31994R3295[1]

A Tanács 3295/94/EK rendelete (1994. december 22.) a hamisított és kalóz áruk szabad forgalomba bocsátását, kivitelét, újrakivitelét vagy felfüggesztő eljárás alá vonását tiltó intézkedések megállapításáról

A Tanács 3295/94/EK rendelete

(1994. december 22.)

a hamisított és kalóz áruk szabad forgalomba bocsátását, kivitelét, újrakivitelét vagy felfüggesztő eljárás alá vonását tiltó intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 113. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a hamisított áruk szabad forgalomba bocsátását tiltó intézkedések megállapításáról szóló, 1986. december 1-jei 3842/86/EGK tanácsi rendelet [4] 1988. január 1-je óta hatályos; mivel a végrehajtásának első évei során szerzett tapasztalatokból le kell vonni a következtetéseket azzal a céllal, hogy a bevezetett rendszer működtetése továbbfejlődjön;

mivel a hamisított és kalóz áruk forgalomba hozatala jelentős sérelmet okoz a törvényeket betartó gyártóknak és kereskedőknek, valamint a szerzői és szomszédos jogok jogosultjainak, és félrevezeti a fogyasztókat; mivel amennyire csak lehetséges, meg kell akadályozni az ilyen áruk forgalomba hozatalát, és intézkedéseket kell bevezetni az ilyen jogellenes tevékenység hatékony kezelése céljából anélkül, hogy ezek a jogszerű kereskedelem szabadságát korlátoznák; mivel ez a tevékenység összhangban van az azonos célra irányuló nemzetközi erőfeszítésekkel;

mivel amennyiben hamisított vagy kalóz árukat és hasonló termékeket harmadik országból importálnak, fontos a Közösségben való szabad forgalomba bocsátásukat vagy felfüggesztő eljárás alá vonásukat megtiltani, és megfelelő eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi a vámhatóságok intézkedését annak biztosításához, hogy az ilyen tiltás megfelelőképpen kikényszeríthető legyen;

mivel a hamisított és kalóz áruk szabad forgalomba bocsátását vagy felfüggesztő eljárás alá vonását tiltó vámhatósági intézkedéseket a Közösségből történő kivitel vagy újrakivitel esetén is alkalmazni kell;

mivel ami a felfüggesztő eljárásokat és a bejelentési kötelezettség alá eső újrakivitelt illeti, a vámhatóságok eljárását csak ott lehet foganatosítani, ahol a feltételezett hamisított vagy kalóz árukat az ellenőrzés során felfedik;

mivel a Közösség figyelembe veszi a szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseit szabályozó GATT-egyezmény rendelkezéseit, beleértve a hamisított áruk kereskedelmét is, különösen a határon hozandó intézkedéseket;

mivel rendelkezni kell a vámhatóságok azon felhatalmazásáról, hogy az intézkedés iránt hozzájuk benyújtott kérelmeket fogadják, és azokról határozzanak;

mivel a vámhatóságok által foganatosított intézkedésnek a feltételezett hamisított vagy kalóz áruk szabad forgalomba bocsátásának, kivitelének vagy újrakivitelének felfüggesztéséből, vagy az ilyen áruk lefoglalásából kell állnia, ha felfüggesztő eljárás alá vonásra vagy bejelentés alá eső újrakivitelre kerül sor annyi ideig, amennyi szükséges annak meghatározásához, hogy azok valóban hamisítványok vagy kalóz áruk-e;

mivel célszerű a tagállamokat felhatalmazni arra, hogy a kérdéses árukat átmenetileg lefoglalják, még mielőtt a jogosult kérelmet nyújtana be, vagy azt elfogadnák, annak érdekében, hogy a jogosult meghatározott időn belül kérelmet tudjon benyújtani a vámhatóságokhoz eljárás céljából;

mivel az illetékes hatóságoknak a hozzájuk benyújtott esetekről döntést kell hozniuk ugyanazon kritériumok alapján, mint amelyeket az érintett tagállamokban alkalmaznak annak meghatározására, hogy az ott előállított áruk szellemi tulajdonjogot sértenek-e; mivel a tagállamok igazságügyi hatóságainak illetékességére vonatkozó rendelkezéseit és eljárási rendjét ez a rendelet nem érinti;

mivel szükség van a kérdéses árukra alkalmazandó intézkedések meghatározására, ott, ahol megállapították, hogy azok hamisítványok vagy kalóz áruk; mivel ezen intézkedéseknek nemcsak az ilyen árukkal kereskedőket kell az ügylet gazdasági előnyeitől megfosztaniuk és büntetniük, hanem hatékony elrettentést kell jelenteniük a hasonló jellegű jövőbeli esetekben;

mivel az utasok személyi poggyászában lévő áruk vámkezelésének súlyosabb megzavarását el kell kerülni, e rendelet hatálya alól ki kell venni azokat az árukat, amelyek hamisítványok vagy kalóz áruk lehetnek, és amelyeket harmadik országokból hoztak be a Közösség vámmentességre vonatkozó szabályaiban meghatározott kereteken belül;

mivel biztosítani kell az e rendeletben megállapított közös szabályok egységes alkalmazását, és ezért olyan közösségi eljárást kell megállapítani, amely lehetővé teszi a végrehajtási szabályok megfelelő időn belül történő megalkotását, továbbá erősíteni kell a kölcsönös segítségnyújtást egyrészt a tagállamok között, másrészt pedig a tagállamok és a Bizottság között annak érdekében, hogy azok hatékonyabban működhessenek;

mivel célszerű mérlegelni az e rendelet alá tartozó szellemi tulajdonjogok listájának bővítését, többek között a végrehajtás során nyert tapasztalatok fényében;

mivel ennélfogva a 3842/86/EGK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rész

1. cikk

(1) Ez a rendelet megállapítja:

a) azokat a feltételeket, amelyek fennállta esetén a vámhatóságok intézkedéseket tesznek, amikor a hamisított vagy kalóz árunak gyanított árukat:

- forgalomba hozzák, kiviszik vagy újra kiviszik,

- a Közösségi Vámkódexet [5] létrehozó 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 84. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a felfüggesztő eljárás alá vont árukon végzett ellenőrzéskor, vagy a bejelentési kötelezettség alá eső újrakivitel során megtalálják; és

b) azokat az intézkedéseket, amelyeket az illetékes hatóságok kötelesek megtenni azokkal az árukkal kapcsolatban, amelyekről megállapították, hogy valóban hamisított vagy kalóz áruk.

(2) Ennek a rendeletnek az alkalmazásában:

a) "hamisított áru":

- azon áruk, beleértve azok csomagolását is, amelyek engedély nélkül olyan védjeggyel vagy márkajelzéssel vannak ellátva, amely megegyezik az ugyanolyan típusú árukra érvényesen bejegyzett védjeggyel, vagy amely lényeges jellemzőit tekintve nem különböztethető meg az ilyen védjegytől, és amely ezáltal sérti az érintett védjegyjogosult jogait a közösségi jogszabályok alapján vagy annak a tagállamnak a jogszabályai alapján, amelyben a vámhatóság eljárása iránti kérelmet benyújtották,

- bármilyen védjegyoltalom alatt álló megjelölés (logo, címke, felragasztható címke, prospektus, használati utasítás vagy jótállási jegy), akár külön szerepel, akár nem, ugyanolyan feltételek szerint, mint az első francia bekezdésben nevezett áruk esetén,

- a hamisított áru védjegyével ellátott csomagolóanyagok, amelyek külön szerepelnek, ugyanolyan feltételek szerint, mint az első francia bekezdésben nevezett áruk esetén;

(b) "kalóz áruk": olyan áruk vagy olyan másolatokat magukba foglaló áruk, amelyek a szerzői vagy szomszédos jogok, formatervezési mintaoltalom jogosultjának, akár be vannak jegyezve a nemzeti jog alapján, akár nincsenek, vagy a gyártó országban a jogosult által felhatalmazott személynek a beleegyezése nélkül készültek, ahol ezeknek a másolatoknak a készítése sérti a fennálló jogokat a közösségi jognak vagy annak a tagállamnak a jogszabályai alapján, amelyben a vámhatóság eljárása iránti kérelmet benyújtották;

(c) "jogosult": a védjegy jogosultja az a) pontban említettek szerint, és/vagy a b) pontban említett jogok jogosultja, illetve bármely más, a védjegy és/vagy a jogok használatára felhatalmazott személy vagy képviselője;

(d) "nyilatkozat a forgalomba hozatalról, kivitelről vagy újrakivitelről": a 2913/92/EGK rendelet 61. cikkével összhangban tett nyilatkozatok.

(3) Bármilyen formát vagy matricát, amelyet kifejezetten a hamisított védjegy vagy az ilyen védjegyet viselő, illetve kalóz áruk gyártására terveztek vagy tettek alkalmassá, "hamisított vagy kalóz áruknak" kell tekinteni, amennyiben, az ilyen forma vagy matrica használata sérti a jogosult jogait a Közösségnek vagy annak a tagállamnak a jogszabályai alapján, amelyben a vámhatóság eljárása iránti kérelmet benyújtották.

(4) Ez a rendelet nem alkalmazható az olyan árukra, amelyeken a védjegy a kérdéses védjegy jogosultjának beleegyezésével van feltüntetve, vagy amelyeket szerzői és szomszédos jogok vagy formatervezési mintaoltalmi jogokvédenek, és amelyeket a jogosult beleegyezésével gyártottak, de az (1) bekezdés a) pontjában említett helyzetek valamelyikébe kerültek, az utóbbi beleegyezése nélkül.

E rendeletet ugyancsak nem lehet alkalmazni az első albekezdésben említett olyan árukra, amelyeket a kérdéses jogok jogosultjaival kötött megállapodástól eltérő feltételek mellett gyártottak, vagy amelyeken a védjegyet attól eltérő módon tüntették fel.

II. FEJEZET

A hamisított és kalóz áruk szabad forgalomba bocsátásának, kivitelének, újrakivitelének vagy felfüggesztő eljárás alá vonásának tilalma

2. cikk

A 6. cikkben előírt eljárás lefolytatása során hamisítottnak vagy kalóznak minősülő áruk szabad forgalomba hozatala, kivitele, újrakivitele vagy felfüggesztő eljárás alá vonása tilos.

III. FEJEZET

A vámhatóságok eljárása iránti kérelem

3. cikk

(1) Az egyes tagállamokban a jogosult írásban kérelmet nyújthat be az illetékes vámszervhez a vámhatóságok intézkedése iránt, ahol az áruk az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett esetek valamelyikébe tartoznak.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

- az áru kellően részletes leírását, amely lehetővé teszi a vámhatóságok számára azok felismerését,

- annak bizonyítékát, hogy a kérelmező a kérdéses áruhoz kapcsolódó jogok jogosultja.

A jogosultnak minden más rendelkezésére álló információt is biztosítania kell, hogy lehetővé tegye az illetékes vámszerv döntéshozatalát a tények teljes ismeretében, mindazonáltal ez az információ nem feltétele a kérelem elfogadásának.

A kalóz áruk esetében az információnak, ahol lehetséges, a következőket kell magában foglalnia:

- a hely, ahol az áru található, vagy a tervezett rendeltetési hely,

- a küldemény vagy a csomagok azonosító adatai,

- az áruk érkezésének vagy elszállításának tervezett időpontja,

- az alkalmazott szállítóeszköz,

- az importőr, exportőr vagy a jogosult személyazonossága.

(3) A kérelemben meg kell határozni annak az időszaknak a hosszát, amely alatt a vámhatóságoktól az intézkedést kérik.

(4) A kérelmezőnek díj számítható fel a kérelem kezelése során felmerülő ügyintézési költségek fedezésére. A díj nem lehet aránytalan a nyújtott szolgáltatáshoz képest.

(5) Az illetékes vámszerv, amelyhez a (2) bekezdés szerint megfogalmazott kérelmet benyújtották, köteles foglalkozni a kérelemmel, és haladéktalanul írásban értesíti a kérelmezőt a döntéséről.

Ha a vámszerv helyt ad a kérelemnek, meghatározza azt az időszakot, amely alatt a vámhatóság köteles intézkedni. Ezt az időszakot a jogosult kérelmére a legelső döntést hozó szerv meghosszabbíthatja.

A kérelem elfogadásának bármilyen elutasítása esetén az elutasítást meg kell indokolni és meg lehet fellebbezni.

(6) A tagállamok kérhetik a jogosultat, ott, ahol a kérelmét elfogadták, vagy ahol az 1. cikk (1) bekezdésében említett intézkedést a 6. cikk (1) bekezdésének értelmében megtették, hogy biztosítékot adjon:

- a részéről az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett eljárások valamelyikében érintett személlyel szemben felmerülő bármilyen kötelezettség fedezésére, ahol a 6. cikk (1) bekezdésének értelmében kezdeményezett eljárás a jogosult cselekménye vagy mulasztása miatt megszakad, vagy ahol a kérdéses árut később nem találják hamisítványnak vagy kalóz terméknek,

- az áruknak a 6. cikk értelmében történő vámfelügyelet alatt tartása kapcsán, a rendelet alapján felmerülő költségek biztosítására.

(7) A jogosult köteles arra, hogy az (1) bekezdésben nevezett vámszervet tájékoztassa, amennyiben jogának érvényessége megszűnik vagy lejár.

(8) Minden tagállam köteles kijelölni a vámhatóságon belül azt az illetékes vámszervet, amely az e cikkben említett kérelmeket fogadja, és azokkal foglalkozik.

4. cikk

Ha az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett vámeljárások valamelyike alapján végzett ellenőrzések során, valamint mielőtt a jogosult kérelmet nyújtana be vagy azt elfogadnák, a vámhivatal számára nyilvánvalónak tűnik, hogy az áruk hamisítványok vagy kalóz áruk, a vámhatóság az érintett tagállamban hatályos szabályokkal összhangban értesítheti a jogosultat, amennyiben ismert, jogainak lehetséges megsértéséről. A vámhatóságnak joga van ahhoz, hogy ebben az esetben felfüggessze az áruk forgalomba bocsátását, vagy lefoglalja azokat három munkanap időtartamra, ezzel lehetővé téve a jogosult számára, hogy összhangban a 3. cikkel, intézkedés iránti kérelmet nyújtson be.

5. cikk

A jogosult által benyújtott kérelemnek helyt adó döntést haladéktalanul továbbítani kell annak a tagállamnak a vámhivatalaihoz, amelyek felelősek azért, hogy a kérelemben meghatározott hamisított vagy kalóz árukkal foglalkozzanak.

IV. FEJEZET

A vámhatóságok és az érdemi határozatot hozó illetékes hatóságok által tett intézkedést szabályozó feltételek

6. cikk

(1) Ha a vámhivatal, amelyhez a jogosult által benyújtott kérelemnek helyt adó határozatot az 5. cikk értelmében továbbították, szükség esetén a kérelmezővel történt konzultációt követően, megbizonyosodik arról, hogy az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt helyzetek valamelyike alá eső áruk megfelelnek a hamisított vagy kalóz áruk a határozatban található leírásának, a vámhatóság köteles felfüggeszteni az áruk forgalomba bocsátását vagy lefoglalni azokat.

A vámhivatal azonnal tájékoztatja azt a vámszervet, amely a kérelemmel a 3. cikknek megfelelően foglalkozott. Ez a vámszerv vagy a vámhivatal haladéktalanul tájékoztatja a nyilatkozattevőt és azt a személyt, aki az intézkedés megtételét kérte. A személyes adatok védelméről, kereskedelmi és ipari titokról, valamint a foglalkozási és igazgatási körben alkalmazandó bizalmas ügykezelésről szóló nemzeti rendelkezésekkel összhangban a vámhivatal vagy a vámszerv, amely a kérelemmel foglalkozott, kérésre közli a jogosulttal a nyilatkozattevő, és ha ismert, a címzett nevét és címét, lehetővé téve a jogosultnak azt, hogy az illetékes hatóságoktól érdemi határozat meghozatalát kérje. A vámhivatal köteles alkalmat adni a kérelmező és az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett műveletek bármelyikében érintett személyek számára, hogy megvizsgálják azokat az árukat, amelyek forgalomba bocsátását felfüggesztették, vagy amelyeket lefoglaltak.

Az áruk megvizsgálásakor a vámhivatal mintát vehet annak érdekében, hogy felgyorsítsa az eljárást.

(2) Az alábbiak tekintetében annak a tagállamnak az érvényes jogszabályait kell alkalmazni, amelynek területén az árukkal kapcsolatban az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett esetek alapján eljárás indult:

a) az érdemi határozat meghozatalára illetékes hatósághoz való utalásra, illetve az ezen utalásról történő, az (1) bekezdésében említett vámszerv vagy vámhivatal azonnali értesítésére, hacsak az utalást nem az a szerv vagy hivatal foganatosította;

b) a hatóság által hozandó határozatra. Erre vonatkozó közösségi szabályok hiánya esetén a határozat meghozatalára alkalmazandó kritériumoknak ugyanazoknak kell lenniük, mint amelyeket annak meghatározására alkalmaznak, hogy az érintett tagállamban gyártott áruk sértik-e a jogosult jogait. Az illetékes hatóság által hozott határozatokat meg kell indokolni.

7. cikk

(1) Ha a 6. cikk (1) bekezdésében említett vámhivatal a felfüggesztést vagy lefoglalást követő 10 munkanapon belül nem kap tájékoztatást arról, hogy az ügyet ahhoz a hatósághoz továbbították, amely a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban az ügyről érdemi határozatot hozni illetékes, vagy ha az arra felhatalmazott hatóság ideiglenes intézkedéseket alkalmazott, az árukat forgalomba bocsátja, feltéve hogy valamennyi vámalakiságnak eleget tettek és a lefoglalási intézkedést megszüntették.

Ez az időszak szükség esetén legfeljebb 10 munkanappal meghosszabbítható.

(2) Abban az esetben, ha az áruk feltehetően formatervezési mintaoltalmi jogokat sértenek, az áruk tulajdonosának, importőrének vagy címzettjének lehetősége van arra, hogy amennyiben a kérdéses árukért biztosítékot nyújt, azokat fogalomba bocsássák vagy lefoglalásukat megszüntessék, feltéve hogy:

- a 6. cikk (1) bekezdésében említett vámszervet vagy hivatalt tájékoztatták az (1) bekezdésben előírt határidőn belül arról, hogy az ügyet az érdemi határozat meghozatalára jogosult hatósághoz továbbították,

- a határidő lejártakor az arra felhatalmazott hatóság nem tett ideiglenes intézkedéseket, és

- valamennyi vámalakiságnak eleget tettek.

A biztosítéknak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a jogosult érdekeit megvédje. A biztosíték fizetése nem csorbíthatja a jogosult előtt nyitva álló egyéb jogorvoslati lehetőségeket. Ahol az ügyet az érdemi határozat meghozatalában illetékes hatósághoz nem a jogosult kezdeményezésére továbbították, a biztosítékot felszabadítják, ha ez a személy nem gyakorolja azon jogát, hogy peres eljárást indítson 20 munkanapon belül attól a naptól számítva, amelyen értesítést kapott a forgalomba bocsátás felfüggesztéséről vagy a lefoglalásról. Az (1) bekezdés második albekezdésének alkalmazásakor ez az időszak maximum 30 munkanapra hosszabbítható meg.

(3) A forgalomba bocsátás felfüggesztésének vagy a lefoglalás időtartama alatt az áruk tárolását szabályozó feltételeket az egyes tagállamok határozzák meg.

V. FEJEZET

A hamisított vagy kalóz árukra alkalmazható rendelkezések

8. cikk

(1) A meghamisítottnak talált védjegy jogosultja, vagy a kalóznak minősülő áruk által megsértett szerzői és szomszédos jogok vagy a formatervezési mintaoltalom jogosultja előtt nyitva álló egyéb intézkedésekhez való jogok sérelme nélkül, a tagállamok elfogadják a szükséges szabályokat, amelyek lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára, hogy:

a) főszabályként bármiféle kárpótlás vagy az államkincstárat terhelő költségek nélkül, és a nemzeti jogszabályok vonatkozó rendelkezéseivel összhangban megsemmisítsék a hamisítottnak vagy kalóznak talált árukat, vagy a kereskedelmi csatornákon kívül szabaduljanak meg azoktól úgy, hogy a tulajdonos jogai ne sérüljenek;

b) az ilyen árukkal kapcsolatban bármely egyéb intézkedést megtegyenek, amelyek hatékonyan megfosztják az érintett személyeket az ügylet gazdasági előnyeitől.

A következőket különösen nem lehet ilyen jellegű intézkedéseknek tekinteni:

- a hamisított vagy kalóz áruk újrakivitele változatlan állapotban,

- kivételes esetektől eltekintve a védjegy egyszerű eltávolítása, amelyek a hamisított vagy kalóz árukon engedély nélkül vannak elhelyezve,

- az áruk más vámeljárás alá helyezése.

(2) A hamisított vagy kalóz áruk átadhatók az államkincstárnak. Ebben az esetben az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni.

(3) A 6. cikk (1) bekezdése második albekezdésének értelmében adott tájékoztatáson felül, és az abban szabályozott feltételek mellett, a vámhivatal vagy az illetékes szerv köteles kérésre tájékoztatni a jogosultat a hamisítottnak vagy kalóznak talált áruk feladójának, importőrének vagy exportőrének és gyártójának nevéről és címéről, valamint a kérdéses áruk mennyiségéről.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

9. cikk

(1) A 3. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban megfogalmazott kérelem elfogadása nem jogosítja fel a jogosultat kárpótlásra akkor, ha a vámhivatal nem észleli a hamisított vagy kalóz árukat és forgalomba bocsátja azokat, vagy nem intézkedik azok lefoglalásáról a 6. cikk (1) bekezdése szerint, kivéve ha azon tagállam jogszabálya, amelyben a kérelmet előterjesztették, így rendelkezik.

(2) A vámhivatal vagy a hamisított vagy kalóz áruk elleni küzdelem tekintetében megfelelő felhatalmazással rendelkező más hatóság a gyakorlata alapján nem tehető felelőssé az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 4. cikkben említett eljárásokban részt vevő személyekkel szemben, ha azokat veszteség vagy kár éri a vámszervek intézkedéseinek eredményeként, kivéve ha azon tagállam jogszabályai, amelyben a kérelmet előterjesztették, így rendelkezik.

(3) A jogosult polgári jogi felelősségét annak a tagállamnak a jogszabályai kell meghatározni, amelyben a kérdéses áruk az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt helyzetek valamelyikébe kerültek.

10. cikk

Ez a rendelet nem alkalmazható az utasok személyi poggyászában található nem kereskedelmi jellegű árukra, a vámmentességre vonatkozó korlátokon belül.

11. cikk

Továbbá, az egyes tagállamok megfelelő szankciókat állapítanak meg, amelyeket a 2. cikk megsértése esetén alkalmaznak. Az ilyen szankcióknak kellően súlyosnak kell lenniük ahhoz, hogy előmozdítsák a vonatkozó rendelkezések betartását.

12. cikk

Az e rendelet alkalmazásához szükséges rendelkezéseket a 13. cikk (3) és (4) bekezdésében szabályozott eljárással összhangban kell elfogadni.

13. cikk

(1) A Bizottságot munkájában a 2913/92/EGK rendelet 247. cikke alapján felállított bizottság támogatja.

(2) A bizottság az e rendelet végrehajtását érintő bármilyen olyan ügyet megvizsgálhat, amelyet annak elnöke vet fel, akár saját kezdeményezésére, akár a tagállam képviselőjének a kérésére.

(3) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.

(4) A Bizottság elfogadja az azonnal alkalmazandó intézkedéseket. Ha azonban ezek nincsenek összhangban a bizottság véleményével, a Bizottság ezeket az intézkedéseket haladéktalanul közli a Tanáccsal. Ebben az esetben:

- a Bizottság e közlés napjától számított legfeljebb három hónapra elhalasztja az általa hozott intézkedések alkalmazását,

- a Tanács minősített többséggel eljárva eltérő határozatot hozhat az első francia bekezdésben előírt határidőn belül.

14. cikk

A tagállamok minden, e rendelet alkalmazásával összefüggő releváns információt közölnek a Bizottsággal.

A Bizottság ezeket az információkat átadja a többi tagállamnak.

E rendelet alkalmazásában a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint e hatóságoknak és a Bizottságnak a vám- és mezőgazdasági ügyekre vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében történő együttműködéséről szóló, 1981. május 19-i 1468/81/EGK tanácsi rendelet [6] rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

Az információcsere-eljárás részleteit a végrehajtási rendelkezések keretében kell meghatározni a 13. cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban.

15. cikk

E rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül a Bizottság a 14. cikkben említett információ alapján jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére a rendszer működéséről, különös tekintettel a hamisítás gazdasági és társadalmi következményeiről, és bármilyen szükséges módosításra vagy kiegészítésre javaslatot tesz e rendelet végrehajtásától számított két éven belül.

16. cikk

A 3842/86/EGK rendelet e rendelet végrehajtásának időpontjától hatályát veszti.

17. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

1995. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1994. december 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

H. Seehofer

[1] HL C 238., 1993.9.2, 9. o.

[2] HL C 61., 1994.2.28

[3] HL C 52., 1994.2.19, 37. o.

[4] HL L 357., 1986.12.18., 1. o.

[5] HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

[6] HL L 144., 1981.6.2, 1. o. A legutóbb a 945/87/EGK rendelettel módosított rendelet (HL L 90., 1987.4.2, 3. o.)

--------------------------------------------------