A Kúria Kfv.37016/2021/6. számú precedensképes határozata illetmény (ILLETMÉNYKÜLÖNBÖZET) tárgyában. [2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 3. §, 102. §, 103. §, 139. §, 141. §] Bírók: Bérces Nóra, Farkas Katalin, Zanathy János

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Kfv.VII.37.016/2021/6.

A tanács tagjai: Dr. Zanathy János

a tanács elnöke

Dr. Farkas Katalin

előadó bíró

Dr. Bérces Nóra

bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete

...kamarai jogtanácso

Az alperes: Készenléti Rendőrség

Az alperes képviselője: ...kamarai jogtanácsos

A per tárgya: illetmény-különbözet megfizetése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:

Fővárosi Törvényszék 4.Kf.650.211/2020/3.

Az elsőfokú bíróság határozatának száma:

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.828/2018/14.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 4.Kf.650.211/2020/3. számú ítéletét a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.828/2018/14. számú ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.

A felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 20.000 (húszezer) forintban, a felülvizsgálati eljárás illetékét 28.161 (huszonnyolcezer-százhatvanegy) forintban állapítja meg, amelyek viseléséről az új eljárásban kell a bíróságnak döntenie.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Tényállás

[1] A felperes szolgálati helye .... szám alatti laktanya volt. 2015. szeptember hónapban a migrációs válsághelyzethez kapcsolódóan határ menti feladatok ellátásában vett részt. A felperes elöljárója túlszolgálatot és készenlétet rendelt el a felperes rendes szolgálat teljesítési idején felül, amelyre járó illetményt a felperesnek megfizette, továbbá a ... laktanyában rendelt el készenléti szolgálatot, amelynek ideje alatt felperes rendelkezésre állt és a pihenőidejét is itt töltötte, elöljáró parancsát várta, hogy mikor kell menetkész állapotba helyeznie magát és az államhatárnál kijelölt szolgálat teljesítési helyen szolgálatot teljesítenie. A ... laktanyából kiindulva a határ menti szolgálati feladatok teljesítését követően a laktanyába tért vissza, ahonnan a két szolgálat teljesítés között nem távozhatott el. A rendelkezésre állási és a pihenő időre is előírta számára az alperes, hogy a kijelölt pihenőhelyen 10-15 percen belül menetkész állapotban legyen a váratlanul elrendelt szolgálat teljesítése érdekében.

[2] A felperes szolgálati panaszában 2015. szeptember 13. és 2015. szeptember 30. között 155 óra időtartamban végzett szolgálat teljesítés alapján 200%-os, illetve 100%-os távolléti díj megfizetését kérte. A alperes neve Magyarországi Határrendészeti Igazgatóság megbízott igazgatója a felperes panaszát elutasító határozatát a Műveleti országos rendőr-főkapitány helyettes alperes neve parancsnoka helybenhagyott.

A felperes keresete és az alperes védirata

[3] A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését 2015. szeptember 13-tól 2015. szeptember 23-ig terjedő időtartamra a megfizetett készenléti pótlék és a túlszolgálati órákra járó távolléti díj különbözetéből adódó 281.608 forint illetmény-különbözet és kamata megfizetésére. Szolgálati panaszában előadottakat fenntartva kiemelte, hogy a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-ei 2003/88/EK irányelv (továbbiakban: EK irányelv) 2. cikke és 1. és 2. pontjai alkalmazásával kell megállapítani a munkaidőnek és a pihenő időnek minősülő időtartamokat, egyezően az Európai Unió Bírósága (továbbiakban: EUB) C-518/15. számú ügyben kifejtett álláspontjával. Indítványozta az EUB előtti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését a munkaidő, munkaidő-szervezési irányelv jelen ügyben alkalmazhatósága tekintetében.

[4] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.) 141. § (1) bekezdése nem rendelkezik arról, hogy a készenlét idején a hivatásos állományú maga választhatná meg a tartózkodási helyét. Álláspontja alátámasztásaként hivatkozott a Kúria EBH 2018.M.35. számú elvi határozatában, valamint Mfv.II.10.132/2018/7. számú ítéletében foglaltakra. Hangsúlyozta, hogy a felperes a perrel érintett időszakban készenlétben volt, nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy szolgálati idején kívüli időben tényleges szolgálati feladatot látott volna el. Szolgálat teljesítési helye az államhatár volt, amely nem azonos azzal a körlettel, ahol a szolgálati idején kívüli készenléti idejét töltötte. A felperes a készenlétet sajátos körülmények között megvalósult formáját értékelte tévesen túlszolgálatként. Az EK irányelv alkalmazása tekintetében a munkavállaló munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 1989. június 12-ei 89/391/EGK tanácsi irányelv (továbbiakban: EGK irányelv) rögzíti, hogy az irányelv nem vonatkozik bizonyos közszolgálati tevékenységekre, amilyen a fegyveres erők, a rendőrség vagy polgári védelmi szolgálatok, tekintettel az abban foglalt szigorúbb és/vagy konkrétabb rendelkezésekre.

Az első- és másodfokú ítéletek