A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20992/2009/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. §, 345. §, 346. §] Bírók: Molnár Ambrus, Németh László, Szűcs József

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.992/2009/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Rab Mária ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű, III. rendű és IV. rendű felpereseknek, a dr. Tóth Júlia jogtanácsos által képviselt alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, - melybe a felperesek pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Farkas Adrienn jogtanácsos által képviselt beavatkozó beavatkozott, - a Fővárosi Bíróság 2009. február 26. napján meghozott, 6.P.23.407/2008/9. számú közbenső ítélete ellen, az alperes részéről 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek 2006. április 16-án az '1' forgalmi rendszámú 'A' típusú személygépkocsival 'C' irányából 'D' irányába közlekedtek a ... számú főúton. A gépkocsit a IV. rendű felperes vezette. Mellette apja a II. rendű felperes ült, a hátsó ülés jobb oldalán testvére az I. rendű felperes, a hátsó ülés bal oldalán anyja a III. rendű felperes foglalt helyet. Velük szemben közlekedett az alperes biztosítottja M. I. a '2' forgalmi rendszámú 'B' típusú személygépkocsijával. Az alperes biztosítottja előzésbe kezdett. A IV. rendű felperes azért, hogy az ütközést elkerülje, az útmenti parkolóba lehúzódott és fékezett. A parkoló végénél a gépkocsit hírtelen mozdulattal balra kormányozta, a gépkocsi jobb első kereke a parkoló végénél az útburkolatból kiemelkedő aszfaltszegélynek ütközött és ezt követően a szembejövő forgalom miatt a kormányt jobbra rántotta. Az ellentétes irányú hírtelen kormányzás hatására, a gépkocsi sodródni kezdett, irányíthatatlanná vált és a jobb oldali padkára kerülve az árokba borult. A felperesi gépkocsi és az alperes biztosítottjának gépkocsija nem érintették egymást. Az I. és II. rendű felperesek súlyos, a III-IV. rendű felperesek enyhébb sérüléseket szenvedtek.

Az Egri Városi Bíróság 2007. december 4-én vádlotti fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett 15.B.835/2006/21. számú ítéletével az alperes biztosítottjának bűnösségét egy rendbeli maradandó egészségkárosodást eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében megállapította. A büntetőítélet indokolása szerint az alperes biztosítottja megsértette a KRESZ előzésre vonatkozó 34. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt szabályt, miszerint előzni csak abban az esetben lehet, ha az előzés céljára igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy figyelemmel az előzni szándékozót és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre, az előzés a szembejövő fogalmat nem zavarja.

A felperesek keresetükben vagyoni és nem vagyoni káraik megtérítésére kérték az alperest kötelezni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Arra hivatkozott, hogy a balesetben a IV. rendű felperes is közrehatott, mert a IV. rendű felperes vezetéstechnikai hibákat vétett. Hírtelen kormánymozdulatok nélkül az út jobb szélére húzódva, a balesetet elkerülhette volna. A felpereseknek magára nézve terhesebb 70-30%-os arányú kármegosztásnak megfelelő kártérítést fizetett. A felperesek kártérítési igényeit kielégítette.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével az alperes teljes kártérítési felelősségét megállapította.

Közbenső ítéletének indokolása szerint a Pp. 4. § (2) bekezdése értelmében nem állapíthatta meg, hogy az alperes biztosítottja az előzésre vonatkozó közlekedési szabályokat nem sértette meg. A balesetnek pedig ez a közlekedési szabályszegés volt az oka. E jogi álláspontjának alátámasztásául utalt a Legfelsőbb Bíróság BH1996. 155. szám alatt közzé tett eseti döntésére, melyben a Legfelsőbb Bíróság kifejtette: a büntető ítéletnek nem csak a rendelkező részét, hanem a bűnösséget megalapozó tényállását sem lehet a polgári perben vitássá tenni.

A Ptk. 345. § (2) bekezdése kimondja, hogy nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származik. A kármegosztáshoz az alperesnek bizonyítania kellett volna, hogy a baleset okozásában a IV. rendű felperes felróhatóan közrehatott. A IV. rendű felperes viszonylag kevés, mintegy másfél évi vezetői gyakorlata nem tekinthető olyan körülménynek, amely a balesetben való felróható közrehatásként lenne értékelhető. A hírtelen kormánymozdulatok ugyancsak nem tekinthetők felróható magatartásnak, mert a IV. rendű felperest a saját forgalmi sávjának elhagyására az alperes biztosítottjának szabálytalan előzése kényszerítette.

Nem volt indokolt az alperes további szakértői bizonyítás elrendelésére irányuló bizonyítási indítványának teljesítése. A baleset körülményeire vonatkozó újabb adatok nincsenek. A rendelkezésre álló adatokat a büntető eljárásban kirendelt közlekedési szakértő már értékelte és azok alapján aggálytalan szakvéleményt nyilvánított. Az, hogy a IV. rendű felperes vezetéstechnikai hibát vétett, a közlekedési szakértői vélemény szerint csupán feltételezés, ezért vezetéstechnikai kérdésekben járatos szakértő kirendelése sem volt indokolt. Az alperes biztosítottjának és házastársának tanúkénti kihallgatása a büntetőeljárásban megtörtént. Újabb kihallgatásuk, más tényállás megállapítását nem eredményezhetné, ezért a tanúkénti kihallgatásukra irányuló alperesi bizonyítási indítvány teljesítése is szükségtelen volt.