A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40216/2012/7. számú határozata szállítási díj tárgyában. [2006. évi IV. törvény (Gt.) 9. §, 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet 7. §, (2) bek., (3) bek.] Bírók: Kurucz Zsuzsánna, Pálinkásné dr. Mika Ágnes, Tibold Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.216/2012/7.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Helmeczy László ügyvéd által képviselt felperesnek a Bódis Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen szállítási díj megfizetése iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék 2012. március 22. napján kelt 14.G.40.142/2011/14. számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 706.938,- (Hétszázhatezer-kilencszázharmincnyolc) Ft-ot és ezen összeg után 2011. szeptember 1. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt mértékű késedelmi kamatát;

a felperes ezt meghaladó kereseti kérelmét elutasító rendelkezését helybenhagyja.

Az alperes viszontkeresetét elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 450.000,- (Négyszázötvenezer) Ft elsőfokú perköltséget, továbbá az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 597.160,- (Ötszázkilencvenhétezer-egyszázhatvan) Ft, az illetékfeljegyzési jogára tekintettel le nem rótt viszontkereseti eljárási illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 1.000.000,- (Egymillió) Ft + áfa másodfokú ügyvédi munkadíjat.

A felperest 2.100.000,- (Kettőmillió-egyszázezer) Ft, az alperest 400.000,- (Négyszázezer) Ft, a felperes illetékfeljegyzési jogára tekintettel le nem rótt fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezi az állam javára, az adóhatóság külön felhívására.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes tagja az alperesi kft.-nek. Az alperes társasági szerződése szerint a tagok termelői csoportot hoznak létre egyénileg vagy csoportosan előállított tej átvételére, közös ipari feldolgozásra történő értékesítésére, a tej termelési folyamatának elősegítésére, a termeléshez szükséges eszközök és anyagok beszerzésére, valamint a tevékenységhez kapcsolódó piaci munka végzésére, minősített, elismert és ellenőrzött minőségű tejnek a társaság tagjaitól történő beszerzésére, értékesítésére korlátolt felelősségű társaság keretében történő, nonprofit jellegű formában. A felperes a tagsági viszonya létesítésekor a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelező érvényűnek elfogadta.

Az alperes társasági szerződésének 8.2.1. pontja szerint a tag köteles az előállított tej teljes mennyiségét a társaságnak eladni, a társaság pedig köteles megvásárolni. A társaság és a tag évente termékértékesítési szerződést köt a tag által előállított tej értékesítésére.

A peres felek e társasági szerződéses rendelkezés alapján évente mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötöttek egymással. Az utolsó, a felek által megkötött szerződés 2010. április 21. napján került aláírásra és 2010. április 1-től 2011. március 31-ig terjedő időszakra szólt. Ebben a felperes vállalta, hogy az összes megtermelt nyerstejet a szerződésben rögzített ütemezésben és meghatározott mennyiségben az alperesnek adja el. E szerződésből ered a felperes tej ellenértékére vonatkozó kereseti igénye, ugyanis az alperes a 2011. februárban és márciusban leszállított tej ellenértékét nem fizette meg.

A társasági szerződés 8.2.5. pontja úgy rendelkezik, hogy az előállított tej legfeljebb 25 %-a értékesíthető a tag által közvetlenül a fogyasztónak, amennyiben erre a taggyűlés a felhatalmazást megadja. A 8.2.7. pont szerint, amennyiben a társaság tagja értékesítési kötelezettségének felróható módon nem tesz eleget, úgy a le nem adott tej átvételi ára 30 %-ának megfelelő pénzösszeget kötbérként köteles az alperesnek megfizetni.

A felperes a 2011/2012. kvótaévre nem kötötte meg a mezőgazdasági termékértékesítési szerződést az alperessel, az általa megtermelt nyerstejet harmadik személy részére értékesítette.

A felperes a 2011. október 19. napján benyújtott keresetében kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest 69.716.796,- Ft tőke és ebből az összegből 29.541.216,- Ft után 2011. április 15. napjától, 37.479.966,- Ft összeg után 2011. május 16. napjától és 2.695.614,- Ft után 2011. április 24. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatai és perköltség megfizetésére.

A keresetét arra alapította, hogy a keresetleveléhez F/1. alatt melléklet mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján az alperes nem fizette meg a 2011. február és március hónapokban a felperes által az alperes által sem vitatottan leszállított nyerstej ellenértékét. Erre azért volt lehetősége, mert a termékértékesítési szerződésben egyoldalúan olyan, a szállítást követő 45 napos fizetési határidőt írt elő, amely alapján az ellenérték kiegyenlítése nem történt meg mindaddig, amíg nyilvánvalóvá nem vált, hogy a 2011/2012. kvótaévre nem jön létre megállapodás a felek között. A felperes megkísérelte az álláspontok egyeztetését, azonban az alperes egyértelműen kijelentette, hogy az általa alkalmazott blankettaszerződéstől nem hajlandó eltérni. A felek évek óta ezen blankettaszerződés alapján kötötték meg a termékértékesítési szerződéseket, amely valamennyi tagra, így a felperesre nézve is kifejezetten hátrányos volt, számára az előző évet tekintve napi 100.000,- Ft-os veszteséget okozott. Az alperes már a pert megelőzően bejelentette a társasági szerződésre hivatkozással a kötbérigényét, mellyel összefüggésben az volt a felperes álláspontja, hogy a társasági szerződés kötbérre vonatkozó kikötése semmis, ezért arra az alperes megalapozottan igényt nem alapíthat. Annak szankciója, ha a tag nem köti meg a termékértékesítési szerződést, a tag kizárása lehet. Kötbér csak akkor jár, ha a megkötött termékértékesítési szerződés ellenére nem szállít tejet a tag.

Kereseti igénye egyrészt a kéthavi nyerstej ellenértékéből, másrészt az ötéves elévülési időn belül érvényesíthető, a késedelmesen teljesített számlák alapján számított 2.695.614,- Ft késedelmi kamatigényéből állt.

Hangsúlyozta, hogy az alperes annak ellenére nem fizeti meg a felperes követelését, hogy tisztában van vele, hogy ezáltal a tagját gazdaságilag ellehetetleníti. Rosszhiszeműen, kizárólag az ellene indított felszámolási eljárás megakadályozására irányul az a magatartása, hogy a felperes jogos követelésével szemben alaptalan kötbérkövetelést állít.

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását a beszámítási kifogására és a viszontkeresetére tekintettel kérte.

A módosított viszontkeresetében kérte, hogy kötelezze a bíróság felperest 12.764.309,- Ft tőke és ezen összeg után 2011. szeptember 1. napjától a kifizetés napjáig járó, a mindenkori megelőző félév utolsó napján irányadó jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt késedelmi kamatai megfizetésére. Viszontkeresete számszaki levezetését a 12. sorszámú beadványa tartalmazza. Előadta, hogy az alperesi kft.-nek több, mint 100 tagja van, egyedül a felperessel merült fel a perbeli jogvita. Arra nincs lehetőség, hogy a termelői csoporton belül az egyik tag magasabb tejárat kapjon a többinél. Ez mind a társasági szerződés rendelkezéseibe, mind a taggyűlés határozataiba ütközne. Megalapozatlanul hivatkozik a felperes arra, hogy az alperes nem piaci árat fizet a tagjainak. Lehetséges, hogy egyes termelők a piacon jobb árat is el tudnak érni, ezt azonban kompenzálja az a körülmény, hogy az alperes mindig köteles átvenni a megtermelt nyerstejet. Az alperes hosszú távon számolt a felperes által termelt tejjel is, aki a szerződésszegő magatartásával az alperest nehéz helyzetbe hozta. Vitatta, hogy a társasági szerződés kötbérkikötése semmis lenne, ezen túlmenően e szerződéses rendelkezés megtámadására a felperesnek ebben a perben eljárásjogi lehetősége sincs a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 45. §-a alapján.