A Szegedi Törvényszék K.21921/2011/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 324. §, 338. §, 339. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 43. §, 62. §, 1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 47. §, 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) 47. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (Vet. Vhr.) 24. §, 25. §] Bíró: Béri András

CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG

5.K.21.921/2011/3.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság a Dr. ...... jogtanácsos által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti székhelyű felperes által - a Dr. ..... jogtanácsos által képviselt alperes neve ..... szám alatti székhelyű alperes ellen - fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság az alperes HAJ-02063-2/2011. szám alatti határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 20.000,- (Húszezer) forint eljárási illeték az állam terhén marad.

Kötelezi alperest, hogy 15 (tizenöt) nap alatt fizessen meg felperesnek 10.000,- (Tízezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a keresetlevél és annak mellékletei, az alperes nyilatkozata, a közigazgatási eljárás során keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A ..... szám alatti - .... felhasználási helyen - a 2010. május 5. napján esedékes 8.140,-Ft-os számlát - csoportos beszedési megbízás alapján - az illetékes bank fedezethiány miatti visszaküldés miatt nem teljesítette. A 2010. június 7. napján esedékes 8.145,-Ft-os és az 1.350,-Ft-os számlák kifizetését is ezzel az indokkal utasította el június 8-án a bank, így a 3 számla együttes összege 17.635,-Ft, melyet az ügyfél 2010. augusztus 5. napján csekken fizetett be, de az 2010. augusztus 9-i banki átutalás után 2010. augusztus 10-én került könyvelésre a felperesi társaság ügyfélvevői folyószámlájára.

A felperes 2010. május 31. és június 21. napján fizetési felhívást, ezt követően pedig 2010. július 12-én kelt és július 14-i postai feladású tértivevényes kikapcsolási értesítőt küldött az ügyfél részére, utóbbit az ügyfél nem vette át. A kikapcsolási értesítőben a felperes fizetési határidőként 2010. július 22. napját jelölte meg a fizetési határidőn túli tartozások rendezésére. A kikapcsolási értesítőn a 2010. május 5-i 8.140,-, a 2010. június 07-i 8.145,- és a 2010. június 7-i 1.350,-Ft összegű számlák kerültek részletezésre.

A felperesi szolgáltató a fogyasztói felhasználási helyen 2010. augusztus 10-én az áramszolgáltatást felfüggesztette, az ügyfél nem kezdeményezte a védendő fogyasztónyilvántartásba vételt.

A kikapcsolást megelőzően a felperes két ízben levélben, majd 2010. augusztus 4-én SMS-ben értesítette az ügyfelet: "Tisztelt Ügyfél! Nyilvántartásunk szerint önnek 17.635,-Ft tartozása van, ezért kikapcsolását jövő héttől beütemeztük. Amennyiben rendezte, tekintse tárgytalannak. ....."

A kikapcsolásra 2010. augusztus 10-én 08 óra 15 perckor került sor, amely időpontban 17.635,-Ft lejárt esedékességű tartozást tartottak nyilván az ügyfél vevői folyószámláján, amely 2010. augusztus 10-én 10 óra 31 perckor került könyvelésre a fogyasztó vevői folyószámlájára.

A felperes a kikapcsolási értesítőben meghatározta azt az 5 munkanapot, amely időszakban a kikapcsolást végre kívánta hajtani, így 2010. augusztus 10., 11., 12., 16. és 17. napját. A 79101162740. sorszámú kikapcsolási értesítőben megjelölt 2010. július 12. napjáig a fogyasztónak nem volt 3 havi, azaz 90 napon túli lejárt fizetési határidejű tartozása, mert a 2010. május 5-én esedékes lejárt fizetési határidejű 8.140,-Ft összegű tartozás a fizetési határidő napjáig 2010. július 22-i sem volt 90 napon túli tartozás, amely csak augusztus 5-én lett volna 90 napon túli számlatartozás.

Az elsőfokon eljárt ....... - új eljárás keretében - CSF-00048-7/2011. szám alatti határozatával a felperes terhére 80.000,-Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, valamint kötelezte arra, hogy a villamos energia szolgáltatásból történő kikapcsolási eljárás kezdeményezését megelőzően a fogyasztót legalább háromszor írásban értesítse a kikapcsolási lehetőségről. Egyebekben .... kérelmének azon részét, melyben a fogyasztó azt kifogásolta, hogy a visszakapcsolás pontos időpontjáról nem kapott tájékoztatást, továbbá azt sérelmezte, hogy elektronikus úton küldött levelére a ....-től nem érkezett válasz, elutasította. Határozatának indokolásában megállapította, a kikapcsolás várható időpontjáról szóló értesítést az üzletszabályzatban foglaltak alapján az elosztó megbízásából a felperes teljesíti. A tértivevényes kikapcsolási értesítő kiküldésével a felperes a fogyasztási felhasználási helyeken kikapcsolási eljárást kezdeményezett, amelyben meghatározta azt az 5 munkanapot, amely időszakban a kikapcsolást végre kívánta hajtani. Ezen túlmenően a kikapcsolási értesítő tételesen tartalmazta - a tényállásban írtak szerint - a fogyasztóval szemben fennálló teljes követelést jogcímenként, összegszerűen, azok eredeti fizetési határidejével együtt. Annak ténye, hogy a fogyasztó a kikapcsolási értesítőt nem vette át, nem bír jelentőséggel, mert a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő 10. munkanapon azt kézbesítettnek kellett tekinteni. Megállapította ugyanakkor, a kikapcsolási értesítőben megjelölt 2010. július 12. napjáig a fogyasztónak nem volt 3 havi, azaz 90 napon túli lejárt fizetési határidejű tartozása, mert az ekként megjelölt 2010. május 5-én esedékes lejárt fizetési határidejű 8.140,-Ft összegű tartozás, a fizetési határidő - 2010. július 22. - napjáig sem volt 90 napon túli tartozás, az csak 2010. augusztus 5-én lett volna e határidőt meghaladón túl. Ebből következően 2010. július 12-én, valamint a kikapcsolási értesítő postai felvételének napján, azaz 2010. július 14-én fogyasztónak nem volt 90 napon túli lejárt esedékességű tartozása. Kiemelte, a kereskedő kikapcsolást többek között abban az esetben jogosult kezdeményezni a csatlakozási szerződésben részes hálózati engedélyesnél, ha a lakossági fogyasztó legalább 3 havi számlatartozást halmozott fel. Fentiek alapján megállapította, a kikapcsolás kezdeményezésére vonatkozó jogszabályban meghatározott konjuktív feltételek nem álltak fenn, tekintettel, hogy a fogyasztónak a kikapcsolási eljárás kezdeményezésekor nem volt legalább 3 havi lejárt esedékességű díjtartozása. Ezen túlmenően megállapította, hogy hiányzott a kikapcsolás lehetőségéről való háromszori értesítés, mert a felperes az általa első értesítőnek minősített 2010. május 31-én kelt fizetési felhívásban csak a fennálló tartozásról értesítette a fogyasztót, azonban elmulasztotta a kikapcsolás lehetőségéről tájékoztatni. A kikapcsolás lehetőségéről a fogyasztót két alkalommal értesítette, 2010. június 21. napján kelt 17.635,-Ft tartozásra vonatkozó fizetési felhívásban, valamint a 2010. július 12. napján kelt kikapcsolási értesítőben. Ezen túlmenően a fogyasztó kérelmének azon részét, amelyben azt kifogásolta, hogy a visszakapcsolás pontos időpontjáról nem kapott tájékoztatást, továbbá, hogy elektronikus úton küldött levelére a felperestől nem érkezett válasz elutasította, mert a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy a fogyasztási helyek villamos energia szolgáltatásban történő visszakapcsolása a teljes díjtartozása rendezését követően a jogszabályban meghatározott határidőn belül megtörtént. Olyan jogszabályi előírás pedig nincs, mely a felperesi szolgáltató kötelezettségévé tenné a visszakapcsolás pontos időpontjáról történő tájékoztatást. Megállapította azt is, hogy a fogyasztó e-mailben történt reklamációs levelére a felperes adategyeztetést követően az előírt válaszadási határidő betartásával 15 napon belül válaszolt. A fogyasztóvédelmi bírság összegének meghatározására a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. (Ftv.) 47/C. § (1) bekezdés a/ pontja alapján került sor, ezen túl a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása során az Ftv. 47. § (1) és (4) bekezdésére volt tekintettel.