A Debreceni Ítélőtábla Pf.20385/2015/6. számú határozata szerződési kikötés tisztességtelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 75. §, 78. §, 126. §, 139. §, 195. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 74. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §, 2. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Csiki Péter, Kocsis Ottília, Veszprémy Zoltán
DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA
Pf.II.20.385/2015/6. szám
A Debreceni Ítélőtábla a dr. Némethi Csanád ügyvéd ügyintézése mellett a Dr. Némethi Csanád Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek - dr. Lajer Zsolt ügyvéd ügyintézése mellett a Lajer Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződési kikötés tisztességtelenségének megállapítása iránti perében a Debreceni Törvényszék 5.P.21.480/2014/22. sorszámú ítélete ellen az alperes által 24. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
ítéletet:
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 20 000 (Húszezer) forint fellebbezési költséget.
Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
Indokolás:
A felperes a perbeli kölcsönszerződését az ... Banktól felvett euró alapú hitele kiváltására kötötte. Az alperestől azt megelőzően kapott Nyilatkozat elnevezésű okirat tájékoztatás a HUF-CHF átszámításról, az árfolyam-kockázatról, az árfolyamváltozás hatásáról a szerződéses kötelezettségekre (pl. kamatváltozás, pótfedezet szükségessége, a tőke forintosítása, törlesztő részlet). A felperes 2008. június 4-én aláírásával elismerte, hogy a deviza alapú hitel igénybevételével összefüggésben felmerülő kockázatokról a szükséges tájékoztatást megkapta, megértette, a hitelt mindezek ismeretében igénybe kívánja venni, vállalja a kockázat kizárólagos viselését.
A felek 2008. július 2-án kötötték meg a 0838961 számú, 240 hónap futamidejű kölcsönszerződést a hitelkiváltási célú és szabadfelhasználású, deviza alapú, jelzálogfedezettel biztosított kölcsönről. Az alperes 34 564,63 CHF hitelkeret terhére 4 950 000 forintnak megfelelő, az általa alkalmazott, a szerződéskötés napján érvényes, magánszemélyekre vonatkozó folyósítási devizaárfolyam alapulvételével számított deviza ellenértéket vállalt kölcsön címén folyósítani.
A szerződés II.10.6. pontjában "Az adós és a kezes elismeri, hogy a banktól azt az előzetes felvilágosítást, amely szerint deviza alapú kölcsön vonatkozásában árfolyamkockázata keletkezhet, megértette, és az adós kijelenti, hogy ezen információ ismeretében is igénybe kívánja venni a kölcsönt a szerződésben foglaltak szerint."
A kölcsönszerződés II.10.4. pontjában "Az Adós, a Zálogkötelezett, a Kezes kijelenti, hogy a Banknál vezetett számlák, a bank bizonylatai, nyilvántartásai és üzleti könyvei alapján készített közjegyzői tanúsítványt elfogadja a szerződés szerinti jogügyletek alapján fennálló kölcsön-, járulék- és egyéb tartozás mindenkori összegének közokirati tanúsításaként. Alávetik magukat annak, hogy az e jogügyletekből fennálló tartozás mértékét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezésének esetére is, a bank felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa."
A felperes dr. R. Zs. d.-i közjegyzőhelyettes előtt 2008. július 8-án tett egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozatban feltétlen kötelezettséget vállalt annak tűrésére, hogy nem fizetés vagy késedelmes fizetés, illetve felmondás esetén a teljes vagyonára végrehajtást vezessenek, valamint a közokiratba foglalt követelést, mint pénzkövetelést elismerte.
A kölcsönszerződést az alperes felmondta, és követelésére végrehajtási eljárást indított.
A felperes módosított kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 20 030 forint és annak 2009. január 12-től számított késedelmi kamata megfizetésére. Ezen összeg a szerződéskötéskori havi 38 114 forint törlesztőrészlet és a befizetések különbözetének a szerződés első hat hónapjára számított összege. Kereseti kérelme jogalapjaként a szerződés árfolyam-kockázattal kapcsolatos kikötésének tisztességtelenségét, ennek következményeként a változó devizaárfolyam és a devizához kötött kamat alkalmazhatatlanságát jelölte meg. A szerződés 10.4. pontját az okból állította tisztességtelennek, hogy e kikötés feljogosítja az alperest a tartozás összegének egyoldalú, kizárólag a saját nyilvántartásai, számításai alapján történő meghatározására.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a felperes által aláírt kockázatfeltáró nyilatkozat világosan és érthetően tartalmazza a jogszabály által megkívánt tájékoztatást az árfolyamkockázatról. A szerződésből eredő közjegyzői tanúsítvány kiállíttatására vonatkozó joga pedig nem hátrányos a fogyasztóra nézve. Az ügyfél tartozását a banknak kell nyilvántartani, az ügyfelet a bizonyítás joga a közokirattal szembeni is megilleti.
Az elsőfokú bíróság az ítéletében megállapította, hogy a 2008. július 2-án létrejött "Kölcsönszerződés hitelkiváltási célú és szabadfelhasználású, deviza alapú kölcsönről" II.10.4. pontja érvénytelen, a kikötés 2008. július 2. napjától nem jelent kötelezettséget a felperesre nézve. A szerződés e kikötés mellőzésével egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és úgy rendelkezett, hogy mindegyik fél maga viseli a saját költségét.
Az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 209. §-ának (1) és a 209/A. §-ának (2) bekezdése felhívásával rögzítette, hogy a kereseti kérelem a kölcsönszerződés két kikötésének (II.10.4., II.10.6.) a Ptk. idézett rendelkezései szerinti érvénytelenséget állította.
A kölcsönszerződés II.10.6. pontja kapcsán az elsőfokú bíróság a Kúria 2/2014. számú PJE határozatát hívta fel és megállapította, hogy felperes figyelemfelhívása, tájékoztatása az árfolyamkockázatról még a szerződéskötés előtt megtörtént. A felperes nem tett eleget az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek arra vonatkozóan, hogy a tájékoztatás nem volt megfelelő, a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése számára nem volt világos és érthető.
A kockázatfeltáró nyilatkozat részletes magyarázatát adta annak, hogy mit jelent a deviza alapú konstrukció, az árfolyam változása miként hat a folyósítandó összegre, a törlesztő részletre, a devizában nyilvántartott járulékokra, költségekre. A pótfedezet kilátásba helyezése pedig már eleve feltételezi, hogy az ügyfélnek adott esetben jelentős mértékű árfolyamváltozással is számolnia kell.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kockázatfeltáró nyilatkozat részletes, az átlagos fogyasztó számára érthető és világos tájékoztatást nyújtott az árfolyamkockázatról. A nyilatkozat aláírásával a felperes elismerte azt, hogy a kapott felvilágosítás ismeretében is igénybe kívánja venni a hitelt, és annak árfolyamkockázatát vállalja.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!