A Kúria Pfv.21372/2011/4. számú precedensképes határozata kiürítés (LAKÁS kiürítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 157. §, 615. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Orosz Árpád, Szűcs József

A határozat elvi tartalma:

Abban az esetben, ha egy dolgon (ingatlanon) vagy annak meghatározott hányadán több személy egymást követően szerez haszonélvezeti jogot, a haszonélvezők a jogszerzésük sorrendjében, egymás után lesznek jogosultak a haszonélvezet tartamát kitevő jogok gyakorlására. A dolog (vagy annak egy része) tulajdonjogát utóbb újabb haszonélvezeti joggal terhelten megszerzők tulajdonosi jogosítványainak gyakorlása az elsőként haszonélvezeti jogot szerző fél rendelkezésének függvénye. 1959. IV. Tv. 157. § (2), 1959. IV. Tv. 157. § (4), 1959. IV. Tv. 615. § (1), 1959. IV. Tv. 615. § (2)

Kapcsolódó határozatok:

Gödöllői Járásbíróság P.20159/2009., Budapest Környéki Törvényszék Pf.28766/2010/5., *Kúria Pfv.21372/2011/4.* (BH 2012.11.261), 3043/2025. (I. 21.) AB végzés

***********

Pfv.I.21.372/2011/4.szám

A Kúria a Dr. Kovács Ágnes ügyvéd által képviselt felperesnek - a felülvizsgálati eljárásban Dr. Tomszer Miklós ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű és III. rendű alperesek és a személyesen eljárt IV. rendű alperes ellen lakás kiürítése iránt a Gödöllői Városi Bíróságon 3.P.20.159/2009. szám alatt folyamatban volt és a Pest Megyei Bíróság 2011. március 31-én meghozott 2.Pf.28.766/2010/5. számú jogerős ítéletével befejezett perében, az említett számú másodfokú határozat ellen az I-III. rendű alperesek részéről 16. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a Pest Megyei Bíróság 2.Pf.28.766/2010/5. számú jogerős ítéletét a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja.

Kötelezi az I-III. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek összesen 15.000 (Tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 36.000 (Harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A perbeli ingatlannak a felperes 8/12 részben, a IV. rendű alperes 2/12 részben, míg a II-III. rendű alperesek 1/12-1/12 részben tulajdonosai. A felperest 1987 óta özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg a IV. rendű alperes tulajdoni hányadán és a II-III. rendű alperesek által utóbb örökléssel megszerzett tulajdoni hányadokon. A II-III. rendű alperesek a felperes özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten szerezték meg a tulajdoni hányadaikat, melyen 2004-től az I. rendű alperest ugyancsak özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg.

Az ingatlanban található háromszintes lakóépületnek a második szintjén kialakított kétszobás lakrészben a felperes és a IV. rendű alperes lakik, továbbá a felperes használja a lakóház alsó szintjét és a kertet. A harmadik szinten található kétszobás lakrészt az I. rendű alperes - aki a felperes elhunyt fiának a túlélő házastársa - és a II-III. rendű alperesek - akik a felperes e fiának gyermekei, azaz a felperes unokái - használják.

A felperes keresetében - megromlott kapcsolatukra is figyelemmel - a haszonélvezeti jogára alapítottan az I-III. rendű alpereseket az általuk használt lakrész kiürítésére kérte kötelezni.

Az I-III. rendű alperesek a kereset elutasítására irányuló ellenkérelmük mellett viszontkeresetet terjesztettek elő, melyben a felperes haszonélvezeti jogának megszüntetését és korlátozását kérték.

Az elsőfokú bíróság a keresetnek helytadott és a viszontkeresetet elutasította.

Az I-III. rendű alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a lakás kiürítésére meghatározott teljesítési határidőt felemelte 60 napra.

A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a Ptk. 615.§ (1) bekezdése értelmében a felperes és az I. rendű alperes - akiknek az ingatlan ugyanazon eszmei hányadán van özvegyi joguk - egymást követő sorrendben gyakorolhatják a haszonélvezeti jogukat, vagyis az I. rendű alperes csak a felperest megillető és korábban keletkezett özvegyi jog megszűnése után élhet a saját jogával.