BH 2022.11.284 Ha a sértettek a terhelt irányába nem fejtettek ki fizikai támadó magatartást vagy ilyen szándékú fizikai ráhatást (érintést, fogást), akkor a sértettek felszólító és megállást elérni kívánó magatartása nem merítette ki a jogos védelmi helyzet megállapíthatóságát megalapozó jogtalan támadás vagy az ilyennel közvetlenül fenyegető veszély büntetőjogi fogalmát.

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Járásbíróság Bpk.496/2019/3., Kúria Bfv.1186/2021/10. (*BH 2022.11.284*)

***********

Jogtalan támadás hiányában fel sem merülhet a terhelt magatartásának elhárító cselekménykénti értékelése [Btk. 22. § (1) bek., 23. § (1)-(2) bek.; 4/2013. BJE határozat].

[1] A járásbíróság a 2019. május 17. napján meghozott és 2019. június 11. napján jogerős büntetővégzésével a terhelttel szemben garázdaság vétsége [Btk. 339. § (1) bek.] és 2 rendbeli testi sértés vétsége [Btk. 164. § (1) és (2) bek.] miatt halmazati büntetésül 5 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetést szabott ki azzal, hogy annak végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság megállapította, hogy a terhelt - a szabadságvesztés elrendelése esetén - legkorábban a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[2] A jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás a következő.

- A terhelt 2018. december 18. napján, a délutáni órákban édesapjával együtt az Sz., H. fasor 2. szám alatt található áruházban vásárolt, majd az üzletből oly módon távozott, hogy 18 óra körüli időben az eladótérből az egyik üzemen kívüli kassza mellett található zárósorompón keresztül átugrott.

- Mindezt észlelte a terhelttől mintegy 4-5 méterre álló B. R. I. biztonsági őr sértett, aki odalépett hozzá és felszólította, hogy lépjen vissza az áruház eladóterébe, menjen a "Vevő 1", illetve a "Vevő 2" megjelölésű biztonsági kapuhoz, és ott hagyja el az áruházat. A terhelt ekkor közölte a biztonsági őrrel, hogy nem megy vissza, hanem azonnal a WC-re megy. B. R. I. sértett ekkor követte a terheltet a vizesblokk felé, ahova időközben megérkezett a második biztonsági őr, Sz. J. I. sértett. A sértettek megpróbálták megállítani a terheltet, aki azonban ökölbe szorított kezét ütésre emelte B. R. I. sértett irányába. Ekkor Sz. J. I. sértett megfogta a terhelt jobb kezét annak érdekében, hogy az ütést megakadályozza, azonban a terhelt Sz. J. I. irányába fordult, és őt a szabadon maradt kezével meglökte, amelynek következtében Sz. J. I. sértett elesett. A terhelt ezután B. R. I. sértett vállát a bal kezével meglökte, a másik, ökölbe szorított kezével pedig megütötte az arcát, azonban az ökle lecsúszott B. R. I. sértett arcáról, így az ütés végül a vállát érte el, és ennek következtében megperdült a tengelye körül.

- A terhelt ezt követően bement a mellékhelyiségbe, a sértettek azonban a vizesblokk előtti területen megvárták őt, majd a biztonsági helyiségbe kísérték.

- B. R. I. és Sz. J. I. sértettnek egyaránt 8 napon belül gyógyuló felületes sérülése keletkezett, amely miatt mindketten magánindítványt terjesztettek elő.

[3] A bíróság jogerős, ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt - a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában írt okra alapítottan - végszükség, illetve jogos védelmi helyzet megállapítása, és a terhelt felmentése érdekében.

[4] Indokai szerint a bíróság a tényállás megállapításakor figyelmen kívül hagyta a terhelt gyerekkora óta fennálló betegségét, mely szerint széklettartási panaszai vannak. A terhelt a betegsége miatt hirtelen fellépő székelési ingere alapján a leggyorsabban igyekezett a mosdóba jutni, míg a sértettek a távozását meg akarták akadályozni, holott közölte velük, nem vásárolt, beteg és a WC-re igyekszik.

[5] Semmi nem utalt arra, hogy bármit is ki akart volna vinni az üzletből, ezért a sértetteknek nem volt joga őt megállítani, a személyi szabadságát nem korlátozhatták volna. Erre figyelemmel a terhelt javára a végszükség megállapítható.

[6] Ezt meghaladóan a védő eseti döntésre hivatkozva kifejtette, hogy ha nincs olyan tény, amelyből a vagyonőr közvetlenül arra következtethet, hogy a vásárló eltulajdonított valamit az üzletből, akkor tettenérés hiányában nemcsak fizikai kényszert nem alkalmazhat, de még a csomag tartalmának bemutatására sem szólíthat fel. Amennyiben mégis megteszi, úgy két magánszemély közötti viszonyról van szó, tehát akár jogos védelem is megállapítható az őr fellépésével szemben. A védő álláspontja szerint a terhelt jogos védelmi helyzetben az őt ért támadással egyenértékű védekezést fejtett ki, emiatt sem lehetett volna a bűnösségét megállapítani.

[7] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta.

[8] Indokai szerint a bizonyítékok értékelésének vitatása felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat, az indítvány ezen részében törvényben kizárt, míg az indítványnak a büntethetőséget kizáró okok fennálltára hivatkozása nem alapos.

[9] Az ügyész jelezte, hogy az irányadó tényállás nem tartalmazza a sértettek által előterjesztett magánindítvány időpontját, ami azonban azok joghatályosságát nem érinti. A magánindítvány előterjesztésére vonatkozó ténymegállapítás nem történeti, hanem az annak előterjesztésére jogosult akaratától függően bekövetkező eljárási tény. A sértettek a magánindítványaikat 2018. december 18. napján terjesztették elő, ekként azok joghatályosak.

[10] Rámutatott, hogy a végszükség és a jogos védelem együttes fennálltára történő védői hivatkozás téves, mivel azok jogi alapja eltérő.

[11] Kifejtette, hogy az irányadó tényállás nem tartalmaz olyan tényt, mely szerint közvetlen és másként el nem hárítható veszélyhelyzet állt fenn. Ennek hiányában a terhelt magatartása veszélyből mentő magatartásként nem értékelhető. Emellett az is megállapítható, hogy a terheltet nem érte sem intézett, sem közvetlenül fenyegető támadás. Jogtalan támadás hiányában a jogos védelemi helyzetre hivatkozni nem lehet, ezért a védő ezt célzó indítványa nem alapos.

[12] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a jogerős határozatot hatályában tartsa fenn.

[13] A védő észrevételében indítványát változatlan tartalommal fenntartotta.

[14] A Kúra a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el.

[15] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi - és nem ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja (Be. 648. §). Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

[17] A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. Ez valósul meg, ha a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a jogerős ítéleti tényállás alapulvételével, büntethetőséget kizáró ok ellenében került sor. A felülvizsgálati indítvány végszükségre, illetve jogos védelemre utaló tartalma szerint erre vonatkozó, illetve hivatkozó.