A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40354/2016/7. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 523. §, 685. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (1) bek.] Bírók: Gál Judit, Molnár József, Ruff Edit

áíóáFővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.354/2016/7.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kelemen György ügyvéd ..............) által képviselt................I. r. és ............... II. r. felperesnek dr. Ékes Edvárd ügyvéd (..............) által képviselt................ alperes ellen a Fővárosi Törvényszék 2016. május 24-én kelt 6.G.41.200/2012/83. számú ítélete ellen a felperesek részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felpereseket egyetemlegesen, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 1.000.000.- (egymillió) forint+ áfa összegű másodfokú perköltséget.

A bíróság kötelezi a felpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg az államnak külön felhívásra 1.500.000.- (egymillió-ötszázezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint, 2007. szeptember 11. napján az alperes jogelődje, mint bank, az I. és II. rendű felperes, mint egyetemleges adósok, kölcsönszerződést kötöttek egymással hitelkiváltás és általános felhasználás céljából 900.218 CHF összegben 300 hónapos futamidővel. Az ütemezés körében megállapodtak, hogy a második részlet általános felhasználású részének rendelkezésre bocsátása a hitelkiváltás és a 80.000.000,- forint zárolása után fennmaradó összeg erejéig történik, ahol feltétel a kiváltandó hitelek biztosítékát képező banki jelzálogjog törlése, és a 80.000.000,- forintnak a bank által forgalmazott........Befektetési Alapokban és/vagy betétben történő zárolása.

2017. szeptember 11. napján az I. és II. rendű felperesek, mint adósok és zálogkötelezettek, egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó tartozáselismerő nyilatkozatot tettek a 2007. szeptember 11. napi kölcsönszerződésre vonatkozóan. Nyilatkozatuk tartalmazta a perbeli kölcsönre vonatkozó általános szerződési feltételeket.

2007. október 15. napján az I. rendű felperes kérte a szerződés szerinti svájci frank alapú hitelének folyósítását az alperestől.

Az I. rendű felperes 2007. szeptember 06. napján megnyitott befektetési ügyfélszámláján 2007. október 16. napján 35.120.000,- forint jóváírást fogadott, 2007. október 17. napján e számlára 179.000 euró érkezett, 2007. október 17. napján fogadott forint terhére konverziós megbízást, melynek euró jóváírása 139.331 euró értékben történt meg.

2007. október 19. napján az alperes nyilvántartásba vett ...... befektetési jegyet 318.331 euró értékben, amelynek teljesítésére 2007. október 26. napi értéknapon került sor. Az alperes az ügyfélszámlán történő ügyletekről összevont teljesítési igazolást a tárgyhónapot követő hónapban állította elő, azt 2007. november 23. napján postázták az I. rendű felperesnek.

2007. október 18. napján az I. rendű felperes ........ alperesi alkalmazottal telefonbeszélgetést folytatott, aki tájékoztatta a vételi jutalék mértékéről, és az eladás ingyenességéről, továbbá az irányadó elszámolási napról. Ennek alapján az I. rendű felperes utasította őt kínai értékpapír vásárlására.

2010. december 07. napján az I. és II. rendű felperes a 80.000.000,- forintos tranzakcióktól történő elállását jelentette be az alperesnek, mivel a 2010. november 29. napon megszabott póthatáridő eredménytelenül telt el. 2010. december 11. napján kelt nyilatkozatában az alperes az elálló nyilatkozatot elutasította.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2011. június 17. napján tett nyilatkozatot az I. és II. rendű felpereseknek 2009. szeptember 29. napján érkezett panaszával kapcsolatban. Rögzítette, hogy az alperesnél végzett vizsgálat alapján kiderült, hogy az I. rendű felperes nem adott írásban megbízást euró vásárlására, vagy hogy svájci frankban lévő kölcsönösszegét, vagy forintban lévő pénzét átváltsák, és nem adott írásban megbízást arra sem, hogy kínai értékpapírokba befektető alapok befektetési jegyeit vásároljanak részére, de kiderült, hogy a volt banki alkalmazottakkal folyamatos egyeztetések zajlottak a hozamokra vonatkozóan, a vásárlásra vonatkozó telefoni utasítást az I. rendű felperes megadta, a kapcsolattartás az I. és II. rendű felperessel rendszeres volt, és valamennyi elvégzett tranzakció az I. és II. rendű felperes engedélyével történt. Megállapította a vizsgálat, hogy a 2007. szeptember 06. napján I. rendű felperes részére nyitott befektetési ügyfélszámla-szerződés aláírása technikai mulasztás miatt elmaradt, ugyanakkor a számlán a vásárolt befektetési jegyeket jóváírta az alperes. Megállapította, hogy a bank folyamatosan írásban tájékoztatta a felpereseket, és a banki ügyintézők is rendszeres kapcsolatban álltak velük, a felperesek egészen a nettó eszköz értékcsökkenés bekövetkezéséig semmilyen formában nem éltek kifogással az alperesnél.

A felperesek az alperes jogelődjétől felvett hitelből a tulajdonukat képező panziót kívánták bővíteni.

A felperesek keresetükben elsődlegesen annak megállapítását kérték, hogy a szerződés a felek között nem jött létre, mivel az általános bírói gyakorlat és a jogszabályok szerint a szerződés abban az esetben jön létre, ha a felek a lényeges, valamint bármelyik fél által lényegesnek tartott kérdés tekintetében konszenzust hoztak létre. A perbeli banki kölcsönszerződésben óvadéki számlán kezelt pénzeszköznek az óvadéki számla kezelésével, annak kamatával összefüggő kérdések olyan lényeges momentumok, amelyek a szerződés létrejöttének feltételei. Az óvadéki számlán történő elhelyezéssel felmerülő banki költségek, betéti kamatok, kondíciós feltételek nem tisztázódtak a felek között és mert a Hpt. rendelkezései szerint a szerződés írásbeliséghez kötött, a folyósítás elfogadásával sem állapítható meg a szerződés létrejötte. Az eredeti állapot helyreállítása körében a felhasznált összeg és a megfizetett törlesztőrészlet és kamatok összességében 9.500.000,- forint túlfizetést eredményeznek a felperesek javára, ennek visszafizetésére kérték kötelezni az alperest, továbbá kérték kötelezni az alperest 55.900.000,- forint kártérítés megfizetésére, amelyből 40.000.000,- forint kár a gazdasági kimutatás alapján elmaradt jövedelem, mely az alperes jogellenes magatartásával okozati összefüggésben a fejlesztések elmaradásból ered, továbbá 15.900.000,- forint többletköltsége merült fel a felperesnek 2007. október 17. és a keresetlevél benyújtása közötti időszakban a svájci frank árfolyamának növekedéséből.

A felperesek keresetükben másodlagosan annak megállapítását kérték, hogy a szerződés nem lépett hatályba, mivel a kölcsönszerződés rendelkezik úgy, hogy az óvadéki szerződés megkötése a szerződés hatályba léptető feltétele, de óvadéki szerződés nem jött létre, tehát a szerződés sem lépett hatályba, ezért az eredeti állapot helyreállításának van helye a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése mellett.