A Fővárosi Törvényszék G.40610/2005/84. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 45. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 130. §, 140. §, 162. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 11. §, 27. §, 33. §, 41. §, 55. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bíró: Juhász Csaba

Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma

1027 Budapest, Varsányi Irén u. 40-44.

1535. Pf.: 887.

9.G. 40.610/2005/84.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Rein és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Iroda (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperes nek, a Lajer Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt I.r. (I.r. alperes címe), a Mucsányi Ügyvédi Iroda (cím) II.r. (II.r. alperes címe) alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t .

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a és kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 20.000.000.- (Húszmillió) forint perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az 1999. július 15-én létrejött Vagyonátruházási Megállapodással a KK Rt. értékesítette eszközeit és egyéb vagyontárgyait a K. Kft. részére. A K. Kft. átvette a KK Rt. szerződéses állományát is, üzemeltette a tulajdonába került konzervgyárat. A Vagyonátruházási Megállapodáshoz csatolt opciós megállapodással a K. Kft. 2000. június 30-áig vételi jogot engedett a felperes javára az ún. Bébiétel Gyártósorra és kapcsolódó részeire.

A 2000. február 11-én megkötött Részvény Adásvételi Szerződéssel a II.r. alperes és a felperes a KK Rt. alaptőkéjének 67,10 %-át, illetve 32,14 %-át megtestesítő névértékű részvényét eladta az I.r. alperesnek. A Részvény Adásvételi Szerződés utalt a felperes és a K. Kft. között 1999. július 15-én létrejött Bébiétel Előállító Berendezésekre Vonatkozó Opciós Megállapodásra. Az I.r. alperes a felperestől és a II.r. alperestől részvényeket az adásvételi szerződésben megnevezett vételárért kívánta megvásárolni.

A részvény-átruházási szerződéssel vegyesen a felek olyan tartalmú választottbírósági szerződést kötöttek, aminek alapján a részvényátruházásra irányuló szerződésük érvényessége, értelmezése, alkalmazása és végrehajtása tekintetében a magyar jog kikötése mellett "a Magyar Gazdasági kamara mellett működött választott bíróság" szabályzatának alkalmazását előírva jelölték ki a jogvitáik elbírálására feljogosított választottbíróságot Budapesten.

2000. március 6-án a KK Rt. elállt a K. Kft.-vel kötött vagyonátruházási megállapodástól, e felek között az elállás hatályát illetően jogvita alakult ki.

A felperes az 1999. július 15-i szerződés alapján az opciós jogát a szerződéssel érintett gépsorra 2000. június 9-én gyakorolta. Az I.r. alperesnek a Bébiétel Gyártósorra vonatkozó tulajdonjogát a K. Kft. nem ismerte el, ezért az I.r. alperes a Kecskeméti Városi Bíróság előtt a K. Kft.-vel szemben a tulajdonjogának fennálltát jelentő jogi tény megállapítása érdekében indított keresetet. E polgári peres eljárásban az I.r. alperes perbehívta a pernyertesség előmozdítása érdekében a felperest és a II.r. alperes, akik a perbehívás alapján beavatkozóként nem csatlakoztak. Az I.r. alperes a jogvitáját a K. Kft.-vel egyezséggel rendezte. Az egyezség alapján az egyébként már megvásároltnak nevezett Bébiétel Gyártósorért 2,5 millió dolláros kompenzációt kellett fizetnie a K. Kft.-nek.

Az I.r. alperes az eljárást megindító beadványának, a keresetlevelének benyújtásával 2003. november 20-án indított keresetet a felperessel és a II.r. alperessel szemben. Az I.r. alperes a szerződésszegésből származó kártérítés követelésére irányuló jogát kívánta érvényesíteni, marasztalási kérelmével így a felperest és a II.r. alperest egyetemlegesen kérte kötelezni 6.279.800.- USD, illetve 502.943.500.- forint megtérítésére. Az érvényesített joga alapjául szolgáló tényként adta elő az I.r. alperes, hogy utóbb tudomására jutott információk alapján vált számára nyilvánvalóvá, hogy a felperes és a II.r. alperes szándékosan nem gyakorolták az opciójukat, ez egy a gazdasági versenyt sértő megállapodás érvényesítését szolgálta. Az I.r. alperes a 2000. február 11-i részvény-adásvételi szerződéssel vegyesen megkötött választottbírósági szerződésre alapozva indította meg keresetét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság (továbbiakban választottbíróság) előtt. Az I.r. alperes előadta, hogy mi volt a felek szándéka a részvény-adásvételi szerződéssel és az abban foglalt további megállapodással. Megnevezte az I.r. alperes az ellenérdekű félként megjelölt felperes és II.r. alperes szerződésszegő magatartásait. Az I.r. alperes a károsodását az egyezségi megállapodás alapján a Bébiétel Gyártósorért kifizetett plusz összeg alapján, illetve a Bébiétel Gyártósor bizonytalanná váló helyzete miatt a megkötött hosszú távú bébiétel kereskedelmi szerződések megszűnéséhez kapcsolódóan vette számításba. Kötelezettségszegésként minősítette az I.r. alperes - a bíróság előtt indított polgári peres eljárásban a perbehívásra tekintettel - azt is, hogy beavatkozóként nem csatlakoztak a pernyertesség előmozdítása érdekében a perbehívottak. Az I.r. alperes az érvényesített jogának értékével összefüggésben adta elő, hogy az egyezséggel a kárenyhítési kötelezettségének tett eleget. A károsodás mértékét tekintve az I.r. alperes hivatkozott kereskedelmi szerződések megszűnésére is. Az eljárást megindító beadványában megnevezte az érvényesített joga alapjául szolgáló tények igazolása érdekében az egyes kereskedelmi szerződéseket és az azokból származó jogokat, illetve kötelezettségeket. Az I.r. alperes a gyártósorért fizetett összegre 2.500.000.- USD-vel, a kereskedelmi partnerek részére egyezség keretében kifizetett összegre 1.500.000.- USD-vel, elmaradt vagyoni előnyként egyrészt 2.279.800.- USD-vel, másrészt 502.943.500.- forinttal számította károsodását. Az I.r. alperes a keresetlevele mellékleteként csatolta azon okiratokat, amelyeknek tartalmát bizonyítékként jelölte meg.

Az I.r. alperes a választottbíróságtól az Eljárási Szabályzatra hivatkozással az eljárás nyelvét a magyar nyelvvel kérte meghatározni és a felperest, valamint a II.r. alperest arra kötelezni, hogy a védekezését magyar nyelven terjessze elő. Bejelentette az I.r. alperes, hogy az ellenérdekű feleket magyar ügyvéd is képviselte, az alkalmazandó jog az anyagi jogviszonyukban a magyar volt.

A választottbíróság a tárgyalást a 2004. június 1-jei határnapon megnyitotta, a felek kifogást a választottbíróság hatáskörével és a tanács tagjainak személyével kapcsolatban nem tettek. A választottbíróság - a felperes és a II.r. alperes kérését és kifogását el nem fogadva - az e határnapon kihirdetett végzésével úgy határozott, hogy a választottbírósági eljárás nyelve a magyar lett. Döntését a választottbíróság az Eljárási Szabályzatra alapította tekintettel arra, hogy a felperest és a II.r. alperest magyar ügyvéd is képviselte. A tárgyaláson a felek az eljárás folytatásával összefüggő nyilatkozataikat tették meg, amit követően a választottbíróság a kihirdetett végzésével a tárgyalást elhalasztotta. A választottbíróság az I.r. alperest hívta fel arra, hogy az ügy érdemére vonatkozó beadványát az ellenérdekű felek álláspontját figyelembe véve terjessze elő bizonyítási indítványaival. A felperes és a II.r. alperes a választottbíróságtól a tárgyalás elhalasztását követően azt kérte, hogy az eljárás bizalmas jellegének megtartása érdekében harmadik személyek részére a felperes és a II.r. alperes kifejezett írásbeli engedélye nélkül ne legyenek adatok, iratok, információk kiadhatók.