A Debreceni Ítélőtábla Pf.20677/2016/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 217. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 92. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 74. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 33. §] Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Pribula László

Kapcsolódó határozatok:

Egri Törvényszék P.20059/2016/7., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20677/2016/5.* (ÍH 2017.100)

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.677/2016/5. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. V. K. pártfogó ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - Kulisityné dr. Juhász Mária ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében - az Egri Törvényszék 12.P.20.059/2016/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett és 14. sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 14 000 (tizennégyezer) Ft másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy a 90 000 (kilencvenezer) Ft fellebbezési illeték és a felperest a másodfokú eljárásban képviselő pártfogó ügyvéd díját az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A peres felek házastársak voltak; házasságukat az Egri Városi Bíróság .... számú ítéletével 2006. május 22-én bontotta fel.

Házasságukban 2000. június 16. napján A. S. és 2002. október 27. napján S. M. utónevű gyermekeik születtek, akik a házassági bontóperben kötött egyezségük alapján az alperes gondozásában élnek.

A felek előbb a házassági bontóperükben, majd az ...... Családsegítő Intézet Gyermekjóléti Központjának mediátorai előtt megállapodtak a felperes és a közös kiskorú gyermekeik közötti kapcsolattartás szabályaiban.

Az alperes - általa sem vitatottan - 5 alkalommal: 2013. március 31. és 2013. április 2. napjai között, 2013. május 20. napján, 2013. június 29. és 2013. július 12. napjai között, 2013. július 27. és 2013. július 29. napjai között, valamint 2014. április 3. és 2014. április 7. napjai között nem biztosította a kapcsolattartást a felperes és a gyermekek között.

A Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Járási Gyámhivatala 2013. május 15. napján hozott végzésével megállapította, hogy az alperes a 2013. március 31. és 2013. április 2. napjai között esedékes időszakos apai kapcsolattartás tekintetében a kapcsolattartás szabályait önhibájából megszegte.

A Heves Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2013. augusztus 16. napján hozott végzésével a 2013. május 20. napján esedékes kapcsolattartás önhibából történt megszegése miatt az alperest 5000 Ft, 2013. december 13. napján hozott végzésével a 2013. június 29. napján esedékes időszakos kapcsolattartás szabályainak az önhibából történt megszegése miatt az alperest 10 000 Ft, a Heves Megyei Kormányhivatal Füzesabonyi Járási Hivatala Járási Gyámhivatala 2014. március 8. napján hozott végzésével a 2013. július 27. napjától esedékes időszakos kapcsolattartás szabályainak önhibából történt megszegése miatt az alperest 15 000 Ft, a Heves Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2014. július 18-án hozott végzésével a 2014. április 3. és 2014. április 7. napja között esedékes kapcsolattartás önhibából történt megszegése miatt az alperest 20 000 Ft eljárási bírság megfizetésére kötelezte.

A felperes keresetében annak a megállapítását kérte, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy a tényállásban megjelölt időpontokban nem biztosította a kapcsolattartást közte és közös kiskorú gyermekeik között, megsértette a felperes magánélete védelméhez, valamint "családhoz való" személyiségi jogait.

Erre tekintettel kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, 1 000 000 Ft nem vagyoni és 125 000 Ft vagyoni kártérítés megfizetésére, továbbá bocsánatkérő levél küldésére.

Vagyoni kárigényét arra alapította, hogy minden elmaradt kapcsolattartás esetén "fel kellett utaznia B-re, konzultálni az Elvált Apák Egyesületével, akik a jogi segélyezését intézik, el kellett mennie személyesen mind az egri, mind a füzesabonyi első- és másodfokú gyámhivatalba többször. Tehát felmerült költségei: többszörös útiköltség, beadványok nyomtatása, postázása. Továbbá felkészülten várta gyermekeit, így a részükre beszerzett jó minőségű felhalmozott ételek is mind kárba mentek. Ezen költségek felmerülése köztudomású tény."

Nem vagyoni kárigénye körében előadta, hogy elmaradt kapcsolattartási alkalmanként 200 000 Ft az az összeg, amely az alperes által neki okozott lelki traumát kompenzálhatja.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Érdemi ellenkérelmében nem vitatta, hogy a felperes által megjelölt alkalmakkor nem biztosította a kapcsolattartást a felperes és a közös gyermekeik között, ezért őt a gyámhivatal el is marasztalta, ezzel a magatartásával azonban nem sértette meg a felperes személyiségi jogait.

Az Egri Törvényszék 12.P.20.059/2016/7. számú ítéletével a keresetet elutasította.

Indokolásában az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4. napján elfogadott Egyezmény 8. cikkének 1. pontját, (a továbbiakban: EJEE), Magyarország Alaptörvénye VI. cikkének (1) bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) 84. §-a (1) bekezdésének a) és e) pontjait, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 92. §-ának (1) bekezdését, továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 33. §-át felhívva kifejtette, hogy a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes és kiskorú gyermekei között az alperes által is elismerten 5 alkalommal meghiúsított kapcsolattartás személyiségi jogot sértő magatartásnak minősül-e.

A törvényszék álláspontja szerint az alperes ezzel a magatartásával nem sértette meg a felperes emberi méltóságát, a teljes és egészséges családi kapcsolathoz, valamint a magánélete védelméhez fűződő személyiségi jogait, ugyanis a kiskorú gyermek és a különélő szülő közötti kapcsolattartási jog jogellenes akadályozásával szemben a családjog biztosíthat jogvédelmet, e jogviszonyban a polgári jogi, személyiségvédelmi szabályok azonban nem alkalmazhatóak. (E körben felhívta a BDT2011.2554. számú eseti döntést.)

Miután az alperes nem követett el személyiségi jogi jogsértést, ezért elutasította a felperes nem vagyoni kártérítés megfizetése iránti igényét is.

A felperes 125 000 Ft összegű vagyoni kárigényével kapcsolatban kifejtette, hogy a felperes e körben nem ajánlott fel semmiféle bizonyítást, költségei tényleges felmerülését nem igazolta, azt köztudomású tényként sem lehetett figyelembe venni, ezért ezt a kárigényt is elutasította.