A Fővárosi Törvényszék Pf.640396/2010/6. számú határozata hibás teljesítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 145. §, 221. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 301. §, 306. §, 310. §, 339. §, 394. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bírók: Gáspár Attila, Mandula Katalin, Takácsné dr. Kükálo Judit

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.87697/2006/108., *Fővárosi Törvényszék Pf.640396/2010/6.*, Kúria Pfv.20502/2012/4. (BH 2013.3.65)

***********

Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság

53.Pf..../2010/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú Bíróság

a Kovács Szabolcs Ügyvédi Iroda (...) által képviselt felperes neve(....) felperesnek

a Ratkóczai Richárd Ügyvédi Iroda (....) által képviselt alperes neve(....) alperes ellen

hibás teljesítés miatt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2010. szeptember 30. napján hozott 28.P..../2006/108.. számú ítélete ellen az alperes által 111. és Pf.4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Az alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt (százhuszonegyezer-egyszáz) forint fellebbezési illeték az Állam terhén marad.

Kötelezi az alperest, fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 63.000.-Ft (hatvanháromezer) forint fellebbezési eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS:

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 2.019.025.-Ft-ot, valamint 1. után 2006. február 10. napjától, után 2006. november 7. napjától, után 2006. március 9. napjától járó kamatokat, továbbá perköltséget, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A megállapított tényállás szerint a felperes 2005. november 25. napján kelt adásvételi szerződéssel 16.000.000.-Ft vételárért megvásárolta az alperes ... szám alatti lakását. A szerződés szerint az eladó az ingatlant műszakilag és esztétikailag teljes mértékben felújította. A lakás birtokbavétele után a felperes a bejárati ajtót és a nappaliban lévő laminált parkettát kicseréltette, azalperestől kapott burkolóanyaggal a ilirdőszobai csempét kijavította. A felperes 2009. januárjában hangszigetelést kívánt készíteni, a tapéta leszedése után azonban a falak vizesedését, majd a padló nedvesedését észlelte. E tényt jelezte az alperesnek, aki a hiba fennállását nem ismerte el. A felperes 2006. január végén - a nedvesedés okának és az esetlegesen fennálló további hibák, hiányosságok megállapítása érdekeben - a lakást szakemberrel feltáratta, aki megállapításait a 2006. január 31.-én kelt jegyzőkönyvben rögzítette. A szolgáltató a cirkókészülék engedély nélküli beszerelése miatt 2006. február 24.-én megszüntette a gázszolgáltatást. A felperes 2006. év végén, illetve 2007. év elején a lakást átépíttette, a vizesedés okozta hibákat, valamint a gépészeti és villamossági hiányokat megjavíttatta. A felperes a lakást leánya számára vásárolta, aki azonban a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanság miatt beköltözni nem tudott, ezért a felperes részére lakást bérelt.

A felperes keresetében 2.515.400.-Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, amiből 1.871.400.-Ft-ot javítási költségként, bérleti díjat és a feltárás 144.000.-Ft költségét pedig a Ptk. 310 § alapján érvényesített. A feltárás költségét másodlagosan perköltségként kérte megítélni.

Az elsőfokú bíróság Szakértő1 igazságügyi szakértő véleménye alapján megállapította, hogy a felperes által hivatkozott nedvesedési hibák fennálltak, amiknek a csővezetékek tömörtelenségéből, illetve hiányosságából származó használati víz volt az oka. A felperes Szakértő2 szakvéleményével bizonyította, hogy a kijavításhoz a lakás teljes burkolatának felbontására és aljzatcserére volt szükség, aminek költsége 1. volt, azonban e körben csak 1.031.400.-Ft igényt terjesztett elő, amihez a bíróság kötve volt. A gépészeti hibák, hiányosságok fennálltát Szakértő2 64. sorszám alatt előterjesztett szakvéleménye alapján állapította meg. Rögzítette, hogy a hibák kijavítása megtörtént, aminek költsége a szakvélemény szerint volt. Szakértő3 kiegészített szakvéleménye alapján megállapította, hogy a villanyszerelés nem felelt meg a szerződésben kikötött tulajdonságoknak. A szakértő ugyanakkor rögzítette, hogy a szerelvények újbóli kiépítése a védőcsövezés és a vezetékezés bontása a lakás átépítése miatt vált szükségessé, az EPH pedig nem került kiépítésre, ezért a fenti tételek levonása után az elsőfokú bíróság a villanyszerelés javítási költségét 43.625.-Ft-ban állapította meg. Mindezek alapján 1. erejéig találta alaposnak a Ptk. 306 § (3) bekezdésére alapított kereseti kérelmet.

Az elsőfokú bíróság a bérleti szerződés, Tanú1 tanú vallomása, valamint a 20/F/l. szám alatti átvételi elismervény alapján megállapította, hogy a télperes bérleti díjat fizetett meg. A fenti összeg azonban csak részben állt okozati összefüggésben az alperes hibás teljesítésével, mivel a lakást mindkét gyermeke számára bérelte. Az elsőfokú bíróság ezért csak az alperesi hibás teljesítéssel összefüggésben álló bérleti díj megfizetésére kötelezte az alperest. Megállapította továbbá, hogy a felperes az alperes hibás teljesítése miatt kényszerült a lakás feltárására, amivel 144.000.-Ft költsége merült fel és azt az összeget a Ptk. 310 §-a alapján jogosult érvényesíteni. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság összesen 2.019.025.-Ft erejéig találta alaposnak a felperes tőke követelését. Kötelezte továbbá az alperest a tőke után a Ptk. 301 § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére a számlákban megjelölt teljesítési időpontoktól kezdődően. Az ezt meghaladó kamatkövetelés vonatkozásában a keresetet elutasította.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, kérte, hogy a másodfokú bíróság azt helyezze hatályon kívül és kötelezze az elsőfokú bíróságot új eljárásra. Érdemben a kereset teljes elutasítását kérte.

Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem állapított meg tényállást, csupán a szakvélemények és okirati bizonyítékok utalásszerű felsorolását tartalmazza ítélete. Nem állapította meg a bíróság, hogy a "felújított állapot" milyen tulajdonságokkal bír és azt sem. hogy ehhez képest mik voltak a konkrét hibák. Az ítélet a kijavítás módjáról és költségéről sem tartalmaz érdemi indokolást. Álláspontja szerint a vizesedés az épület szigetelésének elégtelenségére és részbeni hiányára vezethető vissza, e körben azonban a szavatosi felelősség nem őt, hanem a társasházat terheli.

A felperes a 2007. november 20.-i beadványában keresetét akként módosította, hogy az eszmei tulajdoni hányada, 171/10000-cd erejéig kérte az alperes marasztalását a vizesedéssel kapcsolatos hibák javítási költségei tekintetében, ezt azonban az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta. Figyelmen kívül hagyta a bíróság az általa indítványozott tanúk. Tanú2 és Tanú3 vallomását, az általa előterjesztett szakértői indítványokat, valamint az általa csatolt fotókat és okiratokat.