A Debreceni Törvényszék P.21702/2008/33. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 599. §, 600. §, 602. §, 608. §, 623. §, 624. §, 626. §, 649. §, 650. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 117. §, 129. §, 132. §, 133. §, 154. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

8.P.21.702/2008/33. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a Dr. Pelyhe Szilárd (1055 Budapest, Markó utca 7. V/1. szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt ...(...) I.r. és ...(...) II.r. felpereseknek - a Dr. Nagy Attila (4100 Berettyóújfalu, Szent István tér 1/b. szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt ... (...) alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság az I., II.r. felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek személyenként 60.000 (Hatvanezer) Ft perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra térítsenek meg szintén személyenként 187.200 (Egyszáznyolcvanhétezer-kettőszáz) Ft le nem rótt illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál írásban 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a felek a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; továbbá a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérésére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél fellebbezésében kérheti.

Indokolás:

A bíróság a felek nyilatkozatai és a csatolt iratok, valamint a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg.

Az I., II.r. felperesek testvérek, az alperes a felperesek ... évben elhalálozott S. nevű testvérének unokája.

Az I., II.r. felperesnek az alperes Sz. S. nevű nagyapján kívül további 5 testvére volt, úgymint B. M. született: Sz. E., Sz. B., V. L. született: Sz. G., Sz. L., valamint Sz. J. örökhagyó, akik közül jelenleg már csak a felperesek vannak életben. A testvérek között a kapcsolattartás évtizedekkel ezelőtt megszakadt, a jelenleg élő testvérek, illetve a néhai testvérek élő leszármazói között semmilyen kapcsolattartás nincs. Néhai Sz. J. örökhagyó ekként a II.r. felperesi testvérével évtizedekkel ezelőtt beszélt, illetve találkozott, míg I.r. felperesi testvérével személyesen körülbelül 1993-94. évben találkozott, ezt követően alkalomszerűen telefonon beszéltek egymással. Ekként az I.r. felperes az örökhagyó telefonon történt tájékoztatása alapján szerzett tudomást arról 2005. évben, hogy testvére daganatos megbetegedésben szenved, azonban ezt követően sem került sor közöttük személyes találkozásra, az örökhagyó ... év ... hó ... napján bekövetkezett halála időpontjáig.

Az örökhagyó 2006. évben került közelebbi kapcsolatba néhai Sz. S. nevű testvérének Sz. S. 1. nevezetű gyermekével, az alperes édesapjával, a szülői ingatlannal kapcsolatban a B. Városi Bíróság előtt folyamatban volt peres eljárás kapcsán. Ezen időpontot követően Sz. S. 1. és az örökhagyó között folyamatos volt a kapcsolattartás, amelynek keretében telefonon beszéltek egymással, illetve Sz. S. 1. az örökhagyót D. településen otthonában többször meglátogatta.

Az örökhagyó 2007. december 21. napjától 2008. január 3. napjáig állt kórházi gyógykezelés alatt a V. települési ... Városi Kórházban, amely kórházi felvételére choledochus (epe) elzáródás diagnózis miatt került sor. Az elvégzett vizsgálatok alapján ajánlott műtét elvégzéséhez azonban az örökhagyó nem járult hozzá, ezért január 3. napján otthonába bocsátották azzal a javaslattal, hogy amennyiben véleménye megváltozik a szakrendelésen jelentkezzen.

Az örökhagyó a kórházból történt elbocsátását követően 2008. január 7. napján telefonon azzal a kéréssel fordult az alperes édesapjához, Sz. S. 1.-hez, hogy feltétlenül utazzon fel hozzá, mert fontos dolgot kíván vele megbeszélni. Sz. S. 1. felutazását követően az örökhagyó azt közölte vele, hogy végrendelkezni kíván a javára, majd Sz. S. 1. arra vonatkozó javaslatát elfogadva, hogy inkább egyetlen gyermekére az alperesre hagyja a vagyonát, az örökhagyó úgy határozott, hogy az alperes javára végrendelkezik.

Tekintettel arra, hogy az örökhagyó mindenképpen közjegyző előtt kívánt végrendeletet tenni, és mivel a D. település székhelyű közjegyző rövid időn belülre időpontot adni nem tudott, Sz. S. 1. a saját lakhelyén, B. településben működő T. K. közjegyző irodáját hívta fel annak megtudakolása érdekében, hogy mikorra tudnak okiratkészítés céljából ügyfelet fogadni. Miután a közjegyző irodája azt a tájékoztatást adta, hogy leghamarabb azon a héten szerdán tudnak ügyfelet fogadni e célból, az örökhagyó Sz. S. 1. gépjárművével annak otthonába, B. településbe utazott.

A megbeszélt, 2008. január 9-i szerdai időpontban az örökhagyót Sz. S. 1. és leánya kísérte el T. K. közjegyzői irodájába, az örökhagyó és a közjegyző között folyó beszélgetésnek azonban már nem voltak tanúi, minthogy a közjegyző irodájába az örökhagyóval együtt nem mehettek be.

A közjegyző az örökhagyóval folytatott beszélgetést, illetve személyazonossága ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálódást követően az örökhagyó előtte előadott végakaratát ... számú közjegyzői okiratba foglalta.

Az ekként írásba foglalt végrendelet szerint az örökhagyó szellemi képessége birtokában, józan megfontolás után és idegen befolyástól mentesen halála esetére akként rendelkezett, hogy minden ingó- és ingatlanvagyonát, bárhol fellelhető készpénzét, valamennyi vagyonát a B. településben ... év ... hó ... napján született alperes örökölje, akit általános örökösévé tesz. Meghagyta örökösének, hogy halála esetén gondoskodjon illő eltemettetéséről D. településen, hamvasztást követően. Az örökhagyó kijelentette, hogy leszármazó örököse, házastársa nincs, írni, olvasni tud, a végrendelet aláírására és elolvasására képes. Az örökhagyó kifejezett kérése az volt, hogy a végrendelete a Végintézkedések Országos Nyilvántartásában kerüljön nyilvántartásba vételre.

A végrendelet ekkénti elkészítését követő napon, 2008. január 10. napján Sz. S. 1. az örökhagyót visszaszállította D. települési otthonába, majd visszatért B. településbe. 2008. január 17. napján az örökhagyó ismét telefonon kérte Sz. S. 1.-t, hogy utazzon fel hozzá, mert nagyon rossz állapotban van, amely kérésének eleget téve Sz. S. 1. elutazott D. településre, és az örökhagyónak a D. települési otthonában ... év ... hó ... napján bekövetkezett haláláig vele is maradt. Az örökhagyó halálát követően kérésének megfelelően sor került hamvasztására, majd hamvainak B. településbe szállításra, ahol 2008. február 11. napján került sor búcsúztatására, amely szertartásról az alperes édesapja, Sz. S. 1. a felpereseket értesítette, azon azonban egyikük sem volt jelen.