1978. évi I. törvény

a belkereskedelemről

A Magyar Köztársaságban a belkereskedelem közreműködik a lakossági szükségletek kielégítésében, az áruellátás biztosításában, a fogyasztói érdekvédelemben, elősegíti országunk gazdasági fejlődését.[1]

Az Országgyűlés a lakosság szükségleteinek egyre magasabb színvonalú kielégítése, valamint a belkereskedelem további fejlődésének előmozdítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ALAPELVEK

1. §[2] A törvény meghatározza a Magyar Köztársaságban a belkereskedelem feladatát, irányításának, működésének és ellenőrzésének alapvető szabályait.

2. § (1)[3] A belkereskedelem alapvető feladata a kereslet kielégítése megfelelő mennyiségű, minőségű, és választékú áruval, kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi szolgáltatással. Ennek érdekében együttműködik a termelőkkel és a külkereskedelemmel, fejleszti a kereskedelmi hálózatot, előmozdítja az áru útjának gazdaságos szervezését a termelőtől a fogyasztóig, javítja a vásárlási körülményeket. Elősegíti a korszerű fogyasztás feltételeinek kialakítását, az életkörülmények javítását, hozzájárul a szocialista életmód fejlesztéséhez.

(2) A belkereskedelmi tevékenységet a társadalom-és gazdaságpolitikai célokkal összhangban, a népgazdasági tervnek megfelelően kell végezni.

II. Fejezet

A BELKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁNAK FELTÉTELEI ÉS FORMÁI

3. § (1)[4] Belkereskedelmi tevékenységet az erre jogosult jogi személyek és magánszemélyek, ideértve ezek társaságait is (a továbbiakban együtt: kereskedők) folytathatnak.

(2)[5] A kereskedők a belkereskedelmi tevékenységet - jogszabályban meghatározott kivételekkel - azonos feltételek szerint folytathatják.

(3) A termelő (ipari vállalat, szövetkezet, mezőgazdasági termelő, kisiparos stb.) saját termékét az árusításra vonatkozó jogszabályok és hatósági rendelkezések megtartásával viszonteladók, felhasználók és fogyasztók részére egyaránt forgalomba hozhatja.

4. §[6]

5. § (1)[7] E törvény alkalmazásában belkereskedelmi tevékenység a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, a vendéglátás, valamint az idegenforgalmi és a kereskedelmi szolgáltatások.

(2) E törvény rendelkezéseit a mezőgazdasági termékforgalomra a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Nagykereskedelem

6. § (1) Nagykereskedelem a beszerzett áru üzletszerű értékesítése viszonteladónak.

(2) A nagykereskedelem feladata az áru nagy tételben való beszerzése, tárolása, a kiskereskedelem igényeinek megfelelő áruválaszték kialakítása, a termelés és a kiskereskedelem árukapcsolatának szervezése.

(3)[8] A nagykereskedelem a beszerzett árut felhasználónak és termelőnek is értékesítheti.

Kiskereskedelem

7. § Kiskereskedelem a beszerzett fogyasztási cikkek és a lakosság által is használt egyéb termékek üzletszerű értékesítése a fogyasztóknak és felhasználóknak.

Vendéglátás

8. §[9] A vendéglátás ételek, italok készítése és eladása fogyasztóknak, felhasználóknak, viszonteladóknak, továbbá a vendéglátással összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenység; a munkahelyen a dolgozók, valamint az oktatási és nevelési intézményekben a tanulók és a gyermekek étkeztetése.

Idegenforgalom

9. §[10] (1) Idegenforgalmi tevékenység az idegenforgalmi értékek feltárása, népszerűsítése, hasznosítása; a turizmust, az üdülést szolgáló bel-és külföldi utazások szervezése és közvetítése: szállás; szállodai, gyógyszállodai és az ezekkel összefüggő egyéb idegenforgalmi, gyógyindegenforgalmi szolgáltatások végzése.

(2) Magánszemélyek - jogszabály által meghatározott keretek között - a lakásukat, az üdülőjüket, illetve az ahhoz tartozó helyiségeket és területeket idegenforgalmi célra hasznosíthatják.

[11]

10. §[12]

Kereskedelmi szolgáltatások

11. §[13] (1) A kereskedelmi szolgáltatások elősegítik a fogyasztók igényeinek színvonalas kielégítését, a kulturált kiszolgálást, valamint az áru értékesítését.

(2)[14] Kereskedelmi szolgáltatás különösen: az üzletszerű reklám- és hirdetési tevékenység, a kereskedelmi forgalomban szokásos ügylet megkötésének közvetítése, ideértve a szolgáltatásokra irányuló ügyletek közvetítését is (ügynöki tevékenység), a közhasználatú cikkek bérbeadása, a megőrzés.

A kereskedés gyakorlásának feltételei

12. §[15]

13. §[16] A belkereskedelmi tevékenység több formája együttesen is folytatható.

14. §[17] (1) Üzlet csak hatósági engedéllyel nyitható és tartható fenn. A törvény alkalmazásában üzlet minden nagy- és kiskereskedelmi állandó jellegű árusítóhely, továbbá kereskedelmi és munkahelyi vendéglátóhely, amely közvetlenül árusít, illetve kereskedelmi, idegenforgalmi és vendéglátó szolgáltatást nyújt.

(2) Az üzlet elnevezésének utalnia kell annak szakjellegére, az ott vásárolható árukra, szolgáltatásokra (üzletkör).

(3)[18]

(4)[19]

15. §[20] (1) A kereskedők gazdaságos és jövedelmező tevékenységükkel - a kereskedés folytatására vonatkozó jogszabályokat és hatósági rendelkezéseket megtartva - hozzájárulnak a népgazdasági tervben meghatározott célokkal összhangban a társadalmi szükségletek kielégítéséhez. Felelősek az általuk forgalmazott árukért és az általuk nyújtott szolgáltatásokért.

(2)[21] A kereskedők az üzleteik üzemeltetésére - a külön jogszabály rendelkezései szerint - szerződést köthetnek.

III. Fejezet

A BELKERESKEDELMI FORGALOM SZABÁLYAI

Az áru beszerzése és kezelése

16. §[22] (1) A kereskedők a termékforgalom rendjének megfelelően szervezik a folyamatos, széles választékú áruellátást, valamint a színvonalas szolgáltatásokat.

(2) A bel-, illetve külkereskedelmi tevékenységet folytató kereskedők és a termelők együttműködnek a fogyasztói igények kielégítése érdekében. Az igényeik alakulását piackutatással is folyamatosan figyelemmel kísérik és a kereslet alakulásáról, a piaci igényekről tájékoztatják egymást.

17. § (1)[23] Az áruk üzembentartásához, illetve javításához szükséges alkatrészekről és tartozékokról a termelőnek, illetve az importálónak a kereskedelmi kereskedőkkel együttműködve az áru szokásos élettartama alatt folyamatosan gondoskodnia kell.

(2) A tartós használatra rendelt fogyasztási cikkek forgalombahozatalával egyidőben gondoskodni kell a karbantartás és a javítás feltételeiről.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek alól csak jogszabály tehet kivételt.

18. § (1) Az árukat általában a vásárlási szokásoknak megfelelő mennyiségben és úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás megóvja az áru minőségét, megkönnyítse szállítását, elősegítse a korszerű kiszolgálást, megfeleljen a biztonságos munkavégzés és az egészségvédelem követelményeinek.

(2) Az ipari és a kereskedelmi előrecsomagolást is fel kell használni a vásárlók tájékoztatására (az áruk áráról, minőségéről és használati tulajdonságairól).

(3) Az árukat minőségüket megőrizve kell szállítani és raktározni.

Az áru értékesítése

Az üzletek nyitvatartása

19. § (1)[24] Az üzletek nyitvatartását úgy kell megállapítani, hogy megfeleljen az ellátási követelményeknek, valamint a lakosság vásárlási szokásainak, életkörülményeinek és munkafeltételeinek és tekintettel legyen a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeire is

(2) Az üzletek nyitvatartásáról, a nyitvatartási idő módosításáról a vásárlókat tájékoztatni kell.

Az üzletkör

20. §[25] Az üzletek csak az üzletkörükhöz tartozó árukat hozhatnak forgalomba. Egyes áruk árusítása kötelezően előírható, vagy megtiltható. Szeszes ital csak külön engedély alapján árusítható.

A vásárló tájékoztatása

21. §[26]

22. §[27]

23. §[28]

Kiszolgálás

24. § (1)[29] A kereskedők kötelesek fejleszteni az árusítás hálózati és technikai feltételeit, a lakosság vásárlásra fordított idejét csökkentő, a kiszolgálást, a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeit javító eladási módszereket.

(2)[30] A kereskedelem dolgozói kötelesek a vásárlókat szakszerűen, figyelmesen kiszolgálni, továbbá a kezelésükre bízott társadalmi vagyont megőrizni. A kereskedő ezt a dolgozók rendszeres oktatásával, továbbképzésével és ellenőrzésével is elősegíti.

(3) Jogszabály a kereskedelmi dolgozók alkalmazását, illetve foglalkoztatását (egyes munkakörökben vagy szakmákban) a büntetlen előélet igazolásától teheti függővé, és az alkalmazásra egyéb szakmai, személyi és egészségügyi feltételeket állapíthat meg.

25. § (1) Az üzletben (eladótérben, kirakatban, raktárban) levő árut - a már eladott, de még el nem szállított áruk kivételével - a vásárló kívánságára el kell adni.

(2) Tilos a vásárlót jogosulatlanul előnyben részesíteni vagy hátránnyal sújtani, a vásárlótól külön juttatást vagy más előnyt kérni, követelni, illetőleg a vásárló előnyben részesítéséért külön juttatást elfogadni.

(3)[31]

(4) Az áru eladását más áru vásárlásától függővé tenni nem szabad.

(5) Biztosítani kell, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt áru méretét, súlyát, minőségét és használhatóságát az üzletben ellenőrizhesse.

26. § (1) A szabvány követelményeinek meg nem felelő, vagy minőségi osztályba nem sorolható, illetve a szabványelőírások hatálya alá nem tartozó minőséghibás áru és a használt cikk csak elkülönítve tárolható és értékesíthető.

(2) Minőséghibás vagy csökkent értékű áruk értékesítése esetén a vásárlót tájékoztatni kell a minőségi hibáról is, a termék árát pedig a hibával arányosan csökkenteni kell.

27. § (1) Az áru mérésére csak hitelesített mérőeszközt szabad használni.

(2)[32] Minta szerinti eladás esetén - ha a vásárló másként nem rendelkezik - az áru házhozszállításáról a kereskedő köteles gondoskodni.

A vendéglátás és az idegenforgalom külön szabályai[33]

28. § (1)[34] A szállodákat, szálláshelyeket és a vendéglátó üzleteket szolgáltatásaik színvonalától függően osztályba kell sorolni és a fogyasztói árakat - az árszabályok figyelembevételével - az osztályba sorolással összhangban kell megállapítani. A kereskedők kötelesek az osztályba sorolásnak megfelelő színvonalról folyamatosan gondoskodni.

(2)[35] Az idegenforgalmi szolgáltatásokról, a vendéglátó üzletekben forgalomba hozott készítményekről, azok áráról, az üzlet és a szálláshely osztályba sorolásáról a vendégeket tájékoztatni kell.

IV. Fejezet

FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDELEM

29. §[36]

30. §[37]

31. §[38]

32. §[39]

33. § Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók abba jegyezhetik be az üzlet munkájával kapcsolatos panaszaikat, közérdekű bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzést érdemben meg kell vizsgálni és az intézkedésről a vásárlót tájékoztatni kell.

34. §[40]

35. § Jogszabály a szeszes ital árusítását és kimérését közérdekből korlátozhatja.

V. Fejezet

A BELKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG IRÁNYÍTÁSA, ELLENŐRZÉSE

36. §[41]

37. §[42]

38. § (1)[43] A belkereskedelmi tevékenységet a belkereskedelmi miniszter és a tanácsok az érdekelt irányító szervekkel és a társadalmi ellenőri hálózattal együttműködve ellenőrzik.

(2) A kereskedelmi felügyelőségek ellenőrzik a fogyasztói érdekek és a társadalmi tulajdon védelmét szolgáló jogszabályok és hatósági előírások megtartását.

(3) A minőségellenőrző szervek és kereskedelmi felügyelőségek a feltárt hiányosságokat jelzik az intézkedésre jogosult szerveknek, büntető, szabálysértési, fegyelmi eljárást kezdeményeznek, illetve gyakorolják a külön jogszabályban megállapított hatósági jogköröket.

Záró rendelkezések

39. § Az e törvényben foglalt kötelességek megszegése esetén az államigazgatási, polgári jogi, pénzügyi jogi, munkajogi, büntetőjogi és más jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

40. §[44] Ez a törvény 1978. július 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács a belkereskedelmi miniszter útján gondoskodik. Ennek keretében a belkereskedelmi miniszter egyes belkereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételeit meghatározhatja.