A Budapest Környéki Törvényszék P.21505/2016/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (DEVIZASZERZŐDÉS érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 132. §, 164. §, 233. §, 369. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 13. §, 21. §] Bíró: Hajdu Csaba

A dr. Bárdos Gergely Ügyvédi Iroda (... eljáró ügyvéd: dr. Bárdos Gergely) által képviselt felperes neve(felperes címe felperesnek - az L. Nagy és Lombos Ügyvédi Iroda ... által képviselt alperes neve(alperes címe alperes ellen - deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelensége iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy az adóhatóság külön felhívására fizessen meg 3.600,- (háromezer-hatszáz) Ft eljárási illetéket a Magyar Államnak.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63.500,- (hatvanháromezer-ötszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a jelen bíróságnál három egyező példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint a fellebbezés csak az indokolás ellen irányul, a másodfokú bíróság tárgyalást csak kifejezett kérelemre tart, ennek hiányában a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

A fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás:

A bíróság a keresetlevél, az érdemi ellenkérelem, a felek írásbeli nyilatkozata, valamint a perben csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes fogyasztóként az alperessel 2005. december 5. napján .... szerződésszám alatt jelzálogjoggal biztosított CHF alapú kölcsönszerződést kötött, amely alapján az alperes 240 hónap futamidőre, a szerződésben meghatározott ügyleti kamat és költség ellenében, a ... alatt található ... hrsz.-ú ingatlan vásárlására 179.935,-CHF összegű kölcsönt nyújtott az adós felperesnek (továbbiakban kölcsönszerződés). A kölcsönszerződést közjegyzői okiratba foglalták.

A kölcsönösszegre és járulékai megfizetésének biztosítására a ... ... hrsz. alatti ingatlanon jelzálogjogot alapítottak az alperes javára.

A kölcsönszerződés I. pontja szabályozza a kölcsön összegét és a futamidőt, a II. pontja a folyósítás feltételeit, a III. pontja a kölcsön járulékait (kamat, költség, díj), a IV. pontja a kölcsön és járulékai megfizetésének módját. A kölcsönszerződés VI. pontja szerint az itt szabályozott szerződésszegés esetén a Bank alperes a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondhatja és a teljes kölcsöntartozást, járulékaival együtt lejárttá teheti, ebben az esetben az Adós felperes köteles a felmondással esedékessé tett tartozást a felmondás közlésével egyidejűleg - ha abban más határidő nem szerepel - a Bank alperesnek megfizetni.

A kölcsönszerződés I.4. pontjában foglalt, keresettel támadott kikötés szerint:

(...) "Nem áll fenn a szerződésmódosítási kötelezettség abban az esetben, ha a jelen szerződés kétoldalú okiratba foglalása esetén a felek, egyoldalú közokiratba foglalás esetén az adós közokiratba foglaltan kéri az eljáró közjegyzőt, vagy az ő akadályoztatása esetén az egyébként illetékes közjegyzőt, hogy a kölcsön tényleges folyósítása időpontját, illetve ehhez kapcsolódóan az ügyleti év kezdőnapját, valamint a közvetlen végrehajthatósághoz szükséges valamennyi adatot a banki könyvek, illetve az Adós számlái alapulvételével, bármelyik fél kérésre közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványban tanúsítsa." (...)

"Felek kijelentik, és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítés esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái, és a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot.

Ennek megfelelően a kölcsön és járulékai nem, vagy nem szerződés szerinti megfizetése esetén a végrehajtás alapjául szolgáló, mindenkor fennálló kölcsön-, és járuléktartozást, továbbá a fent hivatkozott tényeket jelen okirat mellett, az Adós banknál vezetett számláiról, illetve a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására a Felek jelen okirat aláírásával kötelezettséget vállalnak."

Az alperes a felperessel a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény alapján elszámolt, amellyel szemben a felperes panasszal nem élt, így az elszámolás felülvizsgáltnak minősül.

- o -

A felperes keresetében kérte a perbeli kölcsönszerződés tényállásban rögzített 1.4. pontjában foglalt kikötések érvénytelenségének a megállapítását, valamint az alperes perköltségben marasztalását.

A felperes a keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Ptk.) szerződéskötéskor hatályban volt 209/B. § (1) és (4) bekezdésére, 228. § (3) bekezdésére, valamint a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 1. § (1) bekezdésének b) és j) pontjára alapította. Hivatkozott a BDT.2011.2502. számú és a BDT 2015.3420. számú eseti döntésre, a 3/2011. (XII.12.) PK vélemény 7.2. pontjára, a 2/2012. (XII.10.) PK vélemény 8.b.) pontjára és a 93/13/EK irányelv 6. cikk (1) bekezdésére.

Előadta, hogy a felperes a perbeli kölcsönszerződés támadott kikötésében annak elfogadására kötelezte magát, hogy a tartozásának mindenkori összege a bank egyoldalú nyilatkozata alapján kerüljön megállapításra és az annak alapján kiállított közjegyzői okirat szolgáljon a végrehajtás alapjául, ezzel a fogyasztó hátrányára változtatva meg a bizonyítási terhet. Jogi álláspontja szerint a szerződés megkötésekor hatályos Vht. 21.§ (1) bekezdése alapján az így kiállított ténytanúsítványt végrehajtási záradékkal lehet ellátni az alperes kérelmére. Mindez pedig azzal a következménnyel jár, hogy a felperes az ily módon ellene indított perben a Pp. 164.§ (1) bekezdése alapján bizonyítja a Pp. 369.§ b.) pontjában foglaltakat, azaz azt, hogy az alperes követelése részben vagy egészben megszűnt. Fő szabályként az alperest terhelné a követelés pontos összegének bizonyítása, a felperes ellen a tartozás megfizetése iránt indított perben. A perbeli kikötés azonban lehetőséget biztosít az alperesnek arra, hogy ezt a bizonyítási terhet a fentiekben ismertetett módon a felperes terhére megfordítsa. Ezért a perbeli kikötés a Kormányrendelet 1.§ (1) bekezdésének j.) pontjába ütközik. A perbeli kikötés kizárólag az alperes nyilvántartását tekinti hitelesnek, ez alapján feljogosítja az alperest, hogy maga állapítsa meg a felperes teljesítése szerződésszerű-e. Ezzel az alperes kizárta a felperest abból az egyeztetési folyamatból, amelynek célja a felek közötti vita esetén annak megállapítása, hogy a felperes szerződésszerűen teljesíti-e a kötelezettségét, így a kölcsönszerződés a Kormányrendelet 1.§ (1) bekezdés b.) pontjába is ütközik és emiatt tisztességtelennek minősül. Előadta, hogy a hivatkozott szerződési pont érvénytelensége megállapítása esetén nincs számszerűsíthető jogkövetkezmény, ezért helye van a megállapítási keresetnek.