2008. évi XCIX. törvény

az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól[1]

Veszélyhelyzeti normák

A törvény azt a felismerést fogalmazza meg, hogy az élő, jelen idejű előadó-művészeti alkotás olyan, semmi mással nem helyettesíthető társadalmi tevékenység, amely ápolja és fejleszti a társadalom kulturális, szellemi állapotát, az anyanyelvi kultúrát, a társadalmi önismeretet és szolidaritást, elősegíti az európai és ezen belül különösen a magyar kulturális emlékezet fenntartását. A törvény szándéka, hogy az igényes magyarországi előadó-művészetek, a színház-, tánc- és zeneművészet művelését és fejlesztését támogassa.

A színház-, tánc- és zeneművészet sokszínűségének és értékeinek gyarapítása, az előadásoknak, koncerteknek a közönség széles rétegeihez való eljuttatása, a gyermek- és ifjúsági korosztály előadó-művészetekre fogékony nézővé nevelésének előmozdítása, a hazai előadó-művészet nemzetközi jelenlétének elősegítése, a határon túli magyar kultúra ápolása, a hazai nemzetiségek művészeti életének támogatása, az előadó-művészeti intézményrendszer fejlesztése, a közpénzek hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer megteremtése, valamint a kulturális jogok érvényesülése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:[4]

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cím

A törvény célja

1. §[5] (1) E törvény célja, hogy

a)[6] biztosítsa a művészeti alkotás szabadságának megvalósulását,

b) fejlessze a színház, tánc- és zeneművészet művelését és ápolja a magyar anyanyelvi kultúrát,

c) hozzájáruljon a művészeti kifejezések sokszínűségének biztosításához,

d) meghatározza az egyes előadó-művészeti tevékenységekhez kapcsolódó állami szerepvállalás feltételeit és szempontjait, elősegítve a kiegyensúlyozott, tervezhető szervezeti működést,

e) biztosítsa a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását,

f) támogassa az előadó-művészeti társulati értékteremtő munkát,

g)[7] elősegítse magyar nyelvű alkotások létrejöttét, ideértve a határon túli magyar alkotók és előadó-művészeti szervezetek értékteremtő tevékenységét is, magyar szerzők műveinek előadását, hazai nemzetiségek nyelvén születő alkotások létrejöttét és bemutatását,

h) támogassa az előadó-művészeti szervezetek művészeti és gazdasági együttműködését, hazai és külföldi vendégelőadások létrejöttét, színvonalas külföldi alkotások magyarországi bemutatását,

i)[8] elősegítse a gyermek és ifjúsági korosztály, ezen belül is különösen a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekotthonban, valamint a speciális gyermekotthonban élő gyermekek kulturális, lelki, szellemi fejlődését, hozzáférési lehetőségeit a színház-, tánc- és zeneművészeti alkotások, előadások megismeréséhez, továbbá a minőségi előadó-művészeti szolgáltatások iránti társadalmi igény erősödését, hozzájáruljon az állami és az önkormányzati oktatási-nevelési feladatok ellátásának eredményességéhez, ösztönözze a művészeti értéket képviselő előadásokkal, hangversenyekkel kevésbé ellátott területeken élők kulturális igényeinek kielégítését,

j) támogassa a szakmai dokumentációs és kutatási tevékenységet,

k)[9]

l) ösztönözze az államháztartáson kívüli források bevonását az előadó-művészeti szervezetek működésébe, működtetésébe, fejlesztésébe, valamint

m) előmozdítsa az előadó-művészek foglalkoztatáshoz fűződő és a hivatásgyakorlással összefüggő érdekeinek védelmét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítása érdekében e törvény

a) meghatározza a szakmai együttműködés, döntés-előkészítés és érdekegyeztetés struktúráját és szabályait,

b) meghatározza a színház-, tánc- és zeneművészeti tevékenység központi költségvetési támogatásának szabályait,

c) megállapítja az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos hatósági és egyéb állami feladatokat, valamint

d) megállapítja az előadó-művészeti szervezetekben foglalkoztatottakra vonatkozó sajátos munkajogi szabályokat.

2. Cím

A törvény hatálya

2. §[10] (1) E törvény hatálya kiterjed

a) az előadó-művészeti szervezetekre és az előadó-művészeti szakmai érdekképviseleti szervezetekre,

b) az előadó-művészeti szervezetek fenntartóira,

c)[11] az előadó-művészeti szervezetekkel munkaviszonyban álló természetes személyekre, és

d) az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetre.

(2) E törvény rendelkezései nem érintik a szerzői jogról szóló törvény rendelkezéseit.

3. Cím

A törvény alapelvei

3. §[12] (1)[13] Az Alaptörvényben biztosított művelődéshez való jog érvényre juttatásának elősegítése érdekében az állam a központi költségvetésből előadó-művészeti szervezeteket tart fenn és - az e törvényben foglalt feltételek szerint - hozzájárul ahhoz, hogy a helyi, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok (a továbbiakban együtt: önkormányzat) az önként vállalt helyi közszolgáltatási feladatellátás, illetve a nemzetiségi közszolgáltatási feladatellátás körében megteremthessék az előadó-művészeti tevékenység feltételeit, továbbá pályázat útján támogatja és közszolgáltatási szerződés szerint elősegíti az egyéb, az előadó-művészeti tevékenység megújítását és sokszínűségét szolgáló előadó-művészeti szervezetek törekvéseit.

(2) Az önkormányzatok az (1) bekezdés szerinti feladatellátást előadó-művészeti szervezet fenntartásával vagy annak közszolgáltatási szerződés alapján történő támogatásával valósíthatják meg.

(3) Az állam az e törvény szerinti feladatait az érintett fenntartókkal és a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetekkel, illetve e szervezetek, továbbá a művészi, művészeti és az előadó-művészeti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más munkakörökben foglalkoztatottak érdek-képviseleti szervezeteivel együttműködve, a megfelelő érdekegyeztetést biztosítva látja el. Az állam biztosítja a támogatási eljárások során hozott döntések nyilvánosságát.

(4) Az állam az előadó-művészeti területet érintő támogatási gyakorlata során biztosítja az átláthatóságot és az e törvényben meghatározott célok közérdeknek megfelelő megvalósulását.

(5) Az előadó-művészeti szervezet művészeti tevékenysége - törvényben meghatározott, illetve az általa vállalt mértéken túl - nem korlátozható. Az állami vagy önkormányzati fenntartó az előadó-művészeti szervezetet művészeti évadterv benyújtására nem kötelezheti, annak előzetes minősítésére, elfogadására, továbbá fenntartói feladatainak ellátása körében az előadó-művészeti szervezet működésével összefüggésben művészeti, esztétikai elvárások érvényesítésére nem jogosult.

(6) Az előadó-művészeti szervezet a fenntartó által biztosított, továbbá az államháztartás alrendszereiből származó támogatás, valamint államháztartáson kívüli forrásból származó bevételei felhasználásával látja el feladatait.

(7) Az előadó-művészeti rendszer működtetése az állam, az előadó-művészeti szervezet működtetése a fenntartó feladata.

(8) A fenntartó felelőssége, hogy - a költségvetési szervként működő előadó-művészeti szervezet esetén az államháztartás működésének követelményeit érvényesítve - biztosítsa az előadó-művészeti szervezet működésének tárgyi, pénzügyi és személyi feltételeit.

II. FEJEZET

AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZETI SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS JOGKÖRÖK

1. Cím

A miniszter

4. § A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az e törvényben meghatározottak szerint ellátja az előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos ágazati feladatokat. E körben a miniszter feladatai különösen:

a) előkészíti az előadó-művészeti területet érintő jogalkotás során a szabályozás tervezeteit és e törvény felhatalmazása szerint rendeletben szabályozza az előadó-művészeti szervezetek támogatásával kapcsolatos kérdéseket,

b)[14] az e törvényben és a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint végzi az előadó-művészeti szervezetek központi költségvetési támogatásával kapcsolatos feladatokat,

c) a létesítő okirat alapján gyakorolja a központi költségvetési szervként működő előadó-művészeti szervezetek feletti alapítói és felügyeleti jogokat, valamint támogatja az állam tulajdonosi részesedésével működő előadó-művészeti nonprofit gazdasági társaságok (a továbbiakban együtt: állam által fenntartott előadó-művészeti szervezet) feladat-ellátását,

d)[15] legalább három évre szóló közszolgáltatási szerződést köt meghatározott művészeti feladatokra kivételesen magas színvonalú művészi teljesítményt felmutató, hazai és nemzetközi szinten kiemelten elismert, nyilvántartott előadó-művészeti szervezettel,

e)[16] meghatározza a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek körét,

f)[17] a döntéshozatalra jogosultat tájékoztatja szakmai véleményéről a kiemelt előadó-művészeti szervezet alaptevékenységét érintő jelentős szakmai változással, átalakításával, más szervezettel történő összevonásával, jogutód nélküli megszüntetésével kapcsolatban, valamint

g)[18] működteti a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsot, a Színházművészeti Bizottságot, a Zeneművészeti Bizottságot és a Táncművészeti Bizottságot.

