T/8441. számú törvényjavaslat indokolással - a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról

2019. évi CXXIV. törvény a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról

Magyarország felelősséget vállal a nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért, amely keretében biztosítja a nemzeti kultúra és a kulturális értékek egyenlő esélyű hozzáférhetőségét és megőrzését a jövő generációi számára, a magyar állampolgárok számára a kulturális alapellátást, a nemzet szellemi és közösségi fejlesztését a kulturális közszolgáltatásokon keresztül, továbbá támogatja az olyan új, kiemelkedő kulturális értékek létrehozását, amelyek az innováción keresztül hozzájárulnak a kreatív ipar, valamint a nemzetgazdaság teljesítményének fokozásához. E kötelességeinek eleget téve az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

E törvény célja, hogy

a) a nemzeti kultúra erősítése érdekében meghatározza a kultúrstratégiai intézmények körét,

b) létrehozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot (a továbbiakban: Tanács).

2. §

A törvény hatálya a nemzeti kultúra

a) előadó-művészet,

b) alkotóművészet,

c) közgyűjtemény és emlékezetpolitika,

d) népi hagyományok,

e) közösségi művelődés,

f) vizuálisművészet

ágazataiban (a továbbiakban együtt: kulturális ágazatok) működő intézményekre és szervezetekre (a továbbiakban együtt: kulturális intézmény), valamint a Tanácsra terjed ki.

3. §

(1) A nemzeti kultúra a nemzeti identitás fennmaradásának letéteményese, amely a hagyományok, a kulturális szimbólumok és a közös emlékezet eszközeivel a nemzet megmaradását, jólétét és gyarapodását szolgálja.

(2) A kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős.

II. Fejezet

A kultúrstratégiai intézmények

4. §

(1) Kultúrstratégiai intézmények az egyes kulturális ágazatokban:

a) előadó-művészeti ágazatban

aa) a Nemzeti Színház Közhasznú Nonprofit Zrt.;

ab) a Magyar Állami Operaház;

ac) a Budapest Operettszínház;

ad) a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.;

ae) a Müpa Budapest - Művészetek Palotája Nonprofit Kft.;

af) a Honvéd Együttes Művészeti Nonprofit Kft.;

b) alkotóművészeti ágazatban a Petőfi Irodalmi Múzeum;

c) közgyűjtemény és emlékezetpolitikai ágazatban

ca) a Magyar Nemzeti Múzeum;

cb) a Szépművészeti Múzeum;

cc) az Országos Széchényi Könyvtár;

cd) a Magyar Nemzeti Levéltár;

ce) a Magyarságkutató Intézet;

d) népi hagyományok ágazatban

da) a Hagyományok Háza;

db) a Néprajzi Múzeum;

dc) a Szabadtéri Néprajzi Múzeum;

e) közösségi művelődési ágazatban az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.;

f) vizuálisművészet ágazatban a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.

(2) A kultúrstratégiai intézmények működéséhez és feladatainak ellátáshoz szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.

(3) A Kormány a feladatellátásához szükséges források hosszú távú biztosítása érdekében a kultúrstratégiai intézményekkel ötéves időtartamra finanszírozási megállapodást köt.

III. Fejezet

A Nemzeti Kulturális Tanács

5. §

(1) A kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait a Tanács biztosítja.

(2) A Tanács elnökét a Kormány határozatában nevezi ki és menti fel.

(3) A Tanács elnökén túl a Tanács tagjai

a) a Magyar Művészeti Akadémia elnöke,

b) a kultúrstratégiai intézmények vezetői.

6. §

(1) A Tanács

a) javaslatot tesz a Kormány részére a kultúra kormányzati stratégiájára,

b) véleményezi és összehangolja a kulturális ágazati fejlesztési terveket,

c) meghatározza ügyrendjét és működési elveit.

(2) A Tanács tevékenységéről évente beszámol a Kormánynak.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

7. §

Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

V. Fejezet

Módosító rendelkezések

1. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

8. §

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 7. § (1) bekezdés ty) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

"ty) a műemléki ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét) érintő, kulturális örökségvédelmi célú, a számvitelről szóló törvény szerinti tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházás, illetve a (26a) bekezdés szerinti vagyoni betét beszerzése esetén a bekerülési érték kétszerese, továbbá a számvitelről szóló törvény szerinti beruházás, felújítás adóévi bekerülési értéke tárgyévi növekedésének kétszerese, ha a beruházás, felújítás az adóévben nem fejeződik be, illetve a beruházás, felújítás korábbiakban adóalap-csökkentésként fel nem használt bekerülési értékének kétszerese, ha a beruházás felújítás az adóévben befejeződik az ingatlant, illetve a vagyoni betétet nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan - törvényi kijelölés vagy vagyonkezelési szerződés szerinti - vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosát is) a beszerzés adóévében és az azt követő öt adóévben, illetve a beruházás, valamint a felújítás megkezdésének adóévétől a beruházás, továbbá felújítás befejezését követő öt adóévben, az adózó döntése szerinti részletekben, figyelemmel a (26)-(28) bekezdésben foglaltakra is,"

9. §

A Tao tv. 7. § (1) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

"x) a kulturális örökségvédelmi célú, a számvitelről szóló törvény szerinti tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházás, valamint a ty) pont szerinti vagyoni betét beszerzés, továbbá beruházás, felújítás bekerülési értékére vagy a karbantartás költségére tekintettel

xa) a ty) pont szerint megállapított, de a ty) pont szerinti jogosult adózó által választása szerint nem érvényesített adóévi összeg, a ty) pont szerinti jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő adózónál, figyelemmel a (26)-(28) bekezdésben foglaltakra is,

xb) az sz) pont szerint megállapított, de az sz) pont szerinti jogosult adózó által választása szerint nem érvényesített adóévi összeg az sz) pont szerinti jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő adózónál, de legfeljebb a kapcsolt vállalkozás adózás előtti nyereségének 50 százaléka, figyelemmel a (26), (28) és (29) bekezdésekben foglaltakra is,"

10. §

A Tao tv. 7. § (26) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(26) Ugyanazon adóév tekintetében, ugyanazon ingatlanra vonatkozóan az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés együttesen is érvényesíthető. Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele, hogy az (1) bekezdés ty) pontja szerinti beruházásra, továbbá felújításra vagy a karbantartásra ne hatósági kötelezés eredményeként kerüljön sor, kivéve, ha az ilyen kötelezettséggel terhelt ingatlanra vonatkozóan új, az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő tulajdonos (vagyonkezelő, lízingbe vevő) vállalja a kötelezettség teljesítését és azt újabb hatósági felszólítás nélkül teljesíti. Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele továbbá az (1) bekezdés ty) pontja szerinti beruházás, illetve felújítás vagy a karbantartás szabályszerű elvégzéséről és összegéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolás, melynek az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásakor az adózónál rendelkezésre kell állnia. Az (1) bekezdés ty) pontja szerinti tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházás, valamint a (26a) bekezdés szerinti vagyoni betét beszerzése esetén örökségvédelmi hatósági igazolás a megszerzés időpontjában nem szükséges."

11. §

A Tao tv. 7. §-a következő (26a) bekezdéssel egészül ki:

"(26a) Az (1) bekezdés ty) pontja szerinti műemléki ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét) érintő vagyoni betét beszerzésnek minősül az illetékekről szóló törvény szerinti belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzése, amennyiben az adózó tulajdonába kerülő vagyoni betétek aránya eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át és a társaság ingatlanvagyonában kizárólag műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan szerepel."

