482/B/1998. AB határozat
a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45. § (2) bekezdésének alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45. § (2) bekezdésének alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek (a továbbiakban: Ötv.) a helyi népszavazás érvényességét és eredményességét szabályozó rendelkezését támadta. Indítványa elnevezésében (formailag) mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányult, tartalmában azonban a kifogásolt rendelkezés alkotmányellenességének utólagos megállapítását kérte. Az általa mulasztásnak nevezett jogalkotói hiba ugyanis véleménye szerint abban nyilvánul meg, hogy a "jogalkotói (törvényelőkészítő) mulasztás folytán a helyi népszavazásra vonatkozó egyes törvényi előírások nem követik az Alkotmányban foglalt előírásokat, ezzel sértik az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdésében foglaltakat, ami egyenesen jogalkotói diszkriminativitáshoz is vezet." Az Alkotmánybíróság az indítványt tartalma szerint, az Ötv. 45. § (2) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló kezdeményezésként bírálta el.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezések figyelembevételével hozta meg:
1. Alkotmány:
"28/C. § (6) Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott."
"70/A. § (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."
2. Az Ötv kifogásolt rendelkezése:
"45. § (2) A helyi népszavazás
a) érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és
b) eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott."
Az indítványozó álláspontja szerint az Ötv. kifogásolt rendelkezése azért alkotmánysértő, mert más érvényességi, illetve eredményességi kritériumokat határoz meg a helyi népszavazás tekintetében, mint az Alkotmány 28/C. § (6) bekezdése az ügydöntő országos népszavazás tekintetében. Véleménye szerint a helyi népszavazásra vonatkozó szabályok lényegesen szigorúbbak, mint az országos ügydöntő népszavazásra vonatkozóak, ennek a különbségtételnek pedig - álláspontja szerint - semmiféle jogos indoka nem lehet. Az országos népszavazásra vonatkozó "enyhébb" szabályok - szerinte - azt eredményezik, hogy "országos ügyben érdemben a választópolgárok kisebb aránya dönthet, mint helyileg egy esetleges véleménynyilvánításban. "
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az indítványozó véleménye szerint a választójogosult állampolgárok jogegyenlősége, illetve esélyegyenlősége sérül azáltal, hogy különböző jogi szabályozás érvényesül a helyi, illetve az országos népszavazás érvényességének, valamint eredményességének megállapítása tekintetében.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy nincs alkotmányossági szempontból értékelhető összefüggés az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdésének és az Ötv. indítványozó által támadott 45. § (2) bekezdésének tartalma között.
Az Alkotmánybíróság megjegyzi: az alkotmányozó és a törvényhozó mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy az alkotmányos alapjogok érvényesülésének biztosítása mellett milyen érvényességi és eredményességi szabályokat fogalmaz meg az egyes népszavazási formák tekintetében. Az országos és a helyi népszavazás eltérő sajátosságai indokolttá tehetik, hogy az érvényesség és eredményesség szabályai egymástól akár lényegesen is eltérőek legyenek: s ez abban is kifejeződhet, hogy az országos népszavazásra az Alkotmány, a helyi népszavazásra nézve pedig törvény (itt az Ötv.) tartalmaz előírásokat. A helyi népszavazás érvényességére és eredményességére vonatkozó "szigorúbb" szabályozás egyébként visszavezethető arra is, hogy a helyi népszavazásban való részvétel a helyi ügyek saját jogon való, közvetlen eldöntését jelenti, ez pedig az ügy közelsége, a választópolgárok közvetlen érintettsége, az ügy település, megye életét alapjaiban meghatározó jellege folytán indokolhatja az országostól eltérő feltételek megállapítását. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2004. november 23.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró