A Kúria Mfv.10102/2017/5. számú precedensképes határozata illetmény (ILLETMÉNYKÜLÖNBÖZET) tárgyában. [1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 66. §, 85/A. §] Bírók: Bors Szilvia, Stark Marianna, Tánczos Rita

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben a garantált illetmény mértéke jogszabályon alapulóan emelkedik és a felek között nem jött létre újabb megállapodás a kinevezés módosításával az illetmény emeléséről és a munkáltató sem hoz döntést - írásban nem intézkedik - a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészről, azaz annak összegét változatlanul tartja, a garantált illetmény jogszabályon alapuló emelése fedezetét a változatlan összegű illetmény nem biztosítja.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.II.10.102/2017/5.

A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke

Dr. Bors Szilvia előadó bíró

Sipőczné dr. Tánczos Rita bíró

A felperes:

A felperes képviselője: jogtanácsos

Az alperes:

Az alperes képviselője: jogtanácsos

A per tárgya: közalkalmazotti illetmény-különbözet megfizetése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:

Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.028/2016/5.

Az elsőfokú bíróság határozata:

Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.123/2015/12.

Rendelkező rész

A Kúria a Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.028/2016/5. számú ítéletét részben hatályon kívül helyezi, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.123/2015/12. számú ítéletét megváltoztatva az alperes marasztalásának összegét 488.000 (négyszáznyolcvannyolcezer) forintban állapítja meg.

Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási részköltséget.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Tényállás

[1] A felperes az alperesnél állt közalkalmazotti jogviszonyban, középfokú besorolású munkakörben. Az alperes a 2012. április 3-án kelt intézkedésével a felperest 2012. április 1-jétől besorolta a D fizetési osztály 9. fizetési fokozatába, ahol illetményét akként állapította meg, hogy garantált illetménye 96.775 forint, kerekítve 96.800 forint, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész 22.700 forint, így 119.500 forint illetményben részesült 2014. december 31-ig. Az alperes 2015. január 14-én kelt intézkedésével a felperest 2015. január 1-jétől a D fizetési osztály 10. fizetési fokozatába sorolta, ahol 99.738 forint garantált illetményt, 22.300 forint garantált bérminimumra történő kiegészítést és 6.400 forint munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt, összesen kerekítve 128.400 forint illetményt állapított meg részére. A Kollektív Szerződés 153. pontja alapján az alperes a felperes illetményét magasabb fizetési fokozatba lépéskor a pótlékalap 30%-ával növelte. A Kollektív Szerződés 154. pontja kimondta, hogy a legmagasabb fizetési fokozat elérését követően háromévenként havi 5.000 forint garantált illetményemelés járt.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[2] A felperes elsődleges kereseti kérelmében a 2013. augusztus 1-jétől 2015. december 31-ig terjedő időtartamra illetmény-különbözet megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a munkáltató nem tett eleget a garantált illetmény garantált bérminimumra történő felemelési kötelezettségének, illetve a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt nem a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 66. § (9) bekezdése b) pont szerinti garantált illetményen felül biztosította. Érvelése szerint a garantált illetményen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt az alperes kizárólag a Kjt. 66. § (7) és (8) bekezdése szerinti módon, negatív minősítés következményeként csökkenthette volna. A felperes kérte a 2015. évre a folyósított és a 2014. évre helyesen kiszámított illetmény különbözetét is.