159/B/1993. AB határozat
mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság elutasítja az alkotmányellenességet előidéző jogalkotói mulasztás megállapítására irányuló indítványt, amiért az Országgyűlés a polgári eljárás rendjének törvényi szabályozásánál nem rendelkezett arról, hogy ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja, akkor a másodfokú eljárást befejező határozat kézbesítésekor a feleket az első tárgyalásra azonnal idézzék is.
INDOKOLÁS
1. Beadványában az indítványozó rámutatott arra, hogy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) általános elvként mondja ki a pereknek ésszerű időn belül való befejezésének követelményét. A Pp. ezen túlmenően számos olyan részletszabályt is tartalmaz, amely a bíróságot a per alapos, ésszerű időn belül történő tárgyalására kötelezi. Ennek ellenére a Pp. 125. § (1) bekezdése és 254. § (4) bekezdése megalkotásánál a jogalkotó mulasztást követett el, mert nem kötelezte az elsőfokú bíróságot arra, hogy a másodfokú eljárást befejező határozatnak már a kézbesítésekor azonnal idézze is a feleket az első tárgyalásra olyan esetekben, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Ez tág teret enged a "halogató bírói magatartásnak".
A jogszabálynak ez a hiányossága szerinte a bírói úthoz, az ésszerű időn belül való tárgyaláshoz fűződő jogot (Alkotmány 57. § (1) bek.) sérti.
A Pp.-nek az indítványban említett 125. § (1) bekezdése szerint az elnök a kitűzött tárgyalási határnapra a feleket a keresetlevél, illetőleg a 94. § értelmében készült jegyzőkönyv másolatának egyidejű kézbesítése mellett megidézi. A Pp. 254. § (4) bekezdése pedig úgy szól, hogy a másodfokú eljárást befejező határozatot a felekkel kézbesítés útján az első fokú bíróság közli; a másodfokú bíróság a már írásba foglalt határozatot a jelen levő feleknek azonban nyomban kézbesíti, és ezt a jegyzőkönyvben feltünteti.
2. Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.
A Pp.-nek az alapvető elvek fejezetében elhelyezkedő 3. § (2) bekezdése szerint a bíróság hivatalból gondoskodik a pereknek az alapos tárgyalásáról és ésszerű időn belül történő befejezéséről. A Pp.-nek számos rendelkezése ad tételes előírást eljárási határidőkre, és egyéb, az eljárás hatékonyságát, alaposságát és gyorsaságát közvetlenül és közvetve is garantálni alkalmas intézkedésekre. Különleges, kivételes esetben a tárgyalás kitűzésének határidejére is tartalmaz rendelkezést, [pl. a sajtó-helyreigazítási eljárásban; Pp. 344. § (2) bek.].
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. § (1) bekezdése szerint, ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére.
A jogalkotói feladat elmulasztása akkor állapítható meg, ha a jogalkotó jogalkotási kötelezettsége konkrét jogszabályi felhatalmazásból ered, vagy valamely alapvető jog érvényesüléséhez jogszabályból szükségszerűen következik az újabb jogszabály megalkotásának kényszere (ABH 1990. 83, 86.; ABH 1992. 204, 205.; ABH 1992. 227, 231.).
Az indítványozó által megjelölt rendelkezések nem tartalmaznak felhatalmazást további jogalkotásra. Nem állapítható meg az sem, hogy a perek alapos és gyors tárgyalásának alkotmányos követelménye érvényesüléséhez a kifogásolt szabályoknak az indítványban megjelölt tartalmú kiegészítése szükséges lenne. Nincs olyan szabály sem, amely kizárná, hogy a bíróság az említett esetekben a határozat kézbesítésekor a feleket azonnal idézze.
A per tárgyalásának kitűzését határidőhöz kötő általános szabály mellőzhetetlensége nem következik az Alkotmány 57. § (1) bekezdéséből. Egy ilyen kötelezés ténylegesen teljesíthető volta eleve kétséges, így pedig a hozzá fűződő következmények alkalmasak lehetnének a bírói függetlenség [Alkotmány 50. § (2) bek.] csorbítására is.
Az Alkotmánybíróság a 932/E/1993. AB határozatban (ABH 1993. 674) elutasította azt az indítványt is, amely általánosságban irányult annak megállapítására, hogy az Országgyűlés és a Kormány mulasztást követett el, mert nem alkotta meg a perek ésszerű időn belül való tárgyalását biztosító jogszabályokat.
Az indítványozó utalt arra is, hogy a Magyar Köztársaság nemzetközi egyezményekben vállalta a perek tárgyalásának "ésszerű időn" belül való biztosítását. A szabályozás hiányossága folytán ez a követelmény egyes konkrét esetekben nem teljesül. Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy "az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről" szóló 1993. évi XXXI. törvény értelmében a 25. cikk alapján az egyezményben megjelölt fórumokhoz (Bizottság, Bíróság) fordulhat bármely természetes személy, ha azt állítja, hogy az Egyezményben meghatározott jogokat - ideértve a 6. cikkben biztosított jogot az ésszerű időn belül való tárgyalásra - konkrét ügyében megsértették. Ilyen kérelem elbírálására viszont az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.
Budapest, 1996. november 19.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Sólyom László s. k.,
az aláírásában akadályozott
Dr. Ádám Antal
alkotmánybíró helyett
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró