A Fővárosi Törvényszék P.23915/2017/27. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 298. §, a) pont, 301. §, (1) bek., 536. §, (1) bek., 557. §, (1) bek.] Bíró: Schöck Beatrix

Fővárosi Törvényszék

...P..../2017/27.

Fővárosi Törvényszék

Dr. Holló Mária Terézia ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a Dr. Chiorean Gabriella jogtanácsos (jogtanácsos címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 14.913.395,- (tizennégymillió-kilencszáztizenháromezer-háromszázkilencvenöt) forintot,és ezen összeg után 2009. augusztus 15. napjától 2013. július 31. napjáig a késedelemmel érintett félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamatot, míg 2013. augusztus 01. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamatot, valamint 1.741.340,- (egymillió-hétszáznegyvenegyezer-háromszáznegyven) forint ügyvédi munkadíjat áfa mentesen, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására a Magyar Állam részére 900.000,- (kilencszázezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül elektronikus úton benyújtandó fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Törvényszéken kell előterjeszteni.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára, vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

A peres felek között 2007. április 24.-én kelt alperesi ajánlat alapján "biztosítás neve" elnevezésű biztosítási szerződés jött létre (szám szerződés). A biztosítási szerződés tárgya a felperes és házastársa tulajdonát képező cég neve Bt. tulajdonában álló, a Kecskeméti Körzeti Földhivatal által .../11. hrsz.-on nyilvántartott települési ingatlan perbeli melléképülete volt. Az alperes biztosítási kötvényt bocsátott ki.

A felperes a biztosítási díjakat rendben megfizette.

2009. április 4.-én szándékos gyújtogatás miatt a perbeli istálló (melléképület) leégett.

Az alperes a biztosítási szolgáltatást azzal tagadta meg, hogy a biztosított vagyontárgy tulajdonosát illetően tévedésben volt a szerződés megkötésekor, mely tévedése a kockázatviselése mértékére kihatott. Elmondása szerint a perbeli szerződést a saját szabályzatának tilalma miatt nem köthette volna meg ha tudja, hogy a szerződő félnek a gazdálkodó szervezetnek, tehát a Bt.-nek kellett volna lennie, nem természetes személynek.

Feljelentést tee hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett bűncselekmény miatt

A bíróság 40.P.25.883/2009/17. sorszám alatti ítélete fellebbezéssel történt megtámadása folytán a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.24.443/2010/6. sorszámon hozott közbenső ítélete megállapította az alperes kártérítési felelősségét a perbeli biztosítási eseményért.

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet Pfv.VIII.20.820/2011/5. sorszámú közbenő ítéletével hatályában fenntartotta.

Erre tekintettel a bíróság a továbbiakban csupán a kereset összegszerűségével foglalkozott.

A bíróság 2014. december 2. napján hozott 20.608/2012/4. sz. ítélete elleni fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.313/2015/4. sz. végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára kötelezte.

Arra hívta fel a bíróságot, hogy a megismételt eljárásban kifejezetten szólítsa fel a szakértőt helyszíni szemle tartására, elutasítva ekként a szakértő szakmai álláspontját, mely szerint a káresemény óta eltelt idő miatta leégett vályog épület vizsgálata nem ad megbízhatóbb információt az épület kárkori állapotáról, mint az alperes által a káreseménykor készített fényképfelvételek, dokumentáció.

Jelezte, hogy új szakértő kirendelésének törvényi feltétele fennáll.

Előírta az újabb szakértő megnyilatkoztatását a biztosított épület kárkori forgalmi értékére, illetve újraelőállítási értékére, továbbá arra, hogy az épület avultsága meghaladta-e a 75%-ot azzal, hogy ha igen, úgy meghatározandó a tényleges káridőponti érték, ellenkező esetben az azonos épület helyreállításának költsége.

A megismételt eljárásban a felperes módosított keresetében 15.913.395,- Ft Ft tőke, és ezen összeg után 2009. augusztus 15. napjától a kifizetés napjáig járó a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest, s perköltség iránti igényt is előterjesztett.

Keresete jogcímeként a Ptk. 537. § (1) (2) bekezdését, 538. § (1) bekezdését, 540. § (1) és (3) bekezdését, 541. § (1) bekezdését, valamint 548. §-át jelölte meg.

A felperes teljes személyes költségmentesség kedvezményben részesült.

Az alperes a módosított kereset elutasítását, a felperes perköltségben történő marasztalását kérte.

A felperes által követelt kártérítés összegét megalapozatlannak találta, és kérte, hogy a bíróság vegye figyelembe azt, hogy a perbeli ingatlan a káreseménykor már jelentős avuláson esett át. Álláspontja szerint nem a káresemény bekövetkeztekori újjáépítés költségét köteles az alperes megfizetni kártérítésként.