BH 2012.11.261 Abban az esetben, ha egy dolgon (ingatlanon) vagy annak meghatározott hányadán több személy egymást követően szerez haszonélvezeti jogot, a haszonélvezők a jogszerzésük sorrendjében egymás után lesznek jogosultak a haszonélvezet tartalmát kitevő jogok gyakorlására. A dolog (vagy annak egy része) tulajdonjogát utóbb újabb haszonélvezeti joggal terhelten megszerzők tulajdonosi jogosítványainak gyakorlása az elsőként haszonélvezeti jogot szerző fél rendelkezésének függvénye [Ptk. 157. § (4) bek., 615. § (1) és (2) bek.].

A perbeli ingatlannak a felperes 8/12 részben, a IV. rendű alperes 2/12 részben, míg a II-III. rendű alperesek 1/12-1/12 részben tulajdonosai. A felperest 1987 óta özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg a IV. rendű alperes tulajdoni hányadán és a II-III. rendű alperesek által utóbb örökléssel megszerzett tulajdoni hányadokon. A II-III. rendű alperesek a felperes özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten szerezték meg a tulajdoni hányadaikat, melyen 2004-től az I. rendű alperest ugyancsak özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg.

Az ingatlanban található háromszintes lakóépületnek a második szintjén kialakított kétszobás lakrészben a felperes és a IV. rendű alperes lakik, továbbá a felperes használja a lakóház alsó szintjét és a kertet. A harmadik szinten található kétszobás lakrészt az I. rendű alperes - aki a felperes elhunyt fiának a túlélő házastársa - és a II-III. rendű alperesek - akik a felperes e fiának gyermekei, azaz a felperes unokái - használják.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének, melyben a haszonélvezeti jogára alapítottan az I-III. rendű alpereseket az általuk használt lakrész kiürítésére kérte kötelezni, helytadott.

Az I-III. rendű alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a Ptk. 615. § (1) bekezdése értelmében a felperes és az I. rendű alperes - akiknek az ingatlan ugyanazon eszmei hányadán van özvegyi joguk - egymást követő sorrendben gyakorolhatják a haszonélvezeti jogukat, vagyis az I. rendű alperes csak a felperest megillető és korábban keletkezett özvegyi jog megszűnése után élhet a saját jogával.

A haszonélvező és a tulajdonos jogainak egybevetése [Ptk. 157. § (1) bek. és (2) bek.] alapján úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság helyes döntést hozott, amikor a felperes keresetének helyt adott.

Az I-III. rendű alperesek előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben azzal érveltek, hogy eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában abból, hogy két különböző személyt azonos jog illet meg, az következik: mindkettő gyakorolhatja az adott jogát, és ha a haszonélvezettel terhelt ingatlan használatában nem tudnak megállapodni, a felperes a lakás kiürítése helyett a használat szabályozását kérhetné a bíróságtól. Szerintük az ettől eltérő keresetet az ügyben eljárt bíróságoknak el kellett volna utasítani.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Kúriának a felülvizsgálat mint rendkívüli perorvoslat korlátai között abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia: hogyan alakul a haszonélvezők egymás közötti viszonya, ha az ingatlan ugyanazon tulajdoni hányadán többen, egymást követően szereztek haszonélvezeti (özvegyi) jogot.

Az I-III. rendű alperesek arra alappal hivatkoztak, hogy önmagában a Ptk. 615. § (1) bekezdésében írtakból - további indokolás nélkül - nem következik a másodfokú bíróságnak az a megállapítása, melyre alapítottan a felperes keresetének helyt adott. Annál is inkább, mert azokban az ügyekben, amelyekben több haszonélvező egymás közötti használati joga volt a vita tárgya, a Legfelsőbb Bíróság - a BH-ban eddig közzétett eseti határozatok tartalma szerint - a közös tulajdon használatára vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával hozta meg a döntését.