BH 2022.7.192 Ha a kérelem tartalma és az ahhoz csatolt bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmezőt ért hátrány nem a védett tulajdonságával van okozati összefüggésben, az alperesnek az Ebktv. 19. § (2) bekezdésében foglalt bizonyítási szabályt nem kell alkalmaznia [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. §, 3. §, 4. §, 62. §; 2003.évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § j) pont, 19. § (1), (2) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.701777/2021/9., Kúria Kfv.37989/2021/7. (*BH 2022.7.192*), 6/2024. (IV. 3.) AB határozat

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes az egyesület kommunikációs munkatársa. Az egyesület 2020-ban egy s.-i telket vásárolt abból a célból, hogy hajléktalan emberek és rászorulók számára önálló lakhatásukat biztosító három lakásból álló sorházat építsen. A projekt kapcsán egyeztetést folytattak a település polgármesterével.

[2] Az önkormányzat képviselő-testülete a 2020. október 14-én meghozott, 41/2020. (X. 14.) számú önkormányzati rendeletben - a polgármester javaslatára - változtatási tilalmat rendelt el a szóban forgó telekre.

[3] A polgármester 2020. október 7-én az egyesület által tervezett projekttel kapcsolatban - a saját hivatalos Facebook-oldalán egy bejegyzést tett közzé, amelyben leírta, hogy S. egy nyugodt, kertvárosi hangulatú kerület, amelyen "a jövőben sem kívánunk változtatni". Az elmúlt években a lakosság eleget szenvedett három hajléktalanszálló miatt, ahol közel 500 személy él, és ami rendkívüli terhet jelent már így is S. számára. A környéken élők közérzetét - a visszajelzések szerint - negatívan befolyásolja az intézmény. "Hisszük, hogy a leginkább elesett és rászoruló polgártársaink megsegítése rendkívül fontos feladat, ám a s.-iak érdekeit előtérbe helyezve, olyan megoldást kell találnunk a kérdésben, amely mindenki számára elfogadható." Közölte, hogy egyeztetést folytat az egyesülettel annak érdekében, hogy a tervezett beruházás ne az adott telken valósuljon meg, és csereingatlan lehetőségét is felvetette. Biztosította a lakosságot, hogy amíg ő a polgármester, addig a kerületben nem lesz több hajléktalanszálló, és a település központi részén nem fog hajléktalanok számára lakás épülni.

[4] A felperes a polgármester Facebook-bejegyzése alá kommentként beillesztett egy linket, amely ismertette az egyesület célját, tevékenységét és tartalmazott egy látványtervet a tervezett épületről. Ebben a közleményben az is szerepelt, hogy ismeretlenek szórólapon hazug módon azt terjesztik róluk, hogy hajléktalanszállót akarnak építeni.

[5] Egy magánszemély hozzászólásában kifejtette, arra kellene törekedni, hogy a hajléktalanok a már jelenleg is erősen leterhelt kerületek helyett az elnéptelenedő falvakban kaphassanak otthont, ahol önfenntartással, közmunkával a megélhetésük is biztosítható lenne, és a falu sem néptelenedne el.

[6] A felperes erre a véleményre úgy reagált, hogy "Amit Ön javasol, azt úgy nevezik, rezervátum és csak remélni tudom, hogy nem a közösségünkből való kizárás az egyetlen megoldás, ami eszébe jut a lakhatási válság kapcsán." Leírta, hogy már 70 ember lakhatását biztosítják, és soha nem érkezett panasz a szomszédoktól. A hozzászólását a következőkkel zárta: "… nem tudom miért kell ez a gyűlölködés és elutasítás. Jó lenne, ha megpróbálnánk emberségesek lenni egymással."

[7] A felperes által közzétett egyesületi közleményt és a hozzászólását rövidesen eltávolították a polgármester Facebook-oldaláról, és lehetetlenné tették számára, hogy a véleményét ott kifejezze, azóta csak a "share" (megosztás) funkció érhető el a számára.

[8] A felperes kérelmet nyújtott be az alperes jogelődjéhez, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, mert véleménye szerint a polgármester részéről közvetlen hátrányos megkülönböztetés érte politikai vagy más véleménye miatt.

[9] Az alperes az EBH/HJF/457/2/2020. számú határozatával a kérelmet elutasította. Döntését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 4. § b) pontjában, a 7. § (1) bekezdésében, a 8. § j) pontjában, a 14. § (1) bekezdés a) pontjában, a 19. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekre alapította.

[10] Indokai szerint a felperes rendelkezett az Ebktv. 8. § j) pontjában meghatározott védett tulajdonsággal - az évtizedek óta fennálló, rendszerszintű baloldali meggyőződésére tekintettel - politikai és más vélemény miatt. Az is megállapítható volt, azáltal, hogy véleményét eltávolították és megakadályozták további véleménynyilvánítását, hátrány érte. Ugyanakkor az okozati összefüggés vizsgálata körében megállapította, hogy a kérelemben foglaltak szerint sem az évtizedek óta fennálló rendszerszintű, a személyisége lényegi vonását jelentő baloldali politikai vagy más véleménye miatt került sor az általa kifogásolt intézkedésre, hanem egy adott konkrét kérdésben kifejtett véleménye miatt, melynek lényege a felperes és a polgármester között kialakult azon nézetkülönbség, hogy az adott telekre épüljön-e hajléktalanok számára bérlakás vagy sem.

[11] Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 288/2/2010. (IV.9.) TT. számú állásfoglalására (a továbbiakban: TT állásfoglalás) hivatkozással hangsúlyozta, hogy az Ebktv. 8. § j) pontjában védett politikai vagy más vélemény nem egy adott véleményre, hanem egy rendszerszintű, régebb óta fennálló és általában a tulajdonság lényegiségére felállított tesztnek megfelelő eszmerendszer megnyilvánulására vonatkozik. A felperesnek ebben a kérdésben fennálló véleményét nem tekintette egy baloldali eszmerendszer közvetlen megnyilvánulásának, mert a jobb- és baloldali eszmerendszer híve is vélekedhet e kérdésben támogató és ellenző módon is.

[12] Minderre tekintettel megállapította, hogy a felperest egy konkrét kérdésben kifejtett véleménye miatt érte hátrány, nem pedig védett tulajdonsága miatt.

A kereseti kérelem és a védirat

[13] Az alperesi határozattal szemben a felperes - eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértésre hivatkozással - keresetet terjesztett elő, melyben annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.

[14] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2-4. §-aiban foglalt rendelkezésekben rögzített alapelvekre és az Ákr. 62. § (4) bekezdésében foglaltakra hivatkozással kiemelte, hogy a kérelem alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperest nem az általa valószínűsített védett tulajdonsága miatt, hanem más okból érte hátrány. Következésképpen nem volt szükség további bizonyításra, így a bepanaszolt személyt nem kellett nyilatkoztatni, bizonyításra felhívni, pusztán azért, mert az Ebktv. 19. § (2) bekezdése szerint őt terheli a bizonyítási kötelezettség.

[15] Az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésével az Egyenlő Bánásmód Hatóság általános jogutódját, az Alapvető Jogok Biztosát a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 25. § (5) bekezdése alapján alperesként perbe állította.