2. Cím[19]

A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács

5. § (1)[20] A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: NEÉT) az e törvény által szabályozott jogviszonyokat érintő szakmai és szakmapolitikai érdekegyeztetési fórum.

(2) A NEÉT 24 tagú. A tagok megbízatásának időtartama 4 év, amely legfeljebb egyszer újabb 4 évre meghosszabbítható.

(3)[21] A NEÉT véleményezi az előadó-művészeti bizottságoknak az előadó-művészeti szervezetek minősítésére vonatkozó javaslatát, valamint ellátja az (1) bekezdésben meghatározott szerepéből eredő további feladatokat.

(4)[22]

(5)[23]

(6)[24] A NEÉT ülését a miniszter szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal hívja össze. A NEÉT működtetése során biztosítani kell az e törvényben meghatározott jogosítványok gyakorlásának lehetőségét.

(7)[25]

(8) A NEÉT tagjai e tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.

(9) A NEÉT a miniszter jóváhagyásával maga állapítja meg ügyrendjét. A miniszter a jóváhagyást indokolással, jogszabálysértésre hivatkozva tagadhatja meg.

2/A. Cím[26]

Az előadó-művészeti bizottságok

5/A. § (1) Az előadó-művészeti bizottság (a továbbiakban: bizottság) a miniszter véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő testülete.

(2) A miniszter 3 bizottságot hoz létre: a Színházművészeti Bizottságot, a Táncművészeti Bizottságot és a Zeneművészeti Bizottságot. A bizottság létszámát - amely nem lehet kevesebb a Színházművészeti Bizottság esetében 5, a Táncművészeti Bizottság és a Zeneművészeti Bizottság esetében pedig 3-3 főnél - a miniszter határozza meg.

(3)[27] A bizottság tagjait az adott területen tevékenykedő elismert művészek és művészeti szakemberek közül a miniszter kéri fel. A bizottsági tagság a felkérés elfogadásával, az abban meghatározott feltételekkel jön létre, és a tag miniszter általi felmentésével, a tag halálával vagy lemondásával szűnik meg. A bizottság tagjai a felkérésben meghatározott mértékű díjazásban részesíthetők.

(4) A bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A bizottság ügyrendjét - a miniszter jóváhagyásával - és az éves munkatervét az 5/B. §-ban foglaltakra figyelemmel maga állapítja meg.

(5)[28]

5/B. § (1) A bizottság

a) a miniszter felkérésére vagy saját kezdeményezésre javaslatot tesz az előadó-művészeti tevékenységet érintő szabályozási kérdésekben,

b) figyelemmel kíséri az előadó-művészeti terület helyzetét és lehetőségeit, különös tekintettel az előadó-művészeti szervezetek támogatási rendszerére, és szükség esetén javaslatot tesz annak felülvizsgálatára,

c) javaslatot tesz a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek körére,

d)[29] a központi költségvetési támogatás megállapítása érdekében kidolgozza és a miniszternek jóváhagyásra továbbítja a nem állami fenntartású, minősítéssel rendelkező táncművészeti szervezetek központi költségvetési támogatására irányadó felosztási szabályzatot,

e) az előadó-művészeti szervezet vezetője munkakörének betöltésére kiírt pályázati eljárás során tagokat delegál a szakmai bizottságba,

f) a miniszter felkérésére előzetesen véleményt nyilvánít a 4. § d) pont szerinti közszolgáltatási szerződés megkötéséről,

g) szakmai vélemény kialakításával segíti a minisztert a 4. § f) pontjában foglaltakra vonatkozó álláspontjának kialakítása előtt,

h) kezdeményezi a miniszternél meghívásos pályázat kiírását az adott évadban kiemelkedő művészeti teljesítményt nyújtó előadó-művészeti szervezetek támogatására,

i)[30] közreműködik a területét érintő, a 19. § (1) bekezdése, valamint a 20. §-a szerinti pályázatok szempontrendszerének szakmai előkészítésében, valamint

j) tevékenységéről évente beszámolót készít.

(2)[31]

(3)[32]

3. Cím

Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezet[33]

6. § (1)[34] Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat kormányrendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv) látja el. Ennek keretében:

a) az állam által fenntartott és az e törvény szerint támogatást igénylő előadó-művészeti szervezetekről, valamint az ágazati érdekegyeztetésben részt vevő előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetekről, azok jogszabályban meghatározott adatairól hatósági nyilvántartást vezet,

b) ellenőrzi a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek e törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítését, amely ellenőrzés kiterjed a hatósági ellenőrzésre és a támogatások rendeltetésszerű felhasználására is,

c)[35] igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre és adójóváírásra jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolást és 24/A. § (18) bekezdése szerinti igazolást,

d) előadó-művészeti adatszolgáltatási tevékenységet végez,

e)[36]

f)[37] ellátja a törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

(2)[38]

(3)[39] A kijelölt szerv által végzett nyilvántartási, igazgatási és szolgáltatási tevékenységért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

III. FEJEZET[40]

AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZETI SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA, MINŐSÍTÉSE, A KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

1. Cím

Az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartása

7. § (1)[41] A költségvetési szervként vagy közhasznú szervezetként működő előadó-művészeti szervezetekről és az ágazati érdekegyeztetésben részt vevő előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetekről a kijelölt szerv nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás az előadó-művészeti szervezetek (2) bekezdés a) pontjában, b) pont ba) és bd) alpontjában szereplő adatai tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) a nyilvántartott szervezet nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyeit, cégjegyzékszámát, bírósági nyilvántartási számát vagy törzskönyvi nyilvántartási számát,

b)[42] az előadó-művészeti szervezet

ba) művészeti tevékenységének jellege szerinti megjelölését: színház, zenekar, énekkar, balettegyüttes, táncegyüttes,

bb)[43] művészeti tevékenységének sajátos jellege szerinti típusmegjelölését: többtagozatos színház, bábszínház, gyermek- és ifjúsági színház, kamarazenekar, kamara-szimfonikus zenekar, szimfonikus zenekar, népi koncertzenekar, fúvószenekar big band, kamarakórus,

bc) működése szerinti típusmegjelölését: független színház, produkciós színház, befogadó színház, szabadtéri színház, nemzetiségi színház, valamint

bd) fenntartójának nevét, szervezeti formáját, székhelyét, fenntartó hiányában az alapító, illetve a képviselő nevét, lakcímét,

c) az előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetek esetében a működési terület (színházművészet, zeneművészet, táncművészet) megjelölését.

(3) Jogszabály az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb - a személyes adat körébe nem tartozó - adat nyilvántartásba vételét is előírhatja.

(4)[44] A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak, és a kijelölt szerv honlapján hozzáférhetők.

8. § (1)[45] A nyilvántartásba-vételi eljárás kérelemre indul.

(2) Nyilvántartásba az az előadó-művészeti szervezet vehető, amely legalább három éve működik. E rendelkezés az állami vagy önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezetekre nem alkalmazható.

(3) Előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetként az a társadalmi szervezet vehető nyilvántartásba, amelynek létesítő okirata szerint a társadalmi szervezet

a) előadó-művészeti területet érintő szakmai érdek-képviseleti tevékenységet végez, és

b) a bírósági nyilvántartásba vételéről szóló végzés jogerőre emelkedésétől számított két év eltelt vagy tagszervezeteinek több mint fele állami vagy önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet.

(4)[46]

9. §[47] A nyilvántartásba vétel és a minősítés alapjául szolgáló adatokban bekövetkezett változást az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselője köteles bejelenteni a kijelölt szervnek a változástól vagy az arról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül.

10. § A nyilvántartásból törölni kell az előadó-művészeti szervezetet, ha

a) az előadó-művészeti szervezet nem felel meg a nyilvántartásba vétel feltételeként meghatározott szervezeti feltételeknek,

b) ezt az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet képviseletére jogosult személy kéri,

c) az előadó-művészeti szervezet jogutód nélkül megszűnt,

d)[48] a nyilvántartásba vételétől számított öt éven át az előadó-művészeti szervezet - ide nem értve az állam által fenntartott, valamint a közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetet - nem részesült az e törvényben meghatározott támogatásból.

2. Cím

Az előadó-művészeti szervezetek minősítése

11. § (1) A nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetet a miniszter - az érintett bizottság javaslata alapján, a NEÉT előzetes álláspontjának mérlegelésével - az általa kiadott rendeletben nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősítheti.

(2) Azt az előadó-művészeti szervezetet lehet nemzeti előadó-művészeti szervezetnek minősíteni, amelynek

a)[49] fenntartója az állam, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, vagy az e törvény szerinti közszolgáltatási szerződése van az állammal,

b)[50] munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott művészei - ide nem értve a gyermek- és csoportos szereplőket - legalább 70%-a szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy művészeti elismeréssel rendelkezik,

c)[51] vezetőjét - állami vagy önkormányzati fenntartású szervezet esetén - az e törvényben és a Kormány rendeletében foglalt rendelkezéseknek megfelelően bízták meg, és

d) a magyar előadó-művészeti életben betöltött szerepe, a művészeti tevékenysége a magyar nemzeti kulturális identitás és hagyományok őrzése, fejlesztése, a kulturális érték- és mintaközvetítés szempontjából kiemelkedő jelentőségű.

(3) Azt az előadó-művészeti szervezetet lehet kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősíteni, amelynek

a)[52] fenntartója helyi önkormányzat, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, vagy az e törvény szerinti közszolgáltatási szerződése van helyi önkormányzattal,

b)[53] munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott művészeinek - ide nem értve a gyermek- és csoportos szereplőket - legalább 60%-a szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy művészeti elismeréssel rendelkezik,

c)[54] vezetőjét - állami vagy önkormányzati fenntartású szervezet esetén - az e törvényben és a Kormány rendeletében foglalt rendelkezéseknek megfelelően bízták meg, és

d)[55] a fővárosi, illetve a vármegyei előadó-művészeti életben betöltött művészeti, kulturális szerepe, az általa nyújtott művészeti szolgáltatások tartalma és művészeti értéke az állami támogatási és az önkormányzati fenntartói vagy támogatási szerepvállalást egyidejűleg és tartósan indokolja.

(4)[56] A független színház, produkciós színház, befogadó színház, szabadtéri színház, nemzetiségi színház, bábszínház esetében a (2) bekezdés b) pontját és a (3) bekezdés b) pontját a minősítés során nem kell alkalmazni.

(5)[57] Nem minősíthető nemzeti előadó-művészeti szervezetté vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetté az előadó-művészeti szervezet, illetve a már nemzeti előadó-művészeti szervezetté vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetté minősített előadó-művészeti szervezet ilyen minősítését meg kell szüntetni, ha a minősítés alapjául szolgáló feltételek közül

a) a (2) bekezdés d) pontja vagy a (3) bekezdés d) pontja szerinti feltétel tartósan,

b) a (2) bekezdés a)-b) pontja vagy a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti feltételek valamelyike 12 hónapot alapul véve,

c) a (2) bekezdés c) pontja vagy a (3) bekezdés c) pontja szerinti feltétel 12 hónapot, különösen indokolt esetben 24 hónapot alapul véve

nem áll fenn.

(5a)[58] Az (5) bekezdés c) pontja szerinti, 24 hónap alapulvételére irányuló rendelkezés alkalmazására a fenntartó a miniszter részére benyújtott, indokolással ellátott kérelme alapján kerülhet sor.

12. § Szimfonikus zenekar, kamaraszimfonikus zenekar, kamarazenekar (a továbbiakban együtt: zenekar), énekkar nemzeti előadó-művészeti szervezetté vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetté minősítésének a nemzeti előadó-művészeti szervezet esetében a 11. § (2) bekezdésében, a kiemelt előadó-művészeti szervezet esetében a 11. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 11. § (3) bekezdésének a) és c)-d) pontjában foglaltakon túl feltétele, hogy

a) a zenekar évente legalább 50 hangversenyt tartson,

b) az énekkar évente legalább 40 hangversenyt tartson,

c) rendelkezzen a tevékenység ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételekkel és

d) a tárgyévet megelőző évben teljesítse a jogszabályban meghatározott fizetőnéző-számot.

3. Cím

A közszolgáltatási szerződés

13. §[59] Az állam, illetve az önkormányzat az előadó-művészeti szolgáltatások tartós biztosítására nyilvántartott előadó-művészeti szervezettel kormányrendelet szerinti tartalommal és feltételekkel legalább három évre előadó-művészeti közszolgáltatási szerződést köthet.

14. §[60]

IV. FEJEZET

AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZET TÁMOGATÁSA

1. Cím[61]

A támogatási rendszer alapjai

15. § (1)[62] E törvény alapján központi költségvetési támogatás kizárólag az Európai Bizottságnak a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatból és a Nemzeti Kulturális Alapból nyújtott támogatás tárgyában hozott SA.34770 (2012/N-2) számú határozatával összhangban nyújtható.

(2)[63] E törvényben meghatározott esetben a központi költségvetés támogatást biztosít

a) a tánc- és zeneművészeti szervezet fenntartója, vagy annak hiányában a tánc- és zeneművészeti szervezet,

b) ha az előadó-művészeti szervezetnek nincs fenntartója, nem rendelkezik közszolgáltatási szerződéssel, valamint a 11. § és a 12. § szerinti minősítéssel, pályázati úton az előadó-művészeti szervezet

részére.

(3)[64] A központi költségvetési támogatás feltétele - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kijelölt szerv által történő nyilvántartásba vétel.

(4)[65] A 20. § alapján kiírt pályázati támogatásokból a nyilvántartásban nem szereplő előadó-művészeti szervezet is részesülhet.

(5)[66] E Fejezet 2. Címét az állami fenntartású előadó-művészeti szervezetekre nem lehet alkalmazni.

(6)[67]

16. §[68] (1) A színházak működtetéséért a fenntartó a felelős.

(2) Az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja.

(3) Az önkormányzati fenntartású színház működtetéséhez szükséges forrásokat az önkormányzat a saját költségvetéséből biztosítja.

(4) Ha az önkormányzat az önkormányzati fenntartású színház részére a működéséhez szükséges forrásokat teljeskörűen nem biztosítja, az önkormányzat a Kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő a Kormány által rendeletben meghatározott időpontig.

(5) A kérelmet a Kormány megvizsgálja, és határozatában dönt a közös működtetésről.

(6) Ha a Kormány a kérelemben foglaltak teljesítéséről határoz, a közös működtetésről a Kormány határozatának közzétételétől számított 30 napon belül a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt.

(7) A színház közös működtetésére irányuló megállapodásnak garantálnia kell a közös működtetésben működő színház művészeti szabadságát.

(8) A színház közös működtetésére irányuló megállapodásban a miniszter és az önkormányzat

a) meghatározza - ideértve a vezetői kinevezés módját is - a színház közös működtetésének és működésének részletes szabályait;

b) rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.

(9)[69] Ha a közös működtetésre irányuló megállapodás keretében az önkormányzati fenntartású színház éves működésének pénzügyi feltételeit teljes egészében a központi költségvetés biztosítja, a színház vezető állású munkavállalója felett az alapvető munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

(10)[70] A (9) bekezdésben meghatározott esetben a színház felügyelőbizottságának létszáma 5 fő lehet, akik közül 3 főt a miniszter jogosult megbízni és a megbízásból visszahívni.

16/A. §[71] A központi költségvetés a nem állami fenntartású, nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített zene- és táncművészeti szervezetek támogatását felosztási szabályzat alapján biztosítja.

2. Cím[72]

Az előadó-művészeti szervezetek központi költségvetési támogatásai és az igénybevétel feltételei[73]

17. §[74] (1)[75] Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített balett- és táncegyüttes esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultat az előadó-művészeti szervezet szakmai programjának megvalósításához művészeti támogatás, és az előadó-művészeti szervezet feladatellátással összefüggő működési kiadásaihoz működési támogatás illeti meg.

(2) A művészeti támogatás az előadó-művészeti szervezet által nyújtott művészeti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó művészi, művészeti szolgáltatások igénybevételéhez, eszközök - különösen színpadtechnikai eszközök -, anyagok beszerzéséhez, illetve művészi, művészeti munkakörben való foglalkoztatáshoz, felhasználási jogok megszerzéséhez nyújtott hozzájárulás, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.

(3) A működési támogatás létesítménygazdálkodási célra - az érintett területeken jelentkező kiadásaihoz történő hozzájárulásként, az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - adható, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.

(4) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített zenekar, énekkar esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultat - a zenekarra és az énekkarra külön - központi költségvetési támogatás illeti meg.

18. §[76] A 17. § szerinti támogatások megállapításakor vizsgálandó általános szempontrendszert a Kormány rendeletben határozza meg.

19. §[77] (1) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek nem minősülő előadó-művészeti szervezetek szakmai programmegvalósításának és működésének támogatása pályázati úton történik. A pályázatokat a miniszter évente legkésőbb február 15-éig teszi közzé, és a benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntését évente legkésőbb április 30-áig hozza nyilvánosságra.

(2) A pályázatok bírálata során alkalmazandó részletszabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előadó-művészeti szervezetek tárgyévi támogatási keretösszegének feléig az érintett bizottság javaslata alapján a miniszter legfeljebb három évre szóló kötelezettséget vállalhat a következő évek támogatási kerete terhére.

20. §[78] A miniszter az általa felügyelt költségvetési fejezetből kormányrendeletben meghatározott kiemelt művészeti célok megvalósítására pályázati úton nyújt támogatást.

3. Cím[79]

4. Cím[80]

21. §[81]

5. Cím

A központi költségvetési támogatás felhasználásáról való beszámolás

22. §[82]

23. § (1)[83] A 15. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogosult (ha több előadó-művészeti szervezetet tart fenn, vagy több előadó-művészeti szervezettel kötött közszolgáltatási szerződést, szervezetenként) a központi költségvetési támogatás felhasználásáról a tárgyévet követő év június 30-áig a kijelölt szerv részére szakmai és pénzügyi beszámolót készít.

(2)[84]

(3) A beszámoló elmulasztása a folyamatban lévő támogatás felfüggesztését vonja maga után mindaddig, amíg a beszámoló pótlására nem kerül sor.

(4)[85] A beszámoló központi költségvetési támogatásra vonatkozó, valamint külön jogszabályban meghatározott adatait a kijelölt szerv a honlapján bárki számára ingyenesen, korlátozás nélkül hozzáférhető és kereshető módon közzéteszi.

(5)[86] A kijelölt szerv a beszámolókat összegzi, és azt megküldi a miniszternek, valamint az érintett bizottság tagjainak.

(6)[87]

6. Cím

A támogatási rendszer központi költségvetési forrásai

24. §[88] (1)[89] A központi költségvetésről szóló törvény meghatározza a nyilvántartott színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok elosztható támogatásának keretösszegeit.

(2) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a központi költségvetésről szóló törvénynek a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetében kell biztosítani[90]

a)[91] a minősített színházak, balett- vagy táncegyüttesek önkormányzati fenntartóit, önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét, valamint

b)[92] a minősített zenekarok, énekkarok önkormányzati fenntartóit, önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét.

(3) A minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani:[93]

a)[94] a miniszter irányítása, felügyelete vagy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, nyilvántartásba vett színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok költségvetési támogatását,

b)[95] a miniszterrel kötött közszolgáltatási szerződéssel rendelkező, nem önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet támogatását,

c) az e törvény alapján pályázati úton nyújtható támogatások előirányzatát, valamint

d)[96] az 5/A. § (2) bekezdése szerinti előadó-művészeti bizottságok működéséhez szükséges előirányzatot.

(4)[97] A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó, állami fenntartású, nyilvántartásba vett színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok támogatását az ilyen előadó-művészeti szervezetet irányító, felügyelő vagy a felett tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében, vagy a szervezetet irányító, felügyelő vagy a felett tulajdonosi jogokat gyakorló központi költségvetési szerv költségvetésében kell biztosítani.

V. FEJEZET

AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZETI MUNKAVÉGZÉS SAJÁTOS SZABÁLYAI

1. Cím

A foglalkoztatottakra vonatkozó eltérő munkajogi szabályok

25. §[98] (1) Az előadó-művészeti szervezetekben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait az e fejezetben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A művészi és művészeti munkaköröket a Kormány rendeletben határozza meg.

(3) Az előadó-művészeti szervezetben foglalkoztatott az lehet, aki megfelel a Kormány rendeletében előírt képesítési és egyéb feltételeknek.

26. § A munkáltató a szakmai végzettségre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket köteles figyelembe venni, de a művészi munkakörök betöltése esetében kivételesen mentesítheti

a) határozott időre azt, aki az adott munkakörben kiemelkedő művészi teljesítmény nyújtására alkalmas,

b)[99] véglegesen azt, aki művészi teljesítményére tekintettel művészeti elismeréssel rendelkezik.

27. §[100]

28. §[101]

29. §[102] (1) A művészi és a művészeti munkakör betöltésére létesített határozott idejű munkaviszony - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - az évad végéig tart.

(2) Művészi és művészeti munkakörben határozott időre létesített munkaviszony esetén a munkáltató a továbbfoglalkoztatásra irányuló nyilatkozatát legkésőbb a határozott időtartam lejárata évének március 1-jéig írásban közli a munkavállalóval.

(3) Ha a munkáltató elmulasztja a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételét, köteles a munkavállalót - annak kérésére - legalább a lejáró szerződésnek megfelelő feltételekkel továbbfoglalkoztatni.

(4) A munkáltató a munkaviszony meghosszabbítására vonatkozó részletes ajánlatát legkésőbb március 31-ig írásban közli, a munkáltató ajánlatára pedig a munkavállaló április 30-ig írásban nyilatkozik.

30. §[103] (1) A munkáltató a karmester, karnagy, színművész, bábművész, artistaművész, magánénekes, magántáncos, segédszínész, csoportos szereplő munkakörben foglalkoztatott határozatlan idejű munkaviszonyát rendes felmondással akkor is megszüntetheti, ha a munkavállaló számára a munkaszerződésben vagy - ha a munkaszerződésben erről nem állapodtak meg - a 31. § (3) bekezdésében megállapított előadásszám legalább 40%-a mértékéig az elmúlt évadban nem tudott és a következő évadban sem tud művészi feladatot biztosítani az előadó-művészeti szervezet megváltozott művészeti koncepciójával összefüggő ok miatt.

(2) A munkáltató az (1) bekezdés szerint csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a munkavállalót legalább harminc éve foglalkoztatja.

(3) A munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott esetben a munkavállalót a felmondásról szóló döntéséről, illetve a részfoglalkoztatás lehetőségéről legkésőbb március 1-jéig előzetesen tájékoztatja.

(4) Ha a munkáltató az (1) bekezdés alapján szünteti meg a határozatlan idejű jogviszonyt, a munkavállalót az Mt. 77. § (3) bekezdésében meghatározotton felül - kollektív szerződésnek a munkavállalóra nézve kedvezőbb rendelkezése hiányában - a munkáltatónál fennálló legalább

a) tízéves jogviszonya után négyhavi,

b) tizenöt éves jogviszonya után nyolchavi,

c) húszéves jogviszonya után tizenkét havi

távolléti díjának megfelelő további végkielégítés illeti meg.

(5) Ha a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás időpontjában a munkavállaló az Mt. szabályai szerinti felmondási tilalom alatt áll, a felmondás csak a tilalom megszűnését követően közölhető.

31. § (1) A művészi és művészeti munkakörben foglalkoztatott teljes munkaidejének megállapítása szempontjából a munkahelyén elrendelt munkavégzés idejét, a rendelkezésre állás idejét és a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges időt kell figyelembe venni.

(2) A művészi és művészeti munkakörben foglalkoztatott a próbák és előadások ideje alatt, továbbá az azokhoz kapcsolódó, a foglalkoztatott személyes részvételét is igénylő feladatok ellátásához (így különösen a ruhapróba, a hang- vagy fénybeállás, az előkészítő és befejező tevékenységek) szükséges időtartamban köteles munkahelyén tartózkodni.

