Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31269/2021/5. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 146. §] Bírók: Laczó Adrienn Lilla, Orosz Andrea, Szalai Beatrix

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben a munkáltatói tájékoztatóban elírás található a munka kétszeres díjazására vonatkozóan, annak jelentőségét az egyoldalú kötelezettségvállalásra irányadó szabályok szerint kell értékelni, figyelemmel a felek közötti munkaszerződés tartalmára, a kialakult gyakorlatra, a jogszabály releváns rendelkezéseire, a felek közötti tárgyalásokra is.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

2.Mf.31.269/2021/5.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Dr. Frisch Ügyvédi Iroda (cím8, ügyintéző: dr. Frisch Gábor mint pártfogó ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím2) felperesnek - a Horváth Antal Ügyvédi Iroda (cím7, ügyintéző: dr. Horváth Antal ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen rendkívüli munkavégzés ellenértéke megfizetése tárgyában indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 25.M.70.643/2020/28. számú ítéletével szemben az alperes által 29. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 150.000 (százötvenezer) forint + áfa első-és másodfokú perköltséget.

A felperes az elsőfokú eljárásban és a fellebbezési eljárásban 100%-ban pervesztes lett, ezért az őt képviselő pártfogó ügyvéd díját a felperes köteles viselni.

A 35.555 (harmincötezer-ötszázötvenöt) forint elsőfokú eljárási és a 47.407 (negyvenhétezer-négyszázhét) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság határozata és az általa megállapított tényállás

[1] A Budapest Környéki Törvényszék a 2021. október 13. napján hozott 25.M.70.643/2020/28. számú ítéletével rendkívüli munkavégzés ellenértéke címén 592.595 forint, továbbá a késedelmi kamat megfizetésére kötelezte az alperest.

[2] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes 2015. augusztus 21-től határozatlan idejű munkaviszonyban állt az alperessel eladó munkakörben. A felperes munkaszerződésének 7. pontja tartalmazott rendelkezést a havi munkaidő és a 4 hónapos munkaidőkeret tekintetében. A munkaszerződés 9. pontja szerint a munkáltató a rendkívüli munkavégzésért elsősorban szabadidőt biztosít. A munkaviszony létesítésekor az alperes nem bocsátott a felperes rendelkezésére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 46. §-a szerinti tájékoztatót. 2018. augusztus 20-i keltezéssel az alperes "TÁJÉKOZTATÓ" elnevezésű iratban közölte a munkavállalókkal a munkavégzéssel, a munkaidővel kapcsolatos információkat. Az irat a) pontja tartalmazta, hogy a munkaidő havi 160 óra, a munkáltató 4 havi munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalókat, amely rendes munkaidőnek minősül. Az elrendelt túlmunkát a munkaidő elszámolásakor a 4 hónap végével állapítja meg a munkáltató "... a túlmunkának megfelelő órákat szabadidőben kiadja és plusz 50% túlóra pótlékot fizet". A tájékoztatót a munkavállalók, köztük a felperes és az alperes képviseletében az ügyvezető is aláírta.

[3] A felperes 2018. szeptember 1-je és december 31. között, továbbá 2019. évben teljesített, rendkívüli munkaidőben végzett munkájáért az alperes 50%-al növelt alapbért fizetett, szabadidő kiadására nem került sor. Az alperes a 2020. május 15-én kelt felmondással 35 nap felmondási idővel megszüntette a felperes munkaviszonyát.

[4] Az elsőfokú bíróság az Mt. 16. § (1), (3) bekezdésére, a 15. § (3) bekezdésére, az Mt. 31. §-a alapján alkalmazandó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:8. § (1) bekezdése és 6:86. § (1) bekezdésére figyelemmel kifejtette, hogy a kereset elbírálása körében abban a kérdésben kellett állást foglalni, miként értelmezhető a tájékoztató utolsó mondatában a rendkívüli munkavégzés díjazására vonatkozó rendelkezés. Amennyiben az elírás, illetve adminisztrációs hiba, annak milyen következménye van a felperes keresetére, amelyben alperesi egyoldalú kötelezettségvállalásra hivatkozva az 50%-os pótlékon felül a többletmunkának megfelelő szabadidő pénzben történő megváltását kérte.

[5] Az elsőfokú bíróság a szerződési akarat, a szerződés tartalmának vizsgálata körében részletesen hivatkozott az ítélkezési gyakorlatra. A Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.924/2011/4. számú és az 1.Mf.31.016/2021/17. számú határozata, illetve a Kúria Pfv.VI.21.304/2017. határozata alapján kifejtette, hogy a tévedés a szerződési akarat hibájának minősül. Amennyiben a szerződési akaratról kiállított írásbeli nyilatkozat valamilyen hibát, elírást tartalmaz és ennek jelentését, következményeit illetően vita van a felek között, abban az esetben a jognyilatkozatok értelmezésére vonatkozó szabály alkalmazandó. Ennek részeként az egyes szerződési feltételeket, nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. A jognyilatkozatot úgy kell értelmezni, ahogy azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára, továbbá az eset összes körülményére és a szavak általánosan elfogadott jelentésére figyelemmel értenie kellett (Kúria Pfv.V.21.1/2019/7.). Figyelembe kell venni továbbá az egyes szerződési feltételeknek a szerződés egészével való összhangjára, a megállapodáshoz vezető egyeztetésekre, a megállapodással elérni kívánt célra és a szerződés egyéb létszakaszaiban tett nyilatkozatokra is.

[6] Mindezeket figyelembevéve az elsőfokú bíróság a 2018. augusztus 20-i munkáltatói tájékoztató tartalmát nem találta ellentmondásosnak. A tájékoztató egyértelmű tartalommal bírt, melyben az alperes azt vállalta, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékét szabadidőben és plusz 50% túlóra pótlék formájában ellentételezi. Az elsőfokú bíróság érvelése szerint a tájékoztató ezen pontja a felek korábbi, illetőleg a tájékoztatás kiadását megelőző tárgyalásaival nem volt ellentétes, mivel a felek korábban ebben a kérdésben egyáltalán nem tárgyaltak és nem egyeztettek.

[7] Az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy a tájékoztató a) pontjának utolsó mondata nem ütközött annak egyéb kikötéseibe, rendelkezéseibe, továbbá jogszabályba sem. A szavak általánosan elfogadott jelentése és az eset összes körülménye alapján a felperes e munkáltatói nyilatkozat alapján joggal bízhatott abban, hogy a jogi képviselő által készített és a felettese által aláírásra a felperesnek átadott, az ügyvezető által is aláírt munkáltatói tájékoztatás egy szakmailag átgondolt döntés következménye.

[8] A tájékoztatóban az alperes egy egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amely nem állt ellentétben sem a felperes munkaszerződésével, sem a jogszabály releváns rendelkezéseivel. A munkaszerződés ugyanis éppen azt tartalmazta, hogy a munkáltató a rendkívüli munkavégzésért elsősorban szabadidőt biztosít a munkavállalók számára. Az Mt. 143. §-a valóban vagylagosan rögzíti a munkáltató ellentételezési kötelezettségét rendkívüli munkavégzés esetén, vagyis a munkáltatónak az 50% bérpótlékot kell megfizetnie vagy a szabadidőt kell kiadnia. A tájékoztató azonban mindezzel nem volt ellentétes, csupán más eltérő szabályozást rögzített. Egyoldalú kötelezettségvállalásában az alperes nyilatkozattevőként a jogszabály keretei között szabadon állapíthatta meg annak tartalmát, mivel az saját egyoldalú döntésén és nem a felek megállapodásán alapult. A tájékoztatóban rögzített nyilatkozat a jogszabályok keretei között maradt, azon belül szabadon rendelkezhetett az alperes a juttatás módjáról és tartalmáról. Az egyoldalú kötelezettségvállaláshoz tehát joghatás fűződött, a nyilatkozatból jogok és kötelezettségek származtak.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!