62013CJ0469[1]

A Bíróság (harmadik tanács) 2014. július 17-i ítélete. Shamim Tahir kontra Ministero dell'Interno és Questura di Verona. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Tribunale di Verona - Olaszország. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség - 2003/109/EK irányelv - 2. cikk, 4. cikk, (1) bekezdés, 7. cikk, (1) bekezdés, és 13. cikk - »A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélye« - A megadás feltételei - Az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző öt éven át a fogadó tagállamban való jogszerű és folyamatos tartózkodás - A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyhez családi kapcsolat révén kötődő személy - Kedvezőbb nemzeti rendelkezések - Joghatások. C-469/13. sz. ügy

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2014. július 17. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség - 2003/109/EK irányelv - 2. cikk, 4. cikk, (1) bekezdés, 7. cikk, (1) bekezdés, és 13. cikk - »A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélye« - A megadás feltételei - Az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző öt éven át a fogadó tagállamban való jogszerű és folyamatos tartózkodás - A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyhez családi kapcsolat révén kötődő személy - Kedvezőbb nemzeti rendelkezések - Joghatások"

A C-469/13. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunale di Verona (Olaszország) a Bírósághoz 2013. augusztus 30-án érkezett, 2013. augusztus 27-i határozatával terjesztett elő az előtte

Shamim Tahir

és

a Ministero dell'Interno,

a Questura di Verona között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: M. Ilešič tanácselnök, C. G. Fernlund, A. Ó Caoimh (előadó), C. Toader és E. Jarašiūnas bírák,

főtanácsnok: Y. Bot,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: G. Palatiello avvocato dello Stato,

- a német kormány képviseletében T. Henze és B. Beutler, meghatalmazotti minőségben,

- a francia kormány képviseletében F.-X. Bréchot és D. Colas, meghatalmazotti minőségben,

- a holland kormány képviseletében M. Noort és M. Bulterman, meghatalmazotti minőségben,

- a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében M. Condou-Durande és A. Aresu, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 132., 1. o.) módosított, a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv (HL 2004. L 16., 44. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 272. o.; a továbbiakban: 2003/109 irányelv) - az irányelv 2. cikkének e) pontjával és 4. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett - 7. cikke (1) bekezdésének és 13. cikkének értelmezésére irányul.

2 Ezt a kérelmet az S. Tahir, valamint a Ministero dell'Interno (belügyminisztérium) és a Questura di Verona (Verona város rendőrkapitánysága) között huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélyének megadása iránt S. Tahir által benyújtott kérelem Questura di Verona általi elutasításának tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

A 2003/109 irányelv

3 A 2003/109 irányelv (4) és (6) preambulumbekezdése értelmében: [...]

"(4) A tagállamokban huzamosan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok integrációja kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdításában, amely a[z Uniónak] a Szerződésben kinyilvánított alapvető célkitűzése.

(6) A »huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező« jogállás megszerzésének fő kritériuma a tagállam területén való tartózkodás időtartama. A tartózkodásnak jogszerűnek és folyamatosnak kell lennie, igazolandó, hogy az adott személy szorosan kötődik az országhoz. Rendelkezni kell bizonyos fokú rugalmasságról, hogy figyelembe lehessen venni azon körülményeket, amelyek miatt az adott személynek esetleg ideiglenesen el kell hagynia az ország területét."

4 Ezen irányelv (17) preambulumbekezdése kimondja:

"A »huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező« jogállás megszerzése feltételeinek harmonizálása erősíti a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat. Egyes tagállamok állandó vagy korlátlan érvényességű engedélyeket bocsátanak ki olyan feltételekkel, amelyek kedvezőbbek az ezen irányelv által előírtaknál. A Szerződés nem zárja ki a kedvezőbb nemzeti rendelkezések alkalmazásának lehetőségét. Azonban ezen irányelv alkalmazásában elő kell írni, hogy a kedvezőbb feltételekkel kibocsátott engedélyek nem jogosítanak fel más tagállamokban való letelepedésre."

5 Az említett irányelv "Tárgy" címet viselő 1. cikkének a) pontja a következőképpen rendelkezik: "Ez az irányelv meghatározza a következőket: [...]"

a) a tagállamok által a »huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező« jogállásnak, valamint az ehhez kapcsolódó jogoknak a harmadik országok olyan állampolgárai számára történő megadásának és visszavonásának feltételei, akik jogszerűen tartózkodnak a tagállam területén; [...]

6 Ezen irányelv 2. cikkének b), e) és g) pontja tartalmazza az irányelv tekintetében alkalmazandó következő fogalommeghatározásokat: [...] [...]

"b) »huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező«: valamely harmadik ország állampolgára, aki huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállással bír a 4-7. cikkben előírtak szerint;

e) »családtagok«: a harmadik ország azon állampolgárai, akik az érintett tagállamban tartózkodási hellyel rendelkeznek a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelvvel [HL L 251., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 224. o.] [...] összhangban;

g) »a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy [EU] tartózkodási engedélye«: az érintett tagállam által a »huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező« jogállás megszerzésekor kibocsátott tartózkodási engedély."

7 A 2003/109 irányelv 3. cikke határozza meg az irányelv hatályát. E cikk (1) bekezdése értelmében az említett irányelvet "harmadik országok olyan állampolgáraira kell alkalmazni, akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállam területén". Az említett cikk (2), illetve (3) bekezdése pontosítja, hogy a 2003/109 irányelv nem alkalmazandó harmadik országok állampolgárainak bizonyos kategóriáira, valamint hogy az irányelvet a bizonyos nemzetközi megállapodásokban szereplő kedvezőbb rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

8 Ezen irányelvnek - a 4-13. cikket magában foglaló - II. fejezete a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás valamely tagállamban való megadására vonatkozik.

9 Az említett irányelvnek "A tartózkodás időtartama" címet viselő 4. cikkének (1) bekezdése a következőt írja elő:

"A tagállamok harmadik országok olyan állampolgárainak adják meg a »huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező« jogállást, akik közvetlenül a jogállásra irányuló kérelem benyújtását megelőzően jogszerűen és folyamatosan öt éven át a tagállam területén tartózkodtak."

10 A 2003/109 irányelv "A »huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező« jogállás megszerzésének feltételei" címet viselő 5. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "A tagállamok megkövetelik a harmadik országok állampolgáraitól annak bizonyítását, hogy maguk és eltartott családtagjaik számára rendelkeznek a következőkkel:

a) stabil és rendszeres jövedelemforrások, amelyek elegendők önmaguk és családtagjaik eltartására anélkül, hogy az érintett tagállam szociális segélyezési rendszerére szorulnának. A tagállamok e forrásokat jellegük és rendszerességük szerint értékelik, valamint figyelembe vehetik a minimálbéreknek és -nyugdíjaknak a »huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező« jogállás kérelmezése előtti szintjét is;

b) az érintett tagállam saját állampolgárainak egészségbiztosításához hasonló teljes körű egészségbiztosítás."

11 Ezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdése értelmében:

"A »huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező« jogállás megszerzéséhez az érintett harmadik országbeli állampolgár kérelmet nyújt be azon tagállam illetékes hatóságaihoz, amelyben tartózkodási hellyel rendelkezik. A kérelemhez csatolni kell a nemzeti jog által meghatározott okmányokat, amelyek bizonyítják, hogy az adott személy megfelel a 4. és 5. cikkben megállapított feltételeknek, valamint - szükség esetén - egy érvényes úti okmányt vagy annak hiteles másolatát.

[...]"

12 Az említett irányelv "A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy [EU] tartózkodási engedélye" címet viselő 8. cikke (2) és (4) bekezdésének szövege a következő:

"(2) A tagállam a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek számára kibocsátja a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy [EU] tartózkodási engedélyét. Az engedély legalább öt évig érvényes; lejártakor - szükség esetén - kérelem benyújtásával automatikusan meghosszabbítható.

[...]

(4) Amennyiben egy tagállam egy általa nemzetközi védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár számára állítja ki a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélyét, a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélye »Megjegyzések« rovatába a következő megjegyzést jegyzi be: »[Tagállam neve]-ban/-ben, [dátum]-án/-én nemzetközi védelemben részesült«."

13 A 2003/109 irányelvnek a "Kedvezőbb nemzeti rendelkezések" címet viselő 13. cikke a következőt írja elő:

"A tagállamok állandó vagy korlátlan érvényességű tartózkodási engedélyt bocsáthatnak ki olyan feltételekkel, amelyek kedvezőbbek az ezen irányelvben megállapítottaknál. E tartózkodási engedélyek nem jogosítanak fel a más tagállamban való tartózkodásra, az ezen irányelv III. fejezetében megállapítottak szerint."

14 Ezen irányelvnek a "Tartózkodás más tagállamokban" címet viselő III. fejezetében a 14. cikk (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy megszerzi a jogot arra, hogy a »huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező« jogállást számára megadó tagállamtól eltérő másik tagállam területén három hónapot meghaladó időtartamot tartózkodjon, feltéve hogy az e fejezetben megállapított feltételek teljesülnek."

15 Az említett fejezet 16. cikke a családtagokra vonatkozik. E cikk (1) és (2) bekezdése értelmében:

"(1) Amennyiben a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy tartózkodási jogát egy második tagállamban gyakorolja, és amennyiben a családalapítás már az első tagállamban megtörtént, úgy azok a családtagok, akik teljesítik a 2003/86/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeket, jogosultak a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyt elkísérni vagy hozzá csatlakozni.

(2) Amennyiben a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy tartózkodási jogát egy második tagállamban gyakorolja, és amennyiben a családalapítás már az első tagállamban megtörtént, úgy a 2003/86/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említetteken kívüli családtagok jogosultak lehetnek a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyt elkísérni vagy hozzá csatlakozni."

A 2003/86 irányelv

16 A 2003/86 irányelv 1. cikke értelmében az irányelv célja "a családegyesítési jognak a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó harmadik országok állampolgárai által történő gyakorlása feltételeinek meghatározása".

Az olasz jog

17 A harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109 irányelv alkalmazásáról szóló, 2007. január 8-i 3/2007. sz. törvényerejű rendelettel (a GURI 2007. január 30-i 24. száma) módosított, a bevándorlás szabályozására és a külföldiek jogállásával kapcsolatos szabályokra vonatkozó rendelkezések egységes szövegéről szóló, 1998. július 25-i 286/1998. sz. törvényerejű rendelet (a GURI 1998. augusztus 18-i 139. számának rendes melléklete; a továbbiakban: 286/1998. sz. törvényerejű rendelet) 9. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"A legalább öt éve érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező azon külföldi személy, aki bizonyítja, hogy olyan jövedelemmel rendelkezik, amely a szociális támogatás éves összegénél nem alacsonyabb, a családtagjait érintő kérelem esetében pedig [...] kielégítő jövedelemmel és megfelelő, a [nemzeti jog releváns rendelkezései által előírt] minimumfeltételeket kielégítő lakással rendelkezik, a prefektustól huzamos tartózkodási [EU]-engedély kiadását kérheti mind saját maga, mind a 29. cikk (1) bekezdésében meghatározott családtagjai számára."

18 A 286/1998. sz. törvényerejű rendelet 29. cikke (1) bekezdésének a) pontja a következőt írja elő: "A külföldi a következő családtagjai tekintetében kérheti a családegyesítést:

a) jogi értelemben nem különélő és tizennyolcadik életévet betöltött házastársa [...]"

