BH 2016.4.87 A társasház perbeli jogképessége nem terjed ki a társasházi közös tulajdonban álló közös földrészletet terhelő telki szolgalom megszüntetése iránti igény érvényesítésére, ezért ilyen esetben a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, vagy a pert meg kell szüntetni. Ennek elmulasztása esetén a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélet érdemben nem bírálható felül; a kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátaira tekintet nélkül hatályon kívül helyezi és a pert megszünteti [1952. évi III. tv. (Pp.) 48. §, 50. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 158. § (1) bek., 239. §, 251. § (1) bek., 270. § (1) bek., 275. § (2) bek., 2003. évi CXXXIII. tv. 3. § (1) bek.].

Pertörténet:

Soproni Járásbíróság P.20447/2012., Győri Törvényszék Pf.20180/2014/11., Kúria Pfv.20252/2015. (*BH 2016.4.87*)

***********

[1] A felperes társasház tulajdonostársainak közös tulajdonában lévő ingatlant az alperes tulajdonában álló két ingatlan javára bejegyzett gyalogátjárási szolgalmi jog terheli.

[2] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a szolgalmat szüntesse meg.

[3] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét érdemben bírálta el, és azt ítéletével elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperes ingatlanait illető, és a felperes tulajdonostársai tulajdonában álló ingatlant terhelő szolgalmat megszüntette.

[4] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely tartalma szerint annak a hatályon kívül helyezésére és a keresetet elutasító határozat meghozatalára irányult.

[5] A jogerős ítélet azonban az adott esetben érdemben nem bírálható felül.

[6] A Pp. 48. §-a értelmében a perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerint a társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit.

[7] A telki szolgalom ingatlanon alapítható abszolút szerkezetű dologi jog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonában lévő szolgalommal terhelt ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja, vagy más módon birtokosától, valaminek az eltűrését, a jogosultságából egyébként folyó, valamely magatartástól való tartózkodást követelheti [Ptk. 167. § (1) bek.]. A megszüntetésről a Ptk. 170. § (1) bekezdése rendelkezik.

[8] A társasházi közös tulajdonban álló ingatlanon fennálló telki szolgalom megszüntetése iránti kereset a fentiekből következően a telki szolgalom létrejöttének a megállapításával vagy annak alapításával és terjedelmének korlátozásával kapcsolatos igényekhez hasonlóan a társasházi közös tulajdont érintő olyan dologi jogi igénynek minősül, amely az egységes bírói gyakorlat szerint nem tartozik a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése körébe. Ebben a vonatkozásban a társasházközösség - közös név alatt - perbeli jogképességgel nem rendelkezik (BH 2006.252., BH 2011.41.).

[9] A Pp. 50. § (1) bekezdése értelmében a felek perbeli jogképességét a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja. Ezért az elsőfokú bíróságnak a felperes perbeli jogképessége hiányában a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés a) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania. Az eljárás későbbi szakaszában pedig a Pp. 157. § a) pontjára figyelemmel a pert meg kellett volna szüntetnie, mert a Pp. 158. § (1) bekezdése szerint a bíróság a 157. § a), b) vagy g) pontja esetében a pert az eljárás bármely szakaszában hivatalból megszüntetni köteles.

[10] A másodfokú bíróság szintén akkor járt volna el helyesen, ha figyelemmel a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 157. § a) pontjára, és a Pp. 158. § (1) bekezdésére, a pert a Pp. 251. § (1) bekezdése alapján megszünteti, az elsőfokú bíróság ítéletét pedig végzéssel teljes egészében hatályon kívül helyezi.

[11] Az ügyben eljáró első- és másodfokú bíróság tehát jogszabályt sértett, amikor a felperes keresetét érdemben bírálta el. A felülvizsgálati eljárásban kivételesen nem érvényesül az a szabály, hogy a Kúria a felülvizsgálni kért jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között bírálja felül - egyebek mellett - akkor, ha a pert hivatalból megszünteti [Pp. 275. § (2) bek.]. A Kúria ezért a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 157. § a) pontja alapján - figyelemmel a Pp. 158. § (1) bekezdésére, és a Pp. 251. § (1) bekezdésében foglaltakra is - a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette.

(Kúria, Pfv. I. 20.252/2015.)

***

TELJES HATÁROZAT

A Kúria a Horváth-Megyeri Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Horváth-Megyeri Cirill ügyvéd) által képviselt S.-i Társasház felperesnek a dr. Kovács Gábor jogtanácsos által képviselt S. Megyei Jogú Város Önkormányzata alperes ellen szolgalom megszüntetése iránt a Soproni Járásbíróság előtt P.20.447/2012. számon folyamatban volt és a Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Pf.20.180/2014/11. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről 44. sorszám alatt előterjesztet felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő