkoznak. A Bizottság ezért határozatában nem tesz különbséget a WestLB AG és a WestLB-csoport között, hanem a pars pro toto elvet alkalmazva a csoport leányvállalatainak holdingtársasága, a WestLB AG nevét használja. A 2009. májusi határozat esetében azonos megközelítést alkalmaztak.

(5) Az N 531/2009. sz., kockázatátvállalás a WestLB javára ügyben 2009. október 7-én hozott bizottsági határozat (HL C 305., 2009.12.16., 4. o.)

(6) A C 40/09. (korábbi N 555/09.) sz., a WestLB AG-nek nyújtott, eszközkihelyezéshez kapcsolódó kiegészítő támogatás ügyben 2009. december 22-én hozott bizottsági határozat (HL C 66., 2010.3.17., 15. o.). Az N 531/2009. sz. ügyben 2009. október 7-én hozott határozat helyébe e határozat lép.

(7) Az N 249/10. (korábbi N 555/09.) sz., a WestLB AG-nek nyújtott, eszközkihelyezéshez kapcsolódó kiegészítő támogatás ideiglenes engedélyezésének meghosszabbítása ügyben 2010. június 22-én hozott bizottsági határozat (HL C 230., 2010.8.26., 3. o.).

(8) A C 40/2009. sz., a WestLB vizsgálatának kiterjesztése ügyben 2010. november 5-én hozott bizottsági határozat (HL C 23., 2011.1.25., 9. o.).

(9) A Westdeutsche ImmobilienBank AG a WestLB legnagyobb leányvállalata, és jelentős ingatlanfinanszírozási szolgáltató Németországban.

(10) A Bizottság MC 8/2009, WestLB divestments ügyben hozott 2010. december 21-i határozata (még nem tették közzé).

(11) E megállapodást az "Eckpunktevereinbarung zum Restrukturierungsplan der WestLB" (Keretmegállapodás a WestLB szerkezetátalakítási tervéről) című dokumentum tartalmazza, amelyet az összes részvényes, az EAA és a Szövetségi Pénzpiaci Stabilizációs Hivatal 2011. június 29-én írt alá.

(12) Lásd a Németország által a Westdeutsche Landesbank - Girozentrale (WestLB), jelenleg WestLB AG részére nyújtott állami támogatásról szóló, 2004. október 20-i bizottsági határozatot (HL L 307., 2006.11.7., 22. o.) és a 2007. december 14-i bizottsági határozatot (HL C 4., 2008.1.9., 1. o.).

(13) Lásd az NN 25/2008. sz. ügyben 2008. április 30-án hozott bizottsági határozatot (HL C 189., 2008.7.26., 3. o.).

(14) A Phoenix Light portfóliónak alapvetően strukturált értékpapírok, valamint a három befektetési eszköz, a Greyhawk, a Harrier és a Kestrel finanszírozási jogcímei (commercial papers, medium-term notes, income and capital notes) képezik részét. A 23 milliárd EUR értékű portfólió értékpapírtípusok szerinti összetétele a következőképpen foglalható össze: 11,7 milliárd EUR: egyesült államokbeli és európai eszközfedezetű értékpapírok (CDO), 5,5 milliárd EUR: kereskedelmiingatlan-fedezetű jelzáloghitelek, 4,3 milliárd EUR: lakóingatlan-fedezetű jelzáloghitelek, 1,7 milliárd EUR: egyéb tételek. Az S&P 2007. december 31-i minősítése szerint az értékpapírok 80 %-a AAA fokozatú.

(15) A részleteket a 2009. májusi határozat tartalmazza.

(16) További részleteket a 2009. decemberi határozat (HL C 66., 2010.3.17., 24. o.) tartalmaz, amellyel a Bizottság hat hónapos időtartamra jóváhagyta az intézkedést.

(17) A HGB a Handelsgesetzbuch, vagyis a német kereskedelmi törvénykönyv rövidítése.

(18) Észak-Rajna-Vesztfália, az RSGV és az WLSGV e kockázatátvállalását egyértelműen feltünteti és nyilvánosan közli az EAA első éves jelentése, lásd az Erste Abwicklungsanstalt (EAA) 2009-2010. pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésének 7. oldalát.

(19) Valójában a meghatározott pozíciók esetében különböző átruházási módot, például kihelyezést, köztes részesedést, kezességvállalást vagy értékesítést választottak az érintett országok és felügyeleti hatóságok eltérő jogszabályainak, előírásainak és adórendszerének figyelembevétele érdekében. Az eszközökkel és a kötelezettségekkel járó gazdasági kockázatokat az EAA a kiválasztott módszertől függetlenül teljes mértékben átvállalta a WestLB-től.

(20) Lásd a 2010. február 22-i, "PEG Master COB 31 Dec 2009" című levelet és frissített, módosított és bővített változatait 2010. május 7-ig bezárólag.

(21) Az összegből megközelítőleg 6 milliárd EUR-t az elsőként átruházott, EUR-ban és USD-ban denominált "mezzanine finanszírozású értékpapírok" tettek ki. Németország az első átruházásra gyakran "Kleine Aida" néven hivatkozik a fennmaradó 62 milliárd EUR összeggel szemben ("Große Aida").

(22) Az úgynevezett hagyományos kötvény nem rendelkezik rendkívüli jellemzőkkel, fix kamatozású, lejáratakor pedig teljesen visszaváltható.

(23) A negatív alapú ügylet olyan pozíció, amelyben a kereskedő kötvényt és hitel-nemteljesítési csereügyletre vonatkozó védelmet vásárol ugyanazon kibocsátó nevére, ahol a hitel-nemteljesítési csereügylet hozamkülönbözete (a fizetendő felár) kisebb, mint a kötvény hozamkülönbözete. A negatív alapú ügyletek viszonylag ritkák, és a hitelkockázat átvevőjével szembeni nemfizetés kockázatát hordozzák.

(24) Németország 2010. május 7-i levele.

(25) Németország 2010. július 8-i levele.

(26) A Blackrock időközi jelentései, valamint a "Finale Version inklusive aller Hauptportfolio Aktiva" című, 2010. május 12-i zárójelentése, amelyet a Bizottság 2010. május 18-án kapott meg.

(27) Németország 2010. június 16-i levele.

(28) Németország 2010. december 22-én benyújtott észrevétele szerint az EAA induló, magvető tőkéje készpénzben mindössze 100 000 EUR összegű volt. A törzstőke túlnyomó része a kiválásból származott.

(29) A szakértők hosszasan dolgoztak olyan módszeren, amellyel a zárójelentésben mindegyik eszköz esetében kiszámítható legyen a tényleges gazdasági érték. A megállapításokat részletesen a C 40/2009. sz., a WestLB vizsgálatának kiterjesztése ügyben 2010. november 5-én hozott bizottsági határozat (HL C 23., 2011.1.25., 16. o.) (37) és azt következő preambulumbekezdései ismertetik.

(30) Bizonyos részportfóliók, például az európai szuper szenior eszközalapú értékpapírok részsorozatai esetében a Bizottság szakértői a WestLB-hez képest kevésbé konzervatív álláspontot foglaltak el. Amennyiben mindig a WestLB által felbecsült értéket használták volna maximális értékként, akkor a teljes eltérés 573 millió EUR-val több lett volna.

(31) Az átruházás technikai része 2012. június 30-a után mehet végbe. A feltöltés alapjául szolgáló elveket az FMStFG szerint alkalmazandó jogi keret határozza meg, amely lehetővé teszi az EAA későbbi feltöltését. Ahhoz, hogy a Szövetségi Pénzpiaci Stabilizációs Hivatal engedélyezze a feltöltést, többek között az eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó összes kockázat közzétételére és az átruházott eszközökre vonatkozó, részletes felszámolási tervre van szükség. A Verbundbank portfóliói és az EAA-ra való második eszközátruházás végül a WestLB féléves pénzügyi kimutatásában lesznek közzétéve 2012. június 30-án, az átruházásra pedig jogilag, de legalábbis gazdaságilag közvetlenül azután kerül sor.

(32) Tartalmazza a Verbundbank eszközeit és kötelezettségeit. Az értékek a HGB szerinti fedezeti elszámolási hatások figyelembevételével lettek meghatározva.

(33) Bizalmas információk

(34)

"Das Land NRW tritt im Gegenzug mit EUR 1 Mrd. zusätzlicher und möglichst nachrangiger Haftung in die WestLB ein. Die zusätzliche Haftung des Landes NRW entsteht an derjenigen Rangstelle in der SPM Bank, die mindestens erforderlich ist, um die aufsichtsrechtlichen Anforderungen in der SPM Bank mit Blick auf die Teilrückzahlung der Stillen Einlage des FMS zu erfüllen."

(35) A részletekért lásd a C 43/2008. számú, a WestLB AG szerkezetátalakítása ügyben 2009. május 12-én hozott bizottsági határozat (HL L 345., 2009.12.23.) (28)-(43) preambulumbekezdését.

(36) Lásd a C 43/2008. számú, a WestLB AG szerkezetátalakítása ügyben 2009. május 12-én hozott bizottsági határozat (HL L 345., 2009.12.23.) (34) és azt követő preambulumbekezdéseit.

(37) Részletekért lásd a C 40/2009. számú, a WestLB vizsgálatának kiterjesztése ügyben 2010. november 5-én hozott bizottsági határozat (HL C 23., 2011.1.25.) (55) és azt követő preambulumbekezdéseit.

(38) Amennyiben a Verbundbankot felvásárolja a Helaba, akkor a takarékszövetkezetek részesedést szereznek a Helabában.

(39) Hessen tartománynak, Türingia tartománynak, valamint Hessen és Türingia takarékszövetkezetének 2011. december 12-i, "A tulajdonosi testület zöld utat engedett" című közös sajtóközleménye.

(40) Az FMStFG 8a. paragrafusa.

(41) Ez a forgatókönyv figyelmen kívül hagyja a Bázel II.5. és a Bázel III. egyezmény szerinti lehetséges kockázattal súlyozott eszközöket.

(42) Ez a forgatókönyv figyelmen kívül hagyja a Bázel II.5. és a Bázel III. egyezmény szerinti lehetséges kockázattal súlyozott eszközöket.

(43) A Solvabilitätsverordnung (szolvenciarendelet) írja elő, hogy a banknak kockázattal súlyozott eszközökkel kell rendelkeznie, hogy teljesítse a tisztán működési kockázatok szavatolótőke-követelményét. A működési kockázatok lefedezésének kötelezettsége nem ruházható át egy másik egységre. A WestLB jelenleg fejlett mérési módszert (AMA) alkalmaz a működési kockázatai fedezéséhez szükséges, kockázattal súlyozott eszközök kiszámításához. A WestLB és az SPM-bank üzleti modellje közötti alapvető eltérések miatt tervbe vették a számítási módszer megváltoztatását, vagyis a kifinomult AMA-módszerről az alapmutató módszerhez való visszatérést, amit ugyanakkor a felügyeleti hatóságnak kell engedélyeznie.

(44) A Németország által 2011. november 21-én megküldött információk szerint.

(45) Az elvárt versenyképesség elérése érdekében különösen a [...] szorul kiigazításra.

(46) A Bizottság abból indul ki, hogy az a) pontban szereplő intézkedéseket a kezelőtársaság hajtja majd végre, míg az SPM bank az EAA kizárólag szintetikusan átruházott eszközeinek birtokosaként és vonatkozásukban szerződő félként működik.

(47) HL C 72., 2009.3.26., 1. o.

(48) HL C 195., 2009.8.19., 9. o.

(49) Vö. a C 40/09. (korábbi N 555/09) sz., a WestLB AG-nek nyújtott, eszközkihelyezéshez kapcsolódó kiegészítő támogatás ügyben 2009. december 22-én hozott bizottsági határozat (HL C 66., 2010.3.17., 15. o.) (71) preambulumbekezdésével.

(50) Vö. a C 40/09. (korábbi N 555/09.) sz., a WestLB AG-nek nyújtott, eszközkihelyezéshez kapcsolódó kiegészítő támogatás ügyben 2009. december 22-én hozott bizottsági határozat (HL C 66., 2010.3.17., 15. o.) (76) preambulumbekezdésével.

(51) A C 40/2009. sz., a WestLB vizsgálatának kiterjesztése ügyben 2010. november 5-én hozott bizottsági határozat (HL C 23., 2011.1.25., 9. o.) (74) preambulumbekezdése.

(52) A C 40/2009. sz., a WestLB vizsgálatának kiterjesztése ügyben 2010. november 5-én hozott bizottsági határozat (HL C 23., 2011.1.25., 9. o.) (90) preambulumbekezdése.

(53) A C 40/2009. sz., a WestLB vizsgálatának kiterjesztése ügyben 2010. november 5-én hozott bizottsági határozat (H C 23., 2011.1.25., 9. o.) (91) preambulumbekezdése.

(54) A C 40/2009. sz., a WestLB vizsgálatának kiterjesztése ügyben 2010. november 5-én hozott bizottsági határozat (HL C 23., 2011.1.25., 9. o.) (98) preambulumbekezdése. 6,6 milliárd EUR, azaz (11,0 milliárd EUR - 3,3 milliárd EUR - 0,3 milliárd EUR - 0,9 milliárd EUR), 0,1 milliárd EUR kerekítési hibával számolva. E számítás kifejezetten nem szerepelt a 2010. novemberi határozatban, továbbá nem végezték el a támogatás teljes összegének értékelését. Azóta a szakértői zárójelentés alapján pontosabb felmérés készült az átruházott portfólió piaci értékéről.

(55) A C 40/2009. sz., a WestLB vizsgálatának kiterjesztése ügyben 2010. november 5-én hozott bizottsági határozat (HL C 23., 2011.1.25., 9. o.) (93) preambulumbekezdése.

(56) Az "értékvesztett eszköz" kifejezés nem a szűken vett számviteli jelentésében használatos, hanem olyan, helytelenül működő (értékvesztéssel érintett) piacokon lévő eszközökre vonatkozik, ahol az eladók és a vevők hiánya miatt a piaci árak nem egy hosszú távú, körültekintően meghatározott, tényleges gazdasági értéken alapulnak.

(57) Az N422/2009. sz., Royal Bank of Scotland ügyben 2009. december 17-én hozott bizottsági határozat (HL C 119., 2010.5.7., 1. o.), az N725/2009. sz. NAMA-ügyben 2010. február 26-án hozott bizottsági határozat (HL C 94., 2010.4.14., 10. o.) és az N331/2010. sz., NAMA szerinti eszközértékelés ügyben 2010. augusztus 3-án hozott bizottsági határozat (HL C 37., 2011.2.5. 3. o.).

(58) A 2005. július 18. előtt kibocsátott, a korábbi szabályozás hatálya alá tartozó kötelezettségek továbbra is élvezik az intézményi felelősség (Anstaltslast) és a szavatoló felelősség (Gewährträgerhaftung) jogszabályi garanciája nyújtotta előnyöket, így refinanszírozási előnnyel rendelkeznek.

(59) Az SA.32504. (2011/N) és C 11/2010. (korábbi N 667/2009) sz., Anglo Irish Bank és Irish Nationwide Building Society ügyben 2011. június 29-én hozott bizottsági határozat (még nem tették közzé) (102) preambulumbekezdése.

(60) Az összeget a SoFFin csendes részesedés formájában fektette be.

(61) Lásd az NN 25/2008. sz. ügyben 2008. április 30-án hozott bizottsági határozatot (HL C 189., 2008.7.26., 3. o.).

(62) Lásd az SA.28264. (C 15/2009., korábbi N 196/2009.) sz., Hypo Real Estate ügyben 2011. július 18-án hozott bizottsági határozat (még nem tették közzé) (71) preambulumbekezdését, a C 29/2009. sz. HSH-ügyben 2011. szeptember 20-án hozott bizottsági határozat (még nem tették közzé) (153) preambulumbekezdését és a C 17/2009. sz. LBBW-ügyben 2009. december 15-én hozott bizottsági határozat (HL L 188., 2010.7.21., 10. o.) (44) preambulumbekezdését.

(63) A C 29/2009. sz. HSH-ügyben 2011. szeptember 20-án hozott bizottsági határozat (még nem tették közzé) (153) preambulumbekezdése.

(64) Lásd a C 40/2009. sz., a WestLB vizsgálatának kiterjesztése ügyben 2010. november 5-én hozott bizottsági határozat (HL C 23., 2011.1.25., 9. o.) (6) preambulumbekezdését.

(65) Lásd a C-334/07 P sz., Bizottság kontra Freistaat Sachsen ügyben hozott ítélet (EBHT 2008., I-9465. o.) 53. pontját, amelyben a Bíróság megerősítette, hogy a bejelentett intézkedést a határozathozatalkor hatályos előírások szerint kell értékelni.

(66) Lásd a C 9/2009. sz. Dexia-ügyben hozott bizottsági határozat (HL L 274., 2010.10.19., 54. o.) (153) preambulumbekezdését és a C 29/2009. sz. HSH-ügyben 2011. szeptember 20-án hozott bizottsági határozat (még nem tették közzé) (155) preambulumbekezdését.

(67) A C 29/2009. sz. HSH-ügyben 2011. szeptember 20-án hozott bizottsági határozat (még nem tették közzé) (157) preambulumbekezdése.

(68) Lásd a bizottsági szakértők által "A C 40/2009 sz., WestLB AIDA ügyben a tényleges gazdasági érték meghatározásáról készített összefoglaló" címmel készített jelentés 22. oldalát (hivatkozással a 4A. forgatókönyvre, a hitel-egyenértékesítési faktor 1).

(69) Lásd a bizottsági szakértők által a WestLB AIDA részletes elemzéséről készített zárójelentés 29. oldalát (Főbb megállapítások), továbbá lásd a 2. táblázat 2. oszlopát.

(70) Lásd a bizottsági szakértők által a WestLB AIDA részletes elemzéséről készített zárójelentés 12. és 16. oldalát (A piaci árfolyammal meghatározott értékek táblázata).

(71) A Bizottság jóváhagyta a különböző programok keretében nyújtott likviditási támogatás biztosítását, lásd az N637/2008. sz., Szlovénia pénzügyi ágazatának likviditási programja ügyben 2009. március 20-án hozott bizottsági határozatot (HL C 143., 2009.6.24., 2. o.) és az NN68/2009. sz., a magyar bankok likviditási programja ügyben 2010. január 14-én hozott bizottsági határozatot (HL C 47., 2010.2.26., 16. o.).

(72) HL C 10., 2009.1.15., 2. o.

(73) A Bizottság közleménye az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre 2011. január 1-jétől való alkalmazásáról (HL C 329., 2010.12.7., 7. o.).

(74) A Bizottság közleménye az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre 2012. január 1-jétől való alkalmazásáról (HL C 356., 2011.12.6., 7. o.).

(75) Lásd az N 625/2008. sz., német bankmentő program ügyben 2008. december 12-én hozott bizottsági határozattal módosított, valamint az N 330/2009. sz. ügyben 2009. június 22-én hozott bizottsági határozattal (HL C 160., 2009.7.14., 4. o.) meghosszabbított, az N 512/2008. sz., német bankmentő program ügyben 2008. október 27-én hozott bizottsági határozatot (HL C 293., 2008.11.15., 2. o.), és az N 222/2010. sz. ügyben 2010. június 23-án hozott bizottsági határozatot (HL C 178., 2010.7.3., 1. o.).

(76) A módszerrel kapcsolatos konkrét kritika a Bundesbank jelentéseiben fogalmazódott meg, lásd: Erster Teil des Berichts (Phase I) über die Prüfung nach §6 FMStFG bei der WestLB AG, Düsseldorf (2009.10.5.); Zweiter Teil des Berichts (Phase I) über die Prüfung nach §6 FMStFG bei der WestLB AG, Düsseldorf (2009.10.5.); Bericht (Phase II) über die Prüfung nach §6a bzw. §8a FMStFG bei der WestLB AG, Düsseldorf (2009.11.26.).

(77) A 2010. novemberi határozat (83) preambulumbekezdése.

(78) Az ABS CDO az eszközfedezetű értékpapírok és fedezett adósságkötelezvények (asset backed securities collateral debt obligation) rövidítése.

(79) Az egyéb CDO az egyéb fedezett adósságkötelezvény (other collateral debt obligation) rövidítése.

(80) Az US RMBS az egyesült államokbeli, lakóingatlannal fedezett értékpapír (US residential mortgage backed security) rövidítése.

(81) Az US CMBS az egyesült államokbeli, üzleti ingatlannal fedezett értékpapír (US commercial mortgage backed security) rövidítése.

(82) Az US ABS az egyesült államokbeli, eszközfedezetű értékpapír (US asset backed security) rövidítése.

(83) Az EUR ABS az európai, eszközfedezetű értékpapír (EUR asset backed security) rövidítése.

(84) Lásd a Bizottság által jóváhagyott, a C40/2009. sz., WestLB AIDA ügyben a tényleges gazdasági érték meghatározásáról szóló bizottsági szakértői zárójelentés (Société Générale, Dirk Bangert, Professor Wim Schoutens) 76. oldalát.

(85) A piacok megfelelő működésének jelei: likvid piac közepes vagy nagy mennyiségű ügylettel; csekély különbség a vételi-eladási árfolyam között; az az általános vélekedés, hogy szükség esetén vételi és eladási ajánlatok szerezhetők; számos, régóta meglévő piaci szereplő; a piac működésére vonatkozó strukturális korlátok hiánya; és a kibocsátó nincs kitéve hitelkockázati eseményeknek vagy a hitelminőséggel kapcsolatos fokozott aggodalomnak. Piaci zavarokra utaló jelek: a piacon nincs vagy nagyon kevés az ügylet; "vékony" piacok és alacsony volumenek; jelentős különbség a vételi-eladási árfolyam között; csak vételi vagy csak eladási ajánlatokra utaló jelek; vételi vagy eladási ajánlatok huzamosabb ideig nem szerezhetők; kevés a régóta meglévő piaci szereplő, amelyek közül némelyik esetlegesen a piac elhagyását fontolgatja; a piac működésének strukturális korlátai vannak; és a kibocsátó hitelkockázati eseményeknek van kitéve.

(86) A szakértői jelentés az államadósság-válság tényleges megjelenésének idejeként 2010 májusát jelöli meg (pl. a 86. oldalon).

(87) Végül megjegyzendő, hogy az eljárást megindító, 2010. novemberi határozat (lásd a (105) preambulumbekezdést) szerint nem helytelen a tényleges gazdasági érték kiigazítása, ahogyan azt Németország az eszközök értékelésének és átruházásának tényleges időpontja közötti eltérés miatt javasolta. Németország előadta, hogy a 2010. márciusi (amely időpont a 2010. áprilisi átruházás referenciaidőpontjaként szolgált volna) tényleges gazdasági értéket kiszámíthatja úgy, hogy a 2009. decemberi tényleges gazdasági érték és a 2009. decemberi, könyv szerinti érték arányát megszorozza a 2010 márciusi, könyv szerinti értékkel. A Bizottság szakértői szerint az átruházási érték ugyan módosulhatott, a portfólió ilyesfajta köztes értékcsökkenését azonban elsősorban a problémamentes eszközök okozták. Ezért a tényleges gazdasági értékre nem lenne hatással, a kiigazítás pedig a fennmaradó portfólió tényleges gazdasági értékének túlbecsüléséhez vezetne, ezért elvetendő.

(88) A C 40/2009. sz., a WestLB vizsgálatának kiterjesztése ügyben 2010. november 5-én hozott bizottsági határozat (HL C 23., 2011.1.25., 27. o.) (109) és azt követő preambulumbekezdései.

(89) Az N422/2009. sz., Royal Bank of Scotland ügyben 2009. december 17-én hozott bizottsági határozat (HL C 119., 2010.5.7., 1. o.).

(90) Lásd a C 29/2009. sz. HSH-ügyben 2011. szeptember 20-án hozott bizottsági határozat (még nem tették közzé) (189) preambulumbekezdését és a C 17/2009. sz. LBBW-ügyben 2010. február 22-én hozott bizottsági határozat (HL L 188., 2010.7.21.) (59) és azt követő preambulumbekezdéseit.

(91) HL C 270., 2008.10.25., 8. o.

(92) Lásd a bankokról szóló közlemény 43-50. pontját. A rendezett kilépés elősegítéséhez összeegyeztethetőnek minősíthető a felszámolási támogatás abban az esetben, ha az a pénzügyi stabilitás miatt például hídbank vagy-struktúra átmeneti feltőkésítéséhez vagy egyes hitelezők követeléseinek kielégítéséhez szükséges. E támogatástípusra és az összeegyeztethetőségének feltételeire vonatkozó példákat lásd az NN 41/2008. sz., az Egyesült Királyság által a Bradford & Bingley javára nyújtott megmentési támogatás ügyben 2008. október 1-jén hozott bizottsági határozatot (HL C 290., 2008.11.13., 2. o.), valamint az NN 39/2008. sz., a Dánia által a Roskilde Bank felszámolásához nyújtott támogatás ügyben 2008. november 5-én hozott bizottsági határozatot (HL C 12., 2009.1.17., 3. o.).

(93) Lásd az NN 41/2008. sz., az Egyesült Királyság által a Bradford & Bingley javára nyújtott megmentési támogatás ügyben 2008. október 1-jén hozott bizottsági határozatot (HL C 290., 2008.11.13., 2. o.), valamint az SA 32634. sz., az Amagerbanken javára nyújtott megmentési támogatás ügyben 2011. június 6-án hozott bizottsági határozat (még nem tették közzé) (52.7) preambulumbekezdését.

(94) Lásd a bankokról szóló közlemény 48. pontját.

(95) Lásd a bankokról szóló közlemény 46. pontját.

(96) Lásd a bankokról szóló közlemény 47. pontját.

(97) Vö. az N 194/2009. sz., az Egyesült Királyság által a Bradford & Bingley javára nyújtott felszámolási támogatás ügyben 2010. január 25-én hozott bizottsági határozattal (HL C 143., 2010.6.2., 22. o.), valamint az NN 19/2009. sz., egyesült királyságbeli Dunfermline Building Society ügyben 2010. január 25-én hozott bizottsági határozattal (HL C 101. 2010.4.20., 8. o.).

(98) Felszámolási eljárás esetében e rendelkezés helyett a bankokról szóló közlemény 49. pontja alkalmazandó.

(99) Valószínűtlennek tűnik, hogy a Verbundbank 2,2-4,5 %-os várt tőkearányos jövedelmezősége elegendő lett volna ahhoz, hogy önálló gazdálkodó egységként is életképes legyen. A Bizottság a közelmúltban hozott határozatai alapján a 8-10 %-os tőkearányos jövedelmezőséget tekinti megfelelőnek. Lásd az SA.28264. (C 15/2009., korábbi N 196/2009.) sz., Hypo Real Estate ügyben 2011. július 18-án hozott bizottsági határozat (még nem tették közzé) (111) preambulumbekezdését, a C 32/09. (korábbi NN 50/09.) sz., Sparkasse KölnBonn ügyben 2010. szeptember 29-én hozott bizottsági határozat (HL L 235., 2011.9.10., 12. o.) (82) preambulumbekezdését, az SA.32745. (2011/NN) sz., Kommunalkredit Austria AG ügyben 2011. június 23-án hozott bizottsági határozat (HL C 239., 2011.8.17., 2. o.) (80) preambulumbekezdését és az SA.31154. (N 429/10) sz., Agricultural Bank of Greece ügyben 2011. május 23-án hozott bizottsági határozat (HL C 317., 2011.10.29., 5. o.) (77) preambulumbekezdését.

(100) A C 14/2008. sz., Northern Rock ügyben 2009. október 28-án hozott bizottsági határozat (HL L 112., 2010.5.5., 57. o.) (154) preambulumbekezdése.

(101) Lásd a 2005/536/EK sz., Seleco SpA ügyben 1999. június 2-án hozott bizottsági határozatot (HL L 227., 2000.9.7., 24. o.). A gazdasági utódlás hiánya különösen egyértelmű az átruházás célja alapján, amely arra irányult, hogy a WestLB megtisztított részeinek további működtetését beszüntessék, nem pedig arra, hogy a takarékpénztárak bizonyos kötelezettségeinek menedéket találjanak és a WestLB egyes részeinek felszámolásával járó terhek egy részét átvegyék. A Verbundbank üzleti célkitűzése valójában az, hogy a takarékpénztárakkal folytatott együttműködés szempontjából lényeges termékekre (főként kkv-knak nyújtott hitelek, valamint egyszerű tőkepiaci termékek) összpontosítson, így jelentősen eltér a WestLB jelenlegi üzleti célkitűzésétől. Végül, amennyiben a Verbundbankot átruházzák a Helabára, akkor a részvényesek kiléte nem ismert a takarékszövetkezetektől eltekintve, amelyek az általuk nyújtott tőkéért cserébe a Helaba kisebbségi részvényeseivé válnak.

(102) A C 14/2008. sz., Northern Rock ügyben 2009. október 28-án hozott bizottsági határozat (HL L 112., 2010.5.5., 38. o.).

(103) Az SA.28264. (C 15/2009., korábbi N 196/2009.) sz., Hypo Real Estate ügyben 2011. július 18-án hozott bizottsági határozat (még nem tették közzé).

MELLÉKLET

1. Cégnév: Németország vállalja, hogy a WestLB AG, a Verbundbank, az SPM bank és a WestLB-csoport minden (utód)vállalata 2012. június 30. után felhagy a "WestLB" név használatával, amennyiben a névváltoztatást nem késleltetik technikai akadályok legfeljebb három hónappal. Ez a tilalom a "WestLB" másik név részeként való használatára is vonatkozik.

2. A Verbundbank tekintetében Németország vállalja, hogy:

a) A Verbundbank önállóvá válására nem kerül sor.

b) A 2011. június 23-i keretmegállapodás (Eckpunktevereinbarung) II.2. pontjának megfelelően a Verbundbank iránti felelősség legkésőbb 2012. június 30-ig a WestLB-ről a takarékszövetkezetekre és a takarékpénztárak pénzügyi csoportjára száll. Az üzleti tevékenységeknek és az üzlet terjedelmének a 2011. június 30-án bejelentett szerkezetátalakítási terv szerinti korlátozása szerkezetátalakítási időszak egészére vonatkozik, azaz 2016. december 31-ig érvényes. E kötelezettségvállalás megszűnik, ha a későbbiekben olyan egyéb megoldás születik, mint például a Verbundbank értékesítése vagy másik (tartományi) bankba való beolvadása (különösen a 2.c) esetben).

c) Amennyiben az átvilágítás pozitív eredménnyel zárul, a Landesbank Hessen-Thüringen (Helaba) rendelkezésre kíván állni a Verbundbank "befogadó" partnereként.

d) Minden fél módosítások nélkül és időben végrehajtja a keretmegállapodás szerinti kötelezettségvállalásokat az ügylet megfelelő bizonyosságának biztosítása érdekében, különös tekintettel az ügylet tárgyára és a "nulla vállalati érték" elvre, a Verbundbank átruházására pedig legkésőbb 2012. június 30-ig sor kerül (1).

e) A vállalati értéket megfelelő időben a könyvvizsgáló határozza meg, a felek pedig ennek eredményét a 2011. június 23-i keretmegállapodás alapján tiszteletben tartják.

f) Észak-Rajna-Vesztfália tartomány a jövőben nem tölt be tulajdonosi pozíciót és nem szerez részvényeket a Verbundbankban, valamint azt egyéb módon pénzügyileg nem támogatja. Az Észak-Rajna-Vesztfália tartomány által biztosított elszámoló-központi funkció (Girozentralfunktion) e tekintetben nem minősül támogatásnak.

A fenti kötelezettségvállalásoknak továbbra is meg kell felelniük a 2011. június 23-i keretmegállapodás VIII. szakaszában található feltételeknek és hatékonysági követelményeknek.

3. Az SPM bank (a WestLB átnevezett jogutódja) tekintetében Németország vállalja, hogy:

a) A szerkezetátalakítást a teljes, 2016 végéig tartó időszakban ellenőrző megbízott segítségével felügyelik, végrehajtásáról pedig negyedéves jelentésekben számolnak be. A német szövetségi kormány, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány, a WestLB és a Bizottság különálló megállapodást köt az ellenőrző megbízott 2012. június 30-i hatállyal történő kinevezéséről és feladatainak meghatározásáról.

b) Az SPM bank kizárólag vagyonkezelést végez majd, a továbbiakban nem működik általános bankként, banki ügyleteket pedig kizárólag vagyonkezelési tevékenységei keretében bonyolít.

Ezzel összefüggésben a vagyonkezelés azt jelenti, hogy az SPM bank az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:

i. általános portfóliókezelés és -ellenőrzés, ideértve a követeléskezelést, a felszámolást és az adásvételt, a hitelkockázat-elemzést, a hitelkockázat-feldolgozást és -felügyeletet;

ii. hitelkockázati kontrolling, szabályozói jelentéskészítés, működési kockázatok, piaci kockázatok kezelése;

iii. hitelügyintézés, értékpapír-kezelés és -felügyelet, az értékpapír-adatbázis általános karbantartása és kezelése;

iv. háttérirodai tevékenységek (csoportműveletek), ideértve a biztosítékkezelést;

v. finanszírozás, fedezetbiztosítás, kézpénzkezelés;

vi. pénzügyi jelentéskészítés, kontrolling;

vii. vállalatközponti funkciók, például jogi, megfelelőségi funkciók, pénzmosás megelőzése, részesedések kezelése, lényeges dokumentumok letéti őrzése, könyvvizsgálat, projektvezetési feladatok;

viii. a kötvénypool kezelése, amennyiben a WestLB Verbundbankra/WestImmóra átruházandó kötvényüzletágát nem sikerül értékesíteni;

ix. informatikai szolgáltatások a fenti tevékenységekkel összefüggésben és az operatív platform biztosítása keretében;

x. a fentiekben fel nem sorolt, hasonló vagyonkezelési tevékenységek.

Az SPM bank üzleti tevékenységei nem terjednek ki a saját részre végzett kereskedésre, bármilyen befektetési jegy kibocsátására vagy egyéb jegyzési garanciavállalásra, projektek és kereskedelmi ügyletek finanszírozására, eszközalapú finanszírozásra, értékpapírosításra és szindikált hitelek nyújtására, valamint nemzetközi vállalati banki szolgáltatásokra. Felszámolási stratégiájának részeként az első követeléskezelő társaság (EAA) megújíthatja, értékesítheti vagy értékpapírosíthatja a rá szintetikusan átruházott eszközöket. Ilyen esetben kizárólag az SPM bank jár el az EAA nevében és felügyelete alatt.

c) Ami az SPM bank üzleti tevékenységeit illeti, a jelenleg rendelkezésre álló információk ismeretében csak az alábbi részengedélyek szükségesek a német banktörvény (KWG) szerint:

i. másik féltől származó pénzeszközök elfogadása betétként vagy más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése (a KWG 1. paragrafusa (1) bekezdésének 1. pontja) (2);

ii. a fedezett kötvényekről szóló német törvény (Pfandbriefgesetz) 1. paragrafusa (1) bekezdésének második mondatában említett műveletek (a KWG 1. paragrafusa (1) bekezdésének 1a. pontja);

iii. pénzkölcsönök és elfogadványhitelek nyújtása (hitelezési tevékenység; a KWG 1. paragrafusa (1) bekezdésének 2. pontja) (3);

iv. pénzügyi eszközök vétele és eladása a hitelintézet saját nevében, másik felek számlájára (a KWG 1. paragrafusa (1) bekezdésének 4. pontja);

v. értékpapírok biztonságos őrzése és letétkezelése másik felek számlájára (a KWG 1. paragrafusa (1) bekezdésének 5. pontja);

vi. kezesség és egyéb biztosítékok másik felek nevében (a KWG 1. paragrafusa (1) bekezdésének 8. pontja);

vii. készpénz nélküli fizetési és elszámolási műveletek végrehajtása (a KWG 1. paragrafusa (1) bekezdésének 9. pontja);

viii. központi szerződő fél tevékenységei a (31) bekezdés szerint (a KWG 1. paragrafusa (1) bekezdésének 12. pontja).

A Bizottságot haladéktalanul értesíteni kell, ha a KWG szerint egyéb kötelező részengedélyekre van szükség.

A jelenlegi általános banki engedély szükségtelenné vált részengedélyeit vissza kell adni vagy a jelenlegi banki engedélyt a megfelelően korlátozott banki engedéllyé kell alakítani a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2012. december 31-ig (4).

A külföldi műveletek és a WestLB AG leányvállalatai tekintetében a banki engedélyek szükségességét még meg kell vizsgálni az "alterületek értékesítésével" kapcsolatos 3. alprojekttel, valamint a nem értékesített portfóliók EAA-ra való átruházásának végleges módjával összefüggésben.

d) Ami a harmadik felekkel folytatott ügyleteket illeti, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány a WestLB-t a banki portfóliókkal foglalkozó szolgáltató és portfóliókezelő bankká ("SPM bank") alakítja, amely több társaságból állhat. Emellett a harmadik felek portfólióinak kezelése egy kezelőtársaság formájában elkülöníthető és értékesíthető. A WestLB személyzete a kezelőtársaságban a jelenlegi 4 400 főről legfeljebb 1 000 főre csökken 2016 december 31-ig.

A későbbi értékesíthetőség érdekében az SPM bank a 2012 január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban harmadik felek portfóliói (vagyis a harmadik felekkel folytatott, WestLB-portfóliókon kívüli ügyletek) tekintetében az SPM bank bruttó bevételének legfeljebb [40-60] %-ig a kezelési tevékenységet is átveszi. Ilyen esetben a kezelési tevékenységet 2014. december 31-ig el kell különíteni az SPM bank egy leányvállalatába, amelynek banki engedélye tartalmi szempontból kizárólag a kezeléshez szükséges terjedelemmel rendelkezik, és amelyet teljes egészében értékesítenek 2016. december 31-ig. Az SPM bank megnevezett leányvállalata, azaz a kezelőtársaság hasonlóképpen végezheti az EAA, a Verbundbank és más WestLB-portfóliók kezelését.

A kezelőtársaság értékesítéséről előzetesen értesíteni kell a Bizottságot, és kérni kell annak engedélyét. Ha az értékesítés 2016. december 31-ig nem valósul meg, a kezelőtársaság fokozatos felszámolás alá kerül. Ilyen esetben haladéktalanul beszünteti ügyletek kötését harmadik felekkel, és kizárólag a fennmaradó szerződéses kötelezettségeit teljesíti. A kezelőtársaság tevékenysége nem ruházható vissza az SPM bankra vagy az SPM bank egyéb leányvállalataira vagy fióktelepeire. A kezelőtársaság felszámolása esetén azok az ügyfelek, akik a kezelőtársasággal 2016. december 31. előtt kezelési szerződést kötöttek, átvehetik a kezelőtársaság személyzetét és infrastruktúráját.

A kezelőtársaság 2017. december 31. után is érvényes kezelési szerződéseket akkor köthet, ha 2017. december 31-ig hatályos felmondási jogot biztosít az ügyfél számára a szerződésben arra az esetre, ha a szolgáltató (a kezelőtársaság) nem nyújtott megfelelő szolgáltatást vagy nem tudta felmutatni a szükséges kapacitást a szerződésből hátralévő időszakra. A tervezett értékesítés sikertelensége esetén a kezelőtársaság nem rendelkezik a szükséges kapacitással a szerződésből hátralévő időszakra. Sikertelen privatizáció esetén a német hatóságok gondoskodnak arról, hogy a kezelőtársaság 2017. december 31-i hatállyal beszüntesse tevékenységeit, vagy az összes részesedés megszűnjön, például átruházás útján.

e) Az SPM bank, illetve leányvállalatai harmadik feleknek is csak piaci áron kínálják a szolgáltatásaikat. A kezelőtársaság árstruktúrájának az általános költségeket is fedeznie kell (teljes költségfelosztás). Az általános működési költségeket egyéni szerződésekre vetítik ki a Bizottságnak 2011. november 21-én a kezelőtársaságra vonatkozóan megküldött üzleti esettanulmánynak megfelelően.

f) Az SPM holdingtársaság, illetve az SPM operatív társaság a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2016. december 31-ig beszünteti külföldi tevékenységeit, amennyiben jogszabályi előírások nem követelik meg, hogy a tevékenységet 2016. december 31. után is folytassa. A fióktelep működtetésének folytatásához haladéktalanul a Bizottság hozzájárulását kell kérni. A Bizottság megfelelő bizonyítékot, például jogi szakvéleményt kérhet arra vonatkozóan, hogy ezt jogszabályi követelmények teszik szükségessé. Ettől függetlenül, a vagyonkezelési feladat ellátása érdekében a kezelőtársaság képviselettel rendelkezik majd New Yorkban, Londonban és Ázsiában azért, hogy biztosítsa a helyi szakértelmet, az időzónák lefedését, a működési kockázatok csökkentését és a versenyképességet.

g) A kezelőtársaságra vonatkozóan megállapított korlátozások érvényüket vesztik abban az esetben, ha a kezelőtársaságot teljes egészében értékesítik.

4. Az első követeléskezelő társaság számára nyújtott kezelési szolgáltatás tekintetében Németország vállalja, hogy a szolgáltatási szerződés 2016. december 31-ig történő bővítése vagy meghosszabbítása esetében figyelembe veszi a fenti (3) bekezdés e) pontjában foglalt alapelveket, továbbá hogy a szerződést megfelelő pályázati eljárás útján ítéli oda, és biztosítja a fenti (3) bekezdés d) pontja szerinti felmondási jogot.

(1) A felek általános megegyezése szerint a Verbundbank és az EAA számára elkülönítendő portfóliók szerepelnek majd a WestLB 2012. évi féléves pénzügyi kimutatásában, átruházásukra pedig közvetlenül ezután kerül sor.

(2) Németország tisztázta, hogy ez a részengedély kizárólag az EKB-hozzáférés miatt és a meglévő üzleti tevékenységek megszüntetéséhez szükséges. A bank ezért nem folytat aktív üzleti tevékenységeket ezen az alapon, és nem vesz részt piaci versenyben.

(3) Németország tisztázta, hogy ez a részengedély kizárólag az EAA-ra szintetikusan átruházott hitelpozíciók miatt szükséges, amelyek esetében az SPM bank jogilag a hitelszerződés egyik szerződő fele. A bank ezért nem folytat aktív üzleti tevékenységeket ezen az alapon, és nem vesz részt piaci versenyben.

(4) A Bizottság kérésre szélesebb körű megoldást is elfogadhat.