A Pécsi Törvényszék P.21120/2016/56. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 73/A. §, 73/B. §, 78. §, 141. §, 164. §, 203. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. §, 244. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 2:51. §, 2:52. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 4. §] Bíró: Nagy Tamás

Pécsi Törvényszék

4.P. 21.120/2016/56. szám

A Pécsi Törvényszék a (név) ügyvéd (cím.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a (név) jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sérelemdíj megfizetése iránt indított perében - mely perbe az alperes pernyertessége előmozdítása érdekében a (név) ügyvéd (cím) által képviselt beavatkozó (beavatkozó címe beavatkozott - meghozta az alábbiak

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 167.860,- (egyszázhatvanhétezer-nyolcszázhatvan) forint, míg a beavatkozónak 63.500,- (hatvanháromezer-ötszáz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) nap alatt írásban, 4 (négy) egyező példányban a Pécsi Törvényszéknél benyújtható fellebbezésnek lehet helye.

A Pp. 73/A. § (1) bekezdése értelmében a jogi képviselet az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata a Pp. 73/B. § (1) bekezdés a.) pontja alapján hatálytalan, kivéve, ha a fél párfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjeszt elő. Az erre irányuló kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet kérni.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

A légzési elégtelenségben (COPD), tüdőfibrózisban, tüdőtágulatban, pitvarfibrillációban, magas vérnyomás betegségben szenvedő, bordatörés utáni állapotban lévő (név 1.)-t 2013 októberétől rosszindulatú nyelvgyöki tumoros folyamat miatt az alperes intézményében sugárkezelésben részesült. Az állkapocs besugárzást követően (név 1.)-nál csontvelőgyulladás, valamint osteoradionecrosis (radioaktív sugárzás miatti csontelhalás) alakult ki.

A csontelhalás következtében (állcsont-necrosis miatt) (név 1.) állkapcsa 2015. november 12-én megroppant, ezért másnap felkereste az alperes fogászati és szájsebészeti klinikáját. Itt az állkapocs törés megállapítását követően fájdalomcsillapítót rendeltek neki, és a következő hét keddi napra jegyezték elő műtétre. A perbeli műtét nem életmentő akut műtét volt, annak során az életképtelen csontfragmentumok eltávolítása vált szükségessé, a tört végek felfrissítése, valamint a csontvégek fémlemezes rögzítése.

A műtétet megelőzően körültekintő műtét előtti altatóorvosi vizsgálat történt, amit az is indokolt, hogy (név 1.) akkor már öt éve otthonában oxigénterápiával kezelt krónikus légzési elégtelenségben szenvedett. Az állkapcson végzett szájsebészeti műtét érzéstelenítési módszerként az altatást tette indokolttá. A műtéti érzéstelenítést és a műtétet a beteg gépi lélegeztetés mellett jó oxigenizációval, kompenzált keringéssel viselte, a műtétet követően spontán légzése visszatért, a krónikus alapbetegségének megfelelő elégtelen szinten.

A műtét után az intenzív osztályra került, ahol az ápolása az állapotának megfelelő gondos és szakszerű volt. Az ápolás során azonban zavartság alakult ki (név 1.)-nál, légzési paraméterei romlottak, amik maszkos oxigénkezelésre átmenetileg javultak. A zavartság okozta megemelkedett oxigénigény gyógyszeres nyugtatással és oxigénbelégzéssel átmenetileg egyensúlyban tartható volt,

a légzés teljes felborulásakor végső megoldásként azonnali légútbiztosítást alkalmaztak és a gépi lélegeztetést is megkezdték.

(név 1.) az alperes intenzív osztályán a műtét utáni ellátás alatt a szakszerű kezelés ellenére 2015. november 19-én hajnalban hirtelen szívmegállás következtében elhunyt.

Az alperes intézményében nem követtek el hibát amiatt, hogy az állkapocscsont törést követő ötödik napon került sor a műtéti eljárásra.

Mind a nyelvrák kezelése, mind a kialakult osteoradionecrosis kezelése az állkapocscsont törés műtéti megoldása során az alperes intézményében a szakma szabályainak megfelelően jártak el.

(név 1.) nyelvgyöki tumora a középvonalat átlépő, invazív, szövettanilag a rossz kategóriába tartozó, kettő metasztázist adó, a protokoll szerint nem operálható daganatnak minősült. Esetleges sebészi kezelése - amely (név 1.) esetében a teljes nyelv- és teljes gégekiirtást is jelentette volna - ugyancsak kötelező kemo- és sugárterápiát vont volna maga után.

Kezelése elején (név 1.) daganata két áttétet is képzett, a sugárkezelés és kemoterápia hatására ezek azonban a boncoláskor már nem voltak észlelhetőek.

A felperes az elhunyt (név 1.) házastársa, a beavatkozó az alperesi intézmény kötelező felelősségbiztosítója.

A felperes a keresetében annak megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43.§ a) és a 2:51.§ a) pontja alapján, hogy az alperes megsértette az élethez, testi épséghez és az egészséghez való személyiségi jogát, valamint a teljes családban éléshez való személyiségi jogát. Kötelezni kérte az alperest a Ptk. 2:52.§-a alapján, hogy részére 500.000,-Ft sérelemdíjat és 357.165,-Ft kártérítést (temetési költségek) fizessen meg. Kérte ezen összeg után annak törvényes mértékű kamatai megfizetését, valamint az alperes perköltségben történő marasztalását.

Az alperes és a beavatkozó a kereset elutasítását kérték.

A bíróság a tényállást a csatolt orvosi iratok, klinikai zárójelentés, műtétéi napló, patológiai lelet, szövettani lelet, (név 2.) igazságügyi fogorvos-szájsebész szakorvos, valamint (név 3.) igazságügyi aneszteziológiai és intenzív terápiás szakértők véleményei, (név 4.), (név 5.), (név 6.), (név 1.), (név 7.) tanúk vallomásai, valamint a per egyéb adatai alapján állapította meg a bizonyítékoknak a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 203.§ (1) bekezdésében írt mérlegelése útján.