BH+ 2014.8.344 A jogszabály vagy a felek megállapodása s szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a szerződésnek a megszabott alak mellőzésével történt megszüntetése érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Nem valósul meg birtokháborítás, ha a kialakult - több mint 10 éve tartó - állapotot a felek egyező akarata hozta létre [1959. évi IV. tv. 192. § (2) bek., 1959. évi IV. tv. 218. § (3) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Szombathelyi Járásbíróság G.40001/2012., Szombathelyi Törvényszék Gf.40033/2012/4., Kúria Pfv.20502/2013/6. (*BH+ 2014.8.344*)

***********

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős, megállapított tényállás szerint a 880/10. helyrajzi számú ingatlan tulajdonosa a felperes, a szomszédos 880/11. helyrajzi számú ingatlan pedig az alperes tulajdonában áll. A két ingatlan korábban az F. Kft. tulajdonát képezte, amelyet az alperes 1995. április 21. napján vásárolt meg. Az alperes az adásvételi szerződés megkötésekor az egykori ipartelep egységes fűtési rendszere, elektromos-energia rendszere, víz- és szennyvízrendszere, valamint a telefonhálózat jövőbeni közös használata és működtetése kérdésében az ipartelep egyes részeinek vevői között 1995. március 31-én létrejött megállapodásban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elfogadta és az erről készült feljegyzés az eredeti adásvételi szerződés 2. számú mellékletét képezte.

Az alperes az így tulajdonába került ingatlant megosztotta, a megosztás folytán létrejött 880/10., illetőleg a 880/11. helyrajzi számú ingatlanok közül a felperes az 1996 áprilisában megkötött adásvételi szerződéssel az alperestől megvásárolta a 880/10. helyrajzi számú telephely megjelölésű ingatlant a rajta álló épülettel együtt. Az adásvételi szerződésben a felperes vevő javára a 880/11. helyrajzi számú ingatlanra átjárási szolgalmi jogot alapítottak. A korábbi egységes ipartelepen meglévő, a felperes tulajdonában álló ingatlanon található épület fűtését biztosító melegvíz rendszert 1996 novemberét követően a felperes elbontotta.

A felperes 2007. évben átalakíttatta a melegvíz fűtési rendszert, azonban az alperes a melegvíz rendszerre való újbóli rácsatlakozást a felperesnek nem engedélyezte.

A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését arra, hogy a közműhálózaton keresztüli termálvíz ellátást a 880/10. helyrajzi számú ingatlana számára biztosítsa, annak műszaki feltételei megvalósítását tűrje, valamint arra, hogy a 880/11. helyrajzi számú ingatlan telekhatárra eső ablakait tartsa zárva, azokat alakítsa át nem nyithatóra.

Az alperes arra hivatkozással kérte a kereset elutasítását, hogy az ingatlan megvásárlásakor már nem az ő ingatlanán keresztül történt a felperes ingatlanának hőellátása, a meglévő, de nem használt csővezetéket maga a felperes vágta le a birtokba kerülését követően, ezzel maga szüntette meg a hőellátás lehetőségét, amely olyan időszakban került egységes rendszerként kiépítésre, amikor az ő és a felperes ingatlanai egységes osztatlan ingatlant képeztek. További érvelése az volt, hogy a felperes által állított egyik körben sem állapítható meg az, hogy általa jogellenes zavarás, birtokháborítás történt volna.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.

Ítélete indokolásában rámutatott arra, hogy a perben érintett ingatlanok esetében a birtokláshoz való jogosultság nem volt vitás. A perrel érintett ingatlanok egy korábbi egységes ipartelepként működő ingatlan természetbeni megosztásával kerültek kialakításra mégpedig akként, hogy az ingatlanok alperes és felperes általi megvásárlásakor és birtokba kerülésekor is a jelenlegi - a felperes által sérelmezett - helyzet már fennállt, és nem volt vitás az sem, hogy a felperes szüntette meg a termálvízellátó csővezeték rendszert, így birtokháborítás, birtoklásban való zavarás nem történt.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy a közműhálózaton keresztüli termálvíz ellátást a 880/10. helyrajzi számú felperesi ingatlan számára biztosítsa, ennek keretében a v.-i 880/11. helyrajzi számú ingatlanán az ehhez szükséges műszaki feltételek megvalósítását tűrje, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság álláspontja az volt, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást a jogilag releváns tények tekintetében helyesen állapította meg, ebből azonban részben téves jogi következtetést vont le. A másodfokú bíróság érvelése szerint a peres felek között hosszabb időszakon keresztül fennállt birtoklásbeli körülményeket a felperes változtatta meg a melegvíz ellátást biztosító vezeték rendszer saját ingatlanán történő elbontásával, ez a körülmény viszont nem jelentette azt, hogy a termálvizes fűtési lehetőségről lemondott volna. Rámutatott arra, hogy az 1995. március 31-én aláírt feljegyzésben az alperes határidő nélkül vállalt kötelezettséget a termálvizes fűtés biztosítására, ezért amennyiben ennek feltételeit nem biztosítja, birtokháborítást követ el.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltakat. Álláspontja az volt, hogy nem mellőzhető a bizonyítékok értékelése körében az a tény, hogy egy 1995. március 31-én készült feljegyzés mindenkire kiterjedő dologi hatály hiányában kizárólag kötelmi jellegű jogosultságként értelmezhető, kizárólag az okiratban részes jogosulti körben és jogutódaik részére. Fontos ténynek találta azt, hogy a felperes volt az, aki - nem vitatottan - megszüntette a csövek végleges elbontásával a termálvíz fűtés lehetőségét, és több mint 10 év elteltével kérte újra termálvizes fűtés biztosítását, továbbá a fenti időtartam alatt kísérletet sem tett a felperes a fentiek gyakorlására. Végkövetkeztetése az volt, hogy a jogerős ítélet - szemben az elsőfokú bíróság helyes következtetést tartalmazó ítéletével - nem a bizonyítékok egybevetésének és összességében helyes bírói mérlegelésének az eredménye.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

A Kúria nem értett egyet a másodfokú bíróságnak azzal a jogi érvelésével: az alperes az 1995. március 31-én aláírt feljegyzésben határidő nélkül vállalt kötelezettséget a termálvizes fűtés biztosítására, ezért ha ennek feltételeit nem biztosítja, birtokháborítást követ el.

A felperes a felülvizsgálattal érintett kereseti kérelmét birtokvédelmi igényként terjesztette elő. A Ptk. 98. §-a szerint a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.

Helyes volt az elsőfokú bíróság álláspontja: a birtokháborítás a birtoktól való megfosztás, vagy a birtoklásban történő zavarás egy korábban változatlanul fennállt birtokállapot megváltoztatásával valósul meg.