A Kúria Pfv.22146/2011/4. számú precedensképes határozata kötelesrész kiadása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 672. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Kiss Gábor, Orosz Árpád

A határozat elvi tartalma:

I. Ha a jogosult a kötelesrészt természetben kéri kiadni és a keresetnek helyt adó ítéletet a másodfokú bíróság úgy változtatja meg, hogy a kötelesrész pénzbeni kiadását rendeli el, akkor a kötelezett a megítélt összeg után a felülvizsgálati eljárás korlátjaira tekintet nélkül kötelezhető késedelmi kamat megfizetésére.

II. Olyan, a kötelesrész alapjába számítandó összeg után, amely a kötelesrész megfizetésére kötelezett örököst is csak egy későbbi időpontban illeti meg, a kamatfizetés kezdő időpontja ez utóbbi összeg esedékességének az időpontjához igazodik.

1959. IV. Tv. 672. § (1), 1959. IV. Tv. 672. § (2), 1959. IV. Tv. 672. § (3), 1959. IV. Tv. 301. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22012/2007/34., Fővárosi Törvényszék P.22012/2007/43., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21865/2010/7., *Kúria Pfv.22146/2011/4.* (EH 2013.04.P7)

***********

Pfv.I.22.146/2011/4.szám

A Kúria az Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bősze László ügyvéd) által képviselt felperesnek a felülvizsgálati eljárásban személyesen eljárt I. rendű és II. rendű alperesek ellen kötelesrész kiadása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 26.P.22.012/2007. számon folyamatban volt, és a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.21.865/2010/7. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről 51. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.21.865/2010/7. számú jogerős ítéletét az I. és II. rendű alperes kamatfizetési kötelezettségét érintő részében hatályon kívül helyezi és helyette a következők szerint rendelkezik:

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek az általa a jogerős ítélet alapján fizetendő 6.381.110 (Hatmillió-háromszáznyolcvanegyezer-egyszáztíz) forint után 2005. március 27. napjától a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

Kötelezi a II. rendű alperest, hogy az általa a jogerős ítélet alapján fizetendő 15.930.450 (Tizenötmillió-kilencszázharmincezer-négyszázötven) forint után 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 9.462.450 (Kilencmillió-négyszázhatvankettőezer-négyszázötven) forintnak 2005. március 27. napjától, 850.000 (Nyolcszázötvenezer) forintnak 2006. január 1. napjától, 3.600.000 (Hárommillió-hatszázezer) forintnak 2007. január 1. napjától, 1.950.000 (Egymillió-kilencszázötvenezer) forintnak 2008. január 1. napjától, 40.000 (Negyvenezer) forintnak 2009. január 1. napjától és 28.000 (Huszonnyolcezer) forintnak 2009. július 1. napjától a késdelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az I. rendű alperes házastársa és a II. rendű alperes apja, az örökhagyó 2005. március 27. napján végintézkedés hátrahagyásával elhunyt. A felperes az örökhagyó előző házasságából származó gyermeke.

Az örökhagyó 2003. március 21. napján kelt végrendeletében a következők szerint rendelkezett:

A hagyatékát képező kertes családi ház 1/2 részét, valamint a személygépkocsi 1/2 részét özvegye, az I. rendű alperes örökölje. A családi házban fellelhető közös ingóságok 1/2 részét, a különvagyonát képező berendezési tárgyakat, a Banknál vezetett folyószámla-egyenleget, a pénzvagyonát, a részvény értékpapírjait teljes egészében egyik gyermeke, a II. rendű alperes örökölje. A R. Rt. részéről, mint feltalálót feltalálói díjkifizetések illetik meg, ami összegszerűen nem meghatározható, ez teljes egészében lányát, a II. rendű alperest illesse. Hagyatékát képezi továbbá a Nyugdíjpénztárban összegyűlt összeg, ami teljes egészében szintén lányát, a II. rendű alperest illesse. Gyermekei közül a felperest kötelesrészre korlátozza, mert az örökségét neki élete során már biztosította, amit az általa - fia által - írt 1990. évi csatolt nyilatkozat igazol.

A hagyatéki eljárásban az I. rendű alperes a hagyatéki vagyontárgyak egy részére házastársi vagyonközösségi igényt érvényesített, míg a felperes kötelesrész iránti igényt jelentett be. Az örökösök és a kötelesrészre jogosult a kötelesrész mértéke és kiadása tárgyában nem tudtak megegyezni, ezért a közjegyző az örökhagyó leltárba vett hagyatékát a végrendelet alapján ideiglenes hatállyal az alpereseknek adta át.

A felperes keresetében kötelesrész kiadására kérte az alpereseket kötelezni. Módosított keresete szerint a hagyaték értéke összesen 98.442.535 forint, melyből levonva a 220.000 forintos hagyatéki terhet, a kötelesrész alapja 98.222.535 forint. Ebből az egy örökösre jutó törvényes örökrész 49.111.268 forint. Számítása szerint az őt megillető kötelesrész értéke 24.555.634 forint, amelyért az I. rendű alperes 28,6 %-ban, a II. rendű alperes pedig 71,4 %-ban felel.

A felperes kérte, hogy a bíróság kötelesrésze természetbeni kiadására kötelezze az alpereseket.

Az alperesek ellenkérelmükben elsődlegesen a kereset elutasítását kérték, mert álláspontjuk szerint a végrendeletben foglaltak alapján egy ingatlan felperesnek való juttatásával az örökhagyó a felperes kötelesrészét kielégítette. Másodlagosan a felperest megillető kötelesrészt a Ptk. erre vonatkozó szabályai alapján kérték megítélni. Vitatták, hogy a keresetlevelében megjelölt ingatlanok 1/2 része a hagyatékba tartozik. Az I. rendű alperes hivatkozása szerint ezek az ingatlanok a különvagyonát képezik. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a megjelölt ingatlanokat a II. rendű alperes haszonélvezeti joga terheli, amelynek értékét a kötelesrész kiszámításánál az ingatlanok forgalmi értékéből le kell vonni. A találmányi díjak tekintetében az alperesek utaltak arra, hogy abból az örökhagyó haláláig esedékes rész a Csjt. 27.§ (1) bekezdése értelmében házastársi vagyonközösségbe tartozik, így annak 1/2 része az I. rendű alperest illeti meg és csak a jövőben esedékes találmányi díjak képezhetik a hagyaték tárgyát és ekként a kötelesrész alapját. Álláspontjuk szerint a keresetlevelében megjelölt értékpapírok 1/2 része házastársi vagyonközösség jogcímén ugyancsak az I. rendű alperest illeti meg, ezért azoknak is csupán az 1/2 része tartozik a kötelesrész alapjába.

Hivatkoztak az alperesek arra is, hogy a Ptk. 672.§ (1) bekezdése értelmében a kötelesrészre jogosult felperes kötelesrésze kiadását pénzben igényelheti.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy öröklés jogcímén a felperest illeti a perbeli ingatlan egészéhez viszonyított 7229/55100 tulajdoni hányada. Az I. rendű alperest arra kötelezte, hogy erre a részilletőségre a felperes tulajdonjogának bejegyzését tűrje. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy a Bank Zrt. által kezelt részvények közül az egyik alszámon kezelt részvényekből 330 darabot, az másik alszámon kezelt részvényekből 37 darabot vezessen át a felperes nevére, fizessen meg továbbá a felperesnek 7.954.000 forintot és annak 2005. március 27. napjától a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.