BH 1987.6.208 A hagyatéki eljárás megismétlésének szempontjai, illetve elhatárolása a perújítási eljárástól [6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. (He) 16/A-C §-ai, 89. § (1) bek., Pp. 21. § (2) bek., és 260-269. §-ai].
Az örökhagyó az 1970. február 25-én kelt írásbeli magánvégrendeletében minden vagyonát a részére nyújtott gondozás ellenében K. J-nére és élettársára Sz. M-ra hagyta.
A hagyatéki eljárásban Sz. M. az 1984. április 26-án kelt teljes bizonyító erejű magánokiratban bejelentette, hogy a végrendeletben "reá hagyott mindenféle örökségről lemond" a végrendeleti örökösként megnevezett volt élettársa, K. J-né javára, aki nyilatkozatával az örökrészt elfogadta. A tartalmában ajándékozásnak minősülő jognyilatkozatok alapján a közjegyző végzéssel az örökösök egyezségét jóváhagyta, és megállapította, hogy a hagyaték 1/2 részét K. J-né ajándékozás jogcímén megszerezte, másik 1/2 részét pedig végrendeleti öröklés jogcímén adta át a nevezettnek.
A hagyatékátadó végzés ellen Sz. M. fellebbezett, és az örökhagyó hagyatékából reá mint az örökhagyó eltartójára eső "vagyonrészre" igényt tartott. Utóbb az örökösök az 1985. április 3-án iktatott közös beadványban bejelentették: akként egyeztek meg, hogy a hagyatékhoz tartozó két ingatlan közül az egyiket Sz. M. a másikat K. J-né örökli.
A másodfokú bíróság végzésével a közjegyző végzését helybenhagyta. Megállapította, hogy Sz., M. az 1984. április 26-án kelt teljes bizonyító erejű magánokiratban ajándékozási nyilatkozatot tett, amit a megajándékozott elfogadott, és a közjegyző ennek alapján hozta meg végzését. Így a hagyaték átadásakor a közjegyző jogszabályt nem sértett. A végzés indokolásában azonban a bíróság felhívta az örökösök figyelmét arra, hogy az eljárás megismétlése iránt kérelmet terjeszthetnek elő az érdemi határozatot hozó közjegyzőnél.
Ezt követően Sz. M. a hagyatéki eljárás megismétlése iránt nyújtott be kérelmet. Kérelmét azzal indokolta, hogy örököstársával egy új, a jogerősen befejezett hagyatéki eljárásban megkötött egyezségtől eltérő megállapodást kötött.
A közjegyző végzéssel a hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet elutasította. A végzés indokolása kiemeli, hogy a felek között a hagyatékátadó végzés meghozatala után létrejött osztályos egyezség nem minősül olyan ténynek, amely a hagyatéki eljárás megismétlésére jogi lehetőséget ad.
A másodfokú bíróság végzésével a közjegyző végzését hatályon kívül helyezte és a közjegyzőt újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A végzés indokolása utal a 2/1984. (IV. 15.) IM sz. rendelettel módosított 6/1958. (VII. 4.) IM sz. rendelet (He) 89. §-ának (1) bekezdésére, majd idézi a Pp. 21. §-ának (2) bekezdését, amelynek értelmében a perújítás során nem járhat el az a bíró, aki a perújítással megtámadott ítélet meghozatalában részt vett. A másodfokú bíróság álláspontja szerint "a Pp-nek ezt a rendelkezését alkalmazni kell a hagyatéki eljárásban is, mert a He e kérdésben külön rendelkezést nem tartalmaz, a hagyatéki eljárás megismétlése pedig tartalmilag azonos a Pp-ben rendezett perújítással. Az eljárás megismétlése iránti kérelem folytán ugyanaz a közjegyző járt el, aki az eljárást érdemben befejező határozatot hozta, és e szempontból közömbös, hogy az eljárt közjegyző az elsőfokú - bár nem jogerős - végzés meghozatalában vett részt, a kizárás reá is vonatkozik".
A másodfokú bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
I. A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet (He) 89. §-ának (1) bekezdése értelmében a hagyatéki eljárásban a polgári perrendtartás szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha a hagyatéki eljárásról szóló rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz, vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!