BH 2001.5.245 A biztosítási ügynök jutalékra csak akkor tarthat igényt, ha a munkáltatója az ajánlat alapján szerződést kötött, és a szerződést a biztosított fenntartotta [1995. évi XCVI. tv. 37. § (1) és (2) bek., 155. §, Ptk. 209. § (3) bek., Mt. 143. § (2) bek.].

A felperes 1996. április 15. napjától 1996. szeptember hó 10. napjáig biztosítási üzletkötő munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Személyi alapbérét a mindenkori minimálbér összegében határozták meg azzal, hogy kizárólag teljesítménybérezésben részesül a jutalékszabályzat alapján, de a teljes idő ledolgozása esetén a minimálbér megilleti.

A felperes munkaviszonyát az alperes rendes felmondással megszüntette. A megszüntetést az eljárt bíróságok nem találták jogellenesnek, a felperes felülvizsgálati kérelme sem vezetett sikerre.

A felperes a munkaviszony megszüntetése miatt indított perben keresetet indított a jutalékszabályzat hatályon kívül helyezése iránt is, mert annak alapján jutalék csak a megkötött szerződések alapján jár, ez pedig indokolatlan egyoldalú előnyt biztosít az alperesnek.

A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet, mert a felperesnek nem volt megfelelő munkajogi jogcíme a megtámadásra. Hivatkozott az 1995. évi XCVI. tv. 37. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, amely szerint jutalékot csak megkötött vagy fenntartott biztosítási szerződések után lehet fizetni az ügynöknek.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.

A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Utalt arra, hogy az alperes jutalékszabályzatát a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban értékelte. A felperes a jutalékszabályzatot ismerte és elfogadta, a hivatkozott megtámadási ok nem fogadható el. A felperes tévesen hivatkozik a Ptk. 209. §-ának (1) bekezdésére, mert annak alapján állami vagy társadalmi szerv támadhatja meg a szerződést, ha az indokolatlan egyoldalú előnyt biztosít vagy köt ki. Ettől függetlenül a kereseti kérelem a felperes szempontjából okafogyottá is vált.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a keresetének megfelelő határozat hozatala iránt a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Előadta, hogy a korábbi felülvizsgálatnak nem volt tárgya a jutalékszabályzat jogszerűsége, a döntés arra nem terjedt ki. A keresetét nem a Ptk. 209. §-ának a jelenleg hatályos (1) bekezdésére, hanem annak korábbi, de az elbírálás során még alkalmazandó (3) bekezdésére alapította. A biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. tv. 155. §-a kifejezett lehetőséget biztosít a biztosítási szabályzatok, mint általános szerződési feltételek megtámadására a Ptk. 209. §-a alapján. Ha a biztosító ötletszerűen és önkényesen visszautasíthatja ügynöke egy vagy több havi munkáját, az ajánlat beszerzése ellenérték nélkül marad, ami sérti a szolgáltatások egyenértékűségét (Ptk. 201. §).

Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A felülvizsgálati, valamint az azt megelőző első- és másodfokú eljárásnak nem volt tárgya, hogy az alperes jutalékszabályzata jogszerűen zárta-e ki a jutalékból azokat az ajánlatokat, amelyek alapján az alperes nem kötött szerződést. A megyei bíróság erre alap nélkül hivatkozott.