2021. évi CXXXVI. törvény

az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról

I. FEJEZET

AZ EGYES ENERGETIKAI TÁRGYÚ ÉS KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 1. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya alá tartozik:)

"f) a szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, a csővezeték, a szénhidrogén- és széndioxidszállító vezeték, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek vezetékeinek és bányaüzem területén az egyéb gáztechnológiák létesítése, használatba vétele, műszaki üzemeltetése, felhagyása, elbontása;"

2. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 3. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás esetén a törvény alapján a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján kitermelt és

a) a magyar állam nevében és javára eljáró építtető által a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanba beépített vagy

b) célkitermelőhely vagy bánya rekultiválására felhasznált ásványi nyersanyag a kitermeléssel nem kerül ki a magyar állam tulajdonából."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 3. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1d) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás esetén a törvény alapján a magyar állam nevében és javára eljáró - az (1b) bekezdésben meghatározott - építtetővel szerződéses jogviszonyban álló, az ásványi nyersanyag kitermelését végző személy a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanba az (1b) bekezdés szerint be nem épített, és rekultiválásra fel nem használt ásványi nyersanyag tulajdonjogát megszerzi."

3. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az előkutatás csak akkor kezdhető meg, ha a bejelentő a bányafelügyeletnek igazolta, hogy a kutatási tevékenységgel igénybe venni tervezett ingatlan tekintetében ingatlan-igénybevételi jogosultsággal rendelkezik.

(4a) Az ingatlanra vonatkozó igénybevételi jogosultság a következőkkel igazolható:

a) az ingatlan tulajdonosával vagy vagyonkezelőjével megkötött, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan kutatási tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó megállapodás,

b) az ingatlan tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan kutatási tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozata vagy

c) a jogosultságot megállapító végleges hatósági határozat vagy jogerős bírósági ítélet."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdés szerinti igénybevételi jogosultság nem mentesíti az előkutatást végzőt a jogszabályban kötelezően előírt egyéb hatósági engedély megszerzése alól."

(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 4. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az előkutatást annak megkezdése előtt legalább 45 nappal a bányafelügyelethez kell bejelenteni.

(8) Előkutatás bejelentése során a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 35 napon belül igényt jelenthet be az előkutatásra.

(9) A 41. § (7)-(7b) bekezdését az előkutatásra is alkalmazni kell.

(10) Az előkutatást végző köteles a tevékenység befejezését követően az okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint megtéríteni, továbbá a tájrendezési, a környezetvédelmi, a földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeit teljesíteni.

(11) Az előkutatás időtartama legfeljebb 18 hónap lehet. Az előkutatást végző az előkutatás befejezését legkésőbb a kutatás befejezését követő 30 napon belül köteles bejelenteni a bányafelügyelet részére."

4. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) A bányafelügyelet kutatási engedélyt nem ad, bányatelket nem állapít meg, és az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet - a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelem kivételével - elutasítja, ha

a) a kérelmezőnek

aa) koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj,

ab) véglegessé vált határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj, bírság, jogosulatlanul kitermelt ásványinyersanyag-érték, vagy

ac) az aa) és ab) alpontok szerinti fizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelemi kamat tartozása van, vagy

b) a kérelmező a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette."

5. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható. A hozzájárulás iránti kérelmet - a (4) bekezdés szerinti esetek kivételével - az átvevő nyújtja be."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 6. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A hatósági hozzájárulás körében a (3) bekezdésben foglalt követelményeken túl a bányafelügyelet vizsgálja a jogszerző műszaki és pénzügyi alkalmasságát, valamint - amennyiben a jogszerző rendelkezik vagy korábban rendelkezett bányászati tevékenység végzésére jogosító engedéllyel - azt, hogy a korábbi bányafelügyeleti engedélyei alapján tevékenységét milyen hatékonysággal és felelősséggel végezte.

(6) Az építőipari nyers- és alapanyagra vonatkozó hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházása iránti kérelem esetében a bányafelügyelet a bányászati jogra vonatkozó adatokat megküldi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervnek, amely a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül nyilatkozhat arról, hogy

a) a bányászati jog átruházásáról a bányászati jog jogosultjával - az erre vonatkozó megállapodás csatolásával igazoltan - megegyezett, vagy

b) a magyar állam az átvevőt megillető jogokat és őt terhelő kötelezettségeket átvállalja.

(7) A bányafelügyelet a (6) bekezdés szerinti megkeresés megküldésével egyidejűleg a bányászati jog átruházására irányuló eljárást a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilatkozatának megtételéig felfüggeszti.

(8) Ha a magyar állam jognyilatkozatot tesz az átvevőt megillető jogok és őt terhelő kötelezettségek átvállalásáról, azonban az átadó és a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv között 35 napon belül nem jön létre megállapodás arról, hogy az átruházásra vonatkozó szerződés tekintetében a magyar állam lép az átvevő helyébe, a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv jogosult a határidő leteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulni az átadó jognyilatkozatának pótlása céljából.

(9) A (6) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az (5) bekezdésben foglaltakat nem kell vizsgálni."

6. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bányajáradékot fizet:)

"b) az 1. § (2) bekezdése szerinti tevékenységre engedéllyel rendelkező, az 1. § (7) bekezdése szerinti engedélyes, valamint a 3. § (1a) bekezdés b) pontja, illetve (1d) bekezdése szerint kitermelésre jogosult, és"

(az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia, illetve föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében az általa igénybevett ásványi nyersanyag után.)

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3c) A bányajáradék mértéke a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás során a magyar állam nevében és javára eljáró építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy tulajdonába került ásványi nyersanyag értéknek az 50%-a."

7. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet a bányafelügyelet engedélyével kezdheti meg, valamint az abban foglalt feltételek megtartásával végezheti."

8. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kutatási terület kialakítására és mértékére vonatkozó szabályokat a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) A kutatásra engedélyezett időszakon belül a bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét visszaadhatja. A bányafelügyelet a terület-visszaadást akkor fogadhatja el, amennyiben a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési, a környezetvédelmi, a földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A visszaadott területen a határozat véglegessé válásának napján az adományozott kutatási joga megszűnik vagy a jogosult kutatási engedélye hatályát veszti."

9. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 23. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Az (1a) bekezdés szerinti feltárás és kitermelés engedélyezésére vonatkozó műszaki üzemi terv hatályát veszti, amennyiben a bányavállalkozó a kutatási zárójelentés benyújtására nyitva álló határidőt elmulasztja, vagy a bányafelügyelet a kutatási zárójelentés elfogadása iránti kérelmet véglegessé vált döntésével elutasította vagy az eljárást megszüntette."

10. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bányafelügyelet a bányatelek megállapításáról szóló véglegessé vált határozatot megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett. Ha a megállapított bányatelek nem az egész ingatlant érinti, a határozathoz a bányafelügyelet mellékeli az ingatlan bányatelekkel érintett részét ábrázoló, közigazgatási határonként egy vagy több ingatlant is tartalmazó, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot is. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni a kőolaj, földgáz - ideértve a szén-dioxid gázt is - kitermelésére és a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelket."

11. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/A. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, ha a kérelmező)

"d) teljesíti a bányatelek-dokumentáció tartalmára jogszabályban előírt követelményeket, és ha a megállapítani kért bányatelek nem egész ingatlant érint, mellékeli az ingatlan bányatelekkel érintett részét ábrázoló, közigazgatási határonként egy vagy több ingatlant is tartalmazó, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/A. § (6a) és (6b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (6c) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A pályázat meghirdetése előtt a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 35 napon belül igényt jelenthet be a bányatelek bányászati jogára. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén a bányafelügyelet a bányászati jog új jogosítottjaként a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet jelöli ki.

(6b) Ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően még kitermelési tevékenységet nem végeztek, az új jogosult a kijelöléstől számított öt éven, építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek esetében két éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az ötéves határidő a (4) bekezdésben foglaltak szerint meghosszabbítható. Az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket az új jogosult tekintetében is alkalmazni kell.

(6c) Ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően már megkezdték a kitermelést, akkor az új jogosult a kijelöléstől számított egy éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az egyéves határidő nem hosszabbítható meg. Az egyéves határidőbe a kitermelés megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges hatósági eljárások időtartama nem számít bele. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén az egyéves határidőbe nem számít bele a 28/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázati eljárás, valamint a 28/B. § (2) bekezdése szerinti zártkörű pályázati eljárás lefolytatásának időtartama, továbbá a 28/B. § (4) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértés megadásáig terjedő időtartam."

12. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az építőipari nyers- és alapanyag esetén, ha a bányavállalkozó kérelmére vagy hivatalból a bányafelügyelet törli a bányatelket, az eljárás során a bányászati joggal kapcsolatban rendelkezésére álló információkról szóló tájékoztató és azt megalapozó, rendelkezésére álló hatósági határozatok megküldésével egyidejűleg megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül nyilatkozhat arról, hogy igényt tart-e a bányászati jogra. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilatkozata alapján a bányafelügyelet - szükség szerint - a bányatelek törlési kérelmet elutasítja, a bányavállalkozó bányászati jogát törli, a hivatalból indított eljárását megszünteti és a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet új bányászati jogosítottnak kijelöli."

13. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, csökkentését, a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségleteinek kielégítését, továbbá a 26/A. § (3a) bekezdése szerint megállapított bányateleknél, illetve horizontálisan bővített bányatelekrésznél a településrendezési tervben foglaltaknak való megfelelést."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdésekkel egészül ki:

"(2a) Építőipari nyers- és alapanyagra megállapított, legalább 5 000 000 m3 kitermelhető ásványvagyonnal rendelkező bányatelek esetében a kitermelési műszaki üzemi terv évenkénti ütemezésben tartalmazza a bányavállalkozó által minimálisan kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiséget.

(2b) A (2a) bekezdés alkalmazásában egy bányateleknek minősülnek az egymással határos, azonos ásványi nyersanyagra megállapított olyan bányatelkek,

a) amelyekre vonatkozóan a bányászati jog jogosultja azonos bányavállalkozó,

b) amelyek közül legalább egy esetében a bányászati jog jogosultja a bányavállalkozó, a további bányatelkek tekintetében pedig a bányavállalkozónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása, vagy

c) amelyek tekintetében a bányászati joggal olyan bányavállalkozók rendelkeznek, amelyekben ugyanazon természetes személy bír többségi befolyással.

(2c) Az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi tervet - az e törvény végrehajtására a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározottak szerint - rendszeresen felül kell vizsgálni."

(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2)-(2b) bekezdésben meghatározott szempontokra és az ingatlanigénybevételi ütemtervre figyelemmel hagyja jóvá."

(4) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A bányászati tevékenység során feltárt, szakmai-tudományos szempontból jelentős ásványokról, ásványtársulásokról, ősmaradványokról a bányavállalkozó köteles tájékoztatni a bányafelügyeletet, valamint a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet és lehetővé tenni a lelet mentését."

(5) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a világörökségi helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése érdekében szükséges, a Hatóság elnöke - a világörökségről szóló törvénnyel összhangban - rendeletben meghatározza a világörökségi területre vonatkozóan az ásványi nyersanyag kitermelésének a feltételeit, valamint ha a kitermelés már megkezdődött, az ezeknek a feltételeknek való megfelelés határidejét.

(8) A bányafelügyelet a világörökségi területen található bányatelek esetében

a) a (7) bekezdés szerinti rendeletnek való megfelelést a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása vagy módosítása során vizsgálja,

b) az érvényes kitermelési műszaki üzemi tervet hivatalból felülvizsgálja, és amennyiben nem felel meg a (7) bekezdés szerinti rendeletnek, kötelezi a bányavállalkozót a kitermelési műszaki üzemi terv módosítására és a módosítás kidolgozásához szükséges észszerű határidő tűzésével annak bányafelügyelet részére történő benyújtására.

(9) A bányafelügyelet a kitermelést megtiltja, ha

a) a (8) bekezdés szerinti határidőt a bányavállalkozó elmulasztja, vagy

b) a kitermelési műszaki üzemi terv módosítása iránti kérelmet végleges döntésében elutasítja vagy az eljárást megszünteti."

14. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény "Műszaki üzemi terv" alcíme a következő 27/A. és 27/B. §-sal egészül ki:

"27/A. § (1) A bányafelügyelet az ásványvagyon-gazdálkodással kapcsolatos feladatkörében figyelemmel követi az ásványi nyersanyagok kutatásával, kitermelésével, kereskedelmével és nemzetgazdasági felhasználásával kapcsolatos gazdasági folyamatokat. A bányafelügyelet ennek keretében vizsgálja, hogy fennáll-e a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot.

(2) Ha a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett építőalapanyag-ipari árindex (a továbbiakban: árindex) havi értéke - 12 hónapon belül legalább két alkalommal - az előző év azonos időszakához mérten az építőalapanyag-ipari árak legalább 5%-os növekedését mutatja, a Hatóság elnöke rendeletben piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot vezethet be.

(3) A Hatóság elnöke a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot bevezetése során különösen az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) az árindex növekedésének tényleges mértéke,

b) az árindex növekedésének folyamatossága,

c) a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot bevezetését megelőző 12 hónapos időszak tekintetében az árindex 5%-os mértéket meghaladó növekedéssel érintett hónapok száma.

(4) A (2) bekezdés szerinti rendeletben meg kell határozni a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartamát, amely nem lehet hosszabb egy évnél.

(5) Ha a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot (2) bekezdés szerinti feltétele a rendelkezésre álló adatok alapján

a) nem áll fenn, a Hatóság elnöke a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot megállapító rendeletét hatályon kívül helyezi,

b) a (4) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30. napon fennáll, a Hatóság elnöke rendeletével a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot fenntartásának időtartamát - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevétele alapján - legfeljebb további egy évvel meghosszabbíthatja.

27/B. § (1) A Hatóság elnöke az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított, legalább 5 000 000 m3 kitermelhető ásványvagyonnal rendelkező bányatelkekre rendeletben meghatározza

a) a kitermelendő ásványi nyersanyag minimális mennyiségére és az ehhez kapcsolódó kitermelési ütemtervre vonatkozó részletes követelményeket,

b) az üzemszerű kitermelés 49. § 49. pontja szerinti mértékétől és időszakától eltérő szabályokat,

c) az üzemszerű kitermelés megkezdésének határidejére, a határidő meghosszabbítására vonatkozó, a 26/A. § (4), (6b), (6c) bekezdésétől eltérő szabályokat,

d) a kitermelés szüneteltetésére, illetve szünetelésére vonatkozó, a 30. § (1) és (7) bekezdésétől eltérő szabályokat a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartama alatt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy bányateleknek minősülnek az egymással határos, azonos ásványi nyersanyagra megállapított olyan bányatelkek,

a) amelyekre vonatkozóan a bányászati jog jogosultja azonos bányavállalkozó,

b) amelyek közül legalább egy esetében a bányászati jog jogosultja a bányavállalkozó, a további bányatelkek tekintetében pedig a bányavállalkozónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása, vagy

c) amelyek tekintetében a bányászati joggal olyan bányavállalkozók rendelkeznek, amelyekben ugyanazon természetes személy bír többségi befolyással.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bányafelügyelet - a Hatóság elnöke által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint -

a) új kitermelési műszaki üzemi tervet vagy érvényes kitermelési műszaki üzemi terv módosítását abban az esetben hagyja jóvá, ha a bányavállalkozó kitermelési ütemterve megfelel az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott követelményeknek,

b) hivatalból felülvizsgálja a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapottal érintett ásványi nyersanyagvagyonnal rendelkező bányatelekre vonatkozó érvényes kitermelési műszaki üzemi tervet, és amennyiben az nem felel meg az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározottaknak, határidő tűzésével kötelezi a bányavállalkozót a kitermelési műszaki üzemi terv módosítására és bányafelügyelet részére történő benyújtására.

(4) A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti eljárásban, illetve külön kérelemre új eljárásban az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott kitermelendő mennyiségtől és kitermelési ütemtervtől - ide nem értve azt az esetet, ha a bányavállalkozó a kitermelést önhibáján kívüli okból nem tudja teljesíteni - kizárólag az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott esetekben és módon térhet el."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény "Műszaki üzemi terv" alcíme a következő 27/C. §-sal egészül ki:

"27/C. § (1) Piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot esetén a (2) bekezdés szerinti vállalkozás az e § szerinti kiegészítő bányajáradék fizetésére köteles.

(2) Kiegészítő bányajáradék fizetésére köteles az a vállalkozás, amely

a) a 20. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint bányajáradék fizetésére köteles, és

b) főtevékenységként

ba) építőipari nyers- és alapanyag bányászata, valamint

bb) építési alapanyagként szolgáló termék gyártása

tevékenységi körön belül a Hatóság elnöke által rendeletben meghatározott gazdasági tevékenységet végez, és

c) a Hatóság elnöke által rendeletben megállapított piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot megelőző második adóévben az árbevétele - ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást - elérte vagy meghaladta a 3 000 000 000 forintot.

(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában főtevékenység az a TEÁOR nómenklatúra szerinti gazdasági tevékenység, amelyet a vállalkozás a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot hatálybalépését megelőző második adóév során, bármely időpontban főtevékenységként végzett.

(4) A (2) bekezdés szerinti fizetésre kötelezett az általa kitermelt vagy feldolgozott, építési alapanyagként szolgáló termékeknek a Hatóság elnöke rendeletében - a 27/A. § (3) bekezdésében foglalt szempontokat figyelembe véve - megállapított, általános forgalmi adó nélkül számított viszonyítási egységáron felüli értékesítése esetén a tényleges árbevétel, az értékesített mennyiség és a viszonyítási egységár alapján megállapított árbevétel különbségének 90 százalékát kiegészítő bányajáradékként fizeti meg.

(5) A kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig. A befizetett kiegészítő bányajáradék költségként számolható el."

15. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 28/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A pályázatok értékelésére a pályázat kiírója a miniszter által vezetett minisztérium részvételével legalább 3 fős bírálóbizottságot hoz létre. A bírálóbizottság javaslata alapján a nyertes pályázó személyéről a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv dönt. Nyilvános pályázat esetén a pályázat eredményét nyilvánosságra kell hozni, és arról valamennyi pályázót értesíteni kell. Zártkörű pályázat esetén kizárólag a pályázat érvényességének és eredményességének, valamint érvénytelenségének vagy eredménytelenségének tényét kell nyilvánosságra hozni, és arról valamennyi pályázót értesíteni kell.

(4) A hasznosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, valamint az állam nevében történő megszüntetéséhez a bányafelügyelet előzetes egyetértése szükséges. A bányafelügyelet az előzetes egyetértést megtagadja, ha a hasznosítási szerződés megkötése, módosítása vagy megszüntetése az ásványvagyon-gazdálkodás követelményeivel ellentétes vagy a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségleteinek kielégítését veszélyezteti."

16. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bányavállalkozó a kitermelésre jóváhagyott műszaki üzemi terv időtartama alatt legfeljebb 12 hónapig állhat le a kitermeléssel. A bányavállalkozó a kitermelést 12 hónapot meghaladóan - az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelkek kivételével - a bányafelügyelet engedélyével, jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján szüneteltetheti."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bányafelügyelet - a mélyműveléses ércbánya kivételével - hivatalból elrendeli a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését, ha

a) a kitermelés szüneteltetésének időtartama eléri a 6 évet,

b) építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek esetében a (7) bekezdés szerinti szünetelés időtartama eléri a 48 hónapot,

c) a bányavállalkozó a kiesett bányajáradék pótlására megállapított díjfizetési kötelezettségének felhívás ellenére határidőre nem tesz eleget vagy

d) a bányavállalkozónak a szüneteltetést követő időszakra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmét - a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv kivételével - a bányafelügyelet véglegessé vált döntésben elutasította vagy az eljárást megszüntette."

(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 30. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha az építőipari nyers- és alapanyagot kitermelő bányavállalkozó 12 hónapot meghaladóan nem végez kitermelést (a továbbiakban: szünetelés), az első félévben az elmaradt bányajáradék pótlására a 20. § alapján, valamint az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fajlagos érték alapján a bányatelek kitermelhető ásványvagyon értéke 0,5%o-ének megfelelő összeget fizet, amely összeg 6 havonta további 0,5%o-kel növekszik."

17. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bányafelügyelet a tájrendezéshez szükséges feladatokról a műszaki üzemi terv és az (5) bekezdés szerinti használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezési tervének jóváhagyási eljárása során dönt."

18. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3c) Ha a bányavállalkozó a kitermelést engedély nélkül szüneteltette, a bányafelügyelet a bányavállalkozót az engedély nélküli szüneteltetés időtartamára a 30. § (3) bekezdése alapján számított díj megfizetésére kötelezi. Ha a bányavállalkozó a 30. § (7) bekezdése szerinti szünetelés időtartamára az elmaradt bányajáradék pótlására vonatkozó díj megfizetését nem teljesítette, a bányafelügyelet a bányavállalkozót a szünetelés időtartamára vonatkozó, elmaradt bányajáradék pótlására vonatkozó díj megfizetésére kötelezi."

19. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 42. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az építőipari nyers- és alapanyag kitermelésének befejezésekor a bányabezárásra kidolgozott műszaki üzemi terv elbírálása során a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy igénybejelentés esetén a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül a bányászati jog jogosultjával megkötött, bányászati jog átruházásáról szóló megállapodást küldje meg. A megkereséssel egyidejűleg a bányafelügyelet a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárást a bányászati jog átruházása tárgyában létrejött megállapodás megküldéséig, de legfeljebb az igénybejelentés megtételére nyitva álló határidő leteltéig felfüggeszti.

(7) Ha az átadó és a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv között a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül nem jön létre megállapodás az átruházás feltételeire vonatkozóan, a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv jogosult a határidő leteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulni a bányászati jog jogosultja jognyilatkozata pótlása céljából."

20. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra -:]

"e) szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén- és a széndioxidszállító vezeték, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gáz és gáztermékvezeték és bányaüzem területén az egyéb gáztechnológia építése, használatba vétele, üzemeltetése, elbontása és felhagyása,"

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (1) bekezdése a következő u)-w) ponttal egészül ki:

[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra -:]

"u) az előkutatás tudomásul vétele,

v) a bányászati és gázipari biztonsági szabályzatok és műszaki követelmények megállapítása, ideértve a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén általános vagy egyedi eltérés, felmentés engedélyezését a biztonsági szabályzatok és műszaki követelmények előírásai alól,

w) a piacfelügyeleti eljárása során a biztonságossági és megfelelőség-tanúsítási követelmények érvényesítése, ennek keretében a bányászati és gázüzemi tevékenységek végzése során alkalmazott vagy a hatósági felügyelete alá tartozó létesítményekbe beépített termékek, gépek, berendezések, a nyomástartó berendezések és rendszerek, szállítható nyomástartó berendezések, az egyéni védőeszközök, a villamossági termékek, a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek ellenőrzése; továbbá azon termékek biztonságosságának elbírálása, melyek használatbavételéhez összeszerelés, helyre szerelés vagy más installációs műveletek elvégzése szükséges, alkalmazhatóságára a forgalmazási műveletek - különösen szállítás, raktározás - hatással lehettek, valamint amelyek esetében nem történt piacra helyezés a használatbavételt megelőzően, ideértve a saját használatra előállított terméket is."

21. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az elővásárlási jog gyakorlására jogosult, az állam tulajdonosi jogkörében eljáró szerv a szerződés megkötésére irányuló szándékot egyértelműen kifejező és valamennyi lényeges kérdésre kiterjedő ajánlat közlésétől vagy - az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan - tulajdonjog átruházására irányuló szerződés megkötéséről való tudomásszerzéstől számított 35 napon belül nyilatkozhat, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A határidő jogvesztő."

22. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. §-a a következő 58. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"58. "Bányaüzemi egyéb gáztechnológiák": tartozékaival és alkotórészeivel együtt azon berendezések összessége, amely a földgázon kívüli egyéb gázt, fluidumot vagy gázterméket állít elő bányaüzem területén."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. §-a a következő 59. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"59. Piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot: az építőipari nyers- és alapanyagok kínálatának és keresletének - az építőipari nyers- és alapanyagok statisztikai adattal alátámasztott árát figyelembe vevő - változása következtében kialakult olyan piaci helyzet, amely a stratégiai felhasználónak minősülő gazdasági ágazatok, illetve a nemzetgazdaság ásványi nyersanyag-ellátásának a biztonságát veszélyezteti."

23. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-a a következő (28) bekezdéssel egészül ki:

"(28) E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.7) megállapított 3. § (1b) és (1d) bekezdését, 20. § (2) bekezdés b) pontját, 20. § (3c) bekezdését, 26. § (4) bekezdését, 26/A. § (3) bekezdés d) pontját, 28/B. § (3) és (4) bekezdését, 30. § (1), (4) és (7) bekezdését, 36. § (2) bekezdését a 2022. január 1-jén fennálló tényekre, jogviszonyokra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-a a következő (29)-(31) bekezdéssel egészül ki:

"(29) E törvénynek a Módtv.7 által megállapított 4. § (10) és (11) bekezdését, 6. § (6)-(9) bekezdését, 26/A. § (6a)-(6c) bekezdését, 26/B. § (6) bekezdését, 27. § (6) bekezdését, 42. § (6) és (7) bekezdését és 48. § (4) bekezdését a 2022. február 1-jén fennálló tényekre, jogviszonyokra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(30) E törvénynek a Módtv.7 által megállapított 27. § (2a) bekezdését a 2022. július 1-jétől benyújtásra kerülő kitermelési műszaki üzemi tervek jóváhagyása során kell alkalmazni azzal, hogy a bányavállalkozó által minimálisan kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiséget éves bontásban a 2023. évtől kell szerepeltetni a kitermelési műszaki üzemi tervben.

(31) A 2022. június 30-ig jóváhagyott végleges kitermelési műszaki üzemi terveket az e törvénynek a Módtv.7 által megállapított 27. § (2a) bekezdésében foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében 2022. augusztus 31-ig felül kell vizsgálni, és be kell nyújtani a bányafelügyelet részére jóváhagyásra azzal, hogy a bányavállalkozó által minimálisan kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiséget éves bontásban a 2023. évtől kell szerepeltetni a kitermelési műszaki üzemi tervben."

24. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

"4. a bányajáradékra, annak és a 27/C. § szerinti kiegészítő bányajáradék befizetésére, továbbá a szabálytalanul végzett bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására szolgáló térítésre, illetve díjfizetésre,"

(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdése a következő 36. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke)

"36. a bányaüzem területén az egyéb gáztechnológia építésére, használatba vételére, üzemeltetésére, elbontására és felhagyására"

(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1d) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a bányafelügyeleti hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolvány és jelvény biztosítására, használatára, az érintett személy azonosításához szükséges adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat,

b) a bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogkörébe tartozó létesítmények meghatározásának és a tűzvédelmi ellenőrzés részletes szabályait,

c) a bányafelügyelet piacfelügyeleti ellenőrzése alá tartozó termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó és az importtermékek ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat, továbbá a piacfelügyeleti hatósági jogkörben eljáró bányafelügyelet által - közigazgatási hatósági hatáskörben eljárva - alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokat,

d) az előkutatás és az e törvény hatálya alá tartozó jogosultságok részletes szabályait,

e) a bányászati jog átruházása során a bányafelügyeleti vizsgálat részletes szabályait,

f) a kutatási, feltárási, kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási és tájrendezési, föld alatti gáztárolási és meddőhányó-hasznosítási műszaki üzemi terv részletes tartalmi követelményeit, építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi terv rendszeres felülvizsgálatának részletes szabályait,

g) világörökségi területen az ásványi nyersanyag kitermelésének a feltételeit, megkezdett kitermelés esetén az ezeknek a feltételeknek való megfelelés határidejét, valamint ezekhez kapcsolódóan a világörökségi területen bányászati tevékenységre vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásának részletes feltételeit,

h) a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot fennállását,

i) a 27/B. § (1) bekezdése szerinti szabályokat és követelményeket,

j) a bányafelügyelet piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot alapján lefolytatandó eljárásainak részletes szabályait."

(4) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1d) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

"k) a 27/C. § szerinti kiegészítő bányajáradékkal érintett termékek piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartama alatt figyelembevételre kerülő viszonyítási egységárát, valamint a kiegészítő bányajáradék fizetési kötelezettséget megalapozó - a 27/C. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységi körökön belüli -gazdasági tevékenységet,"

25. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 51. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"e) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv."

26. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

a) 30. § (6) bekezdés b) pontjában a "26/A. § (6b)" szövegrész helyébe a "26/A. § (6c)" szöveg,

b) 36. § (3) és (4) bekezdésében az "az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet" szövegrész helyébe a "az e törvény végrehajtására a Hatóság elnöke által kiadott rendelet" szöveg,

c) 38. § (3) bekezdésében az "üzemeltetője" szövegrész helyébe az "üzemeltetője, továbbá az előkutatás végzésére jogosult" szöveg,

d) 41. § (7b) bekezdésében a "26/A. § (6) és (7)" szövegrész helyébe a "26/A. § (6)-(7)" szöveg,

e) 42/O. § a) pontjában a "végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott" szövegrész helyébe a "végrehajtására a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározott" szöveg,

f) 44. § (4) bekezdésében az "a Kormány rendeletében meghatározott" szövegrész helyébe az "az e törvény végrehajtására a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározott" szöveg

lép.

2. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

27. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 115. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban a környezetvédelmi engedély az integrált építési és környezetvédelmi engedély részeként kerül kiadásra."

28. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (4) bekezdésében az "utak, valamint" szövegrész helyébe az "utak, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szereplő, új közcélú átviteli hálózati távvezeték, valamint" szöveg lép.

3. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

29. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Közcélú hálózat építése céljából a közterület (6) bekezdés szerinti felbontása a november 15. és március 15. közötti időszakban is engedélyezhető, amennyiben a közművezeték üzemeltetője vállalja, hogy olyan műszaki-technológiai megoldás szerint jár el, amellyel az érintett közterület végleges helyreállítása a közúti közlekedés biztonságát nem veszélyeztetve, az időjárási körülményekhez igazodva szakszerűen, a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglaltaknak megfelelve elvégezhető, és a közművezeték üzemeltetője az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló miniszteri rendelet szerinti alkalmassági időtartamra jótállást vállal az elvégzett munkákra."

4. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

30. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 4. § (2) bekezdésében a "megszegése esetén" szövegrész helyébe a "megszegése esetén, valamint engedélyköteles tevékenység engedély nélkül történő végzése esetében" szöveg lép.

5. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása

31. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 17. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(E törvény - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt -)

"j) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

6. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

32. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 61a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"61a. Teljes mértékben integrált villamosenergia-tároló: az átviteli vagy az elosztóhálózatba integrált villamosenergia-tároló, amely használatának célja az átviteli vagy az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működésének biztosítása, ide nem értve a kiegyenlítő szabályozást és a szűk keresztmetszet kezelését;"

33. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) Az átviteli rendszerirányító

a) aggregálást nem végezhet és

b) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - villamosenergia-tároló tulajdonjogát nem szerezheti meg, továbbá nem létesíthet és nem üzemeltethet villamosenergia-tárolót.

(2) Az átviteli rendszerirányító az átviteli hálózat biztonságos és megbízható működése kizárólagos céljából a legkisebb költség elve szerint az átviteli hálózat részét képező teljes mértékben integrált villamosenergia-tárolót létesíthet és működtethet a Hivatal jóváhagyásával. A Hivatal a jóváhagyást megtagadja, ha a villamosenergia-tároló üzemeltetése nem szükséges az átviteli rendszerirányító e törvényben, az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendeletben meghatározott feladatainak végrehajtásához. A Hivatal eljárásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg."

34. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 33/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33/C. § (1) Az elosztó a Hivatal jóváhagyásával az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működése céljából a legkisebb költség elve szerint az elosztó hálózat részét képező teljes mértékben integrált villamosenergia-tárolót létesíthet és működtethet.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti jóváhagyást megtagadja, ha a villamosenergia-tároló üzemeltetése nem szükséges az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működéséhez. A Hivatal eljárásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg."

35. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény "Közvilágítás" alcíme a következő 34/C. §-sal egészül ki:

"34/C. § (1) A közúti és vasúti beruházások során létesült közvilágítási berendezés és tartozéka az üzembe helyezés napján, e törvény erejénél fogva

a) ha a közvilágítási berendezések létrehozására nem az országos közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében került sor, a közvilágításra kötelezett tulajdonába és a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy üzemeltetésébe kerül,

b) ha a közvilágítási berendezések létrehozására az országos közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében kerül sor, a Magyar Állam tulajdonába és az országos közút kezelőjének vagy a pályahálózat-működtetőjének az üzemeltetésébe kerül.

(2) A törvényben kijelölt építtető az építési engedély iránti kérelmében nyilatkozik arról, hogy az országos közúti és vasúti beruházások során újonnan létrehozott közvilágítási berendezések üzembe helyezésére a közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében került-e sor. Az építtetői nyilatkozattétel előtt az országos közút kezelője vagy a pályahálózat működtetője az építtető megkeresésére nyilatkozik arról, hogy az újonnan létrehozott közvilágítási eszköz és tartozéka országos közút vagy vasút forgalombiztonságát szolgálja-e."

36. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 47. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7a) A (7) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a lakossági fogyasztó értesítése írásban történik azzal, hogy a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik."

37. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"60. § (1) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a felhasználó melyik villamosenergia-kereskedőtől vásárolja a villamos energiát.

(2) A hálózati csatlakozási szerződésbe foglalt, a rendszerhasználó által megszerzett jog (a továbbiakban e § alkalmazásában: rendelkezési jog)

a) a b) pont szerinti kivétellel, a felhasználási hellyel együtt ruházható át,

b) a hálózati engedélyes által visszavásárolható, vagy

c) a (4) és (6) bekezdés szerinti esetekben ingyenesen átszáll a hálózati engedélyesre.

(3) A rendszerhasználó rendelkezési jogát - a (4) és a (6) bekezdés szerinti esetek kivételével - nem érinti az, ha azt nem gyakorolja.

(4) Ha a termelő

a) villamosenergia-termelési tevékenysége megszüntetését követően a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a tevékenység megszüntetésének napjától számított két évig, vagy

b) - az atomenergiáról szóló törvény hatálya alá tartozó engedélyes kivételével - a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a hálózati csatlakozási szerződés hatálybalépésének napját követő

ba) kiserőművek esetén három éven belül,

bb) 50 MW és ezt meghaladó teljesítő képességű erőmű esetén öt éven belül

nem veszi igénybe, a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a törvényi határidő leteltét követő napon a hálózati engedélyesre átszáll.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti határidőt a hálózati engedélyes a termelő kérelmére legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítja, ha a termelő a hálózati csatlakozási szerződés szerinti teljes csatlakozási díjat a határidő meghosszabbítására irányuló kérelem benyújtásáig megfizette.

(6) Ha a felhasználó vagy az erőmű vételezési teljesítménye tekintetében a termelő

a) a hálózathasználati szerződés felmondásának napjától számított öt évig az adott csatlakozási pont tekintetében nem köt új hálózathasználati szerződést, vagy

b) rendszerhasználatidíj-fizetési kötelezettség elmulasztása miatti kikapcsolása napjától számított öt évig nem rendezi a tartozását,

a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a törvényi határidő leteltét követő napon a hálózati engedélyesre átszáll.

(7) A hálózathasználati szerződésből eredő igények három év alatt évülnek el.

(8) Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel - az elektronikus kapcsolattartást választja, az e törvényben és a Vhr.-ben a felhasználó és a hálózati engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.

(9) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a hálózati engedélyes és a felhasználó jogviszonya vonatkozásában előírt írásbeliség követelményének a hálózati engedélyes és a felhasználó bármely olyan módon eleget tehet, amellyel a jognyilatkozat változatlan formában és tartalommal megjeleníthető, továbbá a nyilatkozattevő személye és a nyilatkozat megtételének időpontja egyértelműen megállapítható. E követelménynek megfelel az engedélyes által biztosított informatikai felületen rögzített kommunikáció.

(10) Ha az írásbeliség követelményének előírása ellenére az írásba foglalás elmaradt, a fél az írásbeliség hiányára nem hivatkozhat, ha

a) az írásba foglalás elmaradása neki felróható, vagy

b) a teljesítés elfogadása kifejezetten vagy ráutaló magatartással megtörtént.

(11) A (6) bekezdés szerinti esetben a felek közötti jogviszony a jogviszonyra irányadó jogszabályok és a hálózati engedélyes üzletszabályzata szerinti tartalommal jön létre."

38. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A villamosenergia-kereskedő - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - akkor jogosult a felhasználóval vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentőjével a kapcsolatot elektronikusan tartani, ha azt a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője kéri, vagy ahhoz hozzájárult. Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője az elektronikus kapcsolattartáshoz hozzájárult, az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője és a villamosenergia-kereskedő közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető."

39. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés eredménytelensége esetén hivatalból kötelezi az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására a fogyasztóvédelemről szóló törvényben, továbbá az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak érvényre juttatása érdekében. A módosítás elmulasztása esetén a Hivatal a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza és hivatalból módosítja az üzletszabályzatot a fogyasztóvédelemről szóló törvényben és az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak érvényre juttatása érdekében."

40. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 102/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre és azok igénybevételéhez szükséges szolgáltatásokra vonatkozóan - a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel -az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt és a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat nyújtja."

41. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő fejezettel egészül ki:

"XIII/B. FEJEZET

ENERGETIKAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

114/I. § (1) A Hivatal energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtethet, amelynek célja, hogy ösztönözze és támogassa olyan energetikai innovációs teljesítmények elterjedését, piacra lépését, amelyek elősegíthetik a villamosenergia-rendszer fenntarthatóságának, költséghatékony működtetésének, a fogyasztói igények megfelelő ellátásának vagy az ellátásbiztonság növelését.

(2) Energetikai innovációs teljesítmény bármely olyan, műszakilag és üzletileg megalapozott termék, szolgáltatás, technológia, üzleti modell vagy más újítás létrehozása, vagy hazai átvétele, ami Magyarországon még nem terjedt el.

(3) Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételre irányuló kérelmet a Hivatal bírálja el az e törvény és a Hivatal elnöke által kiadott rendeletben meghatározott szabályok alapján. A Hivatal az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételt engedélyezi, ha a kérelemben foglalt innovációs teljesítmény megfelel az (1) bekezdésben és a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott feltételeknek és nem veszélyezteti a villamosenergia-ellátás biztonságát.

(4) A (3) bekezdés szerinti engedélyezés tekintetében a határozat tartalmazza

a) a Hivatal elnökének rendeletében, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt egyes rendelkezésektől való eltérés lehetőségét, az eltérés időbeli, tárgyi és területi hatályát, valamint

b) a kérelmező azon kötelezettségét, hogy a Hivatal elnökének rendeletében és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak alapján, a határozatban foglalt eltérésekkel tegyen eleget.

(5) Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételt a Hivatal legfeljebb 24 hónapra engedélyezi, ami kérelemre, indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb további 24 hónappal meghosszabbítható, ha a (3) bekezdésben foglalt feltételek továbbra is fennállnak. Az engedélyt a Hivatal visszavonja, ha megállapítja, hogy

a) az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben résztvevő megsértette a határozatban foglaltakat vagy

b) a (3) bekezdésben foglalt feltételek már nem állnak fenn.

(6) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a 177/A. §-ban szabályozott mintaprojekteket."

42. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"115. § (1) E törvény alkalmazásában építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái:

a) építési engedélyezési eljárás,

b) integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás,

c) használatbavételi engedélyezési eljárás,

d) fennmaradási engedélyezési eljárás,

e) megszüntetési eljárás.

(2) Az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság) e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott esetben az építési engedélyezési eljárást megelőző előkészítő egyeztetést folytat a nyomvonal kijelölés elősegítése érdekében."

43. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"Integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás

132/B. § (1) A Hatóság a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szereplő, új közcélú átviteli hálózati távvezetékre vonatkozó, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást és a vezetékjogi engedélyezési eljárást ezen alcím szerinti eljárásban összevontan folytatja le, és dönt az integrált építési és környezetvédelmi engedély (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: engedély) megadásáról.

(2) A Hatóság a környezeti hatásvizsgálat során a környezet- és természetvédelmi jogszabályokat alkalmazza.

(3) A környezet- vagy természetvédelmi szempontoknak való meg nem felelés esetén a kérelmet el kell utasítani.

(4) Az ügyintézési határidő 120 nap.

(5) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott hatósági döntéssel kapcsolatban indult perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel jár el.

(6) Az engedélyre - az (1)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a vezetékjogi engedélyre vonatkozó rendelkezések az irányadóak."

44. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 143. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A hálózati engedélyes a rendszerhasználati díjakat és azok alkalmazásának feltételeit legkésőbb a rendszerhasználati díjak alkalmazhatósága előtt 1 nappal a honlapján és az ügyfélszolgálatán teszi közzé."

45. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 144. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hivatal 143. § (5) bekezdés szerinti határozatában rögzített, éves ármegállapítás alapján keletkező, az átviteli rendszerirányítónak járó, a következő évek díjaiban elismerendő különbözeteket - az Szt. általános szabályaitól eltérően - az átviteli rendszerirányító az éves beszámolójának mérlegében aktív időbeli elhatárolásként szerepelteti. Az átviteli rendszerirányító az éves beszámolójának mérlegében a Hivatal határozata alapján az átviteli rendszerirányítótól a következő évek díjaiban elvonandó különbözeteket passzív időbeli elhatárolásként szerepelteti. Az átviteli rendszerirányító a Hivatal által a határkeresztező aukciókból származó tárgyévi bevétel terhére hálózati beruházások finanszírozására engedélyezett összeget az Szt. 45. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fejlesztési célú támogatásként kezeli. Az ebben a bekezdésben foglaltak alapján elkészített beszámoló a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5) bekezdése alkalmazásában az Szt. rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül."

46. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 159. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, a felhasználók érdekeinek védelmével kapcsolatos feladatai körében, továbbá az energiapolitikai célkitűzések, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítésével összefüggő feladatainak a támogatására energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtethet."

47. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 163. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Hivatal együttműködik a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel, átadja a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak a jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és információkat, amelyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a felhasználói, valamint lakossági fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak."

48. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 168. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Az ügyintézési határidő)

"l) az energetikai szabályozási tesztkörnyezethez kapcsolódó eljárásban 152 nap."

49. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"24. a megújuló energiaforrásból és a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó energia eredetét igazoló származási garanciára, annak kiadására, nyilvántartására, átruházására, az ilyen módon termelt energiát értékesítő termelők beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a számlatulajdonosok adatainak közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdése a következő 10. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

"10. a tesztkörnyezet által támogatott célokat, a kérelem benyújtására jogosultak körét, a kérelem benyújtásával kapcsolatos szabályokat, a kérelem elbírálásával kapcsolatos részletes szabályokat, az engedélyezhető eltérések részletes tartalmát, a tesztkörnyezet résztvevőinek jogait és kötelezettségeit, az energetikai innovációs teljesítmények alkalmazásával kapcsolatos felelősségi kérdéseket, az energetikai tesztkörnyezetben való részvétel meghosszabbításának a feltételeit és a kötelezettségek megszegésével kapcsolatos jogkövetkezményekkel kapcsolatos részletes szabályokat."

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 6. pontja a következő e) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg a kötelező átvételi jogosultságok, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, új létesítésű termelőegységekhez kapcsolódó prémium típusú támogatások esetében)

"e) - a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben - a villamosenergia-termelés, a kereskedelmi üzem megkezdésének támogatási jogosultsághoz kapcsolódó határidő meghosszabbított időszakát és a meghosszabbítás feltételeit,"

50. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 172. §-sal egészül ki:

"172. § A Hivatal a kötelező átvételi jogosultságok, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, új létesítésű termelőegységekhez kapcsolódó prémium típusú támogatások esetében a villamosenergia-termelés, a kereskedelmi üzem megkezdésének támogatási jogosultsághoz kapcsolódó határidőit - a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben - rendeletével meghosszabbíthatja."

51. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 178/D. §-sal egészül ki:

"178/D. § E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2021Módtv2) megállapított 34/C. §-át a 2021Módtv2 hatálybalépését követően újonnan üzembe helyezett közvilágítási berendezések esetében kell alkalmazni."

52. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény XXI. Fejezete a következő 178/Y. §-sal egészül ki:

"178/Y. § E törvénynek a 2021Módtv2-vel megállapított 60. § (4) és (5) bekezdését e rendelkezések hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben, hatályos szerződések esetén is alkalmazni kell."

53. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény

a) 31. § c) pontjában a "készítése" szövegrész helyébe a "készítése a 2019/944/EU irányelvben foglaltak figyelembevételével" szöveg,

b) 72. § (3) bekezdésében a "lényeges jogos érdeket sért" szövegrész helyébe az "a felhasználók jogos érdekeit sérti" szöveg,

c) 116. § (1) bekezdésében az "az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság)" szövegrész helyébe az "a Hatóság" szöveg,

d) 171. § (5) bekezdésében a "2021. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2022. május 2-áig" szöveg

lép.

7. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

54. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 29. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lakossági fogyasztó értesítése írásban történik azzal, hogy a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas egyéb módon történik."

55. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vezetékes PB-gáz szolgáltatónak rendelkeznie kell adatforgalmi és információs rendszerrel, mérő- és adatátviteli eszközökkel, az elosztóvezetékek folyamatos felügyeletét ellátó, valamint a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel."

56. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"52. § A PB-gáz szolgáltató

a) elosztási tevékenységére a földgázelosztásra,

b) értékesítési tevékenységére a földgáz-kereskedelemre,

c) ügyfélszolgálatai tekintetében a földgázkereskedőre

vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e törvényben és végrehajtási rendeletében foglaltak szerint."

57. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 63. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A földgázelosztó köteles az ügyfélszolgálatok működtetésére telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben azzal, hogy állandó ügyfélszolgálati irodát kell létesítenie a működési engedélyében meghatározott működési területén található minden megyeszékhelyen és megyei jogú városban vagy - ha működési területén ilyen város nincs - a legtöbb felhasználóval rendelkező településen"

58. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 63/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az engedélyes - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - akkor jogosult a felhasználóval vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentőjével a kapcsolatot elektronikusan tartani, ha azt a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője kéri, vagy ahhoz hozzájárult. Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője az elektronikus kapcsolattartáshoz hozzájárult, az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője és az engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető."

59. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 103. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet alkalmazásában hatósági ár)

"e) a 141/A. § és a 141/J. § szerinti felajánlási ár,"

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 103. § (2a) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A földgázellátással összefüggésben)

"f) az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltató 39. § szerinti hatósági áras forrásait biztosító földgázkereskedő (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő) a (2) bekezdés f) pontjában,"

(foglalt árat vagy díjat köteles megfizetni.)

60. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 104/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A rendszerhasználati díjak mértékét a Hivatal - figyelemmel az (1) bekezdés szerinti rendeletre és a módszertani útmutatókra - határozatban állapítja meg, legkésőbb az éves kapacitásaukció előtt 30 nappal, földgázelosztási díj és elosztási átszállítási díj esetén az ÜKSZ szerinti éves kapacitáslekötési kérelem beadásának napja előtt 30 nappal. A Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfeleket nyilatkozataiknak az eljárás megindításától számított 30 napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A Hivatal a határozatát a honlapján a rendszerhasználati díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi."

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 104/B. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) A Hivatal a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezményekre, szorzókra és szezonális faktorokra vonatkozó döntését - a (4) bekezdés szerinti eljárási szabályok és határidők alkalmazásával - határozatban hozza meg."

61. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény IX. Fejezete a következő 109/B. §-sal egészül ki:

"109/B. § (1) A számvitelről szóló törvény általános szabályaitól eltérően, ha e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben foglaltak alapján technológiai célra, hálózati veszteség, valamint mérési különbözet pótlására vásárolt földgáz beszerzése vonatkozásában a földgázelosztóknak a tényadatok alapján ezen a tevékenységen az árszabályozás feltételei szerint indokoltként elismerthez képest nyeresége vagy vesztesége keletkezik, és annak árszabályozás szerinti indokolt mértéke figyelembevételre kerül, ennek érvényesítendő hatását a földgázelosztók éves beszámolójuk mérlegében időbeli elhatárolásként szerepeltethetik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően készített beszámoló a Tao. tv. 1. § (5) bekezdése alkalmazásában a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül."

62. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 127. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében)

"c) jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és azok módosításait, valamint a jóváhagyást feltételhez köti vagy megtagadja, a 113. § (1a) bekezdése alapján kérelemre mentesít az üzletszabályzat készítés kötelezettsége alól, továbbá a 113. § (3) bekezdésében foglalt esetben az üzletszabályzatot hivatalból módosítja;"

63. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 129/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a bíróság a referenciaár-módszertant, a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezményeket, szorzókat és szezonális faktorokat, a rendszerhasználati díjakat, a rendszerüzemeltető által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait vagy csatlakozási díjakat megállapító határozatot a (3) bekezdés szerinti közigazgatási perben jogerősen hatályon kívül helyezi vagy megsemmisíti, a jogerős bírósági döntést közvetlenül megelőzően alkalmazott referenciaár-módszertant, a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezményeket, szorzókat és szezonális faktorokat, díjakat és áralkalmazási feltételeket kell alkalmazni, amíg a Hivatal által a bírósági határozat alapján új eljárásban hozott, véglegessé vált határozat szerinti referenciaár-módszertan, szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezmények, szorzók és szezonális faktorok, vagy díjak nem alkalmazandóak."

64. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A 141/A. § és a 141/J. § alkalmazásában az ellátás típusú szerződés olyan szerződés, amely a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló jogszabály szerinti árak közül a földgáz árát, a földgázszállítási és a földgáztárolási díjat, a nagykereskedői árrést, valamint a mobilgáz-finanszírozási költséget tartalmazza, és amely alapján az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a vásárló mindenkori igénye alapján szolgáltatja a földgázt. Az ellátás típusú szerződés keretében egyetemes szolgáltatási célra földgázt vásárló szerződő fél mindenkori igénye szerint kell átadni a földgáz mennyiséget, akkor is, ha az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás mennyiségét meghatározó miniszteri rendeletben meghatározott mennyiség az igényelt földgáz mennyiségnél kevesebb."

65. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/L. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha az (1) bekezdés szerinti negatív összegű árbevétel különbségek kumulált értéke meghaladja a pozitív összegű árbevétel különbségek kumulált értékét, az egyenleget jogszabályban rögzített rendelkezések szerint meg kell szüntetni."

66. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény

1. 113. § (1a) bekezdésében a "mentesítheti" szövegrész helyébe a "mentesíti" szöveg,

2. 124. § (5) bekezdésében a "kiszervezéshez történő" szövegrész helyébe a "kiszervezéshez és az alapvető eszközökkel való rendelkezéshez történő" szöveg,

3. 129/A. § (2) bekezdés c) pontjában az "az (EU) 2017/460 bizottsági rendelet szerinti" szövegrész helyébe az "a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos" szöveg,

4. 129/B. § (2) bekezdésében az "az (EU) 2017/460 bizottsági rendelet szerinti" szövegrész helyébe az "a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos" szöveg és az "az (EU) 2017/460 bizottsági rendeletben meghatározott" szövegrész helyébe az "a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos" szöveg,

5. 129/B. § (3) bekezdésében az "az (EU) 2017/460 bizottsági rendelet szerinti" szövegrész helyébe az "a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos" szöveg,

6. 133. § (1) bekezdés 3. pontjában a "141-141/A" szövegrész helyébe a "141/A" szöveg és a "141/A-141/B" szövegrész helyébe a "141/A" szöveg,

7. 141/A. § (1) bekezdésében az "A volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe az "Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg,

8. 141/A. § (2) bekezdésében az "a volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe az "az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg,

9. 141/A. § (6) bekezdésében a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg és az "a volt közüzemi nagykereskedőtől" szövegrész helyébe az "az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedőtől" szöveg,

10. 141/A. § (9) bekezdésében az "(1)-(3)" szövegrész helyébe az "(1), (2)" szöveg,

11. 141/A. § (14) bekezdésében a "3" szövegrész helyébe a "2" szöveg és a "2022" szövegrész helyébe a "2024" szöveg,

12. 141/E. §-ában a "141-141/B" szövegrész helyébe a "141/A" szöveg,

13. 141/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "A volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe az "Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg,

14. 141/G. § (1) bekezdésében az "a 141. § (1) bekezdése szerinti, egyetemes szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe az "az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg,

15. 141/G. § (3) bekezdésében a "szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg,

16. 141/I. § (1) bekezdésében a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg,

17. 141/I. § (2) bekezdésében a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg,

18. 141/I. § (5) bekezdésében a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg,

19. 141/I. § (9) bekezdésében a "2022" szövegrész helyébe a "2024" szöveg,

20. 141/I. § (11) bekezdésében a "2022" szövegrész helyébe a "2024" szöveg,

21. 141/J. § (1) bekezdésében a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg,

22. 141/J. § (2) bekezdésében a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg,

23. 141/J. § (3) bekezdés a) pontjában a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg,

24. 141/J. § (3) bekezdés d) pontjában a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg,

25. 141/J. § (4) bekezdésében a "szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg,

26. 141/J. § (10) bekezdésében a "2022" szövegrész helyébe a "2024" szöveg,

27. 141/J. § (11) bekezdésében a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg és az "a volt közüzemi nagykereskedőtől" szövegrész helyébe az "az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedőtől" szöveg,

28. 141/L. § (1) bekezdésében a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg

lép.

67. § Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény

a) 129/A. § (1) bekezdése,

b) 103. § (2a) bekezdés e) pontjában az "és a földgázkereskedő" szövegrész,

c) 141. § (1)-(6) bekezdése,

d) 141/A. § (3) bekezdése,

e) 141/A. § (8) bekezdése,

f) 141/A. § (10) és (11) bekezdése,

g) 141/B. § (1)-(14) bekezdése,

h) 141/K. § (1) bekezdése,

i) 141/K. § (3) bekezdése.

8. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

68. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/A. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(A FELIR tartalmazza)

"q) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatát szolgáló biomassza, köztes termék, bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok engedélyezési, nyilvántartási, nyomonkövetési adatait, beleértve azok fogyasztási, felhasználási adatait is."

69. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 77. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"k) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

9. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

70. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 5. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"33. faanyag kereskedelmi lánc szereplője: azon személy vagy szervezet, aki a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet végez;"

71. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 90/E. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza]

"g) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvény hatálya alá tartozó erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti és faipari maradványok előállítására, forgalmazására, feldolgozására és felhasználására vonatkozó rendeletben meghatározott adatokat."

10. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosítása

72. § (1) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 1. §-a a következő 3b. ponttal egészül ki:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

"3b. biomassza-energiatermelő: biomasszából hő- vagy hűtőenergiát vagy villamosenergiát előállító természetes személy vagy gazdálkodó szervezet;"

(2) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 1. §-a a következő 9a. és 9b. ponttal egészül ki:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

"9a. erdei biomassza: az Országos Erdőállomány Adattárban erdőrészletként nyilvántartott erdőben folytatott erdőgazdálkodásból származó erdei faválaszték;

9b. fásszárú biomassza: az erdei biomasszán kívüli erdei faválaszték;"

(3) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 1. §-a a következő 21a. ponttal egészül ki:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

"21a. mezőgazdasági biomassza: közvetlenül a mezőgazdaságból (a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve) származó biomassza;"

73. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 3. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. A folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok, a biomasszából előállított tüzelőanyagok, valamint a köztes termékek és ezek alapanyagai fenntarthatósági követelményei"

74. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 3. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv és az erdészeti hatóság egyszázezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomasszából előállított tüzelőanyagok vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek - ideértve a köztes termékeket is - vonatkozásában nem tesz eleget az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott nyomon követhetőségi, és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségeknek. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható.

(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv, az erdészeti hatóság és az állami adó- és vámhatóság egyszázezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomasszából előállított tüzelőanyagok vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek - ideértve a köztes termékeket is - fenntarthatósága igazolása során az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából valótlan tényt állít, valótlan adatot szolgáltat, vagy valótlan nyilatkozatot tesz. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható.

(5) A bírság kiszabása során figyelembe kell venni annak a biomasszának, köztes terméknek, bioüzemanyagnak, folyékony bio-energiahordozónak vagy biomasszából előállított tüzelőanyagnak a mennyiségét, amelyre vonatkozóan a (3) és (4) bekezdés szerinti kötelezettségnek nem tettek eleget."

75. § (1) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biomassza, köztes termék, bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozó és biomasszából előállított tüzelőanyag fenntartható előállításának minősítésére vonatkozó követelmények teljesítésének ellenőrzése során, továbbá e törvény hatálya alá tartozó kérelemre induló eljárásban a mezőgazdasági igazgatási szerv a nyilvánvaló hibát kijavítja."

(2) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 4. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Fenntarthatósági bizonyítvány és a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint az erdészeti hatóság nyilvántartásában szereplő adatokra vonatkozó hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban kizárt a sommás eljárás alkalmazása.

(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint az erdészeti hatóság részére a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomasszából előállított tüzelőanyagok vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek előállításához kapcsolódó fenntartható minősítés ellenőrzéséért, a nyilvántartásba vételéért, továbbá a fenntarthatósági bizonyítvány kiállításáért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv által vezetett, a 8/A. § (1) bekezdése szerinti, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti nyilvántartásba vétel hatályának további egy évvel történő meghosszabbítására irányuló eljárást a mezőgazdasági igazgatási szerv - az eljárás végleges vagy jogerős lezárásáig - felfüggeszti, ha a nyilvántartottal szemben az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatt hatósági nyilvántartásból való törlési eljárás van folyamatban."

(3) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az ügyintézési határidő a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint az erdészeti hatóság hatósági felügyelettel kapcsolatos eljárása esetén százhúsz nap."

76. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 5. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. A folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok, a biomasszából előállított tüzelőanyagok, valamint a köztes termékek, és ezek alapanyagai eredetének nyomon követése"

77. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 8. és 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"8. § (1) A biomassza-kereskedő, a biomassza-feldolgozó, a biomassza-energiatermelő, valamint az üzemanyagforgalmazó a folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok, a biomasszából előállított tüzelőanyagok, a köztes termékek és ezek alapanyagainak értékesítése, feldolgozása vagy felhasználása során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott tartalmú dokumentummal igazolja a bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozó, a biomasszából előállított tüzelőanyag, a köztes termék és ezek alapanyagául szolgáló termékek nyomon követhetőségét.

(2) A biomassza-kereskedő, a biomassza-feldolgozó, az üzemanyag-forgalmazó, valamint a biomasszaenergiatermelő - a biomassza típusának megfelelően - a mezőgazdasági igazgatás szerv és az erdészeti hatóság részére az e törvény, valamint a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon és időközönként az ott meghatározott adatokat szolgáltatja.

8/A. § (1) A biomassza-kereskedő, a biomassza-feldolgozó, valamint az üzemanyag-forgalmazó a nyomon követhetőségre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét a mezőgazdasági igazgatási szerv által létrehozott és működtetett közhiteles elektronikus nyilvántartáson keresztül teljesítheti.

(2) A 8/B. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végző személy kivételével, aki a 8. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítést, feldolgozást vagy felhasználást kíván folytatni, az erre irányuló szándékát a mezőgazdasági igazgatási szervnek bejelenti. A bejelentendő adatok körét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. A bejelentésben meg kell jelölni természetes személy bejelentő esetén a (3) bekezdés szerinti adatokat is.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyomon követhetőség biztosítására az elektronikus nyilvántartási rendszerben a természetes személy biomassza-kereskedőről, biomassza-feldolgozóról, valamint üzemanyag-forgalmazóról - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott személyes adatnak nem minősülő adatokon túl - az alábbi adatokat rögzíti:

a) név,

b) lakcím,

c) születési hely, idő és

d) anyja születési neve.

(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az általa vezetett nyilvántartás alábbi adatait honlapján közzéteszi:

a) az ügyfél BIONYOM nyilvántartási számát, valamint a regisztrációs számát, ha az ügyfél rendelkezik azzal,

b) a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát,

c) a nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó nevét, valamint természetes személy nevét, ha ehhez az ügyfél az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint hozzájárult,

d) a nyilvántartásba vétel kezdő és lejárati időpontját,

e) az arra vonatkozó adatot, hogy az ügyfelet biomassza-kereskedőként, biomassza-feldolgozóként vagy üzemanyag-forgalmazóként tartja nyilván,

f) a BIONYOM nyilvántartásból való törlés tényét és okát.

(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv által vezetett nyilvántartás - az érintett természetes személy személyes adatainak kivételével - közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(6) Ha a nyilvántartásban szereplő személy azon tevékenységét, amely miatt a nyilvántartásban szerepel, a továbbiakban nem folytatja, kérelmezi az adatainak a nyilvántartásból való törlését. A mezőgazdasági igazgatási szerv az érintett személy adatait a kérelem beérkezését követő év január 1-jét követő ötödik év végéig kezelheti."

78. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 5. alcíme a következő 8/B. és 8/C. §-sal egészül ki:

"8/B. § (1) Aki az e törvény szerinti célokra, a nem általa termelt erdei biomasszából, erdészeti, faipari maradvány anyagokból vagy fásszárú biomasszából előállított tüzelőanyagot vagy ezek alapanyagait megvásárolja, értékesíti, feldolgozza, felhasználja, a tevékenység megkezdése előtt az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatait nyilvántartásba vétel céljából bejelenti az erdészeti hatósághoz.

(2) Az erdészeti hatóság vezeti az erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti és faipari maradvány anyagok előállítására, forgalmazására, feldolgozására és felhasználására vonatkozó, bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló kormányrendelet alapján meghatározott adatokról szóló nyilvántartást.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatokat - a jogszabályban meghatározott módon és időközönként - az erdészeti hatóság által létrehozott és működtetett közhiteles elektronikus nyilvántartáson keresztül szolgáltatja.

(4) Az erdészeti hatóság honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző faanyag kereskedelmi lánc azonosítóját és az (1) bekezdés szerinti tevékenységei megnevezését.

(5) A biomassza-energiatermelő állítja ki a fenntarthatósági igazolást a részére a biomassza-termelő által felhasználásra átadott erdei biomasszára, erdészeti maradvány anyagokra vagy fásszárú biomasszára vonatkozóan. A fenntarthatósági igazolás alapjául szolgáló, a biomassza nyomon-követhetőségét igazoló adatokat a biomassza termelő szolgáltatja.

8/C. § (1) A 8/B. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt az érintett személy a tevékenység megkezdése előtt az erdészeti hatóság elektronikus felületén benyújtott bejelentéssel köteles kezdeményezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a bejelentő alábbi adatait, nyilatkozatait tartalmazza:

a) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy biomassza-kereskedői, biomassza-feldolgozói vagy biomasszaenergia-termelői tevékenységi körben kéri a nyilvántartásba vételét, vagy a nyilvántartásból való törlését;

b) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint a faanyag kereskedelmi lánc szereplők nyilvántartása érdekében meghatározott adatait.

(3) Biomassza-kereskedő vagy biomassza-energiatermelő esetében a bejelentés tartalmazza:

a) az erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti-, faipari maradvány anyag készletezésére használt telephelyek címét;

b) a kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi rendszerének, eljárásainak és az ahhoz kapcsolódó naprakész dokumentációs rendszerének leírását;

c) a fenntartható és nem fenntartható eredetű erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti-, faipari maradvány anyag elkülönítésére alkalmazott nyilvántartási, készletezési, kockázat elemzési, kockázat csökkentési módszerek leírását.

(4) Erdei biomassza-feldolgozó esetében a bejelentés tartalmazza:

a) a létesítmény címét, ahol az erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti-, faipari maradvány anyag feldolgozói tevékenység folyik,

b) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a létesítmény mikor kezdte meg a működését,

c) az alkalmazott technológia szöveges leírását,

d) az alapanyag (erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti-, faipari maradvány anyag), az egyéb felhasznált anyag, a feldolgozási eljárás során keletkezett végtermék, a melléktermék és a hulladék megnevezését és KN-kódját,

e) az alapanyag, az egyéb felhasznált anyag, a végtermék, a melléktermék és a hulladék közötti számszerű összefüggést leíró technológiai együtthatókat,

f) az erdei biomasszát, fásszárú biomasszát, erdészeti-, faipari maradvány anyagot feldolgozó üzem maximális éves kapacitását végtermék szerinti bontásban,

g) a gyártáshoz kapcsolódóan arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a kibocsátási komponensek meghatározása alapértelmezett érték, tényleges érték vagy diszaggregált alapértelmezett érték, regionális átlagérték, vagy tényleges értékek kombinációja alapján történik-e,

h) alapértelmezett értékek alkalmazása esetén azok értékét,

i) tényleges érték vagy diszaggregált alapértelmezett érték, regionális átlagérték, vagy tényleges érték kombinációjának alkalmazása esetén a gyártáshoz kapcsolódó kibocsátási komponensek értékeit,

j) a kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi rendszerének, eljárásainak és az ahhoz kapcsolódó naprakész dokumentációs rendszerének leírását, valamint

k) a fenntartható és nem fenntartható eredetű erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti maradványanyag és az ebből keletkezett faipari melléktermékek elkülönítésére alkalmazott nyilvántartási, készletezési, kockázat elemzési, kockázat csökkentési módszerek leírását.

(5) Ha az erdei biomasszára, fásszárú biomasszára, erdészeti-, faipari maradvány anyagra vonatkozóan a kérelmező a (4) bekezdés g)-i) pontja alapján a kibocsátási komponensek meghatározásához a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású - gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól szóló miniszteri rendeletben nem szereplő ÜHG kibocsátás elkerülés értéket használ a termelésre, szállításra, feldolgozásra vagy ezek összértékére vonatkozóan, az ügyfél a számításra vonatkozó független szakértő által ellenjegyzett dokumentummal igazolja annak megfelelőségét, melyet elektronikusan csatol az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez."

79. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az üzemanyag-forgalmazó minden naptári évre vonatkozóan, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig jelentést nyújt be az állami adó- és vámhatóságnak:)

"a) az általa forgalomba hozott üzemanyag és más, közlekedésben felhasznált energiatermék tekintetében a forgalomba hozott teljes mennyiségről, valamint"

80. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a mezőgazdasági igazgatási szerv, az erdészeti hatóság, az állami adó- és vámhatóság, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a biomassza, a köztes termék, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók, valamint a biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntartható módon történt előállítását igazoló dokumentumok nyilvántartásához, a dokumentumban szereplő adatok és a nyomon követhetőség ellenőrzéséhez, valamint fenntarthatósági bizonyítvány kiállításához az általuk kezelt adatbázisokból egymásnak adatot szolgáltatnak."

81. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"n) a személyes adatok kivételével az erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti és faipari maradványok előállítására, forgalmazására, feldolgozására és felhasználására vonatkozó kötelezően nyilvántartandó adatokat."

82. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény

a) 11. § (1a) bekezdésében a "bioüzemanyagok, valamint" szövegrész helyébe a "bioüzemanyagok, a biomasszából előállított tüzelőanyagok, valamint" szöveg,

b) 11. § (2) bekezdésében a "bio-energiahordozók" szövegrész helyébe a "bio-energiahordozók, valamint a biomasszából előállított tüzelőanyagok" szöveg,

c) 11. § (4) bekezdésében a "MePaR" szövegrész helyébe a "MePAR" szöveg és a "MePaR-böngésző" szövegrész helyébe a "MePAR-böngésző" szöveg,

d) 15. § b) pontjában az "irányelvnek" szövegrész helyébe az "irányelvnek," szöveg

lép.

83. § Hatályát veszti a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény

a) 7. § (2) bekezdésében az "A bírság összege az azt kiszabó hatóság bevételét képezi." szövegrész,

b) 7. § (5) bekezdésében az "A bírság összege az azt kiszabó hatóság bevételét képezi." szövegrész,

c) 9. § (5) bekezdésében az "A bírság összege az azt kiszabó hatóság bevételét képezi." szövegrész,

d) 10. § (5) bekezdésében az "A bírság összege az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium bevételét képezi, amelyet az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó, közlekedési ágazatot érintő tevékenységek, intézkedések támogatására kell fordítani." szövegrész.

11. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

84. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 90. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás 2023. június 30. napjáig történő igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségeinek végrehajtására az e törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel hatályon kívül helyezett 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni."

85. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 92/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény hatálybalépésétől 2023. június 30. napjáig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátásába bevont hulladékgazdálkodási vagyonelem átruházásához, a vagyonelemek birtoklását, hasznosítását, használatát, a hasznai szedését, valamint az azzal való rendelkezést érintő szerződéses jogviszony létesítéséhez, megszüntetéséhez és módosításához a miniszter előzetes jóváhagyása szükséges."

86. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 93. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"m) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

87. § Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 52. §-a.

12. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

88. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. § (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[Nem terjed ki a törvény hatálya az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes államok) területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légi járatok üzemeltetésére, a következő esetekben]

"m) az Egyesült Királyságban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatok."

89. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 42. § (2) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(E törvény - a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt -)

"t) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az Egyesült Királyságból érkező járatoknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből való kizárása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. június 17-i (EU) 2021/1416 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

90. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény

a) 1. § (4) bekezdés j) pontjában az "l) pont" szövegrész helyébe az "l) és m) pont" szöveg,

b) 1. § (4) bekezdés k) pontjában az "l) pont" szövegrész helyébe az "l) és m) pont" szöveg

lép.

13. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása

91. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5/H. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható a következő esetekben:

a) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, vagy engedély nélkül történő megszüntetése,

b) ha a jogsértés az energetikai ellátásbiztonságot sérti vagy veszélyezteti,

c) a jogszabálysértés vagy annak következményei helyreállítására nincs lehetőség,

d) az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat. Tv.) 15. § (1) bekezdése szerinti energiamegtakarítási és 15/E. § (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén,

e) az energiamegtakarításnak az Ehat. Tv. 15/D. § (7) bekezdése szerinti nem megfelelő megállapítása esetén."

92. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény I. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"3/C. A hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartása

5/J. § Ezen alcím és a 21/A. § alkalmazásában:

a) energiamegtakarítás: az az energiamennyiség, amellyel az Ehat. Tv. 15. § (1) bekezdése szerinti energiamegtakarítási kötelezettség teljesítését szolgáló energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás végrehajtása után a mért vagy becsült fogyasztás az intézkedést vagy beruházást megelőző fogyasztáshoz képest csökkent,

b) energiamegtakarítás jogosultja: az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint addicionálisnak minősülő hozzájárulás nyújtását megállapító írásbeli megállapodásban az energiamegtakarítás jogosultjaként megjelölt személy, ilyen megállapodás hiányában pedig az a személy, aki az energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás végrehajtásához az addicionálisnak minősülő hozzájárulást kifejtette."

93. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 3/C. alcíme a következő 5/K. és 5/L. §-sal egészül ki:

"5/K. § (1) A Hivatal online felületen - a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában - tartja nyilván az energiamegtakarításnak, valamint az energiamegtakarítás jogosultjának a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott - személyes adatnak nem minősülő - adatait. Ezen adatokat az energiamegtakarítás Ehat. Tv. 15/A. § (4) bekezdés szerinti hitelesítését ellátó energetikai auditáló szervezet az energiamegtakarítás hitelesítését követően haladéktalanul felvezeti a Hivatal online felületén.

(2) A hitelesített energiamegtakarítás jogosultjának személyében bekövetkező változást az átruházó köteles haladéktalanul bejelenteni az (1) bekezdés szerinti online felületen. A hitelesített energiamegtakarítás átruházásához a jogosult személyében bekövetkezett változásnak a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges, az átruházás az (1) bekezdés szerinti online felületen történő bejelentéssel válik hatályossá.

(3) A hitelesítést ellátó energetikai auditáló szervezet az energiamegtakarítás természetes személy jogosultjának - a személyes adatai közül - kizárólag a nevét és lakcím adatát rögzíti a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában.

(4) A (3) bekezdés szerinti személyes adatot a Hivatal az Ehat. Tv. 15. § (1) bekezdése szerinti energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése, a hitelesített energiamegtakarítással mint vagyoni értékű joggal való kereskedelem biztonsága, valamint ellenőrzési feladatainak ellátása céljából az Ehat. Tv. 12. §-ában meghatározott kötelezettségi időszak lejártát követő 5. év végéig kezeli.

5/L. § A hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában szereplő, egy adott évre elszámolható energiamegtakarítás adatait, ideértve a hitelesített energiamegtakarítás természetes személy jogosultjának nevét és címét a Hivatal a következő év március 31-ig az energiahatékonysági tájékoztató honlapján elérhetővé teszi."

94. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 8. alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy a hitelesített energiamegtakarításról, valamint az energiamegtakarítás jogosultjáról vezetett nyilvántartás - személyes adatnak nem minősülő - adattartalmát rendeletben állapítsa meg."

14. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása

95. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § A Szövetség központi készletező szervezet, amelynek feladata a biztonsági kőolajkészlet megvásárlása, tárolása és értékesítése, az ehhez szükséges tárolók létesítése, működtetése és fejlesztése, valamint a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: Fbkt.) meghatározott feladatok teljesítése, továbbá közreműködik a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a motorhajtóanyagok minőségi adatairól szóló jelentés elkészítésében."

96. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Szövetség e törvény alapján létrehozott jogi személy, működését saját bevételeiből fedezi, a bevételeket a készletezési költségek fedezésére, kőolaj-, kőolajtermék-, villamosenergia-tároló vásárlására, létesítésére, fejlesztésére, a tároló társaságokban való tulajdonszerzésre és hiteleinek törlesztésére, a Szövetség működésére, a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a motorhajtóanyagok minőségi adatairól szóló jelentés elkészítésében való közreműködésre, valamint az Fbkt.-ban meghatározott feladatai teljesítésére fordíthatja. A Szövetség nem alanya a társasági adónak. A Szövetség a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény szerinti egyéb szervezetnek minősül."

97. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § A Szövetség az e törvényben és az Fbkt.-ben előírt tevékenységein kívül, csak az azokkal összefüggő - a Szövetség Alapszabályában (a továbbiakban: alapszabály) meghatározott - tevékenységek gyakorlására jogosult."

98. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az alapszabály tartalmazza

1. a Szövetség székhelyét,

2. a Szövetség szervezeti felépítését és működését,

3. a tagsági viszony létrejöttének és megszűnésének részletes szabályait,

4. a Szövetség tagjainak e törvényben nem szabályozott jogait és kötelezettségeit, továbbá e kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményét,

5. a Szövetség gazdálkodási rendjének részletes szabályait,

6. a felszabadított biztonsági kőolaj- és földgázkészlet értékesítésének rendjét,

7. a Szövetség tagjai által a Szövetségnek fizetendő tagi hozzájárulás megfizetésének részletszabályait,

8. a kőolaj- és kőolajtermék-készletezés rendszerének részletes szabályait, különösen

a) a készlet azonosításának, számbavételének módszereit, nyilvántartásának rendjét,

b) a készletállomány összetételére vonatkozó termékszerkezet-összetételi arányok, valamint a mennyiségi és minőségi paraméterek meghatározásának módját,

c) a készlet vagy annak része tulajdonjoga megállapíthatóságának és bírósági végrehajtás alóli mentességének biztosítása érdekében alkalmazandó jelölés módját,

9. a kőolaj- és kőolajtermék-készletek minőségének megőrzése céljából történő kőolaj és kőolajtermék cserélésének gyakoriságát, módját és rendszerét, a normatív veszteségre vonatkozó előírásokat,

10. a tag és a Szövetség közötti elektronikus kapcsolattartás szabályait, valamint az üzemszüneti rendelkezéseket,

11. a földgázkészletezés rendszerének részletes szabályait,

12. a Szövetség adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint

13. amit e törvény és az Fbkt. alapján az alapszabályban szükséges szabályozni."

99. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 42. § (6) bekezdésében a "g)" szövegrész helyébe a "7." szöveg lép.

15. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása

100. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 159. §-a a következő 10. ponttal egészül ki:

(E törvény)

"10. a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

II. FEJEZET

AZ EGYES KÖZLEKEDÉSI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

16. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

101. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"A járművezetők kiküldetésére vonatkozó rendelkezések

18/N. § Ezen alcím alkalmazásában:

1. kétoldalú áruszállítási művelet: az áruknak fuvarozási szerződés alapján történő mozgatása, ahol a felrakodás vagy a lerakodás a fuvarozást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállamban, vagy harmadik országban van;

2. kétoldalú személyszállítási művelet: személyek autóbusszal végzett szállítása különjárat vagy menetrend szerinti járat keretében, ahol

a) az utas felvétele vagy az utas letétele a szállítást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti vagy harmadik országban történik, vagy

b) az utas felvétele és letétele a székhely szerinti tagállamban történik, miután az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti helyi kirándulást tettek a szállítást végző gazdálkodó szervezet székhelyén kívüli tagállamban vagy harmadik országban;

3. tranzit áru- és személyszállítási művelet: a jármű másik tagállam területén áru be- vagy kirakodása, utasok felvétele vagy letétele nélkül halad át;

4. gazdálkodó szervezet: más tagállam gazdálkodó szervezete.

18/O. § (1) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet által foglalkoztatott külföldi járművezető - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - kiküldött munkavállalónak minősül, ha a gazdálkodó szervezet a járművezetőt Magyarország területére saját nevében és irányítása alatt küldi ki, a gazdálkodó szervezet és a szolgáltatás Magyarországon működő címzettje között létrejött szerződés alapján, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet és a járművezető a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással.

(2) A tranzit áru- és személyszállítási műveletet és a kétoldalú áru- és személyszállítási műveletet, valamint az üresjáratot végrehajtó külföldi járművezető nem tekinthető kiküldött munkavállalónak.

(3) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú áruszállítási műveletet végrehajtó külföldi járművezető, ha

a) egy berakodási és kirakodási

b) egy berakodási vagy

c) egy kirakodási

tevékenységet is elvégez azokban a tagállamokban vagy EGT-n kívüli országban, amelyeken áthalad, feltéve, hogy a járművezető nem ugyanabban a tagállamban rakodja be és ki az árukat.

(4) Ha a fuvarozást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti államból kiinduló olyan kétoldalú áruszállítási műveletet - amely során nem került sor a (3) bekezdés szerinti további tevékenységre - a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti állam területére irányuló kétoldalú áruszállítási művelet követ, a (3) bekezdésben a további tevékenységek tekintetében meghatározott mentességet a (3) bekezdésben említett feltételek mellett legfeljebb két további berakodási és kirakodási vagy két berakodási vagy két kirakodási műveletre kell alkalmazni.

(5) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú személyszállítási műveletet végrehajtó külföldi járművezető, ha egy alkalommal utasokat vesz fel és tesz le, vagy vesz fel vagy tesz le azon tagállamokban vagy EGT-n kívüli országban, amelyeken áthalad, amennyiben a járművezető nem kínál személyszállítási szolgáltatásokat az útja során érintett tagállamban található két helyszín között. Ez a rendelkezés a visszaútra is megfelelően alkalmazandó.

(6) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a külföldi járművezető, ha kombinált szállítási műveletek részét képező kezdeti vagy végső közúti szállítást végez, ha a szóban forgó közúti szakasz maga is kétoldalú szállítási műveletekből áll.

(7) A nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-ei 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1072/2009/EK rendelet), az 1073/2009/EK rendeletben és kettő vagy többoldalú nemzetközi egyezmény alapján meghatározott kabotázsműveleteket végző külföldi járművezető kiküldött munkavállalónak minősül.

18/P. § (1) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet legkésőbb a járművezető kiküldetésének kezdetekor a belső piaci információs rendszer hazai működéséről és az abban való részvételnek a szabályairól, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentési kötelezettség teljesítéséről szóló kormányrendeletben meghatározott belső piaci információs rendszerhez (a továbbiakban: IMI-rendszer) kapcsolódó nyilvános felületen elérhető többnyelvű formanyomtatvány útján kiküldetési nyilatkozatot nyújt be, és gondoskodik annak naprakészen tartásáról.

(2) A kiküldetési nyilatkozat tartalmazza:

a) a közúti fuvarozó nevét, közösségi engedélyének számát,

b) a díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállamban lévő szakmai irányító vagy más kapcsolattartó(k) elérhetőségeit,

c) a járművezető nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, tartózkodási helyének címét és vezetői engedélyének számát,

d) a járművezető munkaszerződésének kezdőnapját és a munkaszerződésre alkalmazandó jogot,

e) a kiküldetés tervezett kezdő és végdátumát,

f) a gépjármű rendszámát, valamint

g) azt, hogy a végzett szállítási szolgáltatás árufuvarozásnak, személyszállításnak, nemzetközi fuvarozásnak vagy kabotázsműveletnek minősül.

(3) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet nyomtatott vagy elektronikus formában a járművezető rendelkezésére bocsátja, valamint a járművezető magánál tartja és az ellenőrzés során kérésre bemutatja az IMI-rendszeren keresztül benyújtott kiküldetési nyilatkozat egy példányát.

(4) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet a kiküldetés időtartamának végét követően az ellenőrzést végző hatóság közvetlen megkeresésére, a megkeresést követő 56 napon belül az IMI-rendszerhez kapcsolódó nyilvános felületen benyújtja

a) a fuvarlevél másodpéldányát,

b) a menetíró készülékben rögzített adatokat és azon tagállamok betűjelét, amelyekben a járművezető a nemzetközi közúti szállítási műveletek vagy kabotázsműveletek végzésekor tartózkodott,

c) a kiküldött járművezetőnek a kiküldetés időtartamára vonatkozó díjazásával kapcsolatos dokumentumokat,

d) a munkaszerződést vagy az azzal egyenértékű okiratot,

e) a járművezető munkájára vonatkozó munkaidő-nyilvántartó lapokat és

f) a kifizetést igazoló dokumentumokat.

(5) Ha a díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet a kért dokumentumokat nem nyújtja be a meghatározott határidőn belül, az ellenőrzést végző hatóság az IMI-rendszeren keresztül megkeresi a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát. Megkeresés esetén a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága hozzáférhet a kiküldetési nyilatkozathoz és a gazdálkodó szervezet által az IMI-rendszer nyilvános felületén benyújtott más információkhoz.

(6) A díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának megkeresésére a kért dokumentumot és információt a megkeresés napjától számított 25 munkanapon belül az IMI-rendszeren keresztül kell rendelkezésre bocsátani.

(7) A közúti ellenőrzés során a járművezető annak megállapítása érdekében, hogy a járművezető kiküldött munkavállalónak minősül-e, a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentum bemutatására kötelezhető.

18/Q. § Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet biztosítja, hogy az általa foglalkoztatott járművezetők a kiküldetéssel összefüggő jogaikat és kötelességeiket illetően ismeretekkel rendelkezzenek.

18/R. § A kiküldetés véget ér, amikor a járművezető egy nemzetközi áru- vagy személyszállítás végrehajtása során elhagyja a fogadó tagállamot. Az Mt. 295. § (8) bekezdésétől eltérően Magyarország területén nemzetközi áru- vagy személyszállítást végrehajtó külföldi járművezetőnek a kiküldetési időtartama nem vonható össze az ugyanazon járművezetőnek vagy az általa helyettesített más külföldi járművezetőnek az ilyen nemzetközi műveletek keretében eltöltött korábbi kiküldetési időtartamaival. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a tizenkét hónapot meghaladó kiküldetés esetén is az ugyanazon járművezető kiküldetési időtartama vonatkozásában."

102. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18/O. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú áruszállítási műveletet végrehajtó külföldi járművezető, ha

a) egy berakodási és kirakodási,

b) egy berakodási vagy

c) egy kirakodási

tevékenységet is elvégez azokban a tagállamokban vagy EGT-n kívüli országban, amelyeken áthalad, feltéve, hogy a járművezető nem ugyanabban a tagállamban rakodja be és ki az árukat, és a jármű fel van szerelve a tachográfokra vonatkozó uniós rendelet 8-10. cikke szerinti intelligens menetíró készülékkel.

(4) Ha a fuvarozást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti államból kiinduló olyan kétoldalú áruszállítási műveletet, amely során nem került sor a (3) bekezdés szerinti további tevékenységre a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti állam területére irányuló kétoldalú áruszállítási művelet követ, a (3) bekezdésben a további tevékenységek tekintetében meghatározott mentességet a (3) bekezdésben említett feltételek teljesülése esetén legfeljebb két további berakodási és kirakodási vagy két berakodási vagy két kirakodási műveletre kell alkalmazni, ha a jármű fel van szerelve a tachográfokra vonatkozó uniós rendelet 8., 9. és 10. cikkében előírtak szerinti intelligens menetíró készülékkel."

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18/O. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú személyszállítási műveletet végrehajtó külföldi járművezető, ha egy alkalommal utasokat vesz fel, vagy tesz le azon tagállamban vagy EGT-n kívüli országban, amelyen áthalad, amennyiben a járművezető nem kínál személyszállítási szolgáltatásokat az útja során érintett tagállamban található két helyszín között, és ha a jármű fel van szerelve a tachográfokra vonatkozó uniós rendelet 8-10. cikke szerinti intelligens menetíró készülékkel. Ez a rendelkezés a visszaútra is alkalmazandó."

103. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban)

"q) a külföldi járművezető által végzett közúti szállítás kiküldetési előírásaira"

(vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.)

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (11) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:

[Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén]

"bd) az (1) bekezdés q) pontja tekintetében a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság,"

[jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is bevonható.]

104. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Belföldi üzemben tartás céljából olyan típusú jármű gyártható vagy hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján típusbizonyítványt, valamint a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosításával általános forgalomba helyezési engedélyt adott ki. Egyedi jármű vagy járműsorozat behozatala esetén a közlekedési hatóság a típusvizsgálattól és a típusbizonyítvány kiadásától eltekinthet."

105. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 23. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (4) bekezdés szerinti eljárásokban a járműforgalmazó a közlekedési hatóság által kiadott engedély alapján a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint, tanúsítóként a tényállás tisztázásában közreműködik.

(4b) A közlekedési hatóság a (4a) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőt 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezheti. A bírság ismételten kiszabható. A bírság kiszabása mellett a közlekedési hatóság a járműforgalmazó tevékenységét - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben - felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, valamint törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben a járműforgalmazót a tevékenység végzésétől eltilthatja."

106. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 27. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (5) bekezdés szerinti engedély adattartalmát a közlekedési hatóság elektronikus adatkapcsolaton keresztül küldi meg a közlekedési nyilvántartó szerv részére."

107. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az országos közutak építtetője - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős gazdasági társaság vagy szerv (a továbbiakban: közútfejlesztési gazdasági társaság). A Kormány közútfejlesztési gazdasági társaságként

a) állami tulajdonban álló gazdasági társaságot,

b) a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti vagyonkezelői jog jogosultját, vagy

c) a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultját

jelöli ki. Az út 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kezelője a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével építtetőnek minősül a miniszter rendelete alapján - önkormányzati tulajdonú helyi közút esetében az érintett önkormányzat egyetértése esetén -, valamint jogszabály szerinti felújítási, karbantartási és fejlesztési feladatok ellátása tekintetében. A közút kezelője a feladatok finanszírozására a forrást biztosító szervezettel szerződést köt. A vízi létesítmény építtetője a vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújítás, karbantartás, valamint fejlesztés tekintetében is - ha rendelkezik a közútkezelő hozzájárulásával és országos közút esetén a vagyonkezelő hozzájárulásával - építtetőnek minősül."

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az építtető - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állam javára és nevében jár el."

(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1b) Az állam tulajdonába és ellenérték nélkül - ha törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a közútfejlesztési gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerül

a) az országos közút fejlesztéséhez szükséges megvásárolt, kisajátított vagy az építtető által más jogcímen a magyar állam javára megszerzett földrészlet;

b) - ha a közútfejlesztési gazdasági társaság vagy a közút 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti kezelője építtetői feladatai ellátása során a helyi közút építtetőjeként jár el - a helyi közút létesítésének céljára megvásárolt, kisajátított vagy az építtető által más jogcímen az állam tulajdonába megszerzett földrészlet."

(4) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az építtető - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - felelős az építési munkák előkészítéséért. Ennek keretében teljeskörűen elkészítteti a szükséges műszaki terveket (így különösen az engedélyezési tervet vagy a kiviteli tervet), tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közmű kiváltást) és fejlesztést, továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. Az építtető építési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt. Az építtetőre a gyorsforgalmi utak közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló jogszabály rendelkezései is irányadóak."

108. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) Ha a közútfejlesztési gazdasági társaság helyi közút építése során lát el építtetői feladatot a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közút, és az azon létrehozott, vagy megszerzett és azzal egybeépített eszközök az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat tulajdonaként jönnek létre. A közútfejlesztési gazdasági társaság az e bekezdés szerinti eszközöket a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezést követően, ingyenesen, könyv szerinti értéken adja át a helyi önkormányzat részére, amely köteles azokat átvenni. A közútfejlesztési gazdasági társaság a forgalomba helyezést követő 6 hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az e bekezdés szerinti eszközöket a forgalomba helyezés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és az érintett helyi önkormányzat könyveiben azokat nyilvántartásba vegye."

109. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4c) Az országos közutak építtetője által létrehozott, megszerzett azon eszközök vonatkozásában, amelyek felett a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság gyakorolja, a vagyonelemek ingyenes, könyv szerinti értéken történő számviteli átadását - elszámolási kimutatással - az út forgalomba helyezését követően az országos közutak építtetője és az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság egymás között közvetlenül, az MNV Zrt. közreműködése nélkül végzi."

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (4g) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4g) A közútfejlesztési gazdasági társaság, illetve a közútkezelő gazdasági társaság a (4f) bekezdés szerinti eszközöket a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezést követően, ingyenesen, könyv szerinti értéken adja át a területi önkormányzat részére. A közútfejlesztési gazdasági társaság, illetve a közútkezelő gazdasági társaság a forgalomba helyezést követő 6 hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy a (4f) bekezdés szerinti eszközöket a forgalomba helyezés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és az érintett területi önkormányzat könyveiben azokat nyilvántartásba vegye."

110. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben meghatározott telekalakítás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésének nem akadálya, ha az összevonandó és az ingatlan-nyilvántartásban útként nyilvántartott ingatlanoknak az (1) bekezdés szerinti minősítése és a tulajdoni viszonya nincs összhangban."

111. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az állami tulajdonban lévő országos közutak vagyonkezelője - a 29. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az országos közúthálózat vagyonkezelési feladatainak ellátásáért felelős gazdasági társaság vagy szerv (a továbbiakban: a közútkezelő gazdasági társaság), amelyet a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében jelöl ki. A közútkezelő gazdasági társaság vagyonkezelői feladatokat - ideértve a vagyonkezelésében álló vagyonelemek hasznosítását is - állami feladatként, közfeladatként látja el."

112. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32/A. § (1) A közúti hírközlő hálózat vagyonkezelője a Kormány rendeletében kijelölt, a közúti hírközlő hálózat vagyonkezelési feladatait ellátó állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban: hálózatkezelő gazdasági társaság). A vagyonkezelői jog létesítése ingyenes, azzal, hogy a hálózatkezelő gazdasági társaság az MNV Zrt.-vel, mint tulajdonosi joggyakorlóval megkötendő vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelési díj megfizetésére köteles. A hálózatkezelő gazdasági társaság által fizetendő vagyonkezelési díj a (6) bekezdés szerinti hasznosításból származó bevétel öt százaléka.

(2) A hálózatkezelő gazdasági társaság jogosult és köteles az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési koncepciók kidolgozására és megvalósítására, ide értve a kapcsolódó engedélyeztetési eljárások lefolytatását is, valamint a közúti hírközlő hálózatokhoz kapcsolódó karbantartási és fenntartási feladatok ellátására, melynek során a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közút kezelője, valamint az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság és a közútkezelő gazdasági társaság előzetes hozzájárulásával saját hatáskörben jogosult eljárni valamennyi, az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózattal érintett állami tulajdonú ingatlan vonatkozásában.

(3) A hasznosítás során a hálózatkezelő gazdasági társaság a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint köteles eljárni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatok szabad kapacitásai elsősorban a kormányzati célú hálózatok igényeinek kiszolgálására használhatóak azzal, hogy ez a használat a közúti hírközlő hálózatok útüzemeltetési, valamint az elektronikus útdíjszedési és díj ellenőrzési létesítmények működtetését, üzemeltetését támogató hálózati alapszolgáltatások megszakítás-mentes és a hálózathasználati szerződésben rögzített minőségi feltételekkel történő nyújtását nem veszélyeztetheti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatok alapfunkciójának teljes körű ellátását a hálózatkezelő gazdasági társaság biztosítani köteles. Ennek keretében teljes önköltség alapú hozzáférést köteles biztosítani a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közút kezelője, az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság, a közútkezelő gazdasági társaság és a kormányzati célú hírközlési szolgáltató részére.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti hasznosítás mellett fennmaradó szabad kapacitás a hírközlési piacon történő értékesítés körében az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályai szerint hasznosítható. A szabad kapacitásért fizetett ellenérték nem lehet alacsonyabb a mindenkori piaci árnál.

(7) A (6) bekezdés szerinti hasznosításból származó nyereséget a hálózatkezelő gazdasági társaság a (4) bekezdés szerinti hálózati alapszolgáltatások ellátására, valamint az állami tulajdonú közúti hírközlő hálózat fejlesztésére köteles fordítani.

(8) Az országos közutak építtetője által létrehozott közúti hírközlő hálózatok körébe tartozó vagyonelemek vonatkozásában az országos közutak építtetőjének vagyonkezelői joga a műszaki átadás napján megszűnik, és ezen vagyonelemek e törvény erejénél fogva, az (1)-(7) bekezdésben foglaltak szerint ingyenesen, könyv szerinti értéken a hálózatkezelő gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerülnek. Ezen vagyonelemek számviteli átadását az országos közutak építtetője és a hálózatkezelő gazdasági társaság egymás között közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló közreműködése nélkül végzi. A közútfejlesztési gazdasági társaság a vagyonkezelői jogának megszűnését követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket a megszűnés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a hálózatkezelő gazdasági társaság könyveiben azokat nyilvántartásba vegye."

113. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 32/B. §-sal egészül ki:

"32/B. § (1) A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlásához szükséges állami tulajdonú ingatlanok és egyéb eszközök, amelyek tekintetében az építtetői feladatok ellátására közútfejlesztési gazdasági társaságként állami tulajdonú gazdasági társaság került kijelölésre, a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezés napján ingyenesen, e törvény erejénél fogva a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személy vagy szervezet működtetésébe kerülnek, és ettől az időponttól a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog illeti meg. Az állami vagyon átadása során az államot az állami vagyon vagyonkezelője képviseli.

(2) A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlásához szükséges azon útszakaszok esetén, amelyek tekintetében az építtetői feladatok ellátására közútfejlesztő gazdasági társaságként a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultja került kijelölésre, az útszakasz fejlesztéséhez szükséges, magyar állam nevében történő ingatlantulajdon-szerzés a Kormány által rendeletben kijelölt, állami tulajdonú gazdasági társaság feladata. A fejlesztés érdekében megvásárolt, kisajátított vagy más jogcímen megszerzett földrészlet az állam tulajdonába és a kijelölt állami tulajdonú gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerül. A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog létrejöttének napjával a földrészlettel kapcsolatos valamennyi jogviszonyba - a tulajdonjog állam javára történő megszerzésével kapcsolatos jogviszonyok kivételével - a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultja lép."

114. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (1) bekezdésben meghatározott díjak beszedésének feladatait, a használati díjak megfizetéséhez kapcsolódó, jogszabályban meghatározott korrekciós szolgáltatásokat, szolgáltatás jellegű feladatokat, valamint a díjellenőrzési létesítmények üzemeltetését, működtetését az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság látja el. E feladatai ellátása tekintetében az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság jogosult a közúti közlekedési nyilvántartás adataihoz a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint hozzáférni. Ennek végrehajtása érdekében az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság által nyújtott szolgáltatások biztosítására vonatkozó szerződés megkötésével kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el."

115. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 36. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Közcélú hálózat építése céljából a közterület (1) bekezdés szerinti felbontása a november 15. és március 15. közötti időszakban is engedélyezhető, amennyiben a közművezeték üzemeltetője vállalja, hogy olyan műszaki-technológiai megoldás szerint jár el, amellyel az érintett közterület végleges helyreállítása a közúti közlekedés biztonságát nem veszélyeztetve, az időjárási körülményekhez igazodva szakszerűen, a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglaltaknak megfelelve elvégezhető, és a közművezeték üzemeltető az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló miniszteri rendelet szerinti alkalmassági időtartamra jótállást vállal az elvégzett munkákra."

116. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"47/C. § (1) A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személy vagy szervezet kezelésében álló közúti hírközlő hálózatok és a 32/A. § (8) bekezdésben foglaltak kivételével a közúti hírközlő hálózatokat az azok vagyonkezelését ellátó szervezetek kötelesek ingyenesen átadni a hálózatkezelő gazdasági társaság részére. Ezen közúti hírközlő hálózatok e törvény erejénél fogva, az átadás-átvétel napján a hálózatkezelő gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerülnek. A vagyonkezelés részletes szabályait - különös tekintettel a vagyonkezelési díj megfizetésének módjára - a tulajdonosi joggyakorlóval megkötendő vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni.

(2) A közúti hírközlő hálózatok számviteli átadását - elszámolási kimutatással - a korábbi vagyonkezelő és a hálózatkezelő gazdasági társaság egymás között közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló közreműködése nélkül elvégzi.

(3) Az adott közúti hírközlő hálózati szakasz a hálózatkezelő gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerülésétől a hálózatkezelő gazdasági társaság és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelő, továbbá az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság közötti hálózathasználati szerződés létrejöttéig a közúti hírközlő hálózatot 2016. május 1-jét megelőzően üzemeltető szervezet jogosult a hálózatkezelő gazdasági társaság költségére és szakfelügyelete mellett a 32/A. § (4) bekezdésben meghatározott alapszolgáltatások megszakítás-mentes biztosítása érdekében a szükséges karbantartást, javítást elvégezni. Az így felmerült költségeket a hálózatkezelő gazdasági társaság a 32/A. § (5) bekezdés szerinti költségalapú hozzáférés biztosítása során elszámolhatja."

117. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 51-56. alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap

a Kormány, hogy]

"51. az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős közútfejlesztési gazdasági társaság vagy szerv kijelölésére, valamint feladat- és hatáskörére irányadó szabályokat,

52. az országos közúthálózat vagyonkezelési feladatainak ellátásáért felelős közútkezelő gazdasági társaság vagy szerv kijelölésére, valamint feladat- és hatáskörére irányadó szabályokat,

53. a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlásához szükséges, a magyar állam nevében történő ingatlantulajdon-szerzés során eljáró állami tulajdonú gazdasági társaságot,

54. a járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését ellátó állami tulajdonú gazdasági társaságot,

55. az országos közutak meghatározott időtartamban történő használatáért felszámított díjak (pótdíjak) beszedésének feladatait, a használati díjak megfizetéséhez kapcsolódó, jogszabályban meghatározott korrekciós szolgáltatásokat, szolgáltatás jellegű feladatokat, valamint a díjellenőrzési létesítmények üzemeltetését, működtetését ellátó útdíjszolgáltatási gazdasági társaságot,

56. a közúti hírközlő hálózat vagyonkezelési feladatait ellátó hálózatkezelő gazdasági társaságot"

[rendeletben állapítsa meg.]

118. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

"o) a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy a 21/B. § (3) bekezdésében említett, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítése során alkalmazandó formanyomtatványt,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

"q) a miniszter, hogy a 21/B. § (3) bekezdésében említett, az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítése során alkalmazandó formanyomtatványt,

r) a közlekedésrendészetért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter, hogy a feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységhez kapcsolódó, továbbá a járműre szerelt, önjáró, vagy vontatott, valamint emelő-, rakodó gépek, az egyes technológiai műveletekben részfeladatokat ellátó, stabil kivitelezésű - telepített -gépsorok részét képező gépeket működtető gépkezelők képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének, valamint az utazó munkavállalók, a kabotázstevékenység és a közúti szállítás kiküldetési előírásai megtartásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg."

119. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 49. § (2) bekezdése a következő k)-m) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"k) az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikke,

l) a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1057 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke,

m) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv."

120. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

a) 18. § (1) bekezdésében a "KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft." szövegrész helyébe a "Kormány rendeletében kijelölt állami tulajdonú gazdasági társaság" szöveg,

b) 20. § (1a) bekezdésében az "l), és n)" szövegrész helyébe az "l), n) és q)" szöveg,

c) 20. § (4) bekezdésében az "l), n)-p)" szövegrész helyébe az "l), n)-q)" szöveg,

d) 20. § (4a) bekezdésében a "vagy p)" szövegrész helyébe a " , p) vagy q)" szöveg és az "a)-b) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-b) és q) pontjában" szöveg,

e) 20. § (11) bekezdés záró szövegrészében a "c) és d)" szövegrész helyébe a "c), d) és q)" szöveg,

f) 20. § (11) bekezdés g) pontjában a "Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.)" szövegrész helyébe a "Kormány rendeletében kijelölt, útdíjszolgáltatási tevékenységet ellátó állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban: útdíjszolgáltatási gazdasági társaság)" szöveg,

g) 21/B. § (2) bekezdésében az "e) és f)" szövegrész helyébe az "e), f) és h)" szöveg,

h) 21/K. § (2a) bekezdésében, 33/B. § (8) bekezdésében a "NÚSZ Zrt." szövegrész helyébe az "útdíjszolgáltatási gazdasági társaság" szöveg,

i) 23. § (4) bekezdésében az "eltekint" szövegrész helyébe a "jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén eltekinthet" szöveg,

j) 29. § (1d), (1f), (3), (3e), (4b), (4f) és (4h) bekezdésében, 33/A. § (5) bekezdésében a "NIF Zrt." szövegrész helyébe a "közútfejlesztési gazdasági társaság" szöveg,

k) 29. § (3) bekezdésében az "a 32/A. § (8) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a 32/A. § (8) bekezdésében, valamint 32/B. §-ban" szöveg,

l) 29. § (4f) és (4h) bekezdésében, 29/G. § (1)-(2) bekezdésében a "Magyar Közút Nonprofit Zrt." szövegrész helyébe a "közútkezelő gazdasági társaság" szöveg,

m) 29. § (14) és (14a) bekezdésében a "NÚSZ Zrt." szövegrész helyébe a "közútfejlesztési gazdasági társaság" szöveg,

n) 48. § (3) bekezdés a) pont 10. alpontjában az "engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmát" szövegrész helyébe az "és a járműforgalmazó tényállás tisztázásában történő közreműködése engedélyezésének részletes eljárási szabályait" szöveg

lép.

121. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46/H. §-a.

17. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

122. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (2b) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Az ügyintézési határidő 90 nap a következő közigazgatási hatósági eljárásokban:)

"q) a légiközlekedési szakszemélyzet repülőorvosi minősítésének másodlagos felülvizsgálati eljárása."

123. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A magyar légtér - a pilóta nélküli játék légijármű és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 136. §-a szerinti jogi személy pilóta nélküli légijárműve kivételével - pilóta nélküli légijárművel végrehajtott UAS-művelethez lakott terület felett eseti légtér kijelölése esetén vehető igénybe."

124. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 17. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pilóta nélküli légijármű-rendszerek nyilvántartása - a pilóta nélküli légijármű-rendszerek jogszerű használatának ellenőrzése érdekében - tartalmazza)

"e) a pilóta nélküli légijármű típusát, altípusát - a saját építésű pilóta nélküli légijárművek kivételével -a sorozatszámát, valamint"

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 17. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

"(19) A nyilvántartásba vett pilóta nélküli légijárművön az üzembentartó nyilvántartási száma mellett jól látható módon fel kell tüntetni az eszköz nyilvántartási jelét is."

125. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény "Az engedély" alcíme a következő 23/C. §-sal egészül ki:

"23/C. § (1) A légiközlekedési hatóság a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére vagy a légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésére engedélyt kérelemre annak a vállalkozási tevékenységet - ide nem értve a léginavigációs szolgáltatást - folytató természetes-, vagy jogi személynek adja ki, amely igazolja a megfelelő pénzügyi teljesítőképességét.

(2) E § alkalmazásában a pénzügyi teljesítőképesség abban az esetben tekinthető igazoltnak, ha a vállalkozási tevékenységet folytató természetes-, vagy jogi személy, vagy egyéb szervezet,

a) az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozásmentes adózónak minősül, és

aa) ezt harminc napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

ab) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint

b) rendelkezik a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló kormányrendeletben előírt biztosító által nyújtott felelősségbiztosítással.

(3) Ha a légiközlekedési hatóság azt állapítja meg, hogy a pénzügyi teljesítőképesség a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolt, akkor az (1) bekezdés szerinti engedélyeket visszavonja."

126. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A képzőszervezet a képzés megkezdése előtt legalább tíz munkanappal, írásban bejelenti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek közbiztonsági, nemzetbiztonsági és terrorfenyegetettségi érdek vizsgálata céljából

a) a légijármű és a repülőeszköz személyzet, valamint a repülésüzemi tiszt képzéséről, vizsgáztatásáról, engedélyeiről és a képzésükben részt vevő képző szervezetek engedélyezéséről szóló 53/2016. (XII. 16.) NFM rendelet 22. §-ában meghatározott, valamint

b) az 1178/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete A-J alrészében meghatározott elméleti és gyakorlati képzésen való részvételt."

127. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A nemzeti felügyeleti hatóság (a továbbiakban: felügyeleti hatóság) az 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a részéről felmerült költségeket jogosult érvényesíteni a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjban, az azzal összefüggő költségalap részeként. A költségek fedezésére megállapított összeg mértéke megegyezik a mindenkori, az (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet 29. cikke alapján kihirdetett, a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjban figyelembe vett nominális - a Bizottság által elfogadott teljesítménytervben, ennek hiányában a benyújtott teljesítményterv tervezetben nevesített - felügyeleti költségeknek a nemzeti felügyeleti hatóságra vonatkozó értékével. A költségátalánnyal a légiforgalmi irányító szolgálat ellátására kijelölt szerv által ellátott valamennyi olyan tevékenységével kapcsolatos felügyeleti díj, amelynek a megfizetésére e szerv a 66/C. § (1) bekezdése alapján kötelezett, megfizetettnek tekintendő."

128. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 61/A. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A 923/2012/EU rendeletnek, a 139/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/373 rendeletnek a légiforgalmi szolgáltatásra/a léginavigációs szolgálatokra, a légtérszerkezet kialakítására, az adatminőségre és a futópálya biztonságára vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 73/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. február 14-i (EU) 2020/469 bizottsági végrehajtási rendelet [a továbbiakban: (EU) 2020/469 bizottsági végrehajtási rendelet] III. Melléklet ATS.OR.400-ATS.OR.450 pontja alapján rögzített adatok az (EU) 2020/469 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott célok mellett kutatás-fejlesztési és a légiközlekedési hatóság tevékenységével összefüggő célból, valamint a Társaság működésével összefüggő érdekből használhatók fel.

(11) Az (EU) 2020/469 bizottsági végrehajtási rendelet III. Melléklet ATS.OR.400-ATS.OR.450 pontja szerinti rendszerekben tárolt adat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés h) pontjára figyelemmel a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - a légiközlekedési hatóság általi adatszolgáltatásra vonatkozó megkeresést ide nem értve - az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével a légiforgalmi szolgáltató vezetője engedélyezheti."

129. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény "A légiforgalmi szolgálatoknál léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, valamint a léginavigációs szolgáltatások nyújtását közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra, valamint ilyen munkakör betöltése érdekében képzésben részesülő személyekre vonatkozó rendelkezések" alcíme a következő 63/E. és 63/F. §-sal egészül ki:

"63/E. § (1) Az e törvény 61/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott még elégséges szolgáltatás mértéke a munkabeszüntetéssel érintett időszakra vetítve

a) a Budapest CTA légterében a Körzeti Irányítás (ACC) esetében - a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 677/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. január 24-i 2019/123/EU bizottsági végrehajtási rendelet alapján - a kijelölt hálózatirányító (a továbbiakban: Network Manager) által az adott napon a sztrájkkal érintett időszakra megadott forgalmi igényhez rendelt szektorok kapacitásának 75%-a;

b) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (a továbbiakban: LHBP) Torony Irányítása esetében az LHBP-re rendelkezésre álló futópályához tartozó, a Network Manager felé előzetesen megadott érkező kapacitás 75%-a, továbbá az összes induló járat;

c) a Budapest Közelkörzeti Irányítás (APP) esetében a b) pontban meghatározott kapacitás, valamint a teljes átrepülő forgalom;

d) a Magyarország Kormánya és a Koszovói Nemzetközi Biztonsági Erő (KFOR) között a Koszovó felett kijelölt légtérben egyes léginavigációs szolgálatok nyújtásáról és egyéb kapcsolódó tevékenységek ellátásáról szóló Végrehajtási Megállapodás kihirdetéséről szóló 2013. évi CCXLVIII. törvény alapján nyújtott szolgáltatás esetében a Network Manager által az adott napon a sztrájkkal érintett időszakra megadott forgalmi igényhez rendelt szektorok kapacitásának 75%-a;

e) a Körzeti Repüléstájékoztatás (FIC) esetében a nemzetközi VFR repülések és a nem ellenőrzött légtérben végrehajtott IFR repülések kezelése, valamint a belföldi VFR repülések kezelése legalább napi 6 órában azzal, hogy a belföldi VFR repülések kötelező kezelésére vonatkozó időszakot a sztrájk alatt a munkáltató jogosult meghatározni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kapacitásértéknek megfelelően szolgáltatásban részesülő légijárművek számát tört szám esetén felfelé kerekítve kell meghatározni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokon túlmenően a munkabeszüntetés ideje alatt is teljes körűen kell biztosítani a kutató-mentő repülések, egészségügyi és mentőrepülések, az állami célú légiközlekedés, az államvagy kormányfőt szállító repülések, a tűzoltási célú repülések, a bajba jutott légijárművek, a humanitárius célú repülések, továbbá valamely humánjárvány megelőzését és következményeinek elhárítását biztosító légijárművek léginavigációs kiszolgálását.

(4) A léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatási mérték teljesülését saját munkakörükben kötelesek biztosítani.

(5) A még elégséges szolgáltatás mértékét a munkabeszüntetés szervezői és a munkáltató közös megállapodásukban az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladóan is meghatározhatják.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket a munkabeszüntetés teljes ideje alatt óránkénti bontásban kell teljesíteni.

(7) A munkabeszüntetés szervezői a sztrájkot annak megkezdése előtt legalább 5 nappal kötelesek írásban bejelenteni a munkáltató részére.

(8) Azonos kollektív munkaügyi vitához tartozó munkabeszüntetés - a figyelmeztető sztrájkon túlmenően -legfeljebb három napig tarthat azzal, hogy a sztrájk időtartama legfeljebb napi hat óra lehet.

(9) Ha a munkabeszüntetésben résztvevők az (1)-(8) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtását akadályozzák vagy ellehetetlenítik, a munkáltató a munkabeszüntetés szervezőivel és résztvevőivel szemben kártérítési igénnyel élhet, továbbá jogosult a vele szemben harmadik fél által érvényesített kárigényeket rájuk továbbhárítani.

63/F. § (1) A 61/A. § (3) bekezdés j) pontja szerinti feladatot a polgári légiforgalmi irányító szolgálat az általa foglalkoztatott légiforgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató közreműködésével látja el.

(2) A légiforgalmi szolgálatok folyamatos fenntartása és a honvédelmi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feladatokra való felkészülés érdekében az (1) bekezdésben meghatározott, a polgári légiforgalmi irányító szolgálat által foglalkoztatott léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó munkavállaló - a polgári légiforgalmi irányító szolgálat utasításai szerint - a munkahelyi képzéssel és továbbképzéssel összefüggő feladatokat köteles ellátni, valamint - amennyiben annak egyéb, jogszabályban foglalt feltételei fennállnak - az e tevékenység ellátásához szükséges jogosultságok gyakorlására feljogosító szakszolgálati engedély fenntartásához szükséges feltételeket teljesíteni."

130. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a következő 72/B. §-sal egészül ki:

"72/B. § E törvény 61. §-ának az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel megállapított (5) bekezdését a 2022. január 1-jét követően felmerülő légtér-igénybevételi díjban figyelembe vett felügyeleti költségek kifizetésével összefüggésben kell alkalmazni."

131. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény KILENCEDIK Része a következő 80. §-sal egészül ki:

"80. § E törvény 61/A. § (3) bekezdés n) pontjának az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény által történt hatályon kívül helyezésével összefüggésben, amennyiben a Társaság repülésmeteorológiai feladatai költségvetési szerv részére átadásra kerülnek, az átadással érintett munkavállalók foglalkoztatási jogviszonyára az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénynek az állami feladat átvétele miatt bekövetkező jogállásváltozásra vonatkozó 11/F. § (1)-(11) bekezdéseit kell alkalmazni azzal, hogy az átadással érintettekre az átadónál hatályos kollektív szerződés a jogállásváltozás időpontját követően nem terjed ki."

132. § Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

a) 22. § (3) bekezdése,

b) 50/A. § (4) bekezdésében a "rendelkezések megszegőit figyelmezteti. A" szövegrész.

18. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

133. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jármű nyilvántartásba vételét igazoló okmány és ideiglenes forgalomban tarthatóságát igazoló okmány tartalmazza a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott adatokat."

134. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pontja a következő ed) alponttal egészül ki:

(A nyilvántartót értesíti:

a közlekedési hatóság elektronikus úton)

"ed) a bontási átvételi igazolás adatairól,"

135. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 26. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti összekapcsolás során a nyilvántartó a 9. § (1) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a) pontjában, a 9/D. § (1) bekezdésében, valamint a 9/D. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokról, és az azokban bekövetkezett változásról - a 19. § (1) bekezdés l) pontjában foglaltak teljesítéséhez - elektronikus kommunikációs kapcsolaton keresztül értesíti a kötvénynyilvántartó szervet. A kötvénynyilvántartó szerv az értesítés alapján a változásról az adatigénylés teljesítése keretében tájékoztatja a biztosítót."

136. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 13. § (2) bekezdése.

19. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

137. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Úszólétesítményt a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendeletben és a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező, egészségileg és a biztonságos munkavégzésre - kedvtelési célú hajó esetében vezetésre - alkalmas állapotban lévő személyzet működtethet."

(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A vizsgaközpont, valamint a hajózási hatóság a jogszabály által meghatározott feladat- és hatáskörét érintően biztosítja, hogy a hivatásos hajós képesítésekkel kapcsolatos kompetenciák megszerzésével és értékelésével kapcsolatos tevékenységet, valamint az uniós képesítő bizonyítvánnyal, a szolgálati könyvvel és a hajónaplóval kapcsolatos adminisztrációt 2037. január 17-ig, azt követően pedig legalább tízévente független szerv értékelje. A vizsgaközpont, valamint a hajózási hatóság az értékelések eredményeit dokumentálja és az érintett hatóságok tudomására hozza."

138. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendeletben és a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgát - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vizsgaközpont vizsgaszabályzata szerint kell lefolytatni. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek a tevékenységét a hajózási hatóság engedélyezte, büntetlen előéletű, és nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt."

139. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 31/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31/A. § Úszólétesítményen - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - az úszómű kivételével tizenhatodik életévét be nem töltött személy - a felügyelet melletti hajózási gyakorlat megszerzése kivételével -munkát nem végezhet. Tizennyolcadik életévét be nem töltött személy úszólétesítményen éjszakai munkát kivételesen - kiképzési célból, havária vagy más úszólétesítmény mentése esetén - végezhet."

140. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hajónaplóba folyamatosan be kell jegyezni:)

"c) a hajón szolgálatot teljesítő személyek nevét és a szolgálatváltások időpontját;"

(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Hajónapló vezetésére kötelezett belvízi úszólétesítményen az (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete szerint kiállított hajónaplóba az (1) bekezdés f)-i) pontjaiban meghatározott adatokat nem kell bejegyezni. A menetrend szerint közlekedő személyhajón az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok hajónaplóba való bejegyzésénél elegendő a menetrendre utalni."

(3) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Hajónaplóként a hajózási hatóság által kiadott és hitelesített hajónapló használható. Az úszólétesítmény egy aktív hajónaplót alkalmazhat."

141. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azt az egészségileg alkalmas személyt, aki az alap biztonsági kompetenciákat megszerezte és belvízi úszólétesítményen teljesít szolgálatot vagy szolgálatot kíván teljesíteni - kérelmére - a vizsgaközpont az EU 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet II. vagy IV. melléklete szerinti szolgálati könyvvel látja el. A hajós szolgálati könyv papír alapú vagy elektronikus formátumú. A vizsgaközpont az általa kiadott szolgálati könyvek adatait bejegyzi a hajózási hatóság nyilvántartásába."

(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Azt az egészségileg alkalmas személyt, aki az alap biztonsági kompetenciákat megszerezte és tengeren közlekedő úszólétesítményen teljesít szolgálatot, vagy szolgálatot kíván teljesíteni - kérelmére - a vizsgaközpont tengerész szolgálati könyvvel látja el."

142. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A hajózási hatóság nyilvántartásából a Bizottság elektronikus adatbázisába a következő adatokat továbbítja:

a) a kiadott uniós hajónaplók esetében a vízi jármű nevét, az európai azonosító számot vagy az európai hajóazonosító számot (ENI), a hajónapló azonosító számát, a kiállítás dátumát és a kiállító hatóság elnevezését,

b) a kiadott uniós hajós szolgálati könyv esetében a tulajdonos nevét és azonosító számát, a szolgálati könyv azonosító számát, a kiállítás keltét és a kiállító hatóság elnevezését, vagy

c) a kiadott uniós képesítő bizonyítvány esetében a bizonyítványon feltüntetett adatokat, a kiállító hatóság elnevezését, valamint a bizonyítvány státuszát."

143. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény VII/A. Fejezete a következő 48/D. §-sal egészül ki:

"48/D. § (1) A víziútban létesített vagy azt keresztező nyomvonalas létesítmények tulajdonosa, kezelője, valamint engedélyese az elektronikus hajózási térképen történő megjelenítéshez a hajózási hatóság részére megadja a hajózási szabad űrszelvény méreteit és a létesítmény elhelyezkedését leíró adatokat, amelyeket a hajózási hatóság átad az illetékes vízügyi igazgatási szerv részére.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt adatokban bekövetkező változást, a hajózási hatóság részére legkésőbb 15 napon belül be kell jelenteni."

144. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény XI. Fejezete a következő 60/C. §-sal egészül ki:

"60/C. § (1) A magyar vízi utakon tartózkodó kereskedelmi hajót, a lobogójától függetlenül az eljáró hatóság a 60/A. § (1) bekezdése szerint kiszabott bírság esetén - a veszélyes áru szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával - a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételei szerint feltartóztathatja.

(2) A hajó nem tartóztatható fel különösen abban az esetben, ha

a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy

b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.

(3) A hajó részére a feltartóztatás idejére veszteglő helyet kell kijelölni, és a hajó okmányait - az átvételét igazoló elismervény egyidejű kiállítása és annak az úszólétesítmény vezetője részére történő átadása mellett -a feltartóztatás időtartamára el kell venni. A külföldi hatóság által kiadott okmányokat - ha azt a jogosult a feltartóztatás időtartamának lejáratát követő három napon belül nem veszi át - a kiállító hatósághoz kell megküldeni.

(4) Az úszólétesítmény vezetőjét angol, német vagy orosz nyelven írásban tájékoztatni kell a kiszabott bírságról, illetve a (3) bekezdés szerint kijelölt veszteglő helyről, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására, illetve a hatósági ellenőrzés során foganatosítható intézkedésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.

(5) A hajó feltartóztatásából eredő kárért az eljáró hatóság felelősséggel nem tartozik.

(6) Ha az eljáró hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy a hajózási tevékenységre engedéllyel rendelkezőnek 60/A. § szerinti közigazgatási bírság tartozása áll fenn, az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni."

145. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közforgalmú kikötő kikötőrendjét - annak jóváhagyását követően - a kikötő üzemben tartója a honlapján, míg a kikötőrend hajóforgalmat érintő részét a hajózási hatóság hajósoknak szóló hirdetményben teszi közzé."

146. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 3. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

csónak: a hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő)

"b) szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 7 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 14,7 kW, ide nem értve az építése, berendezése és felszerelése alapján vízen való közlekedésre nem szolgáló úszóeszközt;"

147. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"90. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről, valamint a 94/25/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. november 20-i 2013/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

b) a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról szóló 1998. június 18-i 98/41/EK tanácsi irányelve, 8. és 9. cikk;

c) az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége az Európai Unióban (FST) között a tengerészek munkaidejének szervezésére vonatkozóan kötött megállapodásról szóló 1999. június 21-i 1999/63/EK tanácsi irányelv, az egyes foglalkoztatáspolitikai és egészségügyi tárgyú jogszabályokkal együtt;

d) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 1993. november 23-i 93/104/EK tanácsi irányelv, az Mt.-vel együtt;

e) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvnek az abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításáról szóló 2000. június 22-i 2000/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az Mt.-vel együtt;

f) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról szóló 2005. szeptember 7-i 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk f) pontja, 9. cikk;

g) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról és a 82/714/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. december 12-i 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 24. cikk;

h) a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvénnyel együtt, a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az I. és II. melléklet kivételével;

i) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel együtt;

j) a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról szóló 2009. április 23-i 2009/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a tengeri hajók kötelező biztosításáról szóló kormányrendelettel együtt;

k) a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról szóló 2012. november 21-i 2012/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a hajózási képesítésekről és a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló miniszteri rendeletekkel együtt;

l) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló 2013. október 11-i 2013/49/EU bizottsági irányelv;

m) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

n) az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai megállapodás végrehajtásáról szóló, 2014. december 19-i 2014/112/EU tanácsi irányelv, az egyes foglalkoztatáspolitikai és egészségügyi tárgyú jogszabályokkal együtt;

o) a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról és a tagállamok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló 2005/45/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. június 20-i (EU) 2019/1159 európai parlamenti és tanácsi irányelv;

p) a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelv;

q) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kompetenciákra és a kapcsolódó ismeretekre és készségekre, a gyakorlati vizsgákra, a szimulátorok jóváhagyására és az egészségi alkalmasságra vonatkozó szabványok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. augusztus 2-i (EU) 2020/12 bizottsági felhatalmazáson alapuló irányelv."

148. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 91. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"c) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók adatbázisaira vonatkozó előírások tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2020. január 20-i (EU) 2020/473 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet és

d) a belvízi hajózási szakmai képesítések tekintetében alkalmazott mintákról szóló, 2020. január 14-i (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

149. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény

a) 48/A. § (4) bekezdés b) pontjában a "képesítő" szövegrész helyébe a "képesítésekről szóló miniszteri rendelet és a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendelet szerinti hajózásiképesítő" szöveg,

b) 48/A. § (4a) bekezdésében a "rendeletben meghatározott" szövegrész helyébe a "rendeletben és a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott" szöveg

lép.

150. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. § (6) bekezdése.

20. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

151. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"2. Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:

2.1. egyéb vasútvonal: az országos jelentőségű vasútvonalnak nem minősülő vasútvonal, beleértve az országos jelentőségű vasútvonalat és a saját célú vasúti pályahálózatot vagy iparvágányt összekötő vasúti pályát is;

2.2. elővárosi vasúti pályahálózat: elővárosi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;

2.3. fejlesztési közreműködő: a Kormány rendeletében kijelölt olyan közvetett vagy közvetlen állami tulajdonú gazdasági társaság vagy szerv, amely a vasúti pályahálózat létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre;

2.4. gazdasági társaság: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gazdasági társaság;

2.5. GSM-R fejlesztő: a fejlesztési közreműködő, valamint olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat részét képező, fejlett információs és kommunikációs technológiára alapozott GSM-R rendszerhálózat létesítését végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre;

2.6. hálózat: a pályahálózat-működtető igazgatása alatt álló teljes vasúti pályahálózat;

2.7. helyi vasúti pályahálózat: a helyi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;

2.8. iparvágány: a mezőgazdasági vagy ipari üzem és létesítmény, ipari park területén lévő nem állami tulajdonú vágány vagy vasútvonal, amely fő feladata a gazdasági tevékenységhez szükséges nyersanyag, félkész- és késztermék szállításához szükséges vasúti összeköttetés biztosítása;

2.9. karbantartó létesítmény: a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság) által a vasúti járművek javítását, karbantartását végző szervezetek (karbantartó műhelyek) engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerint engedélyezett vasúti műhely;

2.10. kiszolgáló létesítmény: olyan létesítmény - a földterületet, épületet és berendezést is beleértve -, amelyet egészében vagy részben úgy alakítottak ki, hogy az lehetővé tegye a 2. melléklet 2-4. pontja szerinti szolgáltatás nyújtását;

2.10a. vasúti műszaki vizsgálati központ: olyan kiszolgáló létesítmény - a földterületet, vasúti tesztpályát, építményeket is beleértve -, amelyben vasúti gördülőállomány, vasúti pálya tartozékai és vasúti berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére valamint az ezekhez tartozó kutatás-fejlesztési tevékenység végzésére, és ezen tevékenységekhez kapcsolódóan a 2. melléklet 4. pontja szerinti szolgáltatások nyújtására kerül sor;

2.11. közmű: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti közmű;

2.12. különálló vasúti pályahálózat: olyan vasúti pályahálózat, amelyik

a) nincs fizikai összeköttetésben semmilyen másik vasúti pályahálózattal, vagy

b) fizikai összeköttetésben van más vasúti pályahálózattal, azonban az üzemszerű átjárhatóság nem áll fenn;

2.13. országos jelentőségű vasútvonalak: az országos törzshálózati vasúti pályák és az országos vasúti mellékvonalak;

2.14. országos törzshálózati vasúti pálya: a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a 4. mellékletben meghatározott vasúti pálya;

2.15. országos vasúti mellékvonal: az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott vasútvonal;

2.16. országos vasúti pályahálózat: az országos jelentőségű vasútvonalak és az egyéb vasútvonalak;

2.17. saját célú vasúti pályahálózat: az a nem állami tulajdonban levő vasúti pályahálózat, amelyet kizárólag a pályahálózat tulajdonosa használ saját áruszállítási műveletekre, továbbá az a pályahálózat, amely egynél több végfelhasználót szolgál vagy szolgálhat ki és nem minősül iparvágánynak;

2.18. stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózat: olyan vasúti pálya vagy pályahálózat, amelyet a Bizottság az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének (4) bekezdése szerinti vasúti infrastruktúrának minősített;

2.19. tároló vágánycsoport: forgalombahozatali járműengedéllyel vagy üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti járművek két szerződés alapján történő járműmozgás közötti, legfeljebb egyéves időtartamra történő tárolására szolgáló vágányok;

2.20. térségi vasúti pályahálózat: térségi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;

2.21. vasúti pálya: az 1. melléklet 1-6. pontjában felsorolt vasúti pályahálózat elem, valamint a vasúti alépítmény és felépítmény, az utasforgalom és áruszállítás részére rendelkezésre álló útvonalak, beleértve az utasperonokat, rakodóterületeket, beleértve az útvonalba eső az utasok mozgását biztosító szállító, mozgató berendezéseket, mozgólépcsőket, mozgójárdákat, lifteket, gyalogos alul- és felüljárókat, a mozgáskorlátozottak emelésére szolgáló speciális berendezéseket, továbbá a vasúti kocsik rakodását, mozgatását, javítását célzó, a vágányra, vágányba vagy a vágány alá- vagy fölé épített különleges berendezések, különösen rakodó- és ürítőberendezések, ürítőhidak, ürítőgaratok, töltő- és lefejtő berendezések, fordítókorongok, tolópadok, a vasúti járművek javításához, karbantartásához szükséges és egyéb járműmozgató berendezések, vágányfékek, daruk, darupályák, emelőberendezések, járműmérlegek, kocsibuktatók, szállítógépek és berendezések, diagnosztikai és egyéb berendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek; ahol

2.21.1. vasúti alépítmény: a vasúti felépítmény terhelését elviselő és a talaj felé közvetítő mérnöki létesítmény. Az alépítmény része minden olyan szerkezet, amely a vasúti terhelés viselésében részt vesz, így különösen: töltések, bevágások, nyílásokat áthidaló mérnöki szerkezetek (hidak, átereszek, közúti vagy gyalogos aluljárók), a vasút pálya védelmére épített mérnöki szerkezetek, (alagutak, támfalak, bélésfalak, kőomlás ellen védő műtárgyak), vízelvezetést szolgáló szerkezetek (árkok, szivárgók), valamint a pálya és a környezet védelmét szolgáló szerkezetek (kerítések, tűzvédelmi sávok, hófogó rácsok, zajárnyékoló falak, védelmi céllal telepített növényzet);

2.21.2. vasúti felépítmény: a vasúti vágány, amely magában foglalja valamennyi, a vasúti jármű kereke által közvetített terhelést viselő, illetve a jármű kerekének vezetését végző, azt elősegítő mérnöki szerkezetet, (beleértve a váltófűtő, sínkenő berendezéseket), valamint a vasúti ágyazat;

2.22. vasúti pálya tartozéka: az 1. melléklet 7-9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén belül helyezkednek el;

2.23. vasúti pályahálózat: az 1. mellékletben felsorolt elemekből álló vasúti közlekedési hálózat;

2.24. vasúti üzemi létesítmény: az 1. melléklet 7-9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén kívül helyezkednek el, valamint az 1. melléklet 10. pontjában meghatározott vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti pályahálózat működtetéséhez, (ide értve a pályakapacitás-elosztás, díjbeszedés szükségleteit is) a vasúti üzem lebonyolításához, az utas- és áruforgalom biztosításához, a vasúti berendezések elhelyezéséhez szükséges épületek, építmények, mérnöki berendezések;

2.25. városi vasúti pályahálózat: városi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges pályahálózat;

2.26. vasút-villamos pályahálózat: az országos vasúti pályahálózat, a helyi, a városi és az elővárosi vasúti pályahálózat azon részeinek összessége, amelyen a vasút-villamos közlekedik, vagy vasút-villamossal szolgáltatást kívánnak végezni;

2.27. a köz- és a magánszféra partnersége: közfeladatot ellátó szervek és a pályahálózat-működtetőjétől eltérő egy vagy több vállalkozás közötti, kötelező erejű megállapodás, amely alapján ezen vállalkozások részben vagy egészben kiépítik vagy finanszírozzák a vasúti infrastruktúrát, vagy megszerzik a pályahálózat-működtetői jogosultságokat egy előre meghatározott időtartamra;

2.28. vasúti telekalakítás: az érintett ingatlannak, illetve amennyiben indokolt a szomszédos ingatlannak vasúti pályaüzemeltetési és pályahálózat működtetési feladatok ellátásához igazodó mértékű területkialakítása és az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetése érdekében történő bármely telekalakításra (telekmegosztás, telekegyesítés, telekcsoport újrafelosztás, telekhatár rendezés stb.) irányuló, e törvény szerint lefolytatandó eljárás;

2.28.1. érintett ingatlan: Magyarország területén található, országos jelentőségű vasútvonalak, valamint az elővárosi pályahálózatba tartozó és a kiemelt budapesti fejlesztésként megvalósuló városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó, az ingatlan-nyilvántartás szerint részben vagy egészben az állam tulajdonában álló ingatlan;

2.28.2. szomszédos ingatlan: közvetlenül az érintett ingatlan telekhatára mellett fekvő ingatlan;

2.28.3. visszamaradó ingatlan: a vasúti telekalakítási eljárás következtében kialakuló - vasúti pályát és azok tartozékait nem hordozó -, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre kerülő önálló ingatlan;

2.29. vasúti tesztpálya: vasúti gördülőállomány, vasúti pálya és tartozékai, valamint a vasúti berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére létesített különálló vasúti pályahálózat;

2.30. kiemelt budapesti fejlesztés: a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 1. § 3. pontja szerinti kiemelt budapesti fejlesztés;"

152. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 3/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vasúti pályahálózat fejlesztési stratégia (a továbbiakban: fejlesztési stratégia) kizárólag az országos jelentőségű vasútvonalakra terjed ki, legalább ötéves időtartamra készül és meghosszabbítható."

153. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 11/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A koordináció kiterjed:

a) a pályahálózat-kapacitás karbantartására és fejlesztésére vonatkozó kérelmezői igényekre,

b) a vasúti pályahálózat működtetésére kötött szerződésekben foglalt felhasználó-központú teljesítménycélok, valamint az e szerződésben meghatározott teljesítményösztönzők tartalmára és végrehajtására,

c) a hálózati üzletszabályzat tartalmára és alkalmazására,

d) az intermodalitás és a kölcsönös átjárhatóság kérdéseire, és

e) minden olyan egyéb kérdésre, amely a vasúti pályahálózathoz való hozzáférésnek, a vasúti pályahálózat használatának feltételeire, illetve a pályahálózat-működtető szolgáltatásainak minőségére vonatkozik."

154. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Azon kiszolgáló létesítményeken, amelyeken a pályahálózat-működtető alapszolgáltatást nyújt (minimális szolgáltatási csomag), a 2. melléklet 2. pontjában szereplő szolgáltatásokhoz való hozzáférést a pályahálózatműködtető biztosítja."

155. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény VI. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"VI. FEJEZET

VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOKRA ALKALMAZHATÓ MENTESSÉGEK"

156. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény VI. Fejezete a következő 18. §-sal egészül ki:

"18. § (1) A 3/A. § c) pont, a 3/B. § (1) bekezdés, a 3/C. §, a 12. §, a 13. §, a 15. § (4) bekezdés, a 19. §, a 20. §, a 21. §, a 28. § (2) bekezdés a) pont, a 29/A. §, a 29/B. §, a 49. §, a 67. §, a 67/P-67/W. §, a 69. § 9., 11., 19. és 20. pont rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem kell alkalmazni arra a vállalkozó vasúti társaságra, amely városi, elővárosi vagy térségi vasúti szolgáltatásokat nyújt

a) különálló helyi és térségi vasúti pályahálózaton, valamint

b) városi vagy elővárosi vasúti szolgáltatások számára fenntartott vasúti pályahálózaton.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, ha a vállalkozó vasúti társaság olyan vállalkozás vagy jogi személy közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, amely a városi, elővárosi vagy térségi szolgáltatásoktól eltérő vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújt, arra alkalmazni kell a 19. és a 20. §-t. A vállalkozó vasúti társaság és azon vállalkozás vagy jogi személy közötti kapcsolatra tekintettel, amelynek a vállalkozó vasúti társaság a közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, e vállalkozó vasúti társaságra a 21. §-t is alkalmazni kell.

(3) E törvény 6-9/E. §, valamint 69. § 1. pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni:

a) a XIV/A. fejezetben meghatározott, kizárólag különálló helyi és térségi vasúti pályahálózaton személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozó vasúti társaságra;

b) a XIV/A. fejezetben meghatározott, kizárólag városi és elővárosi személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozó vasúti társaságra;

c) a XIV/A. fejezetben meghatározott, kizárólag térségi vasúti árufuvarozási szolgáltatást nyújtó vállalkozó vasúti társaságra; valamint

d) arra a vasúti társaságra, amely kizárólag iparvágányon, saját célú vasúti pályahálózaton végez árutovábbítást.

(4) A 3. §, a 3/A. § a)-c) pont, a 3/B. §, a 3/C. §, a 11. § (5) és (8) bekezdés, a 11/A-11/C. §, a 12. §, a 13. §, a 14. § (7) bekezdés, a 28. § (2) és (4) bekezdés, a 29. § (1)-(2), (4) és (5) bekezdés, a 29/A. §, a 31. § (2) bekezdés a) és b) pont, a 31. § (3) bekezdés, az 51/A. §, az 52-67/M. §, a 67/O. § (1)-(4) bekezdés, a 67/P-67/W. §, a 69. § 11-13., 15. és 17. pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni:

a) a vasúti személyszállítási szolgáltatások számára fenntartott különálló helyi és térségi vasúti pályahálózatra;

b) a kizárólag városi és elővárosi vasúti személyszállítás számára fenntartott pályahálózatra;

c) a kizárólag egyetlen, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozó vasúti társaság által térségi vasúti árutovábbításra használt térségi pályahálózatra, amíg újabb kapacitásfoglalásra jogosult nem igényel kapacitást a vasúti pályahálózaton; valamint

d) az iparvágányra és a saját célú vasúti pályahálózatra."

157. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 31. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az ÁME-vel érintetten megvalósuló és előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projektekről

a) a vasúti társaság,

b) a fejlesztési közreműködő, valamint

c) a GSM-R fejlesztő az ÁME hatálybalépését követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a közlekedési hatóságot."

158. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A fejlesztési közreműködő mint építtető az országos jelentőségű és egyéb vasútvonalakon, az elővárosi és városi pályahálózathoz tartozó vasútvonalakon, az azokhoz kapcsolódó ingatlanokon, valamint a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények, tekintetében központi költségvetési és uniós támogatásból beruházási (létesítés, felújítás és fejlesztés) feladatokat lát el az állam nevében és állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén az állam javára, amely fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.

(3a) A fejlesztési közreműködő a beruházás előkészítéseként teljeskörűen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. A fejlesztési közreműködő ügyfélként részt vesz a hatósági eljárásokban, saját nevére megszerzi vagy megszerezteti az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, a régészeti feltárást és a közműkiváltást vagy -fejlesztést), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. A fejlesztési közreműködő építési és egyéb szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építés ideje alatt a műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, valamint lebonyolítja az átadás-átvételt. A fejlesztési közreműködőre mint építtetőre egyebekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók."

159. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A magyar állam tulajdonába és ingyenesen a fejlesztési közreműködő vagyonkezelésébe és a tulajdonosi joggyakorlóval fennálló, hatályos vagyonkezelési szerződése hatálya alá kerül a 44. § (3) bekezdés szerinti közérdekű és közcélú tevékenység folytatása érdekében megvásárolt, kisajátított vagy egyéb jogcímen a fejlesztési közreműködő által megszerzett földrészlet, ezeken a földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök, a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények. A fejlesztési közreműködő vagyonkezelésébe kerül továbbá a megvalósítást megelőzően állami tulajdonban álló ingatlan beruházással érintett területrésze az ingatlanon fennálló vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés módosítását vagy megszüntetését, illetve ezen jogok ingatlan-nyilvántartásból vagy földhasználati nyilvántartásból történő törlését követően. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a fejlesztési közreműködő gondoskodik. A fejlesztési közreműködő a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó ingatlanügyi hatósági határozatot annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a tulajdonosi joggyakorló részére.

(2) A fejlesztési közreműködő által végzett közérdekű és közcélú tevékenység alapján megszerzett, az állam tulajdonában álló egyes földterületek, valamint a fejlesztési közreműködő által ezen földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök az átadás-átvétel fordulónapján, e törvény erejénél fogva, a fejlesztési közreműködő által nyilvántartott könyv szerinti értéken, ellenérték nélkül, közvetlenül a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésébe kerülnek, a fejlesztési közreműködő vagyonkezelési jogának egyidejű megszűnése mellett. Az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül a fejlesztési közreműködő elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és jelen bekezdés szerinti új vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye."

(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A 44. § (3) bekezdése szerinti közérdekű és közcélú tevékenység folytatása során

a) a vasúti pályahálózat vagyonkezelője használatában álló állami vagyonon végzett,

b) a fejlesztési közreműködőn és a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjén kívül más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett,

c) nem állami tulajdonban álló ingatlanon végzett

vasúti pályahálózathoz kapcsolódó - állami tulajdont keletkeztető - értéknövelő beruházások, felújítások eredményeként létrejövő vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközöket a fejlesztési közreműködő a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére ellenérték nélkül a fejlesztési közreműködő által nyilvántartott könyv szerinti értéken adja át. A fejlesztési közreműködő által ezen földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök az átadás-átvétel fordulónapján, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a fejlesztési közreműködő által nyilvántartott könyv szerinti értéken, közvetlenül a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésébe kerülnek."

(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A nem állami tulajdonban lévő ingatlanon, állami beruházás keretében, a tulajdonos érdekében végzett, nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások átadás-átvételéről a tulajdonos köteles megállapodni a fejlesztési közreműködővel, a fejlesztési közreműködő értesítésének kézhezvételét követő 30 napon belül. A települési önkormányzatok és az állami tulajdonú víziközmű szolgáltató társaságok ingatlanain végzett beruházás esetén a tulajdonos részére történő átadás ellenérték nélkül, történik."

(4) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az állami tulajdonú, de a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjétől eltérő vagyonkezelő vagyonkezelésében álló ingatlanon, állami beruházás keretében, a vagyonkezelő érdekében végzett, nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások közvetlen átadás-átvételéről a vagyonkezelő köteles megállapodni a fejlesztési közreműködővel, a fejlesztési közreműködő értesítésének kézhezvételét követő 30 napon belül."

(5) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44/A. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) A (10) és (12) bekezdés szerinti vagyonelemeknek az önkormányzat vagy a (10) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet részére történő ingyenes, könyv szerinti értéken történő számviteli átadásáról a fejlesztési közreműködő gondoskodik. A fejlesztési közreműködő az átadás-átvételt követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy a (10) és a (12) bekezdés szerinti eszközöket az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és az érintett önkormányzat vagy a (10) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet a könyveiben azokat nyilvántartásba vegye."

(6) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44/A. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(15) A fejlesztési közreműködő által végzett közérdekű és közcélú tevékenység során megszerzett, és az (1) bekezdés alapján vagyonkezelésében álló, vasúti pályahálózatnak nem minősülő ingatlanon a fejlesztési közreműködő vagyonkezelői joga megszűnik e törvény erejénél fogva az átadás-átvétel fordulónapján. Az építtető vagyonkezelői jogának megszűnését követően az ingatlant a tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni."

(7) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44/A. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

"(16) Kiemelt budapesti fejlesztésként megvalósuló városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak létesítése, felújítása és fejlesztése előkészítése során a helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon, az építtető vagy megbízottja az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint az ingatlanra a tulajdonos előzetes tájékoztatása mellett beléphet, a beruházás előkészítéséhez szükséges munkákat elvégezheti. Az ingatlan tulajdonosa vagy használója ezen munkák végzését tűrni köteles, azok végzését nem akadályozhatja."

160. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány által rendeletben kijelölt GSM-R fejlesztő a magyar állam és a GYSEV Zrt. tulajdonában álló vasúti pályahálózat részét képező GSM-R rendszerhálózat tekintetében központi költségvetési és európai uniós támogatásból építtetői, létesítési feladatokat láthat el a magyar állam javára eljárva. A GSM-R rendszerhálózat megvalósítása fontos közérdekű és közcélú tevékenység."

161. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 67/T. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vertikálisan integrált vállalkozásnak az általa működtetett, nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz történő hozzáférésére a 21. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tevékenységet végző szervezeti egységei, és a vasúti pályahálózat működtetését ellátó szervezeti egysége közötti - a VPSZ által kidolgozott - belső megállapodás alapján kerül sor."

162. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 67/V. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A VPSZ a pályahálózat-működtető számára nyújtott szolgáltatások ellenértékeként az általa elosztott vasúti pályahálózat-kapacitás után - a 79/D. § (1) bekezdés b) pont bd), be) és bf) alpontjára is figyelemmel - kiszámlázott hálózat-hozzáférési díj, valamint az elszámolt belső hálózat-hozzáférési díj után a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a vasúti pályahálózat-működtető közötti jogviszonyról szóló kormányrendeletben meghatározott összegű megbízási díjra jogosult a pályahálózat-működtetőtől. A pályahálózat-működtető és a VPSZ közötti jogviszonyra a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a vasúti pályahálózat-működtető közötti jogviszonyról szóló kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni."

163. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 68/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a 68/A.-68/G. §-okban foglaltaktól a munkavállaló javára térhet el."

164. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 69. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:)

"3. nyilvántartás vezetése a működési engedélyekről, valamint a tudomásul vett bejelentésekkel rendelkező vasúti társaságokról és a bejelentett vasúti tevékenységekről,"

(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 69. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:)

"23. vertikálisan integrált vállalkozás 67/T. § (1) bekezdése szerinti belső megállapodásában foglaltak ellenőrzése,"

165. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 79/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nemzetközi menetvonallal kapcsolatos hozzáférési vagy díjképzési ügyekre vonatkozó panasz vagy hivatalból indult eljárás esetén, valamint a nemzetközi vasúti szállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos piaci verseny ellenőrzése keretében a vasúti igazgatási szerv konzultációt folytat és együttműködik valamennyi olyan EGT-tagállam igazgatási szervezetével, amelyen a szóban forgó nemzetközi menetvonal keresztülhalad, valamint - adott esetben -a Bizottsággal, és

a) határozatának meghozatala előtt ezektől az igazgatási szervezetektől megkéri az összes szükséges információt, valamint

b) a más EGT-tagállam igazgatási szervének illetékességébe tartozó eljárás esetén - a panaszkezelés vagy vizsgálat céljából - az illetékes EGT-tagállam igazgatási szervének átadja a szükséges információkat."

166. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:)

"f) a vasúti járművek nyilvántartásának, az országos vasúti pályahálózat nyilvántartásának és a 1300/2014/EU rendelet szerinti eszközleltár vezetése, valamint a 1300/2014/EU rendelet szerinti hozzáférhetőségi adatok gyűjtése, karbantartása és cseréje,"

167. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A közlekedési hatóság eljárása felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a közlekedési hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el."

168. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 82. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A vasúti képzési módszertani központ a 36. § (7) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása érdekében jogosult a vasútszakmai oktatók és a vasútüzemvezetők továbbképzésére, továbbá a vasúti közlekedés területén hatósági vizsgabiztosi tevékenységet ellátók képzésére és továbbképzésére jelentkező személyek természetes személyazonosító adatainak kezelésére. Ezen adatkezelésre a (4)-(7) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni."

169. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 85/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Iparvágányon vasúti személyszállítási szolgáltatás nem nyújtható, személyközlekedés az iparvágány tulajdonosa, használója érdekében történhet a közlekedési hatóság előzetes jóváhagyásával."

170. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdése a következő 24. és 25. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"24. a fejlesztési közreműködőként eljárni jogosult szervezetet, valamint a fejlesztési közreműködő feladatait és jogosultságait,

25. a magyar állam és a GYSEV Zrt. tulajdonában álló vasúti pályahálózat részét képező GSM-R rendszerhálózat tekintetében GSM-R fejlesztőnek minősülő szervezetet"

(rendeletben állapítsa meg.)

171. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 89. § (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:)

"k) az uniós vasúti rendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségével kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírásokról szóló, 2014. november 18-i 1300/2014/EU bizottsági rendelet,

l) az 1300/2014/EU rendeletnek az eszközleltár tekintetében a hozzáférhetőség korlátainak azonosítása, a felhasználók tájékoztatása, valamint a hozzáférhetőséggel kapcsolatos előrelépés figyelemmel kísérése és értékelése céljából történő módosításáról szóló, 2019. május 16-i, (EU) 2019/772 bizottsági végrehajtási rendelet."

172. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény

a) 1. § (1) bekezdés e) pontjában a "vasútvonalak vasúti" szövegrész helyébe a "vasútvonalak, valamint az elővárosi pályahálózatba tartozó és kiemelt budapesti fejlesztésként megvalósuló városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak vasúti" szöveg,

b) 42/C. § (1) bekezdésében az " , a magyar állam tulajdonába kerülő országos jelentőségű vasútvonal vasúti pályáit" szövegrész helyébe a "vasúti pályát" szöveg,

c) 42/C. § (2) bekezdésében az "az országos jelentőségű vasútvonal" szövegrész helyébe az "a vasúti pályák és tartozékai" szöveg,

d) 44/A. § (3) és (6a) bekezdésében a "NIF Zrt." szövegrész helyébe a "fejlesztési közreműködő" szöveg,

e) 45. § (1) bekezdésében a "vasútvonalak építési" szövegrész helyébe a "vasútvonalak, elővárosi pályahálózatba tartozó, illetve kiemelt budapesti fejlesztésként megvalósuló városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak építési" szöveg,

f) 79/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "vagy a nem független pályahálózat-működtető" szövegrész helyébe az " , a pályahálózat-működtető vagy a VPSZ" szöveg,

g) 85/I. § (5) bekezdés c) pontjában a "pályahálózat-működtetőt" szövegrész helyébe a "pályahálózat-működtetőt vagy a fejlesztési közreműködőt" szöveg,

h) 87/F. § (1) bekezdésében a "NIF Zrt." szövegrész helyébe a "NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság" szöveg

lép.

173. § Hatályát veszti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény

a) 46. § (1) bekezdésében a "NIF Zrt. és a" szövegrész,

b) 79/G. § (1) bekezdés c) pontja,

c) 84/A. § (1) bekezdése,

d) 85. § (1) és (2) bekezdése,

e) 85/C. § (1) és (2) bekezdése,

f) 85/H. § (1) bekezdése.

21. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

174. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása során az építtető kérelmére a hatóság akkor is lefolytatja az Étv. szerinti, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti előzetes vizsgálati eljárást és környezeti hatásvizsgálati engedélyezési, valamint a már kiadott engedély módosítására irányuló eljárást, ha az adott tevékenységre vonatkozóan jogszabály nem ír elő engedélyt."

175. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/M. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások kapcsán az építtető az előkészítés fázisában az egységes elektronikus közműnyilvántartás adatszolgáltatását veszi igénybe, valamint a kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek terveit elkészítteti. Az építtető a kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek terveit a közműszolgáltatóval is elkészíttetheti."

176. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/Q. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az intermodális csomópontok, azaz a különböző közlekedési módok közötti átszállási kapcsolatot emelt szintű utaskényelmi szolgáltatásokkal biztosító közlekedési létesítmények e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott köre tekintetében a Kormány által rendeletben meghatározott fejlesztési közreműködő mint építtető - központi költségvetési és uniós támogatásból - beruházási (létesítés, felújítás és fejlesztés) feladatokat lát el. E tevékenység fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül. Az építtető az állam javára és nevében jár el."

177. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"f) az intermodális csomópontok tekintetében fejlesztési közreműködőként eljárni jogosult szervezetet, a fejlesztési közreműködő feladatait és jogosultságait, valamint a fejlesztési közreműködő mint építtető által megvalósítandó intermodális csomópontok körét;"

178. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény

a) 3. § (5) bekezdés a) pontjában a "környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény" szövegrész helyébe a "Kvt." szöveg,

b) 6/F. § nyitó szövegrészében a "környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény" szövegrész helyébe a "Kvt." szöveg,

c) 11/B. § (1) bekezdés e) pontjában a "környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény" szövegrész helyébe a "Kvt." szöveg

lép.

22. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

179. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"39. közösségi autóbérlő rendszer: gépkocsi-kölcsönző rendszer, amely a Magyarország területén B-kategóriájú vezetői engedéllyel vezethető gépkocsi közúton történő vezetésére jogosító okmánnyal rendelkező, előzetesen regisztrált felhasználók számára díj ellenében folyamatosan igénybe vehető, továbbá központi telematikai rendszerrel irányított módon, automatizált helyszíni kölcsönzési folyamat alkalmazásával, az üzemeltetési területen belül szabad felhasználást biztosítva működik;"

(2) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. §-a a következő 46-51. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"46. kamera: nem emberi testre felhelyezett, képfelvétel, továbbá kép- és hangfelvétel rögzítésére alkalmas elektronikus biztonságtechnikai rendszer;

47. testkamera: emberi testre felhelyezhető vagy ruházatra felszerelhető képfelvétel, továbbá kép-és hangfelvétel rögzítésre alkalmas elektronikus biztonságtechnikai rendszer;

48. integrált személyszállítási közszolgáltatás: az 1370/2007/EK rendelet 2. cikk m) pontja szerinti összekapcsolt szállítási szolgáltatások;

49. összekapcsolt személyszállítási közszolgáltatás: integrált személyszállítási közszolgáltatásnak nem minősülő, meghatározott földrajzi területen azonos díjtermékekkel igénybe vehető azon országos, regionális, elővárosi illetve helyi személyszállítási közszolgáltatások, valamint ezekhez kapcsolódó vízi személyszállítási közszolgáltatások összessége, amelyeket - az 5. §-ban meghatározottakra tekintettel - két vagy több közlekedési szolgáltató a megrendelő vagy megrendelők által jóváhagyott együttműködési megállapodás alapján végez;

50. összekapcsolt díjtermék: összekapcsolt személyszállítási közszolgáltatás igénybevételére jogosító bérlet vagy menetjegy, amely az 5. § (3) és (4) bekezdés szerinti, vagy a 32. § (2) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás alapján kerül alkalmazásra;

51. integrált díjtermék: integrált személyszállítási közszolgáltatás igénybevételére jogosító bérlet és menetjegy, amely az 5. § (3) és (4) bekezdés szerinti vagy a 32. § (2) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás alapján kerül alkalmazásra."

180. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdésben foglaltak megtartását az autóbuszos hatóság ellenőrzi."

181. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. és 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"8. § (1) E § alkalmazásában szolgáltatónak minősül:

a) a személyszállítási közszolgáltatást végző szolgáltató és az e szolgáltatás nyújtásához igénybe vett közlekedésszervező,

b) a vasút-, trolibusz-, autóbusz-, hajóállomás vagy megállóhely, kikötő üzemeltetője, valamint

c) a 22. § (4a) bekezdése szerint működtetett közösségi kerékpáros rendszer vagy közösségi autóbérlő rendszer üzemeltetője.

(2) A szolgáltató - az utasok, valamint a szolgáltató munkavállalói és megbízottai élete, személye, testi épsége, vagyontárgyai védelme, valamint a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai és a nemzeti vagyon védelme érdekében - az (5) bekezdésben meghatározott helyeken, elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül, az (5)-(15) bekezdésben foglalt feltételekkel folytathat megfigyelést, készíthet rögzített képfelvételt, és kezelheti a rögzített képfelvételeket.

(3) A szolgáltató - az utasok, valamint a szolgáltató munkavállalói és megbízottai élete, személye, testi épsége, vagyontárgyai ellen irányuló jogsértő cselekmény felderítése, bizonyítása, továbbá a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai és a nemzeti vagyonba tartozó vagyontárgyak védelme érdekében - elektronikus biztonságtechnikai rendszeren; így különösen testkamerán a gépjárműben elhelyezett vagy a jegyértékesítési terület megfigyelésére alkalmazott fedélzeti kamerán keresztül az (5)-(15) bekezdésben foglalt feltételekkel folytathat megfigyelést. A szolgáltató a megfigyelés során képfelvételt vagy kép- és hangfelvételt készít, valamint kezeli a rögzített képfelvételt vagy kép- és hangfelvételt. Testkamera esetében a szolgáltató biztosítja a testkamera viselője általi rögzítés indításának és befejezésének technikai lehetőségét.

(4) A szolgáltató a jogszabályi felhatalmazás alapján végzett szolgáltatás minőségének és mennyiségének ellenőrzése érdekében, valamint bűnüldözési célból, az (5) bekezdésben meghatározott helyeken elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül, az (5)-(15) bekezdésben foglalt feltételekkel folytat megfigyelést, készít rögzített képfelvételt, és kezeli a rögzített képfelvételeket.

(5) A szolgáltató a (2) bekezdés szerinti képfelvételt és a (3) bekezdés szerinti képfelvételt vagy kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együttesen: felvétel) a tulajdonában vagy jogszerű használatában lévő területén készíthet, így különösen:

a) közforgalom számára nyitva álló helyen,

b) vasúti pályahálózaton,

c) jegy- és bérletértékesítő berendezésen és annak közvetlen környezetében,

d) személyszállítási szolgáltatás céljára alkalmazott járművein,

e) közösségi kerékpár gyűjtőállomásán, valamint

f) közösségi autóbérlő rendszer személygépkocsijának belső terében.

(6) A szolgáltató a (2) és (3) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazásáról az (5) bekezdésben felsorolt helyeken megjelenő személyek számára észlelhető módon figyelemfelhívó jelzést helyez el, továbbá - a vakok és gyengén látók tájékoztatására alkalmas módon, valamint a magyar nyelvet nem ismerők számára legalább angol nyelven, továbbá indokolt esetben a szolgáltató által meghatározott más nyelven -a személyes adatok kezeléséről tájékoztatást nyújt

a) a vasút-, hajó-, trolibusz- és az autóbusz-állomás és megállóhely bejáratánál,

b) a személyszállító vasúti járműre, hajóra, trolibuszra és az autóbuszra való felszállásra szolgáló peronoknál,

c) a személyszállító vasúti járművön, hajón, trolibuszon és az autóbuszon,

d) közösségi kerékpár gyűjtőállomásán,

e) a jegy- és bérletértékesítő berendezésen, valamint

f) a közösségi autóbérlő rendszer személygépkocsijának belső terében.

(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott hely tájékoztatás nyújtására nem alkalmas, a tájékoztatást a vasúti pályaudvaron, autóbusz-állomáson, a szolgáltató Üzletszabályzatában és honlapján kell hozzáférhetővé tenni.

(8) Felvétel nem készíthető olyan helyen, ahol az az emberi méltóságot sértheti, így különösen mosdóban, illemhelyen.

(9) A szolgáltató a felvételt a rögzítéstől számított 16. napon törli, ha annak felhasználására bírósági vagy hatósági eljárásban nem kerül sor.

(10) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti, jogának vagy jogos érdekének igazolásával, aki a felvételen maga is szerepel (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: érintett), jogának vagy jogos érdekének igazolása nélkül kérheti, hogy a felvételt a szolgáltató a (9) bekezdésben meghatározottak szerint ne törölje. Ez a jog nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió jogi aktusa, illetve a nemzeti jog alapján az érintett által gyakorolható egyéb jogokat.

(11) Bíróság vagy hatóság erre irányuló megkeresése esetén a szolgáltató a felvételt haladéktalanul megküldi a megkereső részére.

(12) A (10) bekezdés szerint benyújtott kérelmet követően a felvétel mindaddig nem törölhető, amíg a (11) bekezdés szerinti megkeresés meg nem érkezik a szolgáltatóhoz vagy az érintett által a (10) bekezdés szerint előterjesztett kérelemben megjelölt indok miatt arra szükség van, de legfeljebb a kérelem beérkezésétől számított hat hónapig.

(13) A szolgáltató a felvételt felhasználhatja:

a) a szolgáltatását igénybe vevő személyt,

b) a működtetésében lévő berendezés használóját,

c) a szolgáltató munkavállalóját, megbízottját,

d) a kezelésében lévő területeken tartózkodó személyt, valamint poggyászát,

e) a járműveket, berendezéseket, eszközöket és egyéb vagyontárgyakat,

f) a jogszabályi felhatalmazás alapján az általa megrendelt szolgáltatást

érintő esemény, baleset, káreset körülményeinek, továbbá a szolgáltatónál tett panaszbejelentések kivizsgálása érdekében.

(14) A (9) bekezdésben meghatározott időtartam a (13) bekezdés szerinti vizsgálat időtartamával, de legfeljebb 45 nappal meghosszabbodik.

(15) A vizsgálat során felhasznált felvételt a vizsgálat és az annak eredményeként tett intézkedés, továbbá bírósági vagy hatósági eljárás esetén az azt lezáró határozat jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő 15. napon törölni kell.

(16) A szolgáltató az (5) bekezdésben meghatározott felvételt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (9) bekezdése szerinti tisztántartási kötelezettség teljesítéséről való meggyőződés érdekében is felhasználhatja.

(17) A szolgáltató a (16) bekezdés szerinti feladat ellátása körében az (1)-(15) bekezdésekben meghatározott feltételek szerint jogosult kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel készítésére.

(18) Ha a szolgáltató hulladékot észlel, azt elszállítja és ezt a hulladékról szóló törvény szerint bejelenti, valamint a rendelkezésére álló adatokat továbbítja a hulladékgazdálkodási hatóságnak. A szolgáltató e körben a hulladékgazdálkodási hatósággal szorosan együttműködik és minden elvárható információt megad a hulladékgazdálkodási hatóság hatékony tevékenységének elősegítése érdekében. A szolgáltató a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére rendelkezésre bocsátja a (16) bekezdés szerinti feladatai ellátása körében készült kép-, hang-, valamit kép- és hangfelvételeket.

8/A. § (1) A szolgáltató jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A szolgáltató a 8. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott felvételt - ha annak műszaki és technikai feltételei adottak - a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti.

(2) A 8. § (5) bekezdésében meghatározott felvétel

a) terrorcselekmény vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,

b) nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,

c) katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából, valamint

d) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében

is felhasználható.

(3) Felhasználásnak minősül, ha a 8. § (5) bekezdésében meghatározott felvételt a szolgáltató a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére megkeresésük esetén továbbítja a (2) bekezdésben meghatározott célból."

182. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vasúti vagy az autóbuszos személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő vagy igénybe venni szándékozó személy (a továbbiakban: panaszos) panasszal élhet a vasúti igazgatási szervnél, vagy az autóbuszos hatóságnál, ha álláspontja szerint a személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező megsértette a 17. § (1) vagy (3) bekezdését. A panasz - személyesen, postai vagy elektronikus úton - abban az esetben terjeszthető elő, ha a panaszos a vasúti vagy az autóbuszos személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárását igénybe vette, de az nem vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre."

183. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az országos, regionális, elővárosi vagy helyi személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató köteles más közlekedési szolgáltató által vagy egyéb értékesítési helyen értékesített, a szolgáltató járataira szóló jegyet, bérletet, valamint összekapcsolt és integrált díjterméket elfogadni, továbbá más közlekedési szolgáltatóval a bevételek megosztásáról, elszámolásáról, a szociálpolitikai menetdíj támogatás igénylésével kapcsolatos feladatokról, és az ellentételezés részletes szabályairól írásban megállapodni"

184. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 33. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Szociálpolitikai menetdíj-támogatást kedvezményes összekapcsolt és kedvezményes integrált díjtermékek vonatkozásában a személyszállítási közszolgáltatást nyújtó közlekedési szolgáltató vagy a - közszolgáltatással összefüggő díjakból származó bevételek beszedését a 22. § (5) bekezdése alapján végző - közlekedésszervező az 5. § (3) és (4) bekezdés, vagy a 32. § (2) bekezdés alapján kötött megállapodásban rögzített díjrészesedés szerinti arányban, a szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének szabályairól szóló jogszabály szerint igényelhet"

23. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása

185. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"18. útdíj: az útdíjköteles elemi útszakasz használatáért fizetendő, általános forgalmi adót is magában foglaló, a megtett úttal arányos úthasználat alapján az útdíjszedő által kivetett díj; a szerződött díjfizető által az egyenlegére előre megfizetett, de az útdíjszedő által nem kivetett összeg nem minősül útdíjnak;"

(2) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. §-a a következő 32. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"32. egyenleg: úthasználati jogosultság keletkezése érdekében, a fizetendő útdíj-követelés kiegyenlítése céljából a szerződött díjfizető által megfizetett, az egyetemes útdíjszolgáltató által nyilvántartott és rendelkezésre tartott, forintban kifejezett pénzösszeg, a szolgáltatás ellenértéke, amelynek terhére a szerződött díjfizető útdíjfizetési kötelezettségének eleget tehet."

186. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"s) állapítsa meg az egyetemes útdíjszolgáltató és a szerződött díjfizető közötti szerződés megszüntetésének, valamint a felek közötti elszámolás részletes szabályait."

24. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása

187. § A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 24. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"e) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltéséhez szükséges vizsgán való részvételért fizetendő díjak körét és mértékét, valamint azok megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

III. FEJEZET

A SZABÁLYOZOTT TEVÉKENYSÉGEK FELÜGYELETI HATÓSÁGÁRÓL SZÓLÓ 2021. ÉVI XXXII. TÖRVÉNY ÉS AZ AZZAL ÖSSZEFÜGGŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

25. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

188. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 35/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35/A. § (1) A szerencsejáték-szervező tevékenység engedélyezéséért és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott mértékű igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.

(2) A szerencsejáték-szervező tevékenységre jogosító engedély akkor adható ki, ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette."

189. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"36/C. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság felügyeleti tevékenységéért a szerencsejáték szervező, az ajándéksorsolást szervező és a játékautomata üzemeltető (a továbbiakban együtt: kötelezett) a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott mértékű szerencsejáték felügyeleti díj (a továbbiakban: felügyeleti díj) fizetésére köteles.

(2) A felügyeleti díjat a kötelezett a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott időpontban fizeti meg a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) egyidejű benyújtása mellett. A felügyeleti díj megfizetése a nyilatkozattételi kötelezettség teljesítését nem pótolja.

(3) A nyilatkozattételi kötelezettséget a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni.

(4) A nyilatkozatban feltüntetett adatok, jognyilatkozatok módosítását a kötelezett a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz előterjesztett kérelemben kezdeményezheti."

190. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy a szerencsejáték felügyeleti díjmértékére, megfizetésére, beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa."

191. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

a) 23. § (4) bekezdésében az "A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás végelszámolásának a Vhr. 22. § (5) bekezdésének a), c) és d) pontjában szereplő adatokat sorsolásonként elkülönítve kell tartalmaznia." szövegrész helyébe az "A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás végelszámolásának a Vhr. sorsolásos játékok végelszámolásának adattartalma szerinti adatokat - sorsolásonként elkülönítve - kell tartalmaznia, a nyereményalap és a tiszta játékbevétel kivételével." szöveg,

b) 23. § (5) bekezdésében a "Vhr. 22. § (5)-(9), (11) és (12) bekezdését" szövegrész helyébe a "Vhr.-nek a sorsolásos játékok végelszámolására, valamint az át nem vett nyereményekre vonatkozó rendelkezéseit" szöveg

c) 27/F. § (1) bekezdésében az "A szervezőnek külön kell kérelmeznie a pénznyerő automaták a Vhr. 68. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt játéktervi adatainak jóváhagyását." szövegrész helyébe az "A szervezőnek külön kell kérelmeznie a pénznyerő automatáknak a Vhr.-ben meghatározott játéktervi adatai közül a játék megnevezését, játékszabályait, a minimális és maximális tét nagyságát és a tétek és nyeremények arányát érintő változások jóváhagyását." szöveg

d) 27/F. § (2) bekezdésében a "Vhr. 68. § (5) bekezdése szerinti ideiglenes" szövegrész helyébe a "Vhr. szerinti, játéktervtől történő időleges" szöveg

e) 28/B. § (2) bekezdés f) pontjában az "a Vhr. 18. §-ának (4) bekezdésében előírt" szövegrész helyébe az "az EGT területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott" szöveg

f) 28/B. § (3) bekezdésében a "Vhr. 22. § (2), (4), (8) és (9) bekezdését" szövegrész helyébe a "Vhr. sorsolásos játékok nyertes és el nem adott sorsjegyei, a külön engedélyezett sorsolásos játékok bevételének és költségének elszámolására, végelszámolására vonatkozó rendelkezéseit" szöveg

g) 29/F. § (8) bekezdésében a "Vhr. 43. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelmét eltérésenként" szövegrész helyébe a "Vhr. szerinti, távszerencsejáték közterületen, közönség számára nyitva álló épületben vagy a szervező által biztosított helyszínen történő ideiglenes szervezésének, közvetítésének engedélyezése iránti kérelmét alkalmanként" szöveg

h) 35/A. § (3) bekezdés h) pontjában a "Vhr. 43. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "29/F. § (8) bekezdése" szöveg

lép.

192. § Hatályát veszti a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

a) 29/B. § (15) bekezdés c) pontjában az "1. § (2) bekezdés" szövegrész,

b) 35/A. § (3) bekezdés k) pontjában a "35/A. § (1) bekezdése" szövegrész.

c) 36/D. §-a.

26. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

193. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az általános költségátalány mértékét a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg."

194. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (1a) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

"l) az általános költségátalány mértékét, az általános költségátalány megfizetéséről szóló szabályokat,"

27. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

195. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Törvény felhatalmazása alapján

a) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke és az Országos Atomenergia Hivatal elnöke rendeletben igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat,

b) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke rendeletben felügyeleti díjat

állapíthat meg."

28. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása

196. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv

a) előkészíti a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázatok kiírását, elbírálását, a koncessziós szerződések megkötését (módosítását, megszüntetését),

b) kezeli a koncessziós szerződéseket,

c) ellátja a koncessziós szerződésekből eredő számlázási feladatokat, és

d) ellátja a koncessziós szerződésekkel összefüggő követeléskezelési feladatokat."

(2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)]

"k) a dohánytermékek árainak közzététele érdekében jogszabályban meghatározottak szerint a szolgáltatott árbejelentéseket rendszerezi, feldolgozza és honlapján közzéteszi, és"

197. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 10/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A miniszter a beszedett koncessziós díjak, jogosultsági díjak és ezen felül keletkező egyéb bevételek összegét az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletként számolja el.

(3) A koncessziós szerződés alapján a koncessziós díjon felül keletkező egyéb bevételek (így különösen a késedelmi pótlék, kártérítés, kötbér) a miniszter által irányított költségvetési fejezet bevételei."

198. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Hatóság az engedélyt annak adja meg legfeljebb a koncessziós szerződésben meghatározott időtartamra, aki a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik, és akit - a 10. §-ban foglaltak kivételével - érvényes koncessziós szerződés e tevékenység végzésére feljogosít. Az engedélyt a Hatóság akkor adja meg, ha a kérelmező kérelmében a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott adatokat megadja, és a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott iratokat a kérelemmel benyújtja. A Hatóság a jogosultnak azonos időszakra, azonos koncessziós szerződés alapján csak egyetlen dohányboltra (elkülönített helyre) adhat érvényes engedélyt; új engedélyt a jogosultnak csak a korábbi engedély visszavonásának hatályával lehet adni."

199. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 23. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Hatóság - a körülmények mérlegelését követően - a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt visszavonhatja, ha)

"f) a dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet engedély nélkül szünetelteti;"

200. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény IV. Fejezete a következő 23/B. §-sal egészül ki:

"23/B. § A Hatóság a 17. § (1) bekezdése szerinti céljával összefüggésben a dohánytermék-kiskereskedelmi piac folyamatos és teljes körű hatósági felügyeletéhez a 10. § (1) bekezdés alapján kijelölt személyek listáját, illetve a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott - személyes adatnak nem minősülő - további adatokat a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott módon és rendszerességgel továbbítja az állami adó- és vámhatóság részére."

201. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 24/C. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"f) a 4. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) és (4) bekezdésében, a 10/B. § (5) bekezdésében, a 13. § (14) bekezdésében, a 16/B. §-ban, a 22. § (2) bekezdésében, a 24/A. §-ban valamint a 24/B. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására köteles minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet"

(rendeletben állapítsa meg.)

202. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 26. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy)

"f) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatók nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségére, a dohánytermékek árbejelentésére és árközzétételére, az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatandó - személyes adatnak nem minősülő - adatok körére, az adatszolgáltatás módjára és rendszerességére"

(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.)

203. § Hatályát veszti a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény

a) 23. § (2) bekezdés d) pontjában a " , továbbá, ha a tevékenységet engedély nélkül szünetelteti" szövegrész,

b) 24/C. § a) pontjában a "valamint az engedélyezési eljárásra vonatkozó további szabályokat," szövegrész,

c) 24/C. § d) pontja.

29. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

204. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 1. § (1) bekezdése a következő 49. és 50. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"49. poszt-kvantumtitkosítás: a matematikailag valószínűsíthetően igazolható, kvantumszámítógép által megvalósított támadás ellen a hagyományos kriptográfiai alkalmazáson felüli poszt-kvantum alkalmazást, illetve megoldást nyújtó titkosítás, amely során a két végpont közötti kommunikáció felhasználásával, az adatátvitellel megosztott kulcsot hoz létre a két végfelhasználó között, anélkül, hogy a kulcsot jogosulatlan harmadik fél megismerné;

50. poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezet: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnökének rendeletében meghatározott,

a) a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendelet szerinti igénybevételre kötelezett szervezet,

b) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti bank, valamint

c) az 1. mellékletben meghatározott törvények hatálya alá tartozó közműszolgáltató és az 1. mellékletben meghatározott törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó közszolgáltatást nyújtó szervezet."

205. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 2. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) E törvény rendelkezéseit a poszt-kvantumtitkosítás vonatkozásában kizárólag a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezetre kell alkalmazni."

206. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek teljes életciklusában meg kell valósítani és biztosítani kell)

"b) az elektronikus információs rendszer és elemeinek sértetlensége és rendelkezésre állása, a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezetek esetén a fizikailag elkülönített helyszíneik közötti kormányzati célú hálózaton, továbbá a publikus internet felületen zajló, az elektronikus hírközlési törvény szerinti szolgáltató igénybevételével vagy egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatásaik igénybevétele során a hagyományos kriptográfiai alkalmazáson felüli biztonságot nyújtó poszt-kvantum titkosítási alkalmazással történő"

(zárt, teljes körű, folytonos és kockázatokkal arányos védelmét.)

207. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 22/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatóság (a továbbiakban: tanúsító hatóság) feladatait

a) - a b) pont kivételével - az SZTFH,

b) a hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő kiberbiztonsági tanúsító hatósági feladatok tekintetében a Kormány által kijelölt hatóság

látja el."

208. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény a következő fejezettel egészül ki:

"III/B. FEJEZET

A POSZT-KVANTUMTITKOSÍTÁS ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

12/F. A poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezet védelme

22/F. § A poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezet a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása körében köteles a fizikailag elkülönített helyszínei közötti kormányzati célú hálózaton, továbbá a publikus internet felületen zajló, az elektronikus hírközlési törvény szerinti szolgáltató igénybevételével vagy egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevétele esetén poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást annak kiépítéséhez az alkalmazás nyújtására jogosult, nyilvántartásba vett szervezettől beszerezni, és a kezelésében álló hálózatain a védelmet kialakítani, annak érdekében, hogy az elektronikus úton történő információáramlás a kvantumszámítógép okozta kibertámadás ellen biztosított legyen.

12/G. A poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetre vonatkozó feltételek

22/G. § (1) Kizárólag olyan szervezet nyújthat poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást a poszt-kvantumtitkosításra kötelezett szervezet számára (a továbbiakban: poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet), amely

a) nemzetbiztonsági kockázatot nem jelent és

b) a 22/H. § szerinti követelményeknek megfelel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a tanúsítási eljárásban történő részvételre kizárólag olyan gazdasági szereplő jelentkezhet, amely

a) a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik, valamint

b) a munkavállalója, alvállalkozója a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik.

(3) Az SZTFH nyilvántartást vezet arról az (1) bekezdés szerinti szervezetről (a továbbiakban: tanúsított szervezet), amely poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra vonatkozó tevékenységet a poszt-kvantumtitkosításra kötelezett felhasználó számára jogosult nyújtani.

22/H. § (1) A poszt-kvantumtitkosítás alkalmazás nyújtására vonatkozó tevékenységet csak olyan szervezet végezhet, amely által használt informatikai rendszer biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. A poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet informatikai rendszerének a magas információbiztonsági követelményein túl meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetnek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtani kívánó szervezetnek a tanúsító szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó zártsági tanúsítással kell igazolnia, az SZTFH a tanúsító szervezetet nyilvántartásba veszi.

(3) A nyilvántartásba vett tanúsító szervezet szakvéleményt bocsát ki a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtani kívánó szervezetnek, hogy a végpontok közötti alkalmazása kriptográfiai alkalmazáson felüli biztonságot nyújtó poszt-kvantumtitkosításra alkalmas.

(4) Ha a tanúsító szervezet a tanúsított szervezet informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a szervezet folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel, haladéktalanul értesíti az SZTFH-t.

12/H. A tanúsító szervezetre vonatkozó rendelkezések

22/I. § (1) A tanúsító szervezet a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtani kívánó szervezet, vagy a tanúsított szervezet kezelésében lévő, a tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat - ideértve a megismert minősített adatot, személyes adatot vagy különleges adatot, üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, más hivatás gyakorlásához kötött titkot - kizárólag a 22/H. § szerinti tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni, azokat harmadik személy részére nem továbbíthatja.

(2) A tanúsító szervezet köteles szabályzatban rögzíteni azon munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti titokhoz hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is."

209. § (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. § (1) bekezdés o) és p) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

"o) a 22/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tanúsító hatóság feladatának, a tanúsító hatósági tevékenység eljárásrendjének, az engedélyezési eljárás, valamint a nyilvántartás részletes szabályait,

p) a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem tekintetében a megfelelőségi önértékelésre, a tanúsítási eljárásra, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek kötelezettségeire és azok tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat."

(2) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje a 22/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tanúsító hatóságot."

(3) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

"a) az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy az informatikáért felelős miniszterrel és a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben - az SZTFH elnöke véleményének kikérésével - az 5. § és 6. §-ban előírt technológiai biztonsági, valamint a biztonságos információs eszközökre, termékekre vonatkozó követelményeket, továbbá a 7. § és 8. § szerinti biztonsági osztályba sorolás és a szervezetek 9. § és 10. § szerinti biztonsági szintbe sorolásának követelményeit,"

(rendeletben határozza meg.)

(4) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap)

"d) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 22/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tanúsító hatóság eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díjak beszedésével, megosztásával, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, e) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem tekintetében a megfelelőségértékelő szervezet által teljesítendő követelményeket"

(rendeletben határozza meg.)

(5) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke, hogy rendeletben meghatározza

a) a 22/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tanúsító hatósági tevékenység eljárásrendjének, az engedélyezési eljárás, valamint a nyilvántartás részletes szabályait,

b) a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem kivételével a megfelelőségi önértékelésre, a tanúsítási eljárásra, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek kötelezettségeire és azok tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat,

c) a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem kivételével a megfelelőségértékelő szervezetek által teljesítendő követelményeket."

(6) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke, hogy rendeletben meghatározza

a) a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezeteket,

b) a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat,

c) a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet informatikai rendszerelemei zártsága tanúsítására vonatkozó részletes szabályokat,

d) a 22/H. § szerinti tanúsítást végző szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat."

210. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 15. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:

"26/A. § E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel megállapított 1. § (1) bekezdés 49-50. pontját, 2. § (9) bekezdését, 5. § b) pontját, valamint 22/F-22/I. §-át e rendelkezések hatálybalépését követően az SZTFH elnökének a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó, az 1. § (1) bekezdés 50. pontjában meghatározott szervezetekre vonatkozó rendeletei hatálybalépését követő 60. naptól kötelesek alkalmazni a rendeletekben meghatározott poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezetek."

211. § Hatályát veszti az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. § (1) bekezdés q) pontja.

212. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

30. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

213. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés esetén dohánygyártmány kiskereskedelmi eladási áraként a zárjegy-adatszolgáltatás 78. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tárgynapja és az adó-visszaigénylés állami adó- és vámhatósághoz történő benyújtásának napja közötti időszakban az adott dohánygyártmányra vonatkozóan a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által a 145. § (5) bekezdése szerint közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe."

214. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az általános forgalmi adó alapja - figyelemmel a (4) bekezdésre - a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján közzétett, az adót tartalmazó kiskereskedelmi eladási ár. Az általános forgalmi adó mértéke az áfatörvény általános adó mértékének megfelelő azon százalékérték, amelyet akkor kell alkalmazni, amikor az adott pénzösszeget úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő általános forgalmi adót is tartalmaz.

(4) A zárjegy nélküli dohánygyártmány esetében - kivéve a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti terméket -, ha ugyanazon termékválasztékot

a) belföldön is forgalmazzák, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján közzétett, az adót tartalmazó árat,

b) belföldön nem forgalmazzák, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján közzétett, az adott dohánygyártmány típusra és kiszerelési mennyiségre vonatkozó legmagasabb, adót tartalmazó kiskereskedelmi árat kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni.

(5) A dohánygyártmány a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Fdvtv.) meghatározott dohánytermék-kiskereskedelem, továbbá az Fdvtv. 1. § (3) bekezdésében meghatározott kiskereskedelmi értékesítés keretében csak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján közzétett áron értékesíthető, kivéve a 67. § (3) bekezdése szerinti visszavásárlás esetét."

31. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

215. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 1. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

[A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)]

"e) az elektronikus információs rendszerek védelméhez szükséges poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetek nyilvántartásba vételével, valamint

f) az elektronikus információs rendszerek védelméhez szükséges poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetek információbiztonsági tanúsítását végző szervezetek (a továbbiakban: tanúsító szervezet) nyilvántartásba vételével"

(kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.)

216. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Hatóság látja el az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 22/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatóság feladatait."

217. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A Hatóság a 3. § (6) bekezdése szerinti feladatkörében lefolytatott hatósági eljárásaiban az Ákr. rendelkezéseit a fogyasztóvédelemről szóló törvényben, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényben és az Ibtv.-ben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni."

(2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Hatóság elnökének rendelete közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő alkalmazását."

218. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény a következő 5/A. és 5/B. §-sal egészül ki:

"5/A. § A Hatóság a 3. § (6) bekezdése szerinti feladatkörében az ellenőrzés eredményeként a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével - a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényben és az Ibtv.-ben foglaltakon túl - a következő jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:

a) kötelezheti a gyártót az uniós megfelelőségi nyilatkozat módosítására, vagy visszavonására,

b) a megfelelőségértékelő szervezet tanúsítványkibocsátási jogát részben vagy teljeskörűen felfüggesztheti vagy visszavonhatja,

c) a megfelelőségértékelő szervezetet törölheti a nyilvántartásból,

d) az engedélyköteles tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt módosíthatja, visszavonhatja,

e) az érintett termék, szolgáltatás vagy folyamat vonatkozásában elrendelheti a tanúsításra utaló kifejezés, jelölés használatával történő forgalmazás, nyújtás, reklámozás korlátozását vagy megtiltását,

f) az érintett termék, szolgáltatás vagy folyamat vonatkozásában elrendelheti a megfelelőségi jelölés eltávolíttatását. 5/B. § A Hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg."

219. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság elnöke)

"i) megállapítja a felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységgel kapcsolatban a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás, a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása, a kitiltás és a kitiltáshoz kapcsolódó panaszkezelési eljárás, a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók, a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések, a játékosvédelmi nyilvántartás, és további önkorlátozó intézkedések bevezetésének, valamint a szervező által a játékos részére biztosítandó önkorlátozó intézkedések igénybevételének részletes szabályait, a személyi megfelelőség megállapítására és meghosszabbítására vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel, az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével, a játéktervvel, a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal, a pénznyerő automaták, a játékautomaták, a kártyatermek és a játékkaszinók üzemeltetésével, a gazdátlan, szerencsejáték keretében használt játékeszköznek a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérő tulajdonszerzésével, a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvétel feltételeivel, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság feladataival, a pénzforgalmi szolgáltató tiltott szerencsejáték szervezést megvalósító tevékenységhez kapcsolódó tét befizetésének és nyeremény kifizetésének teljesítésében való közreműködését kizáró eljárásával és ezen eljárás ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat, a szerencsejáték felügyeleti díjmértékére, megfizetésére, beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat,"

(2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság elnöke)

"l) megállapítja a dohánytermék-kiskereskedőkkel, a dohány-kiskereskedelmi ellátóval megkötött koncessziós szerződések szerinti koncesszióköteles tevékenység gyakorlásának ellenőrzésére, a dohánytermék-kiskereskedelemi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyek kötelezettségeinek ellenőrzésére, a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező személyek közhiteles nyilvántartására, a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletére és a fiatalkorúak különös védelmével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére és a dohánytermék-nagykereskedő a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) szerinti kötelezettségeinek ellenőrzésére, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatók nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a dohánytermékek árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályaira vonatkozó részletes szabályokat,"

(3) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő q) és r) ponttal egészül ki:

(A Hatóság elnöke)

"q) megállapítja az Ibtv. 22/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tanúsító hatósági tevékenység eljárásrendjének, az engedélyezési eljárás, valamint a nyilvántartás részletes szabályait, a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem kivételével a megfelelőségi önértékelésre, a tanúsítási eljárásra, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek kötelezettségeire és azok tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem kivételével a megfelelőségértékelő szervezetek által teljesítendő követelményeket,

r) megállapítja az azonosítókibocsátó által az egyedi azonosító létrehozásáért és kibocsátásáért az adott azonosítót kérelmező számára felszámolt díj az (EU) 2018/574 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (9) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő mértékét,"

(4) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

(A Hatóság elnöke)

"s) megállapítja az általános költségátalány mértékét, az általános költségátalány megfizetéséről szóló szabályokat,"

(5) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő t) ponttal egészül ki:

(A Hatóság elnöke)

"t) megállapítja az elektronikus információs rendszerek védelméhez szükséges poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó, valamint poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet informatikai rendszerelemei zártsága tanúsítására vonatkozó és ezt tanúsító szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat, valamint meghatározza a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezettek körét,"

(6) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő u) ponttal egészül ki:

(A Hatóság elnöke)

"u) megállapítja a bányafelügyeleti hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolvány és jelvény biztosítására, használatára, az érintett személy azonosításához szükséges adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat; a bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogkörébe tartozó létesítmények meghatározásának és a tűzvédelmi ellenőrzés részletes szabályait; a bányafelügyelet piacfelügyeleti ellenőrzése alá tartozó termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó és az importtermékek ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat továbbá a piacfelügyeleti hatósági jogkörben eljáró bányafelügyelet által - közigazgatási hatósági hatáskörben eljárva - alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokat; az előkutatás és a Bt. hatálya alá tartozó jogosultságok részletes szabályait; a bányászati jog átruházása során a bányafelügyeleti vizsgálat részletes szabályait; a kutatási, feltárási, kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási és tájrendezési, föld alatti gáztárolási és meddőhányó-hasznosítási műszaki üzemi terv részletes tartalmi követelményeit; építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi terv rendszeres felülvizsgálatának részletes szabályait; világörökségi területen az ásványi nyersanyag kitermelésének a feltételeit és megkezdett kitermelés esetén az ezeknek a feltételeknek való megfelelés határidejét, valamint ezekhez kapcsolódóan a világörökségi területen bányászati tevékenységre vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásának részletes feltételeit; a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot fennállását; az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított, legalább 5 000 000 m3 kitermelhető ásványvagyonnal rendelkező bányatelekre vonatkozó szabályokat és követelményeket a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartama alatt; a bányafelügyelet piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot alapján lefolytatandó eljárásainak részletes szabályait, továbbá előzetes egyetértési jogot gyakorol a Bt. szerinti hasznosítási szerződés megkötése, módosítása, valamint az állam nevében történő megszüntetése tekintetében,"

(7) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő v) ponttal egészül ki:

(A Hatóság elnöke)

"v) megállapítja a bányaüzem területén az egyéb gáztechnológia építésére, használatba vételére, üzemeltetésére, elbontására és felhagyására vonatkozó részletes szabályokat,"

(8) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő w) ponttal egészül ki:

(A Hatóság elnöke)

"w) megállapítja a Bt. szerinti kiegészítő bányajáradékkal érintett termékek piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartama alatt figyelembevételre kerülő viszonyítási egységárát, valamint a kiegészítő bányajáradék fizetési kötelezettséget megalapozó - a Bt.-ben meghatározott tevékenységi körökön belüli - gazdasági tevékenységet."

220. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

"f) a Hatóság hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban a közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő kötelező alkalmazását."

221. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 31. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által kiírt és az önálló bírósági végrehajtói álláshelyek betöltésére vonatkozó azon pályázati felhívást, amely alapján a pályázati eljárás lefolytatása az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvény hatályba lépése napján folyamatban van, ismételten közzé kell tenni és a pályázati eljárást a közzétételt követően újra le kell folytatni. A pályázati felhívás ismételt közzétételével egyidejűleg a folyamatban lévő pályázati eljárások megszűnnek. Annak a pályázónak, aki a folyamatban lévő pályázati eljárás során érvényes pályázatot nyújtott be és az ismételten közzétett pályázati felhívásra is pályázni kíván, elegendő büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkoznia arról, hogy a benyújtott pályázatát az adott végrehajtói álláshely betöltésére az ismételt pályázati felhívás tekintetében továbbra is fenntartja, valamint arról, hogy vele szemben az ismételten lefolytatásra kerülő pályázatban való részvételével összefüggésben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn. E nyilatkozatot szükséges teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, valamint a pályázati felhívásban szereplő módon és határidőben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar részére megküldeni. A nyilatkozathoz mellékelni kell a nyilatkozattétel napjához képest kilencven napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány eredeti példányát."

222. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 14. alcíme a következő 34/C. §-sal egészül ki:

"34/C. § E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel megállapított 1. § (1) bekezdés e) és f) pontját, és 13. § t) pontját e rendelkezések hatálybalépését követően a Hatóság elnökének a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendelete hatálybalépését követő 60. naptól kötelesek alkalmazni a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervek."

223. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. § Az 1-4. §, az 5. § (6) bekezdése, a 7-29. § és a 31-34/C. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül."

224. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"36. § A 3. § (5) bekezdése és a 13. § r) pontja

a) a dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerének létrehozására és működtetésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2017. december 15-i (EU) 2018/574 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdése, és

b) a dohánytermékeken elhelyezett biztonsági elemekre vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2017. december 15-i (EU) 2018/576 bizottsági végrehajtási határozat

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

225. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 16. alcíme a következő 36/A. §-sal egészül ki:

"36/A. § A 3. § (6) bekezdése, az 5. § (2a) bekezdése, az 5/A. § és a 13. § q) pontja az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

226. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény

a) 20. § (6) bekezdésében a "jogszabály" szövegrész helyébe a "Hatóság elnöke által kiadott rendelet" szöveg,

b) 20. § (7) bekezdésében a "törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban" szövegrész helyébe az "a Hatóság elnökének rendeletében" szöveg,

c) 31. § (13) bekezdésében a "hárommilliárd" szövegrész helyébe az "ötmilliárd-háromszázhetvenkilencmillióötszázezer" szöveg

lép.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. Hatályba léptető rendelkezések

227. § (1) Ez a törvény - a (2)-(18) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. §, a 4. §, a 6-10. §, a 11. § (1) bekezdése, a 15-18. §, a 20. § (2) bekezdése, a 23. § (1) bekezdése, a 25. §, a 8. és 9. alcím, a 72. §, a 73. §, a 75. § (1) és (3) bekezdése, a 76-83. §, a 104. §, a 107-114. §, a 116-119. §, a 120. § a) és f)-n) pontja, a 121-122. §, a 125-127. §, a 129-132. §, a 20. alcím, a 176-177. §, a 22. alcím, a 24. alcím, a 196. § (2) bekezdése, a 200. §, a 202. §, a 203. § c) pontja, a 207. §, a 209. § (1)-(5) bekezdése, a 211. §, a 30. alcím, a 216. §, a 217. § (1) bekezdése, a 218. §, a 219. § (2)-(3) bekezdése, a 224-225. § és a 229. § (5) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 217. § (2) bekezdése és a 223. § 2022. január 2-án lép hatályba.

(4) A 74. § és a 115. § a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba.

(5) A 19. alcím 2022. január 17-én lép hatályba.

(6) A 75. § (2) bekezdése, a 105. § és a 27. alcím a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

(7) A 128. § 2022. január 27-én lép hatályba.

(8) A 3. §, az 5. §, a 11. § (2) bekezdése, a 12. §, a 13. §, a 14. § (1) bekezdése, a 19. §, a 21. §, a 22. § (2) bekezdése, a 23. § (2) bekezdése, a 24. § (3) bekezdése, a 26. §, a 7. alcím és a 219. § (6) bekezdése 2022. február 1-jén lép hatályba.

(9) A 101. § és a 120. § b)-d) pontja 2022. február 2-án lép hatályba.

(10) A 103. § és a 120. § e) pontja 2022. február 17-én lép hatályba.

(11) Az 1. §, a 20. § (1) bekezdése, a 22. § (1) bekezdése, a 24. § (2) bekezdése, a 188-190. §, a 192. § c) pontja, a 26. alcím és a 219. § (1), (4) és (7) bekezdése 2022. március 1-jén lép hatályba.

(12) A 14. § (2) bekezdése, a 24. § (1) és (4) bekezdése és a 219. § (8) bekezdése 2022. június 1-jén lép hatályba.

(13) A 13. alcím, a 204-206. §, a 208. §, a 209. § (6) bekezdése, a 210. §, a 212. §, a 215. §, a 219. § (5) bekezdése, a 222. § és az 1. melléklet 2022. július 1-jén lép hatályba.

(14) A 41. §, a 46. §, a 48. § és a 49. § (2) bekezdése 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.

(15) A 106. §, a 134. § és a 23. alcím 2023. január 1-jén lép hatályba.

(16) A 84. § és a 87. § 2023. július 1-jén lép hatályba.

(17) A 102. § 2023. augusztus 21-én lép hatályba.

(18) A 123. § a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztését követő napon lép hatályba.

33. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

228. § (1) A 27. alcím az Alaptörvény 40. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 215-216. §, a 217. § (2) bekezdése, a 219-222. § és a 226. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

34. Az Európai Unió jogának való megfelelés

229. § (1) Az I. Fejezet

a) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és

b) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) A II. Fejezet

a) a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1057 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének,

b) az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1)-(4) bekezdésének, 8. cikk (1) bekezdésének, 36. cikk, 56. cikk (1) bekezdésének, valamint 57. cikk (6) bekezdésének,

d) az Európai Vasúti Közösség (CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodásról szóló 2005. július 18-i 2005/47/EK tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdésének,

e) a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

f) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kompetenciákra és a kapcsolódó ismeretekre és készségekre, a gyakorlati vizsgákra, a szimulátorok jóváhagyására és az egészségi alkalmasságra vonatkozó szabványok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. augusztus 2-i (EU) 2020/12 bizottsági felhatalmazáson alapuló irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(3) Az e törvény

a) 5. alcíme a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) 12. alcíme a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az Egyesült Királyságból érkező járatoknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből való kizárása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. június 17-i (EU) 2021/1416 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

c) 78. §-a az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) A II. Fejezet

a) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók adatbázisaira vonatkozó előírások tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2020. január 20-i (EU) 2020/473 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,

b) a belvízi hajózási szakmai képesítések tekintetében alkalmazott mintákról szóló, 2020. január 14-i (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(5) E törvény 207. §-a, 209. §-a, 216-218. §-a és a 219. § (3) bekezdése az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) című, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2021. évi CXXXVI. törvényhez

"1. melléklet a 2013. évi L. törvényhez

A következő törvények hatálya alá tartozó közműszolgáltató és a következő törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó, közszolgáltatást nyújtó szervezet minősül poszt-kvantumtitkosítás alkalmazására kötelezett szervezetnek:

1. a földgázellátásról szóló törvény,

2. a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény,

3. a villamos energiáról szóló törvény,

4. a távhőszolgáltatásról szóló törvény,

5. a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény, valamint

6. a hulladékról szóló törvény."