3015/2023. (I. 13.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 63/E. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő "75%-a", az (1) bekezdés b) pontjában szereplő "75%-a", az (1) bekezdés c) pontjában szereplő "b) pontban meghatározott kapacitás, valamint a teljes átrepülő forgalom", az (1) bekezdés d) pontjában szereplő "75%-a", továbbá a 63/E. § (8) bekezdésben szereplő "legfeljebb három napig tarthat azzal, hogy a sztrájk időtartama legfeljebb napi hat óra lehet" szövegrészek alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. A Cech Ügyvédi Iroda által képviselt indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt nyújtottak be.

[2] A 2022. június 30-án benyújtott alkotmányjogi panasz szerint a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 63/E. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő "75%-a", az (1) bekezdés b) pontjában szereplő "75%-a", az (1) bekezdés c) pontjában szereplő "b) pontban meghatározott kapacitás, valamint a teljes átrepülő forgalom", az (1) bekezdés d) pontjában szereplő "75%-a", továbbá a 63/E. § (8) bekezdésben szereplő "legfeljebb három napig tarthat azzal, hogy a sztrájk időtartama legfeljebb napi hat óra lehet" szövegrészek alaptörvény-ellenesek.

[3] Az Lt. 63/E. §-át az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvény (Módtv.) 129. §-a iktatta be az Lt.-be, 2022. január 1-jétől.

[4] A Módtv. 129. §-ához fűzött indokolás szerint "[j]elenleg a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény rendelkezésének veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szóló 471/2021. (VIII. 6.) Korm. rendeletben található sztrájkkal kapcsolatos rendelkezés, amely rendelkezés a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti, azonban a veszélyhelyzet megszűnését követően is indokolt speciális sztrájkkal kapcsolatos egyes rendelkezések törvényi szinten történő rögzítése. Hangsúlyozandó, hogy az Lt. 61. § (1) bekezdése szerinti szervezet nemzetközi szerződésben vállalt tagállami kötelezettséget teljesít, amely kötelezettség szavatolja az állampolgárok szabad mozgását. A sztrájk adott esetben az átrepülő repülőforgalmat, valamint egyéb, NATO Tagságból fakadó tagállami kötelezettséget is ellehetetlenítheti, ennek következtében a légiközlekedés biztonságának szem előtt tartása érdekében is elengedhetetlen a sztrájkkal kapcsolatos rendelkezések törvényi szinten történő rögzítése."

[5] Az Lt. 63/E. §-a a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott még elégséges szolgáltatás mértékét határozza meg, az Lt. 61/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál, a Budapest CTA légterében a körzeti Irányítás (ACC) esetében, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (a továbbiakban: LHBP) Torony Irányítása esetében, a Budapest köze/körzeti Irányítás (APP) esetében, a Magyarország kormánya és a koszovói Nemzetközi Biztonsági Erő (KFOR) között a Koszovó felett kijelölt légtérben egyes léginavigácios szolgálatok nyújtásáról és egyéb kapcsolódó tevékenységek ellátásáról szóló Végrehajtási Megállapodás kihirdetéséről szóló 2013. évi CCXLVIII. törvény alapján nyújtott szolgáltatás esetében [Lt. 63/E. § (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjai].

[6] Az Lt. szerint a magyar légtérben légiforgalmi szolgálatokat kell fenntartani; ennek teljesítése érdekében a Magyar Állam zártkörűen működő részvénytársasági formában működő egyszemélyes gazdasági társaságot alapított. Az Lt. 61/A. § (2) bekezdés a) pontja szerint a társaság neve HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság).

[7] Az indítvány szerint a támadott rendelkezések az Alaptörvény XVII. cikk (2) bekezdésében biztosított kollektív munkavállalói érdekvédelem és az ennek egyik megjelenési formáját jelentő sztrájkjog aránytalan korlátozását valósítják meg, és ezért alaptörvény-ellenesek.

[8] 1.1. Az indítványozók természetes személyek, mindannyian a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. munkavállalói az alkotmányjogi panasz melléklete szerint.

[9] Az Lt. részbeni alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését - az ügy előzményei, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (továbbiakban: EJEB) gyakorlata, több alkotmánybírósági határozat, ezek között a 3065/2022. (II. 25.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.) részletes ismertetése mellett - arra hivatkozással kérték, hogy - bár a szabályozásban a sztrájkjog korlátozása az Alaptörvényben deklarált mozgásszabadság, továbbá az Európai Unióval és a NATO-val szemben fennálló nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében elismerhető legitim célként - "a sztrájkjog funkciója az, hogy lehetővé tegye a dolgozók számára, hogy nyomást gyakoroljanak a munkáltatójukra, és ennek révén kiegyenlítse a munkaviszony jellegéből adódó erőegyensúlytalanságot munkavállaló és munkáltató között. A nyomásgyakorlás abban áll, hogy a dolgozó beszünteti a munkát, amellyel legális és legitim módon akadályozza a munkáltató szokásos működését, ezzel valamely hátrányt okozva a munkáltatónak. Ezek alapján könnyen belátható, hogy az a sztrájk, amelynek nincs érdemi hatása a munkáltató működésére, amelynek során nem észlelhető a munkáltató működésében hátrányos változás, az nem tölti be funkcióját." Álláspontjuk szerint "e jog korlátozása csak akkor tekinthető arányosnak, ha a sztrájkjog ezt a funkcióját még a korlátozás után is megőrzi. E funkció megőrzése biztosítja azt, hogy a korlátozás ne jelentse egyben a jog kiüresítését is." A panasz szerint "az előírások egyértelműen olyan mértékben írják elő a szolgáltatást biztosítását, amely gyakorlatilag semmiféle módon nem akadályozzák, illetve nem befolyásolják hátrányosan a munkáltató szokásos működését. Mi több, egyes esetekben olyan szolgáltatási mértéket írnak elő, amely még az általános normál működés esetén sem indokolt." Aránytalannak tekintik azt is, hogy "a támadott rendelkezések legfeljebb három nap időtartamban, naponta legfeljebb hat órában teszik lehetővé a sztrájkot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy három nap elteltével Panaszosok sztrájkjoga megszűnik. Ez a rendelkezés egyértelműen a sztrájkjog teljes kiüresítését jelenti. Bár igazolható, hogy Panaszosok olyan tevékenységet látnak el, amely a Sztrájktv. 4. § (2) bekezdése szerinti "lakosságot alapvetően érintő tevékenység" körébe tartozik, nem állnak az állammal olyan sajátos jogviszonyban, amely indokolná, hogy végső soron - a három nap leteltével - a Sztrájktv. 3. § (2) bekezdés szerinti tilalom alá essenek."

[10] 1.2. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti, kivételes alkotmányjogi panasz feltételeinek a fennállása igazolása körében arra hivatkoznak az indítványozók, hogy "mindannyian a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. munkavállalói. Amennyiben sztrájkjogukat gyakorolni kívánják, ezt kizárólag a támadott rendelkezések keretei között tehetik meg. Mindezek alapján a támadott rendelkezés valamennyi panaszost személyesen érinti. [...] A támadott rendelkezések már önmagukban azáltal eredményezik a Panaszosok alapvető jogának - a későbbiekben kifejtendő módon megvalósuló - sérelmét, hogy sztrájkjogukat korlátozzák. A támadott rendelkezések hatályosulásához nem szükségesek további jogalkalmazói lépések, ezek a jogszabály erejénél fogva érvényesülnek. Panaszosoknak nincs lehetőségük arra, hogy - amennyiben sztrájkjogukat gyakorolni kívánják - a támadott rendelkezések által meghatározott a még elégséges szolgáltatás mértékét bíróság előtt vitassák. Panaszosoknak így az alkotmányjogi panasz mellett nem áll rendelkezésükre más jogi út sérelmük orvoslására. [...] Panaszosok attól a pillanattól kezdve, hogy munkaviszonyuk révén a támadott rendelkezések személyi hatálya alá kerültek, korlátozást szenvedtek el sztrájkjoguk tekintetében. A támadott rendelkezések időbeli hatálya jelenleg is fennáll, így amennyiben Panaszosok sztrájkjogukat gyakorolni kívánják, erre vonatkoznak a támadott rendelkezésekben előírtak." Utalnak arra, hogy az Abh. hasonló ügyben megállapította az indítványozók érintettségét.

[11] 2. A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) 2022. augusztus 12-én az üggyel kapcsolatos álláspontjáról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot [Abtv. 57. § (1b) bekezdése].

[12] 2.1. A beadvány ismertette az ügy előzményeit, valamint a támadott szabályozás célját, tartalmát, nemzetközi jogi és uniós jogi környezetét azzal, hogy a minisztérium álláspontja szerint az indítvány nem megalapozott. A TIM álláspontja tartalmazza azt is, hogy az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert az nem tartalmazza az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontjára és a (3) bekezdés a) pontjára, valamint az Abtv. 41. § (1) bekezdésére történő hivatkozást.

[13] 2.2. Az indítványozók 2022. november 30-án az alkotmányjogi panasz indítványukhoz - meghatalmazott jogi képviselőjük útján - kiegészítéseket tettek.

[14] A kiegészítésben a panasz befogadhatósága körében - a TIM álláspontját vitatva - előadták, hogy a hatáskört megállapító alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést kell egyértelműen megjelölni, ami az indítványozók szerint nem konjunktív, hanem alternatív előírást jelent. Másrészt, sem az Alaptörvény 24. cikk (3) bekezdése, sem az Abtv. 41. § (1) bekezdése nem az elbírálásra felhatalmazó, azaz hatáskört megállapító rendelkezés, hanem az eljáró szerv felruházása az elbírálás eredményeként alkalmazható jogkövetkezmények megállapítására. Harmadrészt, a TIM által hiányolt Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja szerinti alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróság felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját, ugyanakkor az indítványozók az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján támadják a személyüket a pusztán hatályosulással hátrányosan érintő jogszabályhelyeket, azaz nem volt olyan egyedi ügyük, amelyben a sérelmezett jogszabály alkalmazásra került volna. Negyedszer pedig megjegyzendő, hogy az Abtv. 26. § (2) bekezdésének szövege eleve magában foglalja az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontjára való utalást, mint hatáskört megállapító hivatkozást, így az indítványban ekként az implicite szerepel. következésképpen a TIM eljárási kifogásai megalapozatlanok.

[15] A kiegészítésben a panasz érdemi vizsgálatához kapcsolódóan "a még elégséges szolgáltatás" körében a történeti tényállás, az ügy előzménye részeként utalnak a Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.080/2021/5. végzése indokolásának [23] és [73], később [77] bekezdéseire, a Fővárosi Törvényszék 13.Mpk.75.206/2021/20. végzése indokolásának [91] bekezdésére; ezekből az következik, hogy a támadott törvényi rendelkezések nem egy elemükben szakmailag pontatlanok, illetve nem egyértelműek. A felvetett alkotmányossági kérdés középpontjában álló még elégséges szolgáltatás mértékének vizsgálatakor az Alkotmánybíróság kizárólag a hivatkozott bírósági döntések megállapításait tudja alapul venni, azaz az ott meghatározott még elégséges szolgáltatás kell zsinórmértékül szolgáljon a jelen ügyben is. A panasz szakmai észrevételeket tesz az Lt. 63/E. § (1) bekezdés a) pontjához (ACC útvonalirányítók), az It. 63/E. § (1) bekezdés b) pontjához (TWR repülőtéri irányítók), az Lt. 63/E. § (1) bekezdés e) pontjához (APP közelkörzeti irányítók), az Lt. 63/E. § (1) bekezdés e) pontjához [ACC útvonalirányítók (KFOR)], az Lt. 63/E. (4) bekezdéséhez. Azt a következtetés vonja le, hogy törvénynek ez az elemzése egyértelművé teszi, hogy az átlagos napi szolgáltatási szintet alig alulmúló, vagy éppenséggel még azt is - helyenként jelentősen - meghaladó még elégséges szolgáltatási szint elvárása kiüresíti a kérelmezők sztrájkhoz való jogát.

[16] A támadott törvényi szabályozás alapvető fogyatékossága, hogy azt nem előzte meg semmilyen szakmai vita vagy egyeztetés. Ellenkező esetben ugyanis - a szakmai érvek ütköztetése eredményeként - jóval részletesebb és - főleg - szakszerűbb szabályozás is elérhető lett volna. A még elégséges szolgáltatásnak törvényben történt szabályozása egy másik szempontú alkotmányossági problémát is felvet. Az Alaptörvény 28. cikkére tekintettel a sztrájkhoz való jog alkotmányos tartalmának meghatározásánál nem hagyható figyelmen kívül a Sztrájktv. indokolása. Ennek a 4. §-hoz fűzött része a még elégséges szolgáltatás biztosítását a sztrájkjog nyilvánvaló korlátjaként aposztrofálja, egyben rögzíti azt is, hogy a "még elégséges szolgáltatás teljesítése" fogalom a jogszabályban nem határozható meg. E jogalkotói kinyilatkozást a gyakorlat a jelen ügyben igazolta is, hiszen maga a TIM is elismeri a kellően alapos és részletes normatív definiálás megvalósíthatatlanságát. A kiegészítés utal arra is, hogy - szemben a sérelmezett rendelkezések tartalmi indokolásával - a NATO-kötelezettségeket a sztrájk nem érinti. A kiegészítés 11-14. pontjai a még elégséges szolgáltatás szintjének törvényi meghatározása problémáit tárgyalják, részben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Egyesülési Szabadság Bizottsága (ILO ESZB) gyakorlatát, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a közlekedési szolgáltaóknál tartott sztrájk korlátozásával kapcsolatos esetjogát felhívva.

[17] A kiegészítés a sztrájk időtartamának meghatározásáról szóló szabály körében arra hivatkozik, hogy az az indítványozók sztrájkjogának aránytalan és indokolatlan korlátozását eredményezi, mert a támadott törvényhely alapján folytatandó sztrájk - túl azon, hogy a még elégséges szolgáltatásként lényegében a rendes üzemű szolgáltatást kell nyújtani - azért nem alkalmas a nyomásgyakorlásra, mert a munkáltató tökéletesen tisztában van azzal, hogy az 72 óra (3 nap) elteltével, mely alatt pusztán összesen nem egybefüggő 18 órát tarthat a "munkabeszüntetés", befejeződik. Lényegében tehát a munkáltatónak csak ezt a 3 x 6 órát kell megoldania, ami a katonák átvezénylésével nem különösen megterhelő. A munkavállalóknak pedig nem marad további eszköze arra, hogy a munkáltatót mégis rávegyék a tárgyalásra. Az indítványozók szerint a sztrájk támadott törvényhely szerinti időbeli korlátozása nem egyeztethető össze az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) e körben kialakított esetjogában foglalt elvekkel.

[18] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerint tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26-27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy szól, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

[19] Az Abtv. 30. § (1) bekezdés második fordulata szerint az alkotmányjogi panaszt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az alkotmányjogi panaszt a 180. napon - vagyis határidőben - nyújtották be.

[20] A 2022. november 30-án érkezett, az indítványozók alkotmányjogi panaszindítványához tett kiegészítéseket az Alkotmánybíróság az indítványozók képviselőjének a minisztérium véleményéről szóló álláspontjaként vette figyelembe az alkotmányjogi panasz elbírálásánál.

[21] Az alkotmányjogi panasz a határozott kérelem feltételeinek megfelel, megjelöli azt a törvényi rendelkezést [Abtv. 26. § (2) bekezdése], amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét, megjelöli az eljárás megindításának indokait, a sérelmezett jogszabályt, az Alaptörvény megsértett rendelkezését és az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, tartalmaz kifejezett kérelmet a jogszabályi rendelkezés megsemmisítésére [Abtv. 41. § (1) bekezdés, 52. § (1b) bekezdés f) pont], továbbá indokolást arra, hogy jogorvoslati lehetőség miért nem áll fenn.

[22] 3.1. Az indítványozók az Abtv. 26. § (2) bekezdés szerinti hatáskörben kérték az Alkotmánybíróság eljárását. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban megállapította, hogy az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz az absztrakt utólagos normakontrollt felváltó speciális eljárás-fajta, mely személyes érintettséget feltételez. A panaszra tehát a jogszabály alkalmazása vagy hatályosulása ad okot, azonban úgy, hogy konkrét (bírósági) eljárás nem folyt/folyik az ügyben (vö. 3238/2021. (VI. 4.) AB végzés, Indokolás [22]) Az Alkotmánybíróság a 3230/2022. (V. 11.) AB végzésében arra is rámutatott, hogy "csak abban az esetben folytathat le érdemi vizsgálatot az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján eljárva, ha az indítványozó igazolja, hogy a támadott jogszabály, jogszabályi rendelkezés vele szemben közvetlenül hatályosult, és ennek következtében őt alapjogsérelem érte" (Indokolás [14]).

[23] Az indítvány (és a Technológiai és Ipari Minisztérium beadványa is) az alkotmányjogi panasz előzményeként utalt arra, hogy a Control Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezete (továbbiakban: Szakszervezet), amelynek az indítványozók valamennyien tagjai, 2021. július 15. napjától kezdődően határozatlan időre, minden nap 10.00-15.00 közötti időszakra sztrájkot hirdetett a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.-nél; a Szakszervezet bírósági nemperes eljárást kezdeményezett a meghirdetett sztrájk jogszerűségének megállapítására a Fővárosi Törvényszéken. A Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma 13.Mpk.75.206/2021/20. számú végzésével megállapította, hogy a sztrájk jogszerű, amennyiben a légiforgalmi irányítási szolgálat ellátásáért felelős dolgozók a bíróság által meghatározott mértékben biztosítják a még elégséges szolgáltatást. A sztrájkot az annak lehetőségét kizáró, a veszélyhelyzet során a légiközlekedés biztonságának megőrzése és a COVID-elleni védekezéshez elengedhetetlen eszközök zökkenőmentes szállítása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 446/2021. (VII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) hatályba lépése folytán nem tartották meg.

[24] Az Abh. az R. 1. §-a alaptörvény-ellenességét vizsgálta, amely kimondta, hogy "nincs helye sztrájknak a honvédelmi rendszerek és létesítmények ágazati kijelölő hatósága által a honvédelmi érdekből nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölt rendszerelemet üzemeltető légiforgalmi irányító szolgálat ellátásáért felelős szervezetnél." Az Abh. - ilyen körülmények között - az akkori indítványozók érintettségét megállapította. Az Abh. szerint "[a]z indítványozók az érintettség körében utaltak arra, hogy az R. hatálya alá tartozó munkáltatónál, az R. által érintett munkakörben foglalkoztatott személyek, akik munkabeszüntetéshez való joguk gyakorlására készültek a törvényi feltételek megtartása mellett. Az R. időbeli hatálya erre a tervezett munkabeszüntetésre is kiterjed. Az ügyben való személyes és közvetlen érintettség vizsgálható. Az aktuális, azaz jelenvaló érintettség követelménye - a fentebb idézett gyakorlat szerint - azt jelenti, hogy az indítványozó érintettségének az alkotmányjogi panasz benyújtásakor fenn kell állnia. Az indítványozóknak más jogi út nem áll rendelkezésre, az R. hatályosulásához konkrét jogalkalmazói lépések nem szükségesek, a tilalom a jogszabály erejénél fogva érvényesül. Az Alkotmánybíróság a jelen esetben ezért megállapította, hogy az Abtv. 26. § (2) bekezdésében foglalt feltételek az R. 1. §-ával összefüggésben, ideértve a jogsérelem bekövetkezését, a jelen esetben fennállnak. Az alaptörvény-ellenesnek állított jogszabály az indítványozók személyét, konkrét jogviszonyát, közvetlenül és ténylegesen, aktuálisan (jelenvaló módon) érinti" (Indokolás [27]).

[25] 3.2. A jelen ügy - az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállásának az igazolását illetően - az Abh.-ban említett körülményektől annak lényeges elemeiben eltér. Az indítvány nem igazolta, hogy az indítványozók munkabeszüntetéshez való joguk gyakorlását tervezték, erre készültek (aktuális, azaz jelenvaló érintettség követelménye). Nem igazolta azt sem, hogy a támadott rendelkezések elvont módon tiltják a jogszabály erejénél fogva a munkabeszüntetéshez való jog gyakorlásának tervezését vagy a gyakorlását. Az indítvány nem igazolja, hogy a Sztrájktv. szerinti egyeztető eljárás [2. § (1)-(3) bekezdés] lenne folyamatban.

[26] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Lt. 63/E. § (1) és (8) bekezdései szövegrészei a jelen esetben és indítvány alapján az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti panasszal nem támadhatók.

[27] 4. A fentiek szerint az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 26. § (2) bekezdésében írt törvényi feltételeknek, ezért azt az Alkotmánybíróság - a befogadhatóság egyéb feltételeinek vizsgálatát mellőzve - az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2022. december 13.

Dr. Márki Zoltán s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Handó Tünde s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Márki Zoltán s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Pokol Béla alkotmánybíró helyett

Dr. Schanda Balázs s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1530/2022.