(3) A művészi munkakörben foglalkoztatottat a munkáltató teljes munkaidőben foglalkoztatja, ha az évadonként teljesítendő előadásszám - ide értve a (4) bekezdésben foglalt kivételt is -

a) színművész és bábszínész esetében legalább 80 előadás,

b)[104] magántáncos esetében legalább 40 előadás,

c)[105] magánénekes esetében legalább 40 előadás,

d) artistaművész esetében legalább 100 előadás,

e)[106] segédszínész esetében legalább 120 előadás,

f) csoportos szereplő esetében évadonként 160 előadás.

(4)[107] A felek a munkaszerződésben a (3) bekezdés a)-c) pontjában foglaltaknál 40%-kal, a d)-f) pontjában foglaltaknál 25%-kal magasabb vagy alacsonyabb évadonkénti előadásszámban is megállapodhatnak.

(5) A munkahelyen elrendelt munkavégzés idejének számítása szempontjából előadás esetében az előadás tényleges időtartamát kell figyelembe venni, beleértve az előadás és az azt megszakító szünetek, valamint az előadáshoz kapcsolódó előkészítő és befejező feladatok ellátásához szükséges időtartam összességét. A közönség előtt zajló főpróbát egy előadásnak kell számítani.

(6) A színpadi próba időtartama négy óra. Ha a színpadi próba négy óránál hosszabb ideig tart, a negyedik óra eltelte után megkezdett óránként másfél órát kell elszámolni, kivéve, ha a meghosszabbítás nem haladja meg a 15 percet. A főpróbahét során a próba, illetve a főpróba időtartama öt óra. A nem színpadi próbák esetében azok tényleges időtartamát kell figyelembe venni.

(7) A munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőként a teljes munkaidőben karmester, karnagy, színművész, bábművész, artistaművész, magánénekes, magántáncos, segédszínész, zenekari tag, énekkari tag, tánckari tag munkakörben foglalkoztatott esetében egy évadban munkanaponként átlagosan két munkaórát kell figyelembe venni. Részmunkaidőben foglalkoztatott esetében a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőt a teljes és a munkaszerződésben kikötött részmunkaidő arányában kell figyelembe venni. A munkahelyen kívüli felkészülést kiválthatja a munkáltató, ha erre munkaidőben, munkahelyen lehetőséget biztosít a művészei számára.

32. §[108] a a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben határozza meg, a munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap az Mt. 92. §-a szerinti napi munkaidő tartamának alapulvételével.

33. §[109] A foglalkoztatott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, a szerzői jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - a foglalkoztatott köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen bejelenteni, aki a további jogviszony létesítését megtilthatja, ha az előadó-művészeti szervezet üzemszerű működését veszélyezteti.

34. §[110]

35. § (1) A művészi munkakörben foglalkoztatott az előadáson történő közreműködésért - kollektív szerződés, illetve munkaszerződés alapján - külön díjazást kaphat.

(2)[111] A nem művészi munkakörben foglalkoztatott munkavállalót a munkakörébe nem tartozó, közönség előtt történő színpadi szereplésért - megállapodás esetén - közreműködési díj illeti meg. A közreműködési díj mértékét, tekintettel a feladat nehézségére és jellegére, kollektív szerződés, annak hiányában a felek állapítják meg.

(3)[112] A munkáltató az előadó-művészeti szervezet üzemszerű működésének biztosítása érdekében ügyeletet rendelhet el az Mt. 108-114. §-ában meghatározott eseteken kívül is. Az ügyeleti díj mértéke a személyi alapbér vagy az alapilletmény legalább 40%-a.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben meghatározott díjakat kollektív szerződés vagy munkaszerződés átalányban is meghatározhatja.

(5) A nem művészi vagy nem művészeti munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára naptári évenként kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb négyszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.

36. § (1)[113] A munkáltató az Mt. 122. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a rendes szabadság kiadása során kivételesen, indokolt esetben nem köteles a munkavállalónak az alapszabadsága egynegyedére vonatkozó kérését figyelembe venni, ha az a munkáltató üzemszerű működését súlyosan veszélyeztetné. Erről a munkáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a foglalkoztatottat, és közölnie kell, hogy mikor veheti ki a szabadságát.

(2) Évenként öt munkanap pótszabadság jár a külön jogszabályban felsorolt művészi és művészeti munkakört betöltő foglalkoztatottnak.

Az opera-, szimfonikus-, kamara- és egyéb zenekari tag, az énekkari tag, valamint a tánckari tag munkakört betöltő munkavállalóra vonatkozó eltérő szabályok

37. §[114] (1)[115] A zenekari és énekkari tag esetében a munkajogviszony létrehozásának feltétele az eredményes szakmai próbajáték, illetve próbaéneklés, amelyek meghirdetésére vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Zenekari tag, énekkari tag és tánckari tag határozott időre létesített foglalkoztatására irányuló jogviszony esetén a munkáltató a továbbfoglalkoztatásra irányuló igenlő vagy nemleges nyilatkozatát legkésőbb a határozott időtartam lejárata előtt négy hónappal írásban közli a foglalkoztatottal.

(3) Ha a munkáltató elmulasztja a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételét, köteles a foglalkoztatottat - annak kérésére - legalább a lejáró szerződésnek megfelelő feltételekkel továbbfoglalkoztatni.

(4) A munkáltató a jogviszony meghosszabbítására vonatkozó részletes ajánlatát legkésőbb a szerződés lejártát megelőző három hónappal írásban közli, a munkáltató ajánlatára pedig a foglalkoztatott egy hónapon belül írásban nyilatkozik.

38. § (1) A zenekari tag havi szolgálatszáma legfeljebb harminckét szolgálat, évadonként legfeljebb háromszáznyolc szolgálat.

(2) Az énekkari és a tánckari tag havi szolgálatszáma legfeljebb huszonnyolc szolgálat, évadonként legfeljebb kétszáznyolcvanhat szolgálat.

(3)[116] A zenekari tag és énekkari tag egy szolgálatának időtartama három, az operaelőadások és a színpadi próba esetében négy óra, a nem színpadi próbák esetében azok tényleges időtartamát kell figyelembe venni.

(4) A tánckari tag egy szolgálatának időtartama színpadi próba esetében négy óra, nem színpadi próbák esetében azok tényleges időtartamát kell figyelembe venni.

(5)[117] A zenekari, énekkari, illetve tánckari tagot a munkáltató teljes munkaidőben foglalkoztatja, ha a munkaszerződés

a) zenekar esetében legalább 40 hangverseny,

b) énekkar esetében legalább 32 hangverseny,

c) balett- vagy táncegyüttes esetében legalább 40 balett-, tánc- vagy mozgásművészeti előadás, vagy

d) zenekar, énekkar, balett- vagy táncegyüttes évadra vonatkozó szolgálatszáma legalább 80%-ának

teljesítését írja elő.

(6) Munkaszerződés a (2) bekezdésben foglaltaknál legfeljebb 20%-kal magasabb szolgálatszámot állapíthat meg arányos díjazás mellett, ha az énekkari vagy tánckari tag foglalkoztatója opera, klasszikus operett, vagy zenés színpadi művek előadásával foglalkozó színház.

(7)[118] Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása szempontjából egy szolgálat egy előadást vagy egy próbát jelent. Ha a próba időtartama rövidebb, mint két óra, akkor - naponta legfeljebb egy alkalommal - fél szolgálatot kell elszámolni.

(8) A szolgálatot követően elrendelt további munkavégzés esetében megkezdett óránként további fél szolgálatot kell elszámolni.

(9)[119] A szolgálatokban meghatározott munkaelrendelés száma havonta nem haladhatja meg az (1)-(2) bekezdésben megállapított havi szolgálatszámot, egyebekben a munkáltató a 32. § szerinti munkaidőkeretet alkalmazhatja.

2. Cím

A munkáltató vezetője munkakörének betöltésére vonatkozó különös szabályok

39. §[120] (1) Költségvetési szervként működő vagy az Mt. hatálya alá tartozó, állami vagy önkormányzati fenntartású, nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetnél a munkáltató vezetőjével (a továbbiakban: vezető) - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni.

(2)[121] A vezető feladatainak ellátására a munkáltatói - a 16. § (9) bekezdése szerinti esetben az alapvető munkáltatói - jogkör gyakorlója pályázatot ír ki.

(3)[122] A munkáltatói - a 16. § (9) bekezdése szerinti esetben az alapvető munkáltatói - jogkör gyakorlója a pályázatok véleményezésére szakmai bizottságot kér fel.

(4) A pályázat kiírásának, benyújtásának és értékelésének rendjét, a szakmai bizottság összetételét és eljárásrendjét a Kormány rendeletben határozza meg.

39/A. §[123] A 39. § (1) bekezdése szerinti előadó-művészeti szervezetnél a vezető tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

40. §[124] A vezető munkaköre betöltésének feltételeit és a feltételek alól adható felmentés szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

41. § (1) A munkaviszony legfeljebb öt évre jön létre. Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a munkaviszony február 1-jével kezdődik, és január 31-vel végződik.

(2)[125] A vezető munkakörének betöltésénél megfelelően alkalmazni kell az Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályait azzal, hogy az Mt. 211. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alól - indokolt esetben - a munkáltatói - a 16. § (9) bekezdése szerinti esetben az alapvető munkáltatói - jogkör gyakorlója felmentést adhat.

(3)[126] A vezető vezetői tevékenységével összefüggésben jutalomban vagy más, munkáltatói döntésen alapuló egyéb többletjuttatásban abban az esetben részesíthető, ha az arra jogosító, mutatószámokon alapulóan meghatározott többletfeladatra, illetve többletteljesítményre vonatkozó feltételek a munkáltatóval kötött megállapodásban rögzítésre és teljesítésre kerültek.

(4)[127] A vezető munkakörébe nem tartozó művészi, művészeti feladatok ellátásával kapcsolatos rendelkezéseket a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a vezető ilyen tevékenységeket az általa vezetett előadó-művészeti szervezetnél csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes, írásbeli engedélyével végezhet.

(5)[128] A 39. § (1) bekezdése szerinti előadó-művészeti szervezet vezetőjének határozott idejű munkajogviszonyát rendes felmondással megszüntetni nem lehet.

42. §[129]

43. §[130]

3. CÍM[131]

TÁNCMŰVÉSZETI ÉLETJÁRADÉK[132]

43/A. § (1)[133] Táncművészeti életjáradékra jogosult az a személy, aki

a) a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál, a Magyar Állami Népi Együttesnél, a Magyar Nemzeti Táncegyüttesnél, a Duna Művészegyüttesnél és a Budapesti Operettszínháznál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át - ide nem értve a képzés idejét - magántáncos, táncos szólista vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytatott,

b) legalább huszonöt év szolgálati időt szerzett,

c)[134] az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, és

d)[135]

e) azon a napon, amelytől kezdődően a táncművészeti életjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban - az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével - nem részesül.

(1a)[136] Az (1) bekezdés alkalmazása során magántáncos, táncos szólista vagy tánckari tag tevékenységet főfoglalkozásszerűen az a személy folytathat, aki az e tevékenységek végzésére irányuló, biztosítással járó jogviszonyával egyidejűleg nem folytat biztosítással járó jogviszonyban más tevékenységet, kivéve

a) a tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet, és

b) a táncművészet területén végzett rendezői, koreográfusi, balettmesteri, művészeti vezetői és koreográfus-asszisztensi tevékenységet.

(2) 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - balettművészeti életjáradékként kell továbbfolyósítani annak az 1950. évben vagy azt követően született, az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján öregségi nyugdíjban részesülő, és a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó személynek az öregségi nyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétellel.

(3)[137] A táncművészeti életjáradékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

43/B. § (1)[138] Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, a táncművészeti életjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, a táncművészeti életjáradékra jogosító idő megállapítására és igazolására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségre, a mulasztási bírságra, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon táncművészeti életjáradékot kell érteni.

(2)[139] Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, a táncművészeti életjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint a táncművészeti életjáradékban részesülő személyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár előtti ellátást említ, azon táncművészeti életjáradékot kell érteni.

43/C. §[140] A 43/A-43/B. § alapján táncművészeti életjáradékra nem jogosult, előadó-művészeti tevékenységet folytató személyek számára jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén előadó-művészeti járadék állapítható meg.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

44. § E törvény alkalmazásában:

1.[141] bábszínház: előadó-művészeti tevékenységét jellemző módon bábművészek közreműködésével, a bábművészeti eszközök és megoldások felhasználásával végző, állandó játszóhellyel rendelkező színház,

2. balett- vagy táncegyüttes: táncművészeti alkotásokat bemutató előadó-művészeti szervezet,

3.[142] befogadó színház: előadások, hangversenyek bemutatására alkalmas játszóhellyel rendelkező, társulat nélküli színház, ideértve az olyan cirkuszművészeti szervezetet, valamint hangversenytermet is, amely az előadást, hangversenyt állandó játszóhelyen, saját tulajdonú vagy rendelkezésű kőépületben valósítja meg,

4. bemutató: az előadó-művészeti szervezet által létrehozott olyan előadás, amelyet az adott személyi összetételben (így különösen a főbb szereplőket, a rendezőt, a koreográfust, a díszlet- és a jelmeztervezőt tekintve) első alkalommal mutatnak be a nyilvánosságnak,

5. big band: a jazz műfajába tartozó vagy áthangszerelt műveket előadó zenekar, melynél a fúvós hangszercsoportokat (rézkórusok, szaxofonkórus) ritmusszekció egészíti ki,

6. előadás: prózai, zenés, táncos színpadi művek személyes előadóművészi teljesítménnyel, közönség jelenlétében történő nyilvános bemutatása,

7.[143] előadó-művészeti szervezet: az önálló jogi személyiségű színház, balett- vagy táncegyüttes, szimfonikus zenekar, énekkar, kamara-szimfonikus zenekar, kamarazenekar, amely létesítő okirata szerinti céljaként, vagy alap-, illetve főtevékenységeként előadó-művészeti színház-, tánc- vagy zeneművészeti tevékenységet lát el,

8.[144] énekkar: oratórikus vagy a cappella művek előadására alkalmas előadó-művészeti szervezet - ideértve a kamarakórust is -, ha létszáma legalább 12 fő,

9. évad: az előadó-művészeti szervezetek tevékenységének a naptári évtől eltérő időegysége, az augusztus 1-jétől július 31-ig terjedő időszak, ide nem értve a szabadtéri színházak tevékenységének időegységét,

10.[145] fenntartó: bármely természetes vagy jogi személy, amely az előadó-művészeti szervezet felett irányítási, felügyeleti vagy tulajdonosi jogokat gyakorol,

11. fenntartói támogatás: a fenntartó által nyújtott működési támogatás, amelybe nem számít bele a központi költségvetési támogatás,

12.[146] fizetőnéző-szám: azoknak a magánszemélyeknek száma, akiket az előadó-művészeti szervezet előadás vagy hangverseny megtekintésére az általánosan érvényesített jegyár - bérlet esetében egy előadásra, értékesített előadás vagy hangverseny esetében egy belépőjegyre vetítetten - legalább 50%-os mértékét elérő fogyasztói áron közvetlenül vagy közvetve feljogosított, feltéve, hogy az esetleges értékesítési jutalékkal csökkentett jegyár, illetve az értékesített előadás vagy hangverseny ellenértéke az előadó-művészeti szervezetnél tényleges saját bevételként jelentkezik, továbbá azt, hogy utóbbi esetben - amennyiben arra sor kerül - a tényleges jegyértékesítést végző az általa értékesített belépőjegyek számáról az előadó-művészeti szervezetnek adatot szolgáltat,

13. főpróba: a bemutatót megelőzően, közönség jelenlétében vagy anélkül tartott összpróba,

14. főpróbahét: a bemutatót megelőző egy hét, melynek során főpróbák és egyéb próbák szolgálják a bemutató művészi céljainak optimális megvalósítását,

15. független színház: állami vagy önkormányzati fenntartó nélkül működő színház, balett- vagy táncegyüttes,

16.[147] hangverseny: klasszikus, kortárs komolyzenei zeneművek - ideértve az operát és a klasszikus operettet is -, továbbá jazz műfajú és népi eredetű zeneművek személyes előadó-művészi teljesítménnyel, közönség jelenlétében történő nyilvános bemutatása, amelyben a közreműködő zenekar vagy énekkar az e törvényben az érintett szervezettípus tekintetében meghatározott létszámot eléri vagy meghaladja,

17. játszóhely: színházi előadás nyilvános bemutatására technikailag alkalmas, a vonatkozó jogszabály feltételeinek megfelelő épület, épületrész vagy szabadtéri színpad,

18.[148] kamara-szimfonikus zenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek létszáma legalább 24, legfeljebb 55 fő, ide értve a népi koncertzenekart és a fúvószenekart is,

19.[149] kamarazenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek létszáma legalább 12, legfeljebb 23 fő, ide értve a népi koncertzenekart, fúvószenekart és a big bandet is,

20. klasszikus operett: legalább 30 fős zenekar, énekkar, táncosok és magánénekesek közreműködését igénylő zenés darab,

21.[150] kortárs magyar, illetve magyarországi dráma: magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló élő vagy 15 évnél nem régebben elhunyt művész magyarul vagy nemzetiségi nyelven írt alkotása,

22. kortárs magyar zenemű: magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló élő vagy 30 évnél nem régebben elhunyt művész alkotása,

23.[151] közszolgáltatási szerződés: művészeti közszolgáltatás nyújtására irányuló, legalább három évre szóló, e törvény szerinti tartalommal megkötött szerződés,

24.[152] nemzetiségi színház: az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatával elismert, nemzetiségi nyelven játszó színház vagy magyar nyelven játszó színház, melynek az adott nemzetiséghez kötődő alkotóközösségei által létrehozott előadásai alapvetően e nemzetiségi közösség anyanyelvű művelődési igényeinek kielégítését szolgálják és kötődnek a nemzetiségi közösség szocio-kulturális hátteréhez, hagyományaihoz,

25. népi koncertzenekar: népi eredetű (cigányzene, népies műdal) műveket vonós és fúvós összeállításban, cimbalommal vagy más népi hangszerrel kiegészítve előadó zenekar,

26. opera: magánénekesek, szimfonikus zenekar, esetenként énekkar, magántáncosok és balett-táncosok közreműködését igénylő zenés előadás,

27. önálló tevékenységet folytató előadóművész: az a természetes személy, aki művészi tevékenységét jellemzően munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban látja el,

28. produkciós színház: állandó játszóhellyel nem rendelkező, társulattal saját előadásait játszó színház,

29.[153] saját előadás: olyan színházi alkotás, amelynek előadásához szükséges szerzői jogokkal a színház rendelkezik, az előadás a színházzal szerződéses kapcsolatban álló alkotó- és előadóművészek művészi tevékenységével jön létre, és a színház szervezésével, a színház költségvetéséből kerül a nyilvánosság elé,

30. stúdió-előadás: a száz főnél kisebb befogadóképességű játszóhelyen tartott előadás,

31. szabadtéri színház: állandó - jellemzően természeti vagy építészeti örökséghez kötődő - játszóhellyel rendelkező, a nyári évadban (jellemzően május 1-jétől szeptember 30-ig) játszó színház,

32.[154] szimfonikus zenekar: hangversenyeken zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, amelynek az előadásonkénti létszáma legalább 56 fő, illetve amennyiben az előadott mű vagy művek jellege, vagy ifjúsági, iskolai hangverseny esetében a helyszín igazolt befogadóképessége indokolja, legalább a 18. és a 20. pontban meghatározott alsó létszám-határ,

33.[155] színház: prózai, zenés, táncos színpadi művek előadásával foglalkozó előadó-művészeti szervezet, ide értve a bábszínházat, befogadó színházat, produkciós színházat, független színházat, szabadtéri színházat, nemzetiségi színházat,

34.[156] színházi nevelési program: legalább három óra időtartamú, maximum 40 főből álló csoportnak tartott program, amelynek résztvevői köznevelésben részt vevő gyermekek, tanulók, illetve a szakképzésben részt vevő tanulók, képzésben részt vevő személyek életkor tekintetében homogén közösségei, valamint amelyben művészeti értéket képviselő előadás vagy előadás-részletek és drámapedagógiai feldolgozó munka komplex, pedagógiai célokat megvalósító módon épülnek egymásra, továbbá szerkezetében és tartalmában igazodik az adott korcsoport életkori és pszichológiai sajátosságaihoz,

35. színpadi próba: minden olyan próba, amely színpadi körülmények között zajlik, jelmezzel, díszlettel, világítással, hanggal vagy ezek nélkül úgy, hogy a próba közvetlen célja az alkotás színpadi körülmények között történő előadásának valamennyi művészi, szakmai és technikai feltételének együttes kialakítása és összehangolása,

36.[157] társulat: művészek olyan csoportja, akik munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján egy vagy több évadon keresztül folyamatosan kapcsolódnak egy előadó-művészeti szervezethez,

37. többtagozatos színház: próza, opera/operett és/vagy balett, táncjátékokat repertoáron tartó, állandó társulattal rendelkező színházi együttes,

38. zenekar: zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet,

39. zenés színpadi mű: az operett, a musical, a rockopera, a daljáték, a zenés játék.

40.[158] értéknövelő beruházás: az előadó-művészeti szervezet létesítő okiratában meghatározott tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatások bővítését, illetve minőségének javítását, továbbá az üzemeltetés hatékonyságát, költségeinek csökkentését szolgáló fejlesztés,

41.[159] felújítás: az üzemeltetéssel érintett ingatlan egészére (teljes felújítás), egy vagy több főszerkezetére, illetve a színpadtechnikára kiterjedő (részleges felújítás), időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítják, az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik,

42.[160] gyermek- és ifjúsági színház: egy évadon belüli bemutatóinak legalább 80%-át kitevő mértékig a 0-18 éves korosztályok életkori értelmi-érzelmi sajátosságainak megfelelő és e korosztályok színházi igényeinek kielégítését célzó előadó-művészeti tevékenységet végző színház,

43.[161] karbantartás: az üzemeltetéssel érintett ingatlan és eszközök állagának, rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges megelőző munkák (időszerű vagy tervszerű karbantartás), továbbá felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetve egyes berendezések cseréje (hibaelhárítás),

44.[162] klasszikus szerző műve: klasszikus szerzőtől származó műnek kell tekinteni azt a művet, amely a bemutató időpontját megelőzően legalább 15 éve elhunyt szerzőtől származik. Szerzőtársak esetében a később elhunyt szerzőtárs halálának időpontja irányadó,

45.[163] kortárs szerző műve: kortárs szerzőtől származó műnek kell tekinteni azt a művet, melynek tekintetében a 44. pont szerinti feltételek nem állnak fenn,

46.[164] létesítménygazdálkodás: az előadó-művészeti szervezet tulajdonában vagy tartós használatában álló ingatlan üzemeltetésével, karbantartásával (ide nem értve: a részleges és teljes felújítást és az értéknövelő beruházást), a létesítő okirat szerinti tevékenységéhez kapcsolódó eszközgazdálkodással, szolgáltatás-ellátással, ingatlangazdálkodással, továbbá az egyéb, a művészeti tevékenységhez közvetetten szükséges tevékenység ellátása, az ahhoz szükséges szolgáltatások, személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

47.[165] magyar szerző műve: e törvény alkalmazása szempontjából magyar szerző művének kell tekinteni a magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló színműíró vagy zeneszerző önálló szerzőként, illetve társszerzői vagy szerzőtársi közreműködésével alkotott színpadi művét,

48.[166] szakirányú felsőfokú végzettség: a művészeti képzési területen a munkakörnek megfelelő alap- vagy mesterképzési szakon szerzett oklevéllel tanúsított végzettség és szakképzettség vagy annak megfeleltethető korábbi főiskolai vagy egyetemi oklevéllel tanúsított végzettség és szakképzettség, továbbá zene- és táncművészeti tevékenység esetében a tanári végzettség, valamint színházművészeti tevékenység esetében a művészetközvetítési képzési területen szerzett végzettség, ha nincs a művészeti munkakörnek megfelelő hazai szakirányú felsőfokú képzés, akkor szakirányú felsőfokú végzettségnek kell tekinteni a munkakör betöltéséhez szükséges szakmában szerzett, az Országos Képzési Jegyzékről szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: OKJ) szereplő, szakmai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal tanúsított szakképesítést, az OKJ-ben szereplő szakképesítésnek tartalmilag megfeleltethető végzettséget, illetve minden korábbi jogszabály alapján szakmai vizsga teljesítésével szerzett művészi vagy művészeti munkakör betöltéséhez előírt szakmai végzettséget;

49.[167] színpadtechnikai eszközök: épület alkotórészének nem minősülő, a színpadi előadó-művészeti tevékenységhez szükséges, illetve azt segítő műszaki (fény-, hang-, videotechnikai) eszközök, berendezések, továbbá az állandó játszóhelyen kívüli előadáshoz alkalmazott színpadi eszközök (mobilszínpad),

50.[168] tájelőadás: az előadó-művészeti szervezet létesítő okiratában megjelölt székhely településen kívül játszott előadás,

51.[169] üzemeltetés: az előadó-művészeti szervezet tulajdonában vagy tartós használatában álló, a művészeti alaptevékenységhez kapcsolódó ingatlan és eszközök rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások, személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

52.[170] vendégelőadás: olyan színházi alkotás, amelynek előadásához szükséges szerzői jogokkal a felhasználási szerződés alapján meghatározott időre vagy előadásszámra a vendégszínház rendelkezik, az előadás a vendégszínház által szerződtetett alkotó- és előadóművészek művészi tevékenységével jön létre, és a fogadó színház szervezésével, a fogadó színház költségvetéséből kerül a nyilvánosság elé.

53.[171] biztosítással járó jogviszony:

a)[172] a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés a), b) és d)-f) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony,

b)[173] a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) és d)-f) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony,

c)[174] a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik - a szerződő államban fennálló, a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) és d)-f) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony,

54.[175] EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

55.[176] fúvószenekar: komolyzene műfajába tartozó, eredeti vagy áthangszerelt műveket előadó zeneművészeti szervezet, amelyben a rézfúvós és fafúvós hangszercsoportokat ütőhangszeresek egészíthetik ki,

56.[177] hangversenyterem: olyan zárt terű, legalább száz ülőhelyet magába foglaló, nézőtérrel rendelkező befogadó színház, amely akusztikailag és technikailag alkalmas e törvény szerinti hangversenyek előadására,

57.[178] kamarakórus: oratorikus vagy a cappella művek előadására alkalmas előadó-művészeti szervezet, amelynek létszáma legalább 12, legfeljebb 30 fő.

58.[179] alapvető munkáltatói jogok: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 19. § b) pontja szerinti kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, és a fegyelmi büntetés kiszabása.

59.[180] művészeti elismerés: a Kossuth-díj, a Magyarország Kiváló Művésze, a Magyarország Érdemes Művésze, a Magyarország Babérkoszorúja-díj, valamint e díjakkal egyenértékű, már nem hatályos jogszabályok alapján adományozott elismerés, valamint a miniszter feladatkörében adományozott művészeti elismerés.

Hatálybalépés

45. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. március 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 48. §-a az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.

(3) A miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.

Átmeneti rendelkezések

46. §[181] (1)[182] A 16. § (9) bekezdését az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi XVII. törvény hatálybalépésekor fennálló vezetői megbízások esetében is megfelelően alkalmazni kell.

(2)[183] 2018. január 1-jéig olyan színház, balett- és táncegyüttes is nemzeti előadó-művészeti szervezetté vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetté minősíthető, amely tekintetében a 11. § (2) bekezdés b) pontjában vagy a 11. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn.

(3)[184]

(4)[185]

(4)[186]

(5)[187]

46/A. §[188] (1) 2017. január 1-jétől a nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíjkorhatárt be nem töltő személyek balettművészeti életjáradékát hivatalból - a 2017. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - táncművészeti életjáradékként folyósítja.

(2) Az egyes törvényeknek a táncművészeti életjáradék bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLXIV. törvénnyel megállapított 43/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő, nyugdíjkorhatárt be nem töltött, korhatár előtti ellátásban részesülő személy 2017. február 28-áig benyújtott kérelmére a nyugdíjfolyósító szerv a korhatár előtti ellátást 2017. május 1-jétől táncművészeti életjáradékként folyósítja.

46/B. §[189] Az egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVIII. törvény hatálybalépését megelőzően állami vagy önkormányzati fenntartásból közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásába került előadó-művészeti szervezetnek az állami vagy önkormányzati fenntartás időtartama alatt a 11. § (2) vagy (3) bekezdése szerint szerzett minősítését a fenntartó személyében bekövetkezett változás nem érinti.

Felhatalmazások

47. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a)[190] jelölje ki az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetet,

b) meghatározza az egyes művészi és művészeti munkaköröket, valamint a betöltésükhöz szükséges képesítési és egyéb feltételek részletes szabályait.

c)[191] határozza meg a táncművészeti életjáradék megállapításának, folyósításának, szüneteltetésének és megszüntetésének részletes eljárási szabályait.

d)[192] határozza meg az egyes előadó-művészeti tevékenységet folytatók járadéka igénybevételének feltételeit.

e)[193] határozza meg a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács tagjaira, működésére vonatkozó szabályokat,

f)[194] határozza meg az előadó-művészeti bizottságok által elkészítendő felosztási szabályzat és javaslat elkészítésére és tartalmára vonatkozó szabályokat,

g)[195] határozza meg a művészeti támogatás mértékének megállapításánál irányadó szempontokat és a művészeti támogatás biztosításának feltételeit tartalmazó részletes szabályokat,

h)[196] határozza meg a létesítménygazdálkodási célú működési támogatás biztosításának feltételeit tartalmazó részletes szabályokat,

i)[197] határozza meg a nem minősített előadó-művészeti szervezetek működésének és szakmai program megvalósításának támogatására irányuló pályázatok részletes szabályait,

j)[198] határozza meg a miniszter által felügyelt költségvetési fejezetből az előadó-művészeti szervezeteknek pályázati úton nyújtható kiemelt támogatások, valamint az önkormányzati fenntartású színházak közös működtetés keretében biztosított költségvetési támogatás részletes szabályait,

k)[199] határozza meg az előadó-művészeti szervezettel kötendő, közfeladatellátásra irányuló közszolgáltatási szerződés tartalmára és megkötésére irányadó szabályokat,

l)[200] határozza meg az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezettel kötendő fenntartói megállapodás tartalmára és megkötésére irányadó szabályokat,

m)[201] határozza meg az előadó-művészeti szervezet és előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezet nyilvántartásba vételére, a nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettségre, az igazolás kiállítására, valamint a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági eljárásra, valamint a központi költségvetésből nyújtott támogatás mértékének megállapításához szükséges, továbbá a 11. § és a 12. § szerinti minősítés alapjául szolgáló adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat,

n)[202] határozza meg a zenekar, énekkar által teljesítendő fizetőnéző-szám alsó határát,

o)[203] határozza meg a szakmai próbajáték és próbaéneklés meghirdetésére vonatkozó szabályokat,

p)[204] szabályozza a zenekar és az énekkar tevékenysége folytatásának tárgyi feltételeit,

q)[205] határozza meg az e törvény alapján a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetből - az Európai Bizottság által jóváhagyott kulturális támogatási programmal összhangban - nyújtott támogatás elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült, e törvény szerinti beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat.

r)[206] határozza meg a költségvetési szervként működő vagy az Mt. hatálya alá tartozó, állami vagy önkormányzati fenntartású, nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezet vezetőjének megválasztására irányuló pályázat tartalmára és a pályázati eljárásra vonatkozó szabályokat, a pályázatok véleményezésére felkért szakmai bizottság összetételét és eljárásának rendjét, valamint a pályázatok elbírálásának rendjét,

s)[207] határozza meg a költségvetési szervként működő vagy az Mt. hatálya alá tartozó, állami vagy önkormányzati fenntartású, nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezet vezetője tekintetében a munkakör betöltésének feltételeit és a feltételek alól adható felmentés szabályait.

t)[208] állapítsa meg az állami és önkormányzati közös működtetés kérelmezésének határidejét.

(2)[209] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a)[210]

b) a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek a 11. § és a 12. § alapján megállapított körét,

c)[211] a 6. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a beszedésére jogosult személyét, a fizetési számla megnevezését és számát, az igazgatási szolgáltatási díj kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének módját az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott,

d)[212]

e)[213]

f)[214]

g)[215]

h)[216]

rendeletben határozza meg.

(3)[217]

Módosuló jogszabályok

48. §[218]

49. §[219]

50. §[220]

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke