BH 1991.1.9 A közkegyelemről szóló 1990. évi XXXIX. törvény értelmében a bűnhalmazatban álló bűncselekményeket egyenként kell vizsgálni az eljárási kegyelem alkalmazása szempontjából, kivéve, ha a bűncselekmények bármelyike a kizáró okok között felsoroltak közé tartozik [1990. évi XXXIX. tv. 6. § (1) bek., 8. § (1) bek.].

A megyei bíróság az I. r. vádlottat nagyobb értékre üzletszerűen és folytatólagosan, elkövetett sikkasztás és 2 rb. orgazdaság bűntette miatt 1 év 1 hónapi - 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 16 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

Az I. r. vádlott 1976. évtől dolgozott a kereskedelmi vállalat műszaki üzletében mint eladó.

A II. r. vádlottal, aki szintén a kereskedelmi vállalat egy másik üzletében dolgozott, megegyeztek, hogy az elektromos szerelések során az általa fel nem használt cikkeket kicseréli a boltban árusított más cikkekre. E megegyezésnek megfelelően az I. r. vádlott a II. r. vádlottnak összesen 13 700 forint értékben hajszárítót, grillsütőt és magnetofont adott (1. pont).

Egy évvel később az I. r. vádlott közölte a II. r. vádlottal, hogy az üzletükben többlet van. és kérte a segítségét abban, hogy a vállalat más üzletébe történő átszállítás mellett egy színes televízió készüléket szerezhessen.

A II. r. vádlott ekkor a vállalat egyik üzletének a vezetőjét, a VII. r. vádlottat kérte meg, hogy az I. r. vádlott által felajánlott árucikkeket cserélje ki egy színes televízió készülékre, aki ebbe beleegyezett, és az I. r. és II. r. vádlottak 2 db 27 000 forint értékű mosógépet szállítottak a VII. r. vádlott által vezetett üzletbe, amiért az I. r. vádlott egy 21 900 forint értékű színes televízió készüléket kapott (2. pont).

A III. r. vádlott az egyik áruház karbantartója volt, aki a munkahelyéről eltulajdonított 20 db 48 000 forint értékű armatúrát, amelyet az I. r. vádlotthoz vitt, aki az armaturákért cserébe egy 44 000 forint értékű televízió készüléket adott (3. pont).

Végül az I. r. vádlott az évek során abból az üzletből, ahol dolgozott, fizetés nélkül folyamatosan elvitt egy grillsütőt, automata mosógépet, robotgépet, színes televíziót, elszívót, összesen 57 526 forint értékben (4. pont).

A megalapozott tényállásból helyesen következtetett az elsőfokú bíróság az I. r. vádlott bűnösségére is valamennyi terhére rótt cselekmény vonatkozásában.

Az I. r. vádlott védője a felmentésre irányuló fellebbezését fenntartotta; álláspontja szerint a tényállás megalapozatlan, mert az ellentétes a vádlott előadásával, és téves ténybeli következtetésen .alapul. Álláspontja szerint az ítélet tényként állapította meg, hogy az üzletben a vásárlók kívánságának megfelelően az áruk cseréje megengedett és szabályos volt, és ha a cserék során a kisebb értékkülönbözetet "borravalónak" tekintjük, akkor az I. r. vádlott jogszerűen vitte haza az értékkülönbözet fejében az árucikkeket, így az I. r. vádlott bűncselekményt nem követett el.

A Legfelsőbb Bíróság az I. r. vádlott védőjének a jogi okfejtésével nem értett egyet.

Az I. r. vádlott a kereskedelmi vállalat dolgozójaként a rábízott árucikkeket cserélte ki, így az ebből keletkezett értékkülönbözetnek "borravalókénti" értékelése téves. Az árucikkek cseréje után keletkezett értékkülönbözet vitathatatlanul a kereskedelmi vállalatot illette meg, így az I. r. vádlottnak az a cselekménye, hogy ezzel az értékkülönbözettel a sajátjaként rendelkezett: megvalósította a sikkasztás bűncselekményét, így a felmentése szóba sem kerülhetett.