12. §

A Tao tv. 7. § (27) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(27) Az ingatlant vagy vagyoni betétet nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása adózó az (1) bekezdés x) pont xa) alpontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az (1) bekezdés x) pont xa) alpontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az ingatlant, illetve a vagyoni betétet nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által az (1) bekezdés ty) pontja szerinti tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházás, illetve vagyoni betét beszerzése esetén a bekerülési érték kétszeresének, valamint az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózónál végzett beruházás, felújítás bekerülési értéke vagy bekerülési érték tárgyévi növekedése kétszeresének összegét, az (1) bekezdés ty) pontja szerinti csökkentés egészben vagy meghatározott részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az ingatlant illetve a vagyoni betétet nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása által érvényesíthető adóévi összeget. Az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által az (1) bekezdés ty) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az ingatlant, illetve a vagyoni betétet nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása és az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett."

13. §

A Tao tv. 29/A. §-a következő (87) bekezdéssel egészül ki:

"(87) A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés ty) pontját, x) pontját, (26)-(27) bekezdését a 2019-ben kezdődő adóévében az adózó választása szerint alkalmazza."

2. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

14. §

(1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: NEÉT) az e törvény által szabályozott jogviszonyokat érintő szakmai és szakmapolitikai érdekegyeztetési fórum."

(2) Az Emtv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A NEÉT véleményezi az előadó-művészeti bizottságoknak az előadó-művészeti szervezetek minősítésére vonatkozó javaslatát, valamint ellátja az (1) bekezdésben meghatározott szerepéből eredő további feladatokat."

15. §

Az Emtv. 5/B. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bizottság)

"d) a központi költségvetési támogatás megállapítása érdekében kidolgozza és a miniszternek jóváhagyásra továbbítja a nem állami fenntartású, minősítéssel rendelkező táncművészeti szervezetek központi költségvetési támogatására irányadó felosztási szabályzatot,"

16. §

Az Emtv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvényben meghatározott esetben a központi költségvetés támogatást biztosít

a) a tánc- és zeneművészeti szervezet fenntartója, vagy annak hiányában a tánc- és zeneművészeti szervezet,

b) ha az előadó-művészeti szervezetnek nincs fenntartója, nem rendelkezik közszolgáltatási szerződéssel, valamint a 11. § és a 12. § szerinti minősítéssel, pályázati úton az előadó-művészeti szervezet

részére."

17. §

Az Emtv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. §

(1) A színházak működtetéséért a fenntartó a felelős.

(2) Az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja.

(3) Az önkormányzati fenntartású színház működtetéséhez szükséges forrásokat az önkormányzat a saját költségvetéséből biztosítja.

(4) Ha az önkormányzat az önkormányzati fenntartású színház részére a működéséhez szükséges forrásokat teljes körűen nem biztosítja, az önkormányzat a Kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő a Kormány által rendeletben meghatározott időpontig.

(5) A kérelmet a Kormány megvizsgálja, és határozatában dönt a közös működtetésről.

(6) Ha a Kormány a kérelemben foglaltak teljesítéséről határoz, a közös működtetésről a Kormány határozatának közzétételétől számított 30 napon belül a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt.

(7) A színház közös működtetésére irányuló megállapodásnak garantálnia kell a közös működtetésben működő színház művészeti szabadságát.

(8) A színház közös működtetésére irányuló megállapodásban a miniszter és az önkormányzat

a) meghatározza - ideértve a vezetői kinevezés módját is - az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait;

b) rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét."

18. §

Az Emtv. 1. Címe a következő 16/A. §-sal egészül ki:

"16/A. §

A központi költségvetés a nem állami fenntartású, nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített zene- és táncművészeti szervezetek támogatását felosztási szabályzat alapján biztosítja."

19. §

Az Emtv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített balett- és táncegyüttes esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultat az előadóművészeti szervezet szakmai programjának megvalósításához művészeti támogatás, és az előadóművészeti szervezet feladatellátással összefüggő működési kiadásaihoz működési támogatás illeti meg."

20. §

Az Emtv. 47. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"t) állapítsa meg az állami és önkormányzati közös működtetés kérelmezésének határidejét."

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelethez kapcsolódó indoklást az Indokolások Tárában közzé kell tenni.

A kultúra - más ágazatoktól eltérően - nem vertikális, hanem átfogó, "horizontális" jellegű, ezért magától értetődő, hogy a kulturális kormányzás céljait más ágazatokkal együttműködve tudja hatékonyan megvalósítani. Szükség van az egyes kulturális ágazatok feladatainak összehangolására ezért a törvény megállapítja a nemzeti kultúráért való összefogás fóruma létrehozásának és működésének szabályait.

A törvény címében a nemzeti jelző egyrészt arra utal, hogy a törvény hatálya alá tartozó tevékenységekkel szemben támasztott alapvető elvárás, hogy aktívan védelmezzék a nemzet megmaradásának, jólétének és gyarapodásának érdekeit. Másrészt arra, hogy a Kormány országos hatókörű (nemzeti) intézmények révén biztosítja az ilyen tevékenységek kereteit. Harmadrészt pedig arra, hogy a nemzeti kultúra záloga a nemzeti összefogás, ezért az értékek létrehozásában, azok közvetítésében, megőrzésében szektortól függetlenül számítunk a nemzet minden tagjának tevékeny részvételére.

A törvény célja világos felelősségi viszonyok mellett az előadó-művészeti szervezetek működéséhez szükséges források biztosítása az aránytalanságok orvoslása, valamint a közpénzből történő finanszírozás átlátható világos és igazságos helyzetet teremtő szabályozása. Ezért a javaslat tisztázza az intézmények fenntartásával kapcsolatos részletkérdéseket, megteremti a közös működtetés lehetőségét.

A Kormány növelni kívánja a kultúrára és az előadó-művészetre fordítandó költségvetési források mértékét.

A szabályozást az is indokolttá teszi, hogy az elmúlt időszakban köztörvényes, nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból is működő előadóművészeti szervezetekben, ami önmagában is indokolttá teszi a felelősségi viszonyok tisztázását.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §

A törvény megalkotásának konkrét célját rögzíti.

2. §

A törvény hatályának meghatározása, azon belül pedig a kulturális szakterület egyes területeinek konkretizálása.

3. §

A törvény alapelveit határozza meg.

4. §

Nevesíti a kultúrstratégiai intézményeket és rögzíti, hogy azok finanszírozásáról a Kormány és a kultúrstratégiai intézmény 5 évre szóló megállapodást köt.

5-6. §

A kulturális ágazatok dinamikus fejlődésének záloga az egyes kulturális ágazatok összehangolt irányítása. Ebből kifolyólag indokolt egy szakmai testület létrehozása. Ennek szellemében a törvény létre hozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot, amely javaslatot tesz a kultúra kormányzati stratégiájára.

7. §

Hatályba léptető rendelkezés.

8. §

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdés 7. pontja szerint beruházásnak minősül a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is). Beruházás továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is.

A rendelkezés szétválasztja a tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházást a tárgyi eszköz beszerzésnek nem minősülő beruházástól, tekintettel azok eltérő számviteli és gazdálkodási jellemzőire.

A módosítás célja, hogy műemléki ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant érintő beruházás, valamint felújítás során a ráfordítások a beruházás megkezdésének adóévében és azt követően is folyamatosan figyelembe vehetők legyenek az adózás előtti eredmény csökkentése során, ne csak a beruházás befejezésének adóévétől kezdődően. Ezáltal a több éven át tartó, jelentős ráfordítást igénylő - a műemlékek megóvását, felújítását célzó -tevékenységek esetén, a ráfordítások megtörténtével párhuzamosan, lehetősége legyen az adóalanynak az adózás előtti eredmény csökkentésére.

A módosítás megteremti az összhangot az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 18. § (2) bekezdés h) pontjának rendelkezésével, amely kvázi ingatlanvásárlásnak minősíti azt az esetet, amikor belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzése történik, amennyiben a vagyonszerző tulajdonába kerülő vagyoni betétek aránya eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át és a társaság ingatlanvagyonában kizárólag műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan szerepel, azaz másfajta ingatlannal a társaság nem rendelkezik. Ilyen vagyoni betét beszerzése esetén bekerülési értéknek a megvásárolt vagyoni betét bekerülési értékét kell tekinteni az adózás előtti eredményt csökkentő tétel meghatározásakor.

A rendelkezés alapvetően a műemlékek, védett értékek megóvását, felújítását eredményező beruházásokat ösztönző, támogató környezet kialakítását célozza a kulturális örökségvédelem területén.

9. §

A rendelkezés pontosítást tartalmaz a tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházás és a tárgyi eszköz beszerzésnek nem minősülő beruházás szétválasztására, valamint a belföldi kizárólag védett, műemlék ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésére vonatkozó új rendelkezésre tekintettel.

10. §

A rendelkezés rögzíti, hogy a tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházás, valamint vagyoni betét megszerzése esetén örökségvédelmi hatósági igazolás nem szükséges. Ezen jogügyletek szabályszerű megtörténtéről és annak összegéről a tevékenység jellegéből adódóan (így például adásvételi szerződés) az örökségvédelmi hatóság nyilatkozni nem, ugyanakkor az adóhatóság részére jogszabályok alapján rendelkezésre állnak ezen adatok, emiatt az örökségvédelmi hatóság igazolása feltételként történő előírása nem indokolt.

11. §

A rendelkezés meghatározza a vagyoni betét beszerzés fogalmát, hivatkozva az illetékekről szóló törvény belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmára. Az adózó akkor jogosult az adózás előtti eredmény csökkentésére, ha a tulajdonába kerülő vagyoni betétek aránya eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át és a beszerzett vagyoni betéttel érintett társaság ingatlanvagyonában kizárólag védett, műemléki ingatlan szerepel, azaz másfajta ingatlannal a társaság nem rendelkezik.

12. §

A rendelkezés az adózás előtti eredmény csökkentésére jogosult adózó kapcsolt vállalkozása esetén is szétválasztja a tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházást és a tárgyi eszköz beszerzésnek nem minősülő beruházást, továbbá a vagyoni betét beszerzésére vonatkozó jogügyletet az adóévi csökkentés mértékének megállapításához.

13. §

Az átmeneti rendelkezés értelmében az adózó a törvényjavaslat szerinti módosításokat 2019. adóévre választása szerint alkalmazza.

14-15. §

A tervezet az Emtv. módosításával egyértelmű felelősségi viszonyokat teremt az előadóművészeti bizottságok felosztási szabályzatokkal összefüggő hatáskörét illetően.

16. §

A módosítás pontosítja az előadó-művészeti tevékenységre irányuló központi költségvetési támogatás alapelveit, erősítve a fenntartói szerepvállalást a hazai előadó-művészeti élet tekintetében. E körben rögzíti a központi költségvetési támogatás címzettjeit, lehetséges jogosulti körét.

17. §

A színházi támogatási rendszer a fenntartói felelősség alapelvére épül. A rendelkezés célja világos felelősségi viszonyok mellett a közpénzből történő finanszírozás átlátható és igazságos helyzetet teremtő szabályozása. Ezért a javaslat tisztázza az intézmények fenntartásával kapcsolatos részletkérdéseket, megteremti a közös működtetés lehetőségét.

18-19. §

A tervezet az Emtv. módosításával egyértelmű felelősségi viszonyokat teremt az előadóművészeti bizottságok felosztási szabályzatokkal összefüggő hatáskörét illetően. A tervezet a színház-finanszírozás változásainak tükrében a központi költségvetési támogatás további jogosulti körének konkretizálását végzi el.

20. §

A Kormány részére szóló rendeletalkotási felhatalmazás kiegészítése a közös működtetési megállapodásra irányuló kérelem benyújtásának határideje tekintetében.