1055/B/1990. AB határozat
a 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 8. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság Dr. Jakab István indítványozónak jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványa alapján meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság a 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 8. § második mondata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.
INDOKOLÁS
1. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 12. §-ának (3) bekezdése szerint a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Az indítványozó álláspontja szerint az IM rendelet hivatkozott mondata, miszerint "Kivételesen kimondható, hogy a jogszabály a kihirdetése napján lép hatályba" alkotmányellenes, mert az Alkotmány 37. § (3) bekezdése értelmében a Kormány tagja által kiadott rendelet törvénnyel nem lehet ellentétes, márpedig a Tv. hivatkozott rendelkezése kizárja annak lehetőségét, hogy jogszabály hatályba léptetésére a kihirdetése napján kerüljön sor. Ez a gyakorlat egyébként az Alkotmány bevezető részében és 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fogalmával sem egyeztethető össze, mert - a postai kézbesítés elhúzódását is figyelembe véve - a jogalkalmazók gyakran késve értesülnek a jogszabály hatályba lépéséről, s mindez felesleges eljárásokhoz, jogorvoslatokhoz vezet.
2. Az Igazságügyi Minisztérium írásban kifejtett álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezés nem alkotmányellenes, mert a TV. nem zárja ki a kihirdetés napján történő hatályba léptetés lehetőségét. Számos olyan jogszabály van ugyanis, amelynek alkalmazása nem igényel felkészülési időt. Egyébként pedig a jogbiztonság is azt követeli, hogy ez a lehetőség a jogalkotók számára rendelkezésre álljon. Ennek megfelelően a külföldi (pl. német, osztrák) jogrendszerek is ismerik az azonnali hatályba lépés lehetőségét. Rámutatott arra, hogy a 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet nem tartalmaz a jogalkotásra vonatkozó érdemi rendelkezéseket, hanem kizárólag jogszabályszerkesztési, megjelölési és hasonló jellegű kodifikációs technikai kérdésekkel foglalkozik. Ilyen jelleggel foglalja magában a rendelet 8. §-a a hatályba lépés napjára vonatkozó szabályt.
Más kérdés, hogy a szóban lévő rendelkezésben említett "kivétel" lehetőségével a gyakorlatban sokszor helytelenül élnek, és akkor is a hatályba léptetés e kivételes módját alkalmazzák, amikor ez megengedhetetlen. Ilyenkor előállhat az a helyzet, hogy a konkrét jogszabály hatályba lépésének a kihirdetés napjához való kötése valóban ellentétes a Tv. 12. §-ának (3) bekezdésével, és így e jogszabály - végsősoron - alkotmányellenesnek minősíthető. Ez azonban az IM álláspontja szerint a miniszteri rendelet szóban lévő rendelkezésének alkotmányosságát nem érinti.
3. A Tv. 11-13. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket a jogszabályok hatályba lépéséről. A 12. § (1) bekezdése értelmében "a jogszabályban meg kell határozni a hatályba lépésének napját. A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatályba lépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani." Ez a tétel a jogalkotó szabad belátására bízza annak eldöntését, hogy a jogszabályt, illetőleg annak egyes rendelkezéseit milyen időpontban kívánja hatályba léptetni.
A 12. § (2) bekezdése szerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. E korlátozáson túlmenően nincs törvényes akadálya annak, hogy a jogszabály a kihirdetését megelőző időre állapítson meg magatartási szabályokat. Közkeletű szakmai kifejezéssel élve tehát a Tv. "a visszamenőleges hatályba léptetést" teljes körűen nem tiltja. Mivel általános jogelv, hogy "a több magában foglalja a kevesebbet", a kihirdetés napján történő hatályba léptetést a Tv. megengedi.
A 12. § (3) bekezdése szerint a jogszabály hatályba lépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ezt a szabályt olyan relatív korlátnak kell tekinteni, ami a jogalkotó mérlegelésére bízza annak eldöntését, hogy a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez mennyi időt kell biztosítani. Ez az időszükséglet ugyanis a szabályozott életviszonyok körétől, a szabályozás bonyolultságától, a normák mennyiségétől stb. függően igen eltérő lehet. Vannak olyan jogszabályok is, amelyek "alkalmazása" külön felkészülést nem igényel.
Ezt figyelembe véve gyakorlatilag is megoldhatatlan feladat lenne annak meghatározása, hogy a kihirdetést követően mennyi idő múlva léphet hatályba egy jogszabály.
Az indítványozó által felvetett további problémák (a hivatalos lap késői megjelenése, kézbesítési nehézséget stb.) esetenként valós gondot jelentenek a jogalkalmazók számára, ennek orvoslására azonban az Alkotmánybíróságnak az 1989. évi XXXII. törvény 1. §-a alapján nincs hatásköre.
4. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a jogszabályoknak a kihirdetés napján történő hatályba léptetése a Tv. alapján elvben megengedett, s ez a lehetőség a jogállamiságról szóló alkotmányos tétellel (Alkotmány bevezető része és 2. § (1) bekezdése) sem ellentétes. Ebből következően a 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet hivatkozott szabálya az indítványban felhozottak miatt nem alkotmányellenes, ezért a megsemmisítési kérelmet az Alkotmánybíróság elutasította.
Az Alkotmánybíróság a határozat egy kiadmányát az indítványozónak és az igazságügyminiszternek megküldi.
Budapest, 1990. november 7.
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró