A Kúria Pfv.20502/2013/6. számú precedensképes határozata birtokháborítás megszüntetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 218. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Gyöngyné dr. Kovács Gabriella, Orosz Árpád

A határozat elvi tartalma:

A jogszabály vagy a felek megállapodása a szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a szerződésnek a megszabott alak mellőzésével történt megszüntetése érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Nem valósul meg birtokháborítás, ha a kialakult - több mint 10 éve tartó - állapotot a felek egyező akarata hozta létre.

Kapcsolódó határozatok:

Szombathelyi Járásbíróság G.40001/2012., Szombathelyi Törvényszék Gf.40033/2012/4., *Kúria Pfv.20502/2013/6.* (BH+ 2014.8.344)

***********

Pfv.I.20.502/2013/6. szám

A Kúria, a dr. Cserjési Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Németh Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen - birtokháborítás megszüntetése iránt a Szombathelyi Városi Bíróság előtt 1.G.40.001/2012. számon folyamatban volt perében a Szombathelyi Törvényszék mint másodfokú bíróság 20.Gf.40.033/2012/4. számú ítéletével befejezett perében az alperes által 13. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Szombathelyi Törvényszék 20.Gf.40.033/2012/4. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (Egyszázezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős, megállapított tényállás szerint a perbeli 1. ingatlan tulajdonosa a felperes, a szomszédos perbeli 2. ingatlan pedig az alperes tulajdonában áll. A két ingatlan korábban a F. Kft. tulajdonát képezte, amelyet az alperes 1995. április 21. napján vásárolt meg. Az alperes az adásvételi szerződés megkötésekor az egykori ipartelep egységes fűtési rendszere, elektromos-energia rendszere, víz- és szennyvízrendszere, valamint a telefonhálózat jövőbeni közös használata és működtetése kérdésében az ipartelep egyes részeinek vevői között 1995. március 31-én létrejött megállapodásban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elfogadta és az erről készült feljegyzés az eredeti adásvételi szerződés 2. számú mellékletét képezte.

Az alperes az így tulajdonába került ingatlant megosztotta, a megosztás folytán létrejött perbeli 1., illetőleg a perbeli 2. helyrajzi számú ingatlanok közül a felperes az 1996 áprilisában megkötött adásvételi szerződéssel az alperestől megvásárolta a perbeli 1. helyrajzi számú telephely megjelölésű ingatlant a rajta álló épülettel együtt. Az adásvételi szerződésben a felperes vevő javára a perbeli 2. helyrajzi számú ingatlanra átjárási szolgalmi jogot alapítottak. A korábbi egységes ipartelepen meglévő, a felperes tulajdonában álló ingatlanon található épület fűtését biztosító melegvíz rendszert 1996 novemberét követően a felperes elbontotta.

A felperes 2007. évben átalakíttatta a melegvíz fűtési rendszert, azonban az alperes a melegvíz rendszerre való újbóli rácsatlakozást a felperesnek nem engedélyezte.

A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését arra, hogy a közműhálózaton keresztüli termálvíz ellátást a perbeli 1. helyrajzi számú ingatlana számára biztosítsa, annak műszaki feltételei megvalósítását tűrje, valamint arra, hogy a perbeli 2. helyrajzi számú ingatlan telekhatárra eső ablakait tartsa zárva, azokat alakítsa át nem nyithatóra.

Az alperes arra hivatkozással kérte a kereset elutasítását, hogy az ingatlan megvásárlásakor már nem az ő ingatlanán keresztül történt a felperes ingatlanának hőellátása, a meglévő, de nem használt csővezetéket maga a felperes vágta le a birtokba kerülését követően, ezzel maga szüntette meg a hőellátás lehetőségét, amely olyan időszakban került egységes rendszerként kiépítésre, amikor az ő és a felperes ingatlanai egységes osztatlan ingatlant képeztek. További érvelése az volt, hogy a felperes által állított egyik körben sem állapítható meg az, hogy általa jogellenes zavarás, birtokháborítás történt volna.