NAV tájékoztató (AVÉ 2011/6.)

A bolti kiskereskedelmi tevékenység értelmezése az ágazati különadó vonatkozásában

Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Áktv.) 2. §-a alapján adóköteles - többek között - a bolti kiskereskedelmi tevékenység.

Az adó alapja a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző adóalanynak az e tevékenységéből származó nettó árbevétele, illetve az adóalapba beletartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (áru előállítójának, forgalmazójának) - a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben - nyújtott szolgáltatásból származó árbevétel, valamint e szállító által adott engedményből származó bevétel összege is [Áktv. 4. §].

A bolti kiskereskedelmi tevékenység fogalmát az Áktv. 1. § 1. pontja határozza meg, e szerint bolti kiskereskedelmi tevékenységnek minősül a 2009. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR' 08 ) szerint

- a 45.1 ágazatba sorolt gépjármű-kiskereskedelem, ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét;

- a 45.32 ágazatba sorolt gépjárműalkatrész-kiskereskedelem;

- a 45.40 ágazatba sorolt motorkerékpár, motorkerékpáralkatrész kiskereskedelme, ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét;

- a 47.1-47.9 ágazatokba sorolt bolti kiskereskedelmi tevékenységek (nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem, élelmiszer, ital-, dohányáru kiskereskedelme, információs, híradás-technikai termékek kiskereskedelme, gépjármű-üzemanyag kiskereskedelme, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme, kulturális, szabadidős cikk kiskereskedelme, piaci kiskereskedelem, nem bolti [csomagküldő, internetes] kiskereskedelmi tevékenység).

A bolti kiskereskedelmi tevékenység meghatározásánál a TEÁOR' 08-ra való hivatkozás mindösszesen arra szolgál, hogy az adóköteles tevékenységet azonosítani lehessen, nincs jelentősége annak, hogy az adózónak van-e, ha igen, milyen TEÁOR' 08 besorolása, illetve annak sem, hogy az adózó az adóköteles körbe sorolt tevékenységet főtevékenységként folytatja-e vagy sem.

A TEÁOR' 08-hoz fűzött magyarázat szerint a bolti kiskereskedelembe tartozik az új és használt áruk átalakítás nélküli kis tételben történő viszonteladása elsősorban a lakosság részére, személyes vagy háztartási célú fogyasztásra, illetve felhasználásra, üzleteken, áruházakon, piaci és utcai standokon, csomagküldő szolgálatokon, házaló kereskedőkön, fogyasztási szövetkezeteken, aukciós házakon stb. keresztül. Az értékesített áruk köre a fogyasztási javakra korlátozódik, a kereskedelmi forgalomba nem kerülő termékek nem tartoznak ide (például: érc, gabonafélék), de ideértendőek azok a széles közönség számára értékesített termékek (például: papír, festék, faáru), amelyek nem kizárólag személyes vagy háztartási célt szolgálnak. A legtöbb kiskereskedő az értékesítendő áru felett tulajdonosi jogot gyakorol, néhány kiskereskedő viszont ügynökként értékesít bizományosi vagy díjazásos alapon.

Általánosságban kijelenthetjük, hogy a bolti kiskereskedelmi tevékenység nem más, mint fogyasztási javaknak (termékek, áruk) a nagyközönség számára nyitva álló értékesítési csatornákon keresztül történő értékesítése. Másként megfogalmazva, a bolti kiskereskedelmi tevékenység áruk fogyasztóknak történő értékesítése, azon kereskedelmi egységek tevékenysége, amelyek jellegüket tekintve elsősorban, de nem kizárólag a lakosság számára hozzáférhetőek, azaz közforgalmú értékesítést bonyolítanak.

Ezen értékesítési helyek esetében a vevő személyétől függetlenül az értékesítésből származó teljes árbevétel ágazati különadó-alapot képez. Nincs jelentősége annak, hogy adott esetben egy vásárlásnál a vevői pozícióban egy gazdasági társaság vagy egy magánszemély áll. Erre utal az is, hogy a TEÁOR' 08 a kiskereskedelem fogalmánál az "elsősorban a lakosság részére" szókapcsolatot használja. Amennyiben a bolti kiskereskedelmi tevékenység körébe kizárólag a magánszemély vevők részére történő értékesítést kellene beleérteni, akkor a TEÁOR' 08 fogalommagyarázata is ehhez igazodna.

Más a helyzet az olyan kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, amelyek nem a végső fogyasztókat célozzák tevékenységükkel, hanem kizárólag az üzleti felhasználókat. Jellemzően ilyennek minősülnek azok a kereskedelmi tevékenységet folytató gazdasági társaságok, amelyek csak vállalkozások számára értékesítenek, magánszemélyeket - ilyen minőségükben - nem szolgálnak ki, vagyis a nagyközönség számára a vásárlás lehetősége nem biztosított. E kereskedelmi egységek jellegüknél fogva nem végeznek bolti kiskereskedelmi tevékenységet, így az értékesítésből származó árbevételük sem képez ágazati különadó-alapot.

_[1]

_[2]

Annak megítéléséhez, hogy egy termék értékesítése nagykereskedelmi vagy kiskereskedelmi tevékenységnek minősül-e - az ezen ügyletből származó árbevétel ágazati különadó-alapot képez-e - minden esetben vizsgálni kell azt, hogy az értékesítés milyen csatornán keresztül történik, hiszen a kizárólag a vevők jellege, illetve az értékesített mennyiség alapján nem határozható meg az, hogy az adott értékesítés a bolti kiskereskedelem körébe tartozik.

Ezt az értelmezést támasztják alá a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Ker. tv.) fogalomi meghatározásai is. A Ker. tv. 2. § 13. pontja alapján kiskereskedelmi tevékenység az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is. Nagykereskedelmi tevékenység az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is [Ker. tv. 2. § 18. pont].

Amennyiben az adózó kiskereskedelmi és nagykereskedelmi tevékenységet egyaránt folytat, akkor a fentiek alapulvételével el kell különítenie e két tevékenységéből származó nettó árbevételét. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 44. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban, a 2011-es adóévben az adóalanynak célszerű elkülönítve nyilvántartania a kiskereskedelmi tevékenységéből származó nettó árbevételét. A 2009-es és a 2010-es adatok tekintetében pedig az adókötelezettség meghatározása szempontjából utólag kell kialakítani a megfelelő elkülönítés módját. Abban az esetben, ha az adózó által működtetett értékesítési csatornán keresztül a nagyközönség is vásárolhat (az adott telephely magánszemélyeket és vállalkozásokat egyaránt kiszolgál), akkor az értékesítési csatornán (telephelyen) való termékértékesítésből származó nettó árbevétel teljes egészében ágazati különadó alapot képez.[3]

Végezetül, példaként tekintsünk át néhány olyan értékesítést, amelyek a "termékek" jellegéből adódóan nem minősülnek bolti kiskereskedelmi tevékenységnek, az ezen értékesítésekből származó nettó árbevétel nem része az adóalapnak.

A telefonkártya- és a mobiltelefon feltöltőkártya értékesítés, illetve a mobiltelefon egyenlegfeltöltés tartalmát tekintve egy szolgáltatás igénybevételére ad lehetőséget a vevőnek. Maga a vásárló nem terméket vásárol meg, hanem ezen tranzakcióval lehetőséget kap a távközlési szolgáltatás igénybevételére. Ebből következően az értékesítésből származó nettó árbevétel nem sorolható a bolti kiskereskedelmi tevékenység származó árbevétel körébe, így az adóalapot sem képez.

A közlekedési jegyek és bérletek értékesítése eredményeként - hasonlóan a telefon-feltöltéshez, illetve a feltöltőkártya értékesítéshez - a vevő nem egy termékhez jut hozzá, hanem jogot nyer arra, hogy egy szolgáltatást igénybe vegyen, azaz a tömegközlekedést használja. Ennek alapján a jegy-, bérletárusításból származó bevétel sem képezhet ágazati különadó-alapot.

A sorsjegy- és lottóértékesítés a TEÁOR' 08 szerint a szerencsejáték ágazat körébe tartozó tevékenység, az Áktv. fogalmi meghatározásából adódóan az ebből származó árbevétel nem minősül bolti kiskereskedelmi tevékenységből származó árbevételnek.

Ugyancsak kívül esik az Áktv. hatályán a díjbeszedésből, illetve a csomagok szállításából, kézbesítéséből és az átvételig megvalósuló tárolásából származó árbevétel. Egyik említett tevékenység sem minősül termékértékesítésnek, a tevékenységek jellegénél fogva kizárt, hogy bolti kiskereskedelmi tevékenység címén az ezekből származó bevétel adóalapot képezzen.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály]