Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

BH 1987.1.7 I. A gazdasági munkaközösség részéről a gazdálkodó szervezetek között áruk közvetítésével kapcsolatos ügynöki tevékenységnek megfelelő jogosultság nélküli folytatása üzérkedésnek minősül [Btk. 299. § (1) bek. a) pont I. ford.].

II. Megalapozza a társadalomra veszélyesség hiányára alapított tévedés megállapítását, ha a gazdasági munkaközösség az ügynöki tevékenységet a törvényességi és szakfelügyeletet ellátó szerv (városi tanács vb. ipari csoportja) tudtával és engedélyével végzi [Btk. 27. § (2) bek.].

A városi bíróság a terhelteket az üzérkedés bűntette miatt ellenük emelt vád alól felmentette.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A terheltek 1981. év végén társasági szerződést kötöttek gazdasági munkaközösség létesítésére. A létrehozott gazdasági munkaközösség tevékenységi körét a szerződés akként határozta meg: különböző gazdasági szervezetek termelő tevékenységének elősegítése érdekében szabad termelési kapacitások felkutatása; különböző termelési együttműködések elősegítése; elfekvő készletek és beszerzési lehetőségek felkutatása; esetenként anyagbeszerzés.

A társasági szerződést a székhely szerint illetékes városi tanács vb ipari csoportja jóváhagyta.

A gazdasági munkaközösség társasági szerződését ezt követően 1983. évben tanácsi jóváhagyással módosították, ez a módosítás már egyértelműen tartalmazta, hogy a GMK további feladata ügynöki tevékenység folytatása háztartási vegyiárukkal, valamint vegyes iparcikkekkel, illetve tüzelő- és építőanyagokkal.

A GMK megalakulását követően a terheltek vállalkoztak különböző anyagok beszerzésére, illetve elfekvő készletek értékesítésére állami vállalatok, termelőszövetkezetek, gazdasági egységek és magánszemélyek adtak megbízást részükre. A GMK minden üzletkötés alkalmával megbízás alapján járt el a vevő, illetve eladó kívánságának megfelelően.

A GMK 1982. január 1-től 1983. december 31-ig összesen mintegy 30 millió forint értékűi áruval foglalkozott, és - az általában felszámított 5 % jutalék alapján - csaknem másfélmillió forint haszonra tett szert.

A számlázás módja az volt, hogy a GMK képviselői az anyagokat a GMK nevében vásárolták meg. Az eladó a számlát a GMK-hoz nyújtotta be, a GMK pedig az áru értékét és az általa felszámolt jutalékot elkülönítve számlázta a megrendelőnek, illetőleg a vevőnek.

A vevő az áru értékét és a jutalékot a GMK-nak fizette be, ahol a jutalék levonása után a pénzösszeget az eladóhoz továbbították.

A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága a GMK-nál több ellenőrzést is végzett. Az 1982. szeptemberben végzett tájékozódó ellenőrzésről írásbeli jegyzőkönyv nem készült.

Az 1983. szeptemberben végzett ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv megállapította, hogy a GMK a társasági szerződésben nem szereplő, valamint tiltott, illetve engedélyhez kötött tevékenységet folytatott.

A terheltek 1983. októberében a Belkereskedelmi Minisztériumtól kérték az ügynöki tevékenység engedélyezését meghatározott ügyletekre, melyet meg is kaptak.

Az ügyészség vádiratában a Btk. 299. §-a (1) bekezdése a) pontjának I. fordulatában meghatározott és a (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő üzérkedés bűntette miatt emelt vádat a terheltek ellen. A vádiratban kifejtett álláspont szerint a terheltek figyelmen kívül hagyták azt, hogy a gazdasági munkaközösség kereskedelmi tevékenységet nem végezhet. Amikor a különböző gazdálkodó szervektől a GMK részére termékeket vásároltak, és azok vételárát kifizették, majd ezt követően az általuk korábban megvásárolt terméket változatlan állapotban a GMK nevében értékesítették - általában 5 %-kal magasabb eladási áron - lényegében adásvételi ügyleteket bonyolítottak le.

A városi bíróság álláspontja szerint a terheltek cselekménye nem bűncselekmény, és ezért őket a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az ellenük emelt vád alól felmentette.

A bíróságnak az ítéletben kifejtett jogi álláspontja szerint az alkalmazott számlázási rendből az következne, hogy a GMK és a vádlottak adás-vételben álló kereskedelmi tevékenységet folytattak, és mivel erre jogosultságuk nem volt, üzérkedést valósítottak meg. A bíróság álláspontja szerint azonban a számlázási módszerben csupán formai szabálytalansági valósult meg. A tényállásból és a bizonyítékokból az volt megállapítható, hogy a GMK minden ügyletkötés során rendelkezett megbízással, illetve megrendeléssel, melynek során pontosan a megrendelt mennyiségű árut szerezték be, illetve a megjelölt mennyiségű árura kerestek vevőt. A GMK árukészletet soha nem halmozott fel, így ténylegesen a tevékenységi körükben meghatározott anyagbeszerzői tevékenységet folytattak, illetve ügynöki, közvetítői teendőket láttak el. A számlázási mód figyelmen kívül hagyásával a tényleges tevékenységből kiindulva tett az elsőfokú bíróság éles különbséget a megbízás teljesítéséből történő vásárlás, illetve a továbbeladás céljából történő visszterhes megszerzés között. A megbízásból folyó adásvétel - a bíróság álláspontja szerint - kívül esik az üzérkedés fogalmi körén. Az adott esetben tehát nem kereskedelemről, hanem közvetítői tevékenységről volt szó, és ezért az üzérkedés nem valósult meg.

A GMK nevében a terheltek az eredeti és a módosított társasági szerződésben megjelölt tevékenységi körben közvetítői, anyagbeszerzési, ügynöki teendőket láttak el, az ügynöki teendők elvégzésére pedig utólag engedélyt kaptak. E tényleges tevékenység mögött húzódik meg az a formai szabálytalanság, hogy a számlázást helytelenül végezték, vagyis a GMK-t jelölték meg eladónak, illetve vevőnek.

A városi bíróság álláspontja szerint a büntetőjogi következmények szempontjából a kereskedelmi tevékenység nem azonos a kereskedésről kialakított köznapi fogalommal; annál részben szélesebb, részben szűkebb körű. A bíróság szerint kereskedelmen a nagykereskedelmet és a kiskereskedelmet kell érteni a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. számú törvény rendelkezéseire figyelemmel.

A megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A terheltek terhére emelt törvényességi óvásban kifejtett álláspont szerint a városi bíróság ítélete és a megyei bíróság végzése a terheltek felmentése miatt törvénysértő. A terhelteknek a tényállásban megállapított tevékenysége - a hatályos törvényi fogalommeghatározásokra figyelemmel - nem ügynöki, hanem szinte kizárólag nagykereskedelmi tevékenység volt.

A terheltek nem csupán "számlázási szabálytalanságot' követtek el, amikor a megbízásból kötött szerződések során vevőként vagy eladóként szerepeltek, hanem a gazdasági munkaközösség nevében adásvételi szerződéseket kötöttek, s ezáltal a polgári jog szabályai szerint visszterhesen tulajdont szereztek, illetve tulajdonjogot ruháztak át. Ennek a csökkentésére végeztek piackutató tevékenységet és csak akkor vásároltak, ha az áru elhelyezését biztosítva látták.

A törvényességi óvásban kifejtett álláspont szerint a kereskedelmi tevékenység fogalma jól körülírt gazdasági tevékenység, melynek folytatása során a jogviszonyok változásai a Ptk. által meghatározott szerződéstípusok formáját öltik, s ezek mindegyike visszterhes jogügylet (adásvétel, megbízás, bizomány stb.). Aki pedig üzletszerűen köt ilyen szerződéseket, az kereskedelmi tevékenységet folytat, akár van erre jogosultsága, akár nincs.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!