BH+ 2005.4.170 A társasház közös képviselője a mulasztásaival okozott károk megtérítése alól - betegségére hivatkozással - nem mentesülhet, ha a helyettesítés érdekében intézkedést nem kért.

A társasház számvizsgáló bizottságának mulasztása kármegosztásra ad alapot [Ptk. 318. §, 339. § (1) bek., 340. § (1) bek., 474. §, 1977. évi 11. tvr. 17-19. §-ok].

Az alperes 1995. július 1-jétől 1999. június 30-ig a felperesi társasház közös képviselője volt.

A felperes módosított keresetében az alperes kötelezését kérte 6 057 124 forint kártérítés megfizetésére. Állította: az alperes megszegte a megbízási szerződésben foglalt kötelezettségeit azzal, hogy előnytelen közüzemi szerződéseket kötött; nem intézkedett az elmaradt közös költség befizetése és behajtása iránt, könyvelése hiányos, alkalmatlan a tételes ellenőrzésre és elszámoltatásra; mindezekkel kárt okozott a felperesnek.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, vitatta a kereset jogalapját és összegét is.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 3 millió forintot, és annak 1998. január 1-jétől a kifizetés napjáig számított évi 20%-os kamatát; ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Döntését - a könyvszakértői véleményre alapítottan - azzal indokolta, hogy az alperes nem a felperes érdekeinek megfelelően teljesítette a felek között létrejött megbízási szerződést, és megszegte a társasházra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, ezért a Ptk. 318. §-a értelmében alkalmazott Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján köteles megtéríteni az okozott kárt. Okfejtése szerint nem ad alapot kimentésre a kárfelelősség alól, hogy a megbízás időtartama alatt az alperes különféle betegségekben szenvedett. A kártérítés összegét is a könyvszakértő véleménye alapján állapította meg, amely szerint az alperes szerződésszegésével összefüggésben 3 624 768 forint szemétszállítási díjtöbblet keletkezett; a szemétszállítási díjhátralék kamata 1 059 990 forint, az eljárási illetéke 105 780 forint; a csatornadíj-hátralék részletfizetésével kapcsolatos kezelési költség 246 994 forint; nem szerepel az alperes könyvelésében a tulajdonostársak által befizetett 787 092 forint vízdíj valamint a bankból felvett összesen 232 500 forint; mindezek együttes összesen 6 057 124 forint. Megállapította azonban az elsőfokú bíróság, hogy a felperesi társasház számvizsgáló bizottságát is mulasztás terheli, ezért a Ptk. 340. §-ának (1) bekezdése alapján kármegosztást alkalmazott, és az alperest csupán a bizonyítottan felmerült kár összegének 50%-a megtérítésére kötelezte.

Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezését, amelyben a kereset teljes körű elutasítását kérte. Érvelése szerint a megbízási szerződés nem tartalmazta azokat a kötelezettségeit, amelyek megszegése miatt az elsőfokú bíróság megállapította a kárfelelősségét; a kár teljes egészében a számvizsgáló bizottság kötelezettségszegésére vezethető vissza.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését, utalással annak szerinte helyes indokaira.

A jogerős marasztaló ítéleti rendelkezés ellen - a kereset teljes terjedelmű elutasítása végett - az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Fenntartotta addigi nyilatkozatait és a fellebbezésben kifejtett álláspontját. Hivatkozott arra, hogy a kórházi zárójelentésekkel igazolt súlyos betegsége, illetve munkaképtelensége miatt 1998-ban és 1999-ben a megbízási szerződés megszüntetésének kezdeményezésére sem volt képes, ennek elmaradásáért a felperes is azonos mértékben felelős. Érvelt azzal is: a jogerős ítélet megállapításai alaptalanok, mivel a felperes a mai napig nem kötött a Budapest Főváros Közgyűlése 39/1998. (VII. 16.) ÖK rendeletének megfelelő szerződést a Közterület-fenntartó Részvénytársasággal; hátralékos közös költség behajtását biztosító jelzálogjog bejegyzésére pedig csak 1998. március 1. napját követően nyílt jogi lehetőség. Mindezek mellett a felperes nem rendelkezett szervezeti és működési szabályzattal, s mivel az alapító okirat sem határozta meg a közös képviselő feladatkörét, tisztázatlan az alperes kötelezettségeinek köre. Álláspontja szerint a jogi szabályozás hiányossága, hogy nem rendelkezik a közös képviselő helyettesítéséről, emiatt az sem egyértelmű: a közös képviselő munkaképtelensége alatt felmerült károkért kit terhel a felelősség. Állította, hogy a számvizsgáló bizottság mulasztása nem csupán kármegosztásra ad alapot; az 50-50%-os kármegosztási arány egyébként is súlyosan méltánytalan reá nézve. Szerinte a be nem fizetett közös költség nem tekinthető kárnak, mert az elévülési időn belül behajtható.