BH 2013.8.209 A másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére kitűzött nyilvános ülést nem tarthatja meg a megidézett vádlott távollétében, ha a vádlott a nyilvános ülésre szóló idézést lakóhelyén átvette ugyan, de másnap - más ügyben - őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatását rendelték el, amelyet a nyilvános ülés időpontjában is folyamatosan töltött, s e tényekről a másodfokon eljáró bíróságnak mindvégig hivatalos tudomása volt.

A másodfokú bíróság előtt a vádlott fogvatartásának ténye ismert volt, ezért mulasztott, amikor a terheltet csupán a lakcíméről idézte, s a fogvatartást foganatosító bv. intézet parancsnoka útján előállítása iránt nem intézkedett. A vádlott idézése így szabályszerűnek nem tekinthető, s jogkövetkezményei nem alkalmazhatók.

A nyilvános ülés vádlott távollétében történt megtartása feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést valósít meg, mert a bíróság a nyilvános ülést olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező [Be. 70. § (4) bek., 361. § (3) bek., 362. § (3) bek., 373. § (1) bek. II/d) pont, Be. 416. § (1) bek. c) pont].

A városi bíróság a 2012. január 13-án kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettében [Btk. 321. § (1) bekezdés], magánlaksértés vétségében [Btk. 176. § (1) bekezdés], lopás vétségében [Btk. 316. § (1) bekezdés, [(2) bekezdés II. ford. c), f) pont] és lopás bűntettében [Btk. 316. § (1) bekezdés, (2) bekezdés II. ford. c) pont, (4) bekezdés b) pont 1. alpont].

Ezért őt, mint többszörös visszaesőt - halmazati büntetésül - 3 évi fegyházbüntetésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte; vele szemben 8500 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Kötelezte a magánfél polgári jogi igényének, valamint az államnak járó illeték megfizetésére.

Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a törvényszék a 2012. június 7-én tartott nyilvános ülésen meghozott határozatával az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a terheltet a felrótt bűncselekmény miatt, mint erőszakos többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 7 évi fegyházbüntetésre és a közügyektől 7 évi eltiltásra ítélte, és megállapította hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet érdemben helybenhagyta.

A másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt eljárásjogi törvénysértés miatt, hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében.

Ebben azt sérelmezte, hogy önhibáján kívül nem tudott jelen lenni a másodfokú bíróság által tartott nyilvános ülésen. Indokai szerint 2012. március 28-a óta előzetes letartóztatásban volt más ügyben, s csupán a másodfokú ítélet kézbesítésekor tudta meg, hogy büntetését súlyosították. Az elsőfokú eljárásban jelen volt és a másodfokú eljárásban is részt kívánt venni, azonban az előzetes fogvatartása miatt nem tudott családtagjaival kapcsolatba kerülni, viszont fogvatartása alatt többször is jelezte a büntetés-végrehajtási intézet felé, hogy az alapügyben 2012 nyarán másodfokú tárgyalása lesz, melyen rész kíván venni.

Ehhez képest - távolléte miatt - sérült a védekezéshez fűződő joga, álláspontja szerint védőjének tevékenysége nem volt megfelelő. Hivatkozott továbbá arra, hogy a rablást nem követte el.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaposnak tartotta és a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárásra utasítását indítványozta.

Álláspontja szerint - az iratokból kitűnően - a másodfokú bíróság a 2012. június 7-én megtartott nyilvános ülés előtt tudomást szerzett arról, hogy a terhelt időközben előzetes fogvatartásba került. Ennek ellenére nem intézkedett a terhelt előállítása iránt. Ehhez képest pedig olyan személy távollétében tartotta meg a nyilvános ülést, akinek jelenléte kötelező volt, ami a Be. 373. § (1) bekezdés II. pont d) alpontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés.

A terhelt felülvizsgálati indítványa alapos.

A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálati ok a 373. § (1) bekezdés II. pontjának d) alpontjában meghatározott, s egyben a 428. § (2) bekezdése szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező.

A Be. XI. Fejezetében lévő

- 234. § (3) bekezdése szerint nyilvános ülésre a Be.-ben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések irányadók;

- 240. § (3) bekezdése szerint, ha a Be. másképp nem rendelkezik, a tárgyalás a vádlott nélkül nem tartható meg.

A Be. 345. §-a szerint a Be. XI-XIII. Fejezetének rendelkezéseit a másodfokú bírósági eljárásban a XIV. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A Be. XIV. Fejezetében lévő

- Be. 361. § (3) bekezdése szerint a másodfokú bíróság a vádlottat, valamint kötelező védelem esetén a védőt a nyilvános ülésre idézi, a fogva lévő vádlott előállítása iránti - idézésével egyidejűleg - intézkedik;

- 362. § (3) bekezdése szerint a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, s ha annak eredményeként megállapítható, hogy meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható,

- 362. § (4) bekezdése szerint a nyilvános ülés elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

E rendelkezések értelmében

- a vádlott idézésének szabályszerűségén múlik, hogy távollétében a nyilvános ülés megtartható-e,

- jogában áll viszont - a fogva lévő vádlottnak is - előzetesen bejelenteni, hogy nem kíván jelen lenni, ez esetben az idézés szabályszerűségének kérdése is közömbös lehet és távollétében a nyilvános ülés megtartható, fellebbezés elbírálható. [1/2007. BKv. C. pontja]

Következésképpen törvény erejénél fogva kötelező a terhelt részvétele a másodfokú bíróság nyilvános ülésén - két kivétellel. Jelen ügyben a kivételek körében egyedül az idézés szabályszerűsége kérdéses és vizsgálandó (jelenléti jog előzetes lemondásáról nincs szó).

Idézés alatt értendő a megjelenésre kötelezés és a kötelezés közlésének, illetve törvény által azzal egyenértékűnek tekintett cselekmény megtörténte. Ezzel összhangban, a Be. 69. § (7) bekezdése szerint idézéssel szembeni mulasztás következményei akkor alkalmazhatók - következésképpen az idézés akkor szabályszerű -, ha az idézés a Be. 67-68. § rendelkezéseinek, kézbesítése pedig a Be. és a külön jogszabály előírásainak megfelel.

Ehhez képest - jelen ügyben - a fogva lévő terhelt esetére vonatkozó rendelkezések:

- a bírósági ügyvitelről szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (továbbiakban: Büsz.) 35. § (3) bekezdése, mely szerint fogvatartásban lévő személy részére a fogvatartást foganatosító szerv parancsnoka útján kell kézbesíteni a bírósági iratot (így az idézést is), és

- a Be. 361. § (3) bekezdése, mely szerint a másodfokú bíróság a vádlottat a nyilvános ülésre idézi, a fogva lévő vádlott előállítása iránti - idézésével egyidejűleg - intézkedik.

Kétségtelen, hogy a terhelt idézése nem e rendelkezések betartásával történt.