19 A bevándorlás területén az 1999. augusztus 31-i 394/99. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló, 2004. október 18-i 334. sz. köztársasági elnöki rendelettel (a GURI 2005. február 10-i 17. számának rendes melléklete) módosított, a [286/1998]. sz. törvényerejű rendelet 1. cikke (6) bekezdésének megfelelően a bevándorlás szabályozására és a külföldiek jogállásával kapcsolatos szabályokra vonatkozó rendelkezések egységes szövegének végrehajtásáról szóló, 1999. augusztus 31-i 394. sz. köztársasági elnöki rendelet (a GURI 1999. november 2-i 190. számának rendes melléklete) "A tartózkodási engedély iránti kérelem" címet viselő 16. cikkének (1)-(4) bekezdése a következőt írja elő: "(1) Az érintett személy a [286/1998. sz. törvényerejű rendelet] 9. cikk[e] szerinti tartózkodási kártya kibocsátása iránt kérelmet a [belügyminisztérium] által jóváhagyott formanyomtatvány formájában írásban köteles benyújtani. (2) A külföldi személynek a tartózkodási helye szerinti rendőrkapitányságon benyújtandó kérelmében meg kell jelölnie a következőket: [...] (4) Az egységes szöveg 9. cikkének (2) bekezdésében és 30. cikkének (4) bekezdésében szereplő rendelkezések sérelme nélkül, az említett egységes szöveg 9. cikkének (1) bekezdése és 29. cikke (1) bekezdésének ba) pontja szerinti, a családtagokra vonatkozó kérelem esetén, az e cikk (2) bekezdésében említett adatok megjelölésének és az e cikk (3) bekezdése szerinti dokumentumok csatolásának kötelezettsége ugyanúgy vonatkozik az együtt élő házastársra és a tizennyolcadik életévet be nem töltött együtt élő gyermekekre is, akik tekintetében a tartózkodási kártya kibocsátása iránti kérelem benyújtása és az alábbiakat alátámasztó dokumentáció csatolása szükséges:

a) valamennyi személyes adata;

b) az a hely vagy azok a helyek, ahol az érintett a megelőző öt évben Olaszország területén belül tartózkodott;

c) a lakóhelye;

d) a jövedelme annak összegének meghatározásával, [...]

a) a házastárs és a kiskorú gyermek jogállása [...];

b) lakás rendelkezésre állása [...];

c) jövedelem [...]; a nem eltartott együtt élő családtagok jövedelmére figyelemmel."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

20 A pakisztáni állampolgársággal rendelkező S. Tahir 2012. február 28-án - a szintén pakisztáni állampolgársággal rendelkező Saeed Tahir házastársaként - huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélye iránti kérelmet nyújtott be a Questura di Veronához. Saeed Tahir rendelkezik ilyen tartózkodási engedéllyel.

21 A Questura di Verona azon az alapon utasította el az említett kérelmet, hogy S. Tahir csupán 2010. március 15. óta tartózkodik Olaszországban a házastársával történő családegyesítés céljából kiadott beutazási vízum alapján, ekként pedig nem teljesíti a 286/1998. sz. törvényerejű rendelet 9. cikkében meghatározott azon feltételt, amely szerint legalább öt éve érvényes tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie.

22 S. Tahir a Tribunale di Veronához fordult a kérelem elutasításáról szóló határozat megsemmisítése iránt. Az olasz jogszabályra hivatkozva azt állítja, hogy jogosult a huzamos EU tartózkodási engedélyre, mivel Saeed Tahir családtagja, aki Olaszországban már rendelkezik huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállással, valamint hogy ily módon mentességet élvez az említett feltétel alól. S. Tahir különösen azzal érvel, hogy a 286/1998. sz. törvényerejű rendelet 9. cikkének ezt az értelmezését alátámasztja a 2003/109 irányelv 13. cikke. Ez a 9. cikk ugyanis a 2003/109 irányelvben meghatározottnál kedvezőbb intézkedést ír elő, mivel a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállással bíró személy családtagja esetében nem kell teljesülnie az öt éven át Olaszországban való jogszerű és folyamatos tartózkodás feltételének.

23 A Questura di Verona szerint a tartózkodással kapcsolatban az említett 9. cikkben előírt feltétel a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélye megszerzésének elengedhetetlen feltétele, mivel azt a 2003/109 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése követeli meg, a szóban forgó szabályozás pedig e tekintetben semmiféle eltérésről nem rendelkezik.

24 A kérdést előterjesztő bíróság határozatában kifejti, hogy a 286/1998. sz. törvényerejű rendelet 9. cikkének (1) bekezdése, az elegendő jövedelemmel és a megfelelő lakással kapcsolatos bizonyos feltételek mellett, kiterjed a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélye - valamely harmadik ország ilyen engedéllyel már rendelkező állampolgárának családtagjai számára történő - megadásának lehetőségére. E célból az ötéves tartózkodás feltétele kizárólag erre az állampolgárra vonatkozik, családtagjaira azonban nem. Ezt az értelmezést egyébként szintén megerősítik a nemzeti bíróságok bizonyos határozatai. A kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy ez a rendelkezés ellentétes-e a 2003/109 irányelvvel, amennyiben ezen irányelv alapján ezen engedély megadásához az említett engedély kérelmezőjének huzamosan az érintett tagállam területén kell tartózkodnia.

25 E körülmények között a Tribunale di Verona az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Úgy kell-e értelmezni a 2003/109 irányelv 7. cikkének (1) bekezdését, hogy a [2003/109] irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a [huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélye] iránti kérelem benyújtásakor dokumentumokkal alátámasztandó, a tagállam területén öt évig tartó jogszerű és folyamatos tartózkodás feltétele vonatkozhat a kérelmezőtől eltérő és a kérelmező [2003/109] irányelv 2. cikkének e) pontja értelmében vett családtagjának minősülő személyre is?

2) Úgy kell-e értelmezni a 2003/109 irányelv 13. cikkének első mondatát, hogy a tagállamok által az állandó vagy korlátlan érvényességű [huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélyének] kibocsátására vonatkozóan előírt kedvezőbb feltételek közé tartozik az is, amely lehetővé teszi, hogy a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás megszerzésének előfeltételeként az irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást már megszerző személynek az érintett tagállam területén öt évig tartó, jogszerű és folyamatos tartózkodása kiterjedjen annak a [2003/109] irányelv 2. cikkének e) pontja értelmében vett családtagjaira is, függetlenül ez utóbbiaknak a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállamban való tartózkodásának időtartamától?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

26 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 2003/109 irányelv 7. cikkének (1) bekezdését akként kell-e értelmezni, hogy a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást már megszerző személynek az ezen irányelv 2. cikkének e) pontja értelmében vett családtagja mentesülhet az említett irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírt azon feltétel alól, amely szerint e jogállás megszerzése céljából a harmadik ország állampolgárának közvetlenül a jogállásra irányuló kérelem benyújtását megelőzően jogszerűen és folyamatosan öt éven át az érintett tagállamban kellett tartózkodnia.

27 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság már megállapította, hogy a 2003/109 irányelvvel bevezetett rendszer világosan jelzi, hogy a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy ezen irányelv alapján biztosított jogállásának a megszerzése különös eljárás tárgyát képezi, és ezenkívül az ezen irányelv II. fejezetében meghatározott feltételek teljesítésének kötelezettségétől függ (Kamberaj-ítélet, C-571/10, EU:C:2012:233, 66. pont).

28 Így a Bíróság rámutatott, hogy a 2003/109 irányelv 4. cikke előírja, hogy a tagállamok harmadik országok olyan állampolgárainak tartják fenn a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást, akik közvetlenül a jogállásra irányuló kérelem benyújtását megelőzően jogszerűen és folyamatosan öt éven át a területükön tartózkodtak. Ezen irányelv 5. cikke e jogállás megszerzését annak bizonyításától teszi függővé, hogy a harmadik országok e jogállás megadását kérelmező állampolgárai rendelkeznek elegendő jövedelemforrásokkal, valamint egészségbiztosítással. Végezetül ugyanezen irányelv 7. cikke pontosítja az említett jogállás megszerzésére vonatkozó eljárási követelményeket (Kamberaj-ítélet, EU:C:2012:233, 67. pont).

29 Márpedig sem az említett 7. cikk szövege, sem a 2003/109 irányelv bármely más rendelkezésének szövege alapján nem feltételezhető, hogy az ezen irányelv 2. cikkének e) pontja értelmében vett családtag az ezen irányelvben előírt huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás megszerzése céljából mentesülhetne az érintett tagállam területén a szóban forgó kérelem benyújtását megelőző öt éven át való, jogszerű és folyamatos tartózkodással kapcsolatos feltétel alól.

30 Éppen ellenkezőleg: a 2003/109 irányelv - (6) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett - 4. és 7. cikkének együttes olvasatából az következik, hogy a tartózkodással kapcsolatos említett feltétel a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás megadásának elengedhetetlen feltétele.

31 Megjegyzendő ugyanis egyrészről, hogy a 2003/109 irányelv 7. cikke kifejezett utalást tartalmaz az ezen irányelv 4. és 5. cikkében felsorolt feltételekre. Ennélfogva az illetékes tagállami hatóságoknál a valamely harmadik országbeli állampolgár által benyújtott kérelemhez csatolni kell azokat az okmányokat, amelyek bizonyítják, hogy az adott személy megfelel ezeknek a feltételeknek, ekként - különösen - a tartózkodással kapcsolatos feltételnek. Másrészről, az említett irányelv (6) preambulumbekezdése kimondja, hogy a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás megszerzésének fő kritériuma a tagállam területén való tartózkodás időtartama. Ez a preambulumbekezdés pontosítja, hogy a tartózkodásnak jogszerűnek és folyamatosnak kell lennie, igazolandó, hogy az adott személy szorosan kötődik az országhoz.

32 Ily módon a Bíróság már megállapította, hogy amint az különösen a 2003/109 irányelv (4) és (6) preambulumbekezdéséből következik, ezen irányelv fő célja a tagállamokban huzamosan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok integrációja (lásd ebben az értelemben: Singh-ítélet, C-502/10, EU:C:2012:636, 45. pont).

33 A Bíróság azt is megállapította, hogy amint az a 2003/109 irányelv 4. cikkének (1) bekezdéséből és (6) preambulumbekezdéséből kitűnik, azt, hogy az érintett személy szorosan kötődik az országhoz, azaz huzamosan tartózkodik ott, a jogszerű és folyamatos öt éven át történő tartózkodás igazolja (lásd ebben az értelemben: Singh-ítélet, EU:C:2012:636, 46. pont).

34 Ennélfogva azt a következtetést kell levonni, hogy a 2003/109 irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírt, az érintett tagállam területén a szóban forgó kérelem benyújtását megelőző öt éven át való, jogszerű és folyamatos tartózkodással kapcsolatos feltétel az ezen irányelvben előírt huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás megszerzésének elengedhetetlen feltétele, ily módon valamely harmadik országbeli állampolgár kizárólag akkor nyújthat be az e jogállás megszerzésére irányuló, az ezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelmet, ha ő maga személyesen teljesíti ezt a feltételt.

35 A jelen ügyben a Bíróság rendelkezésére bocsátott iratokból kitűnik, hogy az alapeljárás felperese - a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélye iránti kérelmének benyújtásakor - két évnél kevesebb ideje tartózkodott Olaszország területén. Ezért nem úgy tűnik, hogy e felperes esetében teljesült volna a 2003/109 irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében szereplő feltétel, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.

36 Ez az irányelv egyébként természetesen tartalmaz az említett irányelv 2. cikkének e) pontja értelmében vett családtagok tartózkodási jogával kapcsolatos rendelkezéseket. Ezek a rendelkezések azonban az első tagállamban huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállással bíró, tartózkodási jogát azonban egy második tagállamban gyakorló harmadik országbeli állampolgár családtagjainak sajátos helyzetére vonatkoznak. Ily módon az említett irányelv 16. cikke rögzíti azt a jogot és azokat a feltételeket, amelyek alapján ezek a családtagok ebbe a második tagállamba az említett, tartózkodási joggal rendelkező személyt elkísérhetik, vagy hozzá ott csatlakozhatnak.

37 A fenti megfontolások összességére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2003/109 irányelv 4. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást már megszerző személynek az ezen irányelv 2. cikkének e) pontja értelmében vett családtagja nem mentesülhet az említett irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírt azon feltétel alól, amely szerint e jogállás megszerzése céljából a harmadik ország állampolgárának közvetlenül a szóban forgó kérelem benyújtását megelőzően jogszerűen és folyamatosan öt éven át az érintett tagállamban kellett tartózkodnia.

A második kérdésről

38 Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 2003/109 irányelv 13. cikkét akként kell-e értelmezni, hogy az megengedi valamely tagállam számára, hogy az ezen irányelv 2. cikkének e) pontja értelmében vett valamely családtag számára az ezen irányelvben megállapítottaknál kedvezőbb feltételek mellett adja meg a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélyét.

39 E tekintetben előzetesen meg kell állapítani, hogy annak a lehetősége, hogy az ilyen harmadik országbeli állampolgár az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírt, az ebben a tagállamban való jogszerű és folyamatos tartózkodással kapcsolatos feltétel teljesítése nélkül tartózkodási engedélyt szerezzen, az említett 2003/109 irányelv 13. cikkében előírt azon lehetőségbe illeszkedhet, amely arra irányul, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára állandó vagy korlátlan érvényességű tartózkodási engedélynek az ugyanezen irányelvben megállapítottaknál kedvezőbb feltételekkel történő kibocsátását.

40 Márpedig a 2003/109 irányelv (17) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás megszerzése feltételeinek harmonizálása erősíti a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat. Ez a preambulumbekezdés ezzel összefüggésben kimondja, hogy az ezen irányelvben megállapítottaknál kedvezőbb feltételekkel kibocsátott állandó vagy korlátlan érvényességű tartózkodási engedélyek nem jogosítanak fel más tagállamokban való letelepedésre.

41 Ily módon a 2003/109 irányelv 13. cikke ugyan a tagállamokra bízza a fent említett lehetőséget, az e rendelkezés második mondatának egyértelmű szövege értelmében kizárólag "olyan tartózkodási engedélyek[ről lehet szó, amelyek] nem jogosítanak fel a más tagállamban való tartózkodásra, az ezen irányelv III. fejezetében megállapítottak szerint".

42 Amint az különösen a 2003/109 irányelv 2. cikke b) pontjának és 14. cikke (1) bekezdésének együttes olvasatából kitűnik, a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélye - főszabály szerint - arra jogosítja fel birtokosát, hogy a "huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező" jogállást számára megadó tagállamtól eltérő másik tagállam területén három hónapot meghaladó időtartamot tartózkodjon.

43 Ennélfogva a valamely tagállam által az említett irányelv 13. cikkének megfelelően az ugyanezen irányelv 2. cikkének e) pontja értelmében vett családtag számára az uniós jogban megállapítottaknál kedvezőbb feltételek mellett kiadott tartózkodási engedély semmilyen esetben sem képezheti az ezen irányelv szerinti, huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélyét.

44 A fenti megfontolásokra tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2003/109 irányelv 13. cikkét akként kell értelmezni, hogy az nem engedi meg valamely tagállam számára, hogy az ezen irányelv 2. cikkének e) pontja értelmében vett valamely családtag számára az ezen irányelvben megállapítottaknál kedvezőbb feltételek mellett adja meg a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélyét.

A költségekről

45 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

1) A 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 4. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást már megszerző személynek az ezen irányelv 2. cikkének e) pontja értelmében vett családtagja nem mentesülhet az ugyanezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírt azon feltétel alól, amely szerint e jogállás megszerzése céljából a harmadik ország állampolgárának közvetlenül a szóban forgó kérelem benyújtását megelőzően jogszerűen és folyamatosan öt éven át az érintett tagállamban kellett tartózkodnia.

2) A 2011/51 irányelvvel módosított 2003/109 irányelv 13. cikkét akként kell értelmezni, hogy az nem engedi meg valamely tagállam számára, hogy az ezen irányelv 2. cikkének e) pontja értelmében vett valamely családtag számára az ezen irányelvben megállapítottaknál kedvezőbb feltételek mellett adja meg a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélyét.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: olasz.