BH 2019.1.13 A valós tények közlése és a vélemény megfogalmazása a jóhírnév és a becsület megsértését nem teszi megállapíthatóvá [2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:45. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a perbeli társasház egyik lakásának tulajdonosa, igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, továbbá társasházkezelő és ingatlanforgalmazói szakképzettséggel rendelkezik. A társasház közös képviselője a II. rendű alperes ügyvezetője az I. rendű alperes. A felperes az elmúlt 6-8 évben hat polgári pert indított és négy büntető feljelentést tett a közös képviselő, illetve a társasház ellen. Az egyik ügyben a felperes pernyertes lett, a többi ügyben eredménytelenül pereskedett. A büntetőeljárások közül az egyik ügyben az I. rendű alperest megrovásban részesítette és az eljárást vele szemben megszüntette. Az egyéb bejelentések, hatósági eljárások, feljelentések nem jártak az alperesek marasztalásával.

[2] A társasház 2015. május 28-án beszámoló közgyűlést tartott, amelyen vita alakult ki a felperes és a közös képviselő ügyvezetője, valamint a lakók között. A felperes vitatta az előző évi elszámolást, azon belül az elszámolásban feltüntetett magas fénymásolási költséget, amelyet az I. rendű alperes a perek nagy számával és a jelentős iratállomány tulajdonosok részére történő megküldésének kötelezettségével magyarázott. Az I. rendű alperes felhívta a felperest arra, hogy az általa lakott másik társasházban írásait ne függessze ki, emellett tájékoztatta a közgyűlést a felperes által indított perekről, arra is kitérve, hogy a felperes minden pert elveszített. További vitát gerjesztett a felperes és a lakók között az, hogy a társasházban lévő több lakás beázása miatt 40 millió forint hitel felvételére lett volna szükség, azonban a társasház hitelkérelmét a bank nem fogadta be. Az I. rendű alperes tájékoztatása szerint a hitel felvétele azért hiúsult meg, mert a folyamatban lévő peres ügyek miatt a felperes kifogásolta a hitel felvételét. Az I. rendű alperes felolvasta a pénzintézet 2015. március 18-án kelt levelét, amely szerint a perek lezárulása után történhet meg a hitelkérelem befogadása.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes keresetében kérte megállapítani, hogy az I. rendű alperes a II. rendű alperes ügyvezetőjeként a 2015. május 28-án megtartott közgyűlésen elhangzott és kifogásolt közléseivel megsértette a becsülethez és a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait, kérte az alperesek kötelezését a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől való eltiltásra, valamint elégtétel adására.

[4] Az alperesek a kereset elutasítását kérték, egyúttal viszontkeresetet terjesztettek elő a felperessel szemben.

Az első- és másodfokú ítélet

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet és a viszontkeresetet elutasította. A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta.

[6] A jogerős ítélet a Ptk. 2:43. § a) pontja és 2:45. § (1) és (2) bekezdései alapján vizsgálva a becsület és jóhírnév sérelmét a kifogásolt közlésekben a következő megállapításokat tartalmazza:

[7] A felperes kezdeményezésére nem vitásan számos polgári per és egyéb hatósági eljárás indult a társasházzal, illetve a közös képviseletet ellátó II. rendű alperessel, valamint annak képviselőjével szemben elsősorban elszámolási kérdések kapcsán. Mindez nyilvánvalóan nagyszámú irat másolását és a bíróságok, illetve más hatóságok részére való továbbítását tette szükségessé. Nem valótlan tehát az a sérelmezett kijelentés, hogy a fénymásolási költségek megemelkedését részben a bírósági perek nagy száma okozta. Ugyancsak tényszerű az a kijelentés, hogy a beszámoló és annak mellékletei 82 tulajdonostárs részére történő kiküldése jelentős költséggel jár.

[8] A perben kihallgatott tanú úgy nyilatkozott, hogy ő függesztette ki a melegvíz-fogyasztás kiszámítására vonatkozó iratot annak az I. rendű alperes által is lakott háznak a hirdetőtáblájára, előadta ugyanakkor azt is, hogy a felperes, mint könyvvizsgáló segítségével állította össze a kifüggesztett adatokat. Az okirat elkészítése tehát a felperes segítő közreműködésével történt nyilvánvalóan annak tudatában, hogy azt a tanú fel kívánja használni. Nem okszerűtlen következtetés ezért az I. rendű alperes részéről, hogy az elszámolás elkészítését és kifüggesztését a felperesnek tulajdonította. Annak az elvárásnak, illetve kívánságnak a kifejezésre juttatásával, hogy a felperes a jövőben tartózkodjon a közvetlen környezetében hasonló magatartástól, az ott élők befolyásolásától, a felperesnek sem a becsületét, sem a jóhírnevét nem sértette meg.

[9] A felperes a társasházzal szemben számos polgári pert indított, személyes meghallgatása során maga sem tudta egyértelműen megjelölni a perek számát, hozzávetőleg 6-8 peres eljárásról tett említést. A valóságnak megfelel, hogy egy ügyben a felperes pernyertes lett, illetve egy büntetőügyben az ügyészség a nyomozás megszüntetése mellett megrovás intézkedést alkalmazott. A további, nem vitásan igen nagy számú eredménytelen per és hatósági eljárás kezdeményezése mellett azonban az a kijelentés, hogy a felperes eddig minden pert elvesztett, a való tényeknek meg nem felelő részében nem volt alkalmas arra, hogy a felperes megítélését érdemben befolyásolja.

[10] Megfelel a tényeknek az I. rendű alperesnek az a kijelentése, hogy banknál a hitel felvétele a folyamatban lévő peres ügyek miatt hiúsult meg, ezt a bank alkalmazottjai tanúként történt kihallgatásuk során igazolták. A felperes maga is beismerte, hogy a hitelfelvétel kapcsán eljárt a pénzintézetnél, és a perben kihallgatott tanú vallomása szerint azt is kifejtette, hogy miért nem kell a társasháznak hitelt nyújtani. Abból a valós tényből, hogy a felperes kifogásolta a pénzintézetnél a hitel felvételét, az I. rendű alperes megalapozottan vonta le azt a következtetést, hogy a folyamatban lévő perek mellett, amelyeket ugyancsak a felperes indított, a felperes személyes eljárása is hozzájárult ahhoz, hogy a társasház a hitelt nem kapta meg. A kifogásolt közlés tehát részben való tényeket, részben pedig okszerű következtetést tartalmaz.

[11] Mindezek alapján a jogerős ítélet megállapította, hogy a kifogásolt közlések a felperes személyiségi jogainak sérelmét, ezen belül a becsület és a jóhírnév sérelmét nem teszik megállapíthatóvá.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[12] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, tartalma szerint annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helyt adás érdekében.

[13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[14] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan az alábbiak szerint.

[15] Az eljárt bíróságok helyesen állapították meg, hogy az I. rendű alperes részben valós tényeket közölt, részben véleményt fogalmazott meg.

[16] A Ptk. 2:45. § (1) bekezdése értelmében a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A (2) bekezdés szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.