62019CJ0264[1]

A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2020. július 9. Constantin Film Verleih GmbH kontra YouTube LLC és Google Inc. A Bundesgerichtshof (Németország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Szerzői jog és szomszédos jogok - Online videoplatform - Filmnek a a jogosult hozzájárulása nélküli feltöltése - Szellemitulajdon-jog megsértése miatt indított eljárás - 2004/48/EK irányelv - 8. cikk - A felperes tájékoztatáshoz való joga - A 8. cikk (2) bekezdésének a) pontja - A »cím« fogalma - E-mail-cím, IP-cím és telefonszám - Kizártság. C-264/19. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2020. július 9. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - Szerzői jog és szomszédos jogok - Online videoplatform - Filmnek a jogosult hozzájárulása nélküli feltöltése - Szellemitulajdon-jog megsértése miatt indított eljárás - 2004/48/EK irányelv - 8. cikk - A felperes tájékoztatáshoz való joga - A 8. cikk (2) bekezdésének a) pontja - A »cím« fogalma - E-mail-cím, IP-cím és telefonszám - Kizártság"

A C-264/19. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) a Bírósághoz 2019. március 29-én érkezett, 2019. február 21-i határozatával terjesztett elő

a Constantin Film Verleih GmbH

és

a YouTube LLC,

a Google Inc.

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: E. Regan tanácselnök, I. Jarukaitis, Juhász E., M. Ilešič (előadó) és C. Lycourgos bírák,

főtanácsnok: H. Saugmandsgaard Øe,

hivatalvezető: M. Krausenböck tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2020. február 12-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Constantin Film Verleih GmbH képviseletében B. Frommer, R. Bisle és M. Hügel Rechtsanwälte,

- a YouTube LLC és a Google Inc. képviseletében J. Wimmers és M. Barudi Rechtsanwälte,

- az Európai Bizottság képviseletében G. Braun, T. Scharf, S. L. Kalėda és H. Kranenborg, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2020. április 2-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 157., 45. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 2. kötet, 32. o.) 8. cikke (2) bekezdése a) pontjának az értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a németországi székhelyű Constantin Film Verleih GmbH filmforgalmazó társaság, valamint az egyesült államokbeli székhelyű YouTube LLC és Google Inc. között, a Constantin Film Verleih által az e két társaságtól a szellemi tulajdonhoz fűződő jogait sértő felhasználók e-mail-címére, IP-címére és mobiltelefonszámára vonatkozóan kért tájékoztatás tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

A 2004/48 irányelv

3 A 2004/48 irányelv (2), (10), (15) és (32) preambulumbekezdése a következőképpen rendelkezik: [...] [...] [...]

"(2) [...] [A szellemi tulajdon védelme] nem akadályozhatja a szabad véleménynyilvánítást, a szabad információáramlást és a személyes adatok védelmét; ez vonatkozik az internetre is.

(10) Ezen irányelv célja a jogszabályok egymáshoz való közelítése egy magas, egyenértékű és egységes védelmi szint belső piacon belüli biztosítása érdekében.

(15) Ez az irányelv nem érintheti [...] a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet [(HL 1995. L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.)] [...].

(32) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája állapít meg. Ez az irányelv különös tekintettel biztosítja a szellemi tulajdon teljes mértékű tiszteletben tartását a Charta 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően."

4 Ezen irányelvnek a "Tárgy" című 1. cikke értelmében ezen irányelv "azokról az intézkedésekről, eljárásokról és jogorvoslatokról szól, amelyek a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének biztosításához szükségesek".

5 Az említett irányelvnek a "Hatály" című 2. cikke az (1) bekezdésében és a (3) bekezdésének a) pontjában a következőképpen rendelkezik: "(1) A közösségi vagy tagállami jogszabályokban esetlegesen foglalt eszközök sérelme nélkül - amennyiben azok kedvezőbbek a jogosultak számára - az ebben az irányelvben foglalt intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat a 3. cikkel összhangban alkalmazni kell a közösségi jogban és/vagy az érintett tagállam nemzeti jogában foglalt bármely szellemitulajdon-jog megsértése esetén. [...] (3) Ez az irányelv nem érinti:

a) a szellemi tulajdonra vonatkozó közösségi anyagi jogi rendelkezéseket [és] a [95/46] irányelvet."

6 Ugyanezen irányelvnek a "Tájékoztatáshoz való jog" című 8. cikke ekként rendelkezik: "(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szellemitulajdon-jog megsértése miatt indított eljárásokkal összefüggésben és a felperes indokolt és arányos kérelmére az illetékes bíróságok elrendelhessék, hogy a szellemitulajdon-jogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetéről és terjesztési hálózatairól a jogsértő és/vagy a következő személyek adjanak tájékoztatást: (2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatás szükség szerint magában foglalja: (3) Az (1) és (2) bekezdés nem érinti azokat az egyéb törvényi rendelkezéseket, amelyek:

a) aki jogsértő árukat üzletszerűen birtokolt;

b) aki jogsértő szolgáltatásokat üzletszerűen vett igénybe;

c) aki üzletszerűen nyújtott szolgáltatásokat jogsértő tevékenységekhez;

vagy

d) aki az a), b) vagy c) pontban említett személy állítása szerint részt vett jogsértő áruk előállításában, gyártásában vagy terjesztésében, vagy ilyen szolgáltatások nyújtásában.

a) az előállítók, gyártók, terjesztők, szállítók nevét és címét, az áruk vagy szolgáltatások egyéb korábbi birtokosainak nevét és címét, valamint a címzett nagykereskedők és kiskereskedők nevét és címét;

b) az előállított, feldolgozott, kiszállított, átvett vagy megrendelt mennyiségekre, valamint az érintett árukért és szolgáltatásokért érvényesített árra vonatkozó információk.

a) a jogosult számára szélesebb körű tájékoztatáshoz való jogot biztosítanak;

b) az e cikk szerint közölt információ polgári vagy büntetőeljárásban való felhasználását szabályozzák;

c) a tájékoztatáshoz való joggal történő visszaélést szabályozzák; vagy

d) lehetővé teszik az olyan tájékoztatás megtagadását, amely az (1) bekezdésben említett személyt arra kényszerítené, hogy magát vagy közeli hozzátartozóját a szellemi tulajdon megsértésében való részvétellel vádolja,

vagy

e) az információs források bizalmasságának védelmét vagy a személyes adatkezelést szabályozzák."

A német jog

7 Az 1965. szeptember 9-i Gesetz über Urheberrecht und verwandte Schutzrechte - Urheberrechtsgesetz (a szerzői jogról és a szomszédos jogokról szóló törvény; BGBl. 1965 I, 1273. o.) alapjogvitára alkalmazandó változata (a továbbiakban: UrhG) 101. §-a (1) bekezdésének első mondata értelmében a szerzői jogot, vagy más, a jelen törvényben védett jogot üzletszerűen megsértő személytől a károsult követelheti, hogy haladéktalanul tájékoztassa a jogsértő másolatok vagy egyéb termékek eredetéről és értékesítési csatornáiról.

8 Az UrhG 101. §-a (1) bekezdésének sérelme nélkül, nyilvánvaló jogsértés esetén a tájékoztatáshoz való jog az UrhG 101. §-a (2) bekezdése első mondatának 3. pontja alapján azon személlyel szemben is gyakorolható, aki a jogsértő tevékenységek gyakorlásához üzletszerűen szolgáltatásokat nyújt.

9 A tájékoztatás megadására kötelezett személynek az UrhG 101. §-a (3) bekezdésének 1. pontja értelmében meg kell adnia a másolatok vagy más termékek gyártóinak, szállítóinak és egyéb korábbi birtokosainak, a szolgáltatások igénybe vevőinek, valamint a címzett nagykereskedőknek és kiskereskedőknek a nevét és címét.

10 A 2004. június 22-i Telekommunikationsgesetz (hírközlési törvény, BGBl. 2004 I, 1190. o.) alapjogvitára alkalmazandó változata (a továbbiakban: TKG) 111. §-a (1) bekezdése első mondatának 2. és 3. pontja értelmében a telefonszámok kiosztásakor a vonal jogosultjának nevét és címét, valamint - természetes személy esetén - a születési idejét összegyűjtik és megőrzik.

11 A TKG 111. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata értelmében az előre fizetett szolgáltatások esetén ezen adatokat ellenőrizni is kell.

12 A TKG 111. §-ának (2) bekezdése értelmében az e-mail-cím kiosztásakor nem kötelező az ilyen ellenőrzés és megőrzés.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

13 A Constantin Film Verleih Németországban kizárólagos felhasználási jogokkal rendelkezik a "Parker" és a "Scary Movie 5" című filmekre vonatkozóan.

14 2013 és 2014 folyamán e műveket feltöltötték a www.youtube.com internetes oldalra, amely egy, a YouTube által üzemeltetett platform, amely lehetővé teszi a felhasználók számára videók közzétételét, megtekintését és megosztását (a továbbiakban: YouTube platform). Az említett műveket így több tízezerszer megjelenítették e platformon.

15 A Constantin Film Verleih azt követeli a YouTube-tól és annak anyavállalatától, a Google-tól, hogy az e műveket feltöltő minden felhasználóra (a továbbiakban: szóban forgó felhasználók) vonatkozóan adjon számára bizonyos információkat.

16 A kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy ahhoz, hogy a felhasználók videókat tölthessenek fel a YouTube platformra, először a Google-nál egy felhasználói fiók segítségével regisztrálniuk kell, e fiók megnyitásához a felhasználóknak csak a nevüket, az e-mail-címüket és a születési idejüket kell megadniuk. Ezeket az adatokat általában nem ellenőrzik, és a felhasználó postacímét nem kérik. Ugyanakkor a felhasználónak ahhoz, hogy a YouTube platformon 15 percnél hosszabb videókat tegyen közzé, meg kell adnia egy mobiltelefonszámot, amely lehetővé teszi, hogy az ilyen közzétételhez szükséges aktiválási kódot küldjenek számára. Egyébiránt a YouTube és a Google közös, általános használati és adatvédelmi feltételei szerint a YouTube platform felhasználói hozzájárulnak a szervernaplók tárolásához, ideértve az IP-címet, a használat napját és óráját, a különböző lekéréseket, valamint az ezen adatoknak a vállalatcsoporton belüli használatához.

17 Miután az alapeljárásban részt vevő felek egyhangúlag úgy nyilatkoztak, hogy a szóban forgó felhasználók nevére és címére vonatkozó elsőfokú jogvitát formálisan rendezték, a Constantin Film Verleih, mivel csak fiktív felhasználói neveket kapott, azt kérte, hogy a bíróság kötelezze a YouTube-ot és a Google-t további információk szolgáltatására.

18 E további információk egyrészt az e-mail-címekre és a mobiltelefonszámokra, valamint a szóban forgó felhasználók által a fájlok feltöltésére használt IP-címekre vonatkoznak, e feltöltés pontos időpontjával együtt, megjelölve annak napját és óráját, beleértve a percet, a másodpercet és az időzónát is, vagyis a feltöltés időpontját; másrészt az e felhasználók által a YouTube platformhoz való hozzáféréshez használt Google fiókjukhoz való hozzáféréshez végső soron használt IP-címre, szintén a hozzáférés pontos időpontjával együtt, megjelölve annak napját és óráját, beleértve a percet, a másodpercet és az időzónát is, vagyis a hozzáférés időpontját.

19 2016. május 3-i ítéletével a Landgericht Frankfurt am Main (Frankfurt am Main-i regionális bíróság, Németország) elutasította a Constantin Film Verleih keresetét. Az utóbbi fellebbezése alapján viszont az Oberlandesgericht Frankfurt am Main (Frankfurt am Main-i regionális felsőbíróság, Németország) 2018. augusztus 22-i ítéletével részben helyt adott a Constantin Film Verleih kérelmének, és kötelezte a YouTube-ot és a Google-t arra, hogy bocsássa rendelkezésére a szóban forgó felhasználók e-mail-címét, a fellebbezést ezt meghaladó részében azonban elutasította.

20 A kérdést előterjesztő bírósághoz, a Bundesgerichtshofhoz (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) benyújtott felülvizsgálati kérelmében a Constantin Film Verleih továbbra is fenntartja az arra irányuló kérelmét, hogy kötelezzék a YouTube-ot és a Google-t a szóban forgó felhasználók mobiltelefonszámának, valamint IP-címének a számára való átadására. A YouTube és a Google a saját felülvizsgálati kérelmében viszont a Constantin Film Verleih kérelmének teljes elutasítását kéri, a szóban forgó felhasználók e-mail-címének közlése tekintetében is.

21 A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy e két felülvizsgálati kérelem kimenetele a 2004/48 irányelv 8. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmezésétől, és különösen az arra a kérdésre adandó választól függ, hogy a Constantin Film Verleih által kért további tájékoztatás az e rendelkezés értelmében vett "cím" kifejezés hatálya alá tartozik-e.

22 E körülmények között a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Magában foglalja-e a [2004/48] irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) pontjában megjelölt, az előállítók, gyártók, terjesztők, szállítók címe, az áruk vagy szolgáltatások egyéb korábbi birtokosainak címe, valamint a nagykereskedők és kiskereskedők címe, amelyre a [2004/48] irányelv 8. cikke (1) bekezdése szerinti tájékoztatás szükség szerint kiterjed,

a) a szolgáltatás felhasználóinak e-mail-címét és/vagy

b) a szolgáltatás felhasználóinak telefonszámát és/vagy

c) a szolgáltatások felhasználói által a jogsértő fájlok feltöltéséhez használt IP-címeket és a feltöltés pontos időpontját is?

2) Az első kérdés c) pontjára adandó igenlő válasz esetén:

Kiterjed-e a [2004/48] irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint adandó tájékoztatás arra az IP-címre is, amelyet a fájlokat azelőtt jogsértő módon feltöltő felhasználó utoljára a Google/YouTube felhasználói fiókjához való hozzáférésre használt, valamint a hozzáférés pontos időpontjára is, függetlenül attól, hogy ezen utóbbi hozzáférés során követtek-e el [szellemitulajdonjog-]sértést?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

23 Az előterjesztő bíróság két kérdése, amelyeket együtt kell megvizsgálni, lényegében arra irányul, hogy a 2004/48 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy a "cím" fogalma kiterjed a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő fájlokat feltöltő felhasználó e-mail-címére, telefonszámára, valamint az e fájlok feltöltéséhez használt IP-címre, illetve a felhasználói fiókjához való utolsó hozzáféréskor használt IP-címre.

24 A jelen ügyben nem vitatott, hogy a YouTube és a Google olyan szolgáltatásokat nyújt üzletszerűen, amelyeket a szóban forgó felhasználók olyan jogsértő tevékenységek céljából vettek igénybe, amely abból állt, hogy a YouTube platformra védelem alatt álló műveket tartalmazó fájlokat töltöttek fel a Constantin Film Verleih sérelmére. Az alapjogvita arra vonatkozik, hogy e társaságok megtagadták, hogy a Constantin Film Verleih kérésére bizonyos tájékoztatást adjanak e felhasználókra vonatkozóan, különösen azok e-mail-címére és telefonszámára, valamint az érintett fájlok feltöltésének, illetve a Google/YouTube fiókjukhoz való utolsó hozzáférésük időpontjában általuk használt IP-címre vonatkozóan. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, és egyébként a jelen ügyben nem vitatott, hogy az alapeljárás kimenetele attól függ, hogy e tájékoztatás a 2004/48 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett "cím" fogalma alá tartozik-e.

25 E tekintetben előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a 2004/48 irányelv 8. cikke (1) bekezdése c) pontjának szövegéből kitűnik, hogy a tagállamok biztosítják, hogy a szellemitulajdon-jog megsértése miatt indított eljárásokkal összefüggésben és a felperes indokolt és arányos kérelmére az illetékes bíróságok elrendelhessék, hogy a szellemitulajdon-jogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetéről és terjesztési hálózatairól a jogsértő és/vagy bármely más olyan személy tájékoztatást adjon, aki üzletszerűen nyújtott szolgáltatásokat jogsértő tevékenységekhez.

26 A 2004/48 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) pontja pontosítja, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett tájékoztatás szükség szerint magában foglalja az előállítók, gyártók, terjesztők, szállítók nevét és címét, az áruk vagy szolgáltatások egyéb korábbi birtokosainak nevét és címét, valamint a címzett nagykereskedők és kiskereskedők nevét és címét.

27 Ebből következik, hogy a 2004/48 irányelv 8. cikke értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes bíróságok olyan helyzetben, mint amelyről az alapügyben szó van, elrendelhessék, hogy az online platform üzemeltetője megadja az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett bármely olyan személy nevét és címét, aki e platformra a szerzői jog jogosultjának hozzájárulása nélkül filmet töltött fel.

28 Azon kérdést illetően, hogy a 2004/48 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett "cím" fogalma magában foglalja-e ezen személyek e-mail-címét, telefonszámát és IP-címét is, meg kell állapítani, hogy mivel e rendelkezés nem tartalmaz semmilyen kifejezett utalást a tagállamok jogára az értelmének és hatályának meghatározása érdekében, a "cím" fogalma olyan uniós jogi fogalomnak minősül, amelyet az Unió egészében általában önállóan és egységesen kell értelmezni (lásd analógia útján: 2019. július 29-iSpiegel Online ítélet, C-516/17, EU:C:2019:625, 62. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

29 Mivel a 2004/48 irányelv nem határozza meg e fogalmat, e kifejezés jelentését és tartalmát a köznyelvben elfogadott szokásos jelentését alapul véve kell értelmezni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben e kifejezést használják, és adott esetben azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezés a részét képezi (lásd ebben az értelemben: 2019. július 29-iSpiegel Online ítélet, C-516/17, EU:C:2019:625, 65. pont; 2019. december 19-iNederlands Uitgeversbond és Groep Algemene Uitgevers ítélet, C-263/18, EU:C:2019:1111, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

30 Ami először is a "cím" kifejezés szokásos jelentését illeti, meg kell állapítani, amint arra a főtanácsnok az indítványának 30. és 33. pontjában rámutatott, hogy az a köznyelvben csak a postai címre, vagyis egy meghatározott személy lakóhelyére vagy tartózkodási helyére vonatkozik. Ebből következik, hogy e kifejezés, amennyiben azt további pontosítás nélkül használják, mint ahogyan a 2004/48 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) pontja teszi, nem vonatkozik az e-mail-címre, a telefonszámra vagy az IP-címre.

31 Másodszor, a 2004/48 irányelv elfogadásához vezető előkészítő munkálatok, és különösen a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének biztosítását célzó intézkedésekről és eljárásokról szóló, 2003. január 30-i európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslat (COM(2003) 46 végleges), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2003. október 29-i véleménye (HL 2004. C 32., 15. o.), valamint az Európai Parlament e javaslatra vonatkozó, 2003. december 5-i jelentése (A5-0468/2003) összhangban van e megállapítással. Ugyanis, amint arra a főtanácsnok az indítványának 37. pontjában rámutatott, és amint azt az Európai Bizottság a Bíróság előtt állította, a fenti dokumentumok nem tartalmaznak olyan valószínűsítő körülményt, amely arra utalna, hogy az ezen irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) pontjában használt "cím" kifejezést úgy kellene érteni, hogy az nemcsak a postai címre, hanem az érintett személyek e-mail-címére, telefonszámára vagy IP-címére is vonatkozik.

32 Harmadszor, az az összefüggés, amelyben a szóban forgó fogalmat használják, megerősíti ezt az értelmezést.

33 Amint ugyanis a főtanácsnok az indítványának 35. pontjában megjegyezte, az e-mail- vagy IP-címre vonatkozó, más uniós jogi aktusok vizsgálatából kitűnik, hogy további pontosítás nélkül azok egyike sem használja a "cím" szót a telefonszám, az IP-cím vagy e-mail-cím megjelölésére.

34 Negyedszer, a jelen ítélet 31-33. pontjában kifejtett értelmezés megfelel a 2004/48 irányelv 8. cikke által követett célnak is, figyelemmel az említett irányelv általános céljára.

35 E tekintetben igaz, hogy az említett 8. cikkben foglalt, tájékoztatáshoz való jog arra irányul, hogy az Alapjogi Charta 47. cikkében garantált hatékony jogorvoslathoz való alapvető jogot alkalmazhatóvá tegye és konkretizálja, illetve ily módon biztosítsa a tulajdonhoz való azon alapjog hatékony gyakorlását, amelynek a Charta 17. cikkének (2) bekezdésében védelemben részesített szellemitulajdon-jog a részét képezi (2015. július 16-iCoty Germany ítélet, C-580/13, EU:C:2015:485, 29. pont), lehetővé téve a szellemitulajdon-jog jogosultja számára annak azonosítását, hogy ki veszélyezteti e jogot, és azt, hogy e jog védelme érdekében megtegye a szükséges intézkedéseket (lásd ebben az értelemben: 2017. január 18-iNEW WAVE CZ ítélet, C-427/15, EU:C:2017:18, 25. pont).

36 A 2004/48 irányelv elfogadásakor azonban az uniós jogalkotó általában a szellemitulajdon-jog érvényesítésére vonatkozóan a minimális harmonizáció megvalósítása mellett döntött (lásd ebben az értelemben: 2016. június 9-iHansson ítélet, C-481/14, EU:C:2016:419, 36. pont). Így e harmonizáció ezen irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében pontosan körülírt tájékoztatásra korlátozódik.

37 Meg kell egyebekben jegyezni, hogy a 2004/48 irányelv célja, hogy igazságos egyensúlyt teremtsen egyfelől a jogosultaknak a szellemitulajdon-joguk védelméhez fűződő, az Alapjogi Charta 17. cikkének (2) bekezdésében garantált érdeke, másfelől pedig a védelem alatt álló teljesítmények felhasználóinak érdekei és alapvető jogaik, valamint a közérdek védelme között (lásd analógia útján: 2019. július 29-iFunke Medien NRW ítélet, C-469/17, EU:C:2019:623, 57. pont; 2019. július 29-iPelham és társai ítélet, C-476/17, EU:C:2019:624, 32. pont; 2019. július 29-iSpiegel Online ítélet, C-516/17, EU:C:2019:625, 42. pont).

38 Ami közelebbről a 2004/48 irányelv 8. cikkét illeti, a Bíróságnak már volt alkalma megállapítani, hogy ez a rendelkezés különböző jogok - különösen a jogosultak tájékoztatáshoz való joga és a felhasználók személyes adatainak védelméhez való jog - tiszteletben tartásának egymással való összhangba hozatalát követeli meg (lásd ebben az értelemben: 2015. július 16-iCoty Germany ítélet, C-580/13, EU:C:2015:485, 28. pont).

39 Végül pontosítani kell, hogy bár a fenti megfontolásokból az következik, hogy a tagállamok a 2004/48 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében nem kötelesek előírni az illetékes bíróságok számára annak lehetőségét, hogy a szellemitulajdon-jog megsértése miatt indított eljárás keretében elrendeljék az e rendelkezésben említett személyek e-mail-címének, telefonszámának vagy IP-címének a megadását, ettől még a tagállamok rendelkeznek ilyen lehetőségről. Amint ugyanis ezen irányelv 8. cikke (3) bekezdése a) pontjának a szövegéből is következik, az uniós jogalkotó kifejezetten rendelkezett arról a lehetőségről, hogy a tagállamok a szellemitulajdon-jogok jogosultjai számára szélesebb körű tájékoztatáshoz való jogot nyújtsanak, azzal a feltétellel azonban, hogy igazságos egyensúlyt biztosítanak a szóban forgó különböző alapjogok, valamint az uniós jog egyéb általános elveinek, mint például az arányosság elvének a tiszteletben tartása között (lásd ebben az értelemben: 2009. február 19-iLSG-Gesellschaft zur Wahrnehmung von Leistungsschutzrechten végzés, C-557/07, EU:C:2009:107, 29. pont; 2012. április 19-iBonnier Audio és társai ítélet, C-461/10, EU:C:2012:219, 55. pont).

40 A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2004/48 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben szereplő "cím" fogalma nem vonatkozik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő fájlokat feltöltő felhasználó e-mail-címére, telefonszámára, valamint az e fájlok feltöltéséhez használt IP-címre, illetve a felhasználói fiókjához való utolsó hozzáféréskor használt IP-címre.

A költségekről

41 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben szereplő "cím" fogalma nem vonatkozik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő fájlokat feltöltő felhasználó e-mail-címére, telefonszámára, valamint az e fájlok feltöltéséhez használt IP-címre, illetve a felhasználói fiókjához való utolsó hozzáféréskor használt IP-címre.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: német.