BH 2011.2.41 A társasházközösség korlátozott perbeli jogképessége megítélésének szempontjai [1997. évi CLVII. tv. 3. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek. e) pont és 157. § a) pont].

A másodfokú bíróság - megismételt eljárást követően hozott - végzésében a pert megszüntette és a kerületi bíróság kijavított ítéletét hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a felperes 48 000 forint kereseti, 48 000 forint fellebbezési illeték, a II. rendű alperes 19 000 fellebbezési illeték visszaigénylésére jogosult és a felek a másodfokú eljárási költségeiket maguk viselik.

A jogerős végzés indokolásában kifejtette: az 1997. évi CLVII. törvény (továbbiakban: Ttv.) 3. § (1) bekezdése a "társasházaknak" csak korlátozott jogképességet adott, mely az épület fenntartásával, felújításával és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézésére korlátozódik, egyéb - dologi jogi vagy kártérítési - perben a társasháznak jogképessége nincs. A "társasház" tehát meghatározott jogkörben jogképes, de nem jogi személy. Saját tulajdonnal nem rendelkezik, önálló vagyon hiányában például kártérítésre sem kötelezhető.

A 2003. évi CXXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése is csak korlátozott jogképességet ad a "társasházaknak", amely az épület fenntartásával és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézésére korlátozódik, az előzőekben említett egyéb perekben azonban továbbra sincs a "társasháznak" jogképessége (BH 2006/252.).

A felperes 1-4. sorszámmal ellátott kereseti kérelmei kapcsán kifejtett álláspontja a következő volt:

Az 1. számú - a Ptk. 100. §-ára alapított - keresete tulajdoni kereset, mely körben a felperes jogképességgel nem rendelkezik, az igény a társasházak minden tulajdonosának perbenállása mellett bírálható el.

A 2. számú kereset határ- és birtokvita, amely a tulajdonosok perbenállása nélkül nem bírálható el. Ezzel összefüggésben a felperes a Ptk. 100., 115. és 170. §-aira is hivatkozott és az intimitásvesztés miatt kárigényt is érvényesített. Kártérítésre az önálló tulajdonnal nem rendelkező társasház nem, csak a tulajdonnal rendelkező albetétek tulajdonosai kötelezhetők.

A 3. sorszámú kereseti kérelem is tulajdoni keresetnek minősül, de a 4. számú - a Ptk. 5. § (3) bekezdésére alapított - igény sem bírálható el az alperes társasházak tulajdonosainak perbenállása nélkül.

Külön kiemelte, hogy a Ptk. 200. § (2) bekezdésére alapított (54. sorszám alatt előterjesztett) - a szerződés semmisségének megállapítására irányuló - keresethez is szükséges a tulajdonosok perbenállása, mert a semmisség jogkövetkezményeinek levonására: esetleges marasztalásra, végrehajtható határozat meghozatalára csak ebben az esetben van lehetőség.

Mindezek alapján a másodfokú bíróság a Pp. 251. § (1) bekezdésére figyelemmel a Pp. 130. § (1) bekezdés e) pontjára utalással a Pp. 157. § a) pontja alapján határozott.

A jogerős végzés ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Elsődlegesen annak az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte annak elrendelésével, hogy a pert a másodfokú bíróság másik tanácsa tárgyalja.

A felperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság csak hivatkozott az 1997. évi CLVII. törvény 3. § (1) bekezdésére, de azt az egyes kereseti kérelmekre nem alkalmazta. Felülvizsgálati kérelmében utalt a kapcsolódó jogirodalmi álláspontokra és a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseire (Pfv. I. 20.998/2001/6., Pfv. IV. 21.777/2003/8. számú, valamint az EBH 2008/1783. számú elvi határozatra).

A perben érvényesített kereseti kérelmeit illetően kifejtette, hogy valamennyi kereseti kérelem közös tulajdonnal kapcsolatos ügyre vonatkozik, azzal a tulajdonjog gyakorlása jogellenes korlátozásának megszüntetését kívánja elérni. Mindegyik a közös tulajdon megvédésére irányul és egyikben sem fogalmazott meg "dologi jog megállapítására" irányuló kérelmet és nem támasztott olyan "dologi jogi igényt", amely a meglévő közös tulajdonának a terjedelmét növelné. Nincs-e olyan "jogszerzést célzó igény", amely a felperes társasházközösségnek csak az egyes tagjai jogait érintené. A közös tulajdonnak a Ptk. 115. §-án alapuló védelmére irányuló kérelmeket nem lehet olyan dologi jogi igényeknek tekinteni, amelyek a "társasházat" megfosztják a perbeli jogképességétől. Ha a Ptk. 146. §-a szerint a tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet, a tulajdonostársak közössége nevében a társasház közös képviselője is felléphet, akkor is, ha nem tulajdonostárs.

A felülvizsgálati kérelemben az egyes kereseti kérelmeket illetően részletesen kifejtette a saját, valamint az alperesek perbeli jogképességére vonatkozó jogi álláspontját, utalva a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseire. A bizonyítás kiegészítésének szükségességére hivatkozással indokát adta annak is, hogy álláspontja szerint miért szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése.

Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.

A felülvizsgálati kérelem részben